70 éve, 1948. február 11-én hunyt el SZERGEJ EIZENSTEIN, a csodatévő orosz filmrendező.
A művészetek szinte minden ágához kiváló érzékkel áldotta meg a sors - egyedül a zenei hallása volt csapnivaló -, s majdhogy- nem a véletlen műve, hogy végül filmrendező lett. Igaz, hamar sikerélményhez jutott, már első filmje, a Sztrájk is elismerést aratott, a rákövetkező Patyomkin páncélos pedig szédületes siker lett világszerte. Eizenstein egyik napról a másikra vált híres emberré, gratuláló táviratok százait kapta, Max Reinhardt éppúgy el volt ragadtatva filmjétől, mint Asta Nielsen vagy Charlie Chaplin. A filmhez különben valóságos csodák is fűződtek. A Patyomkin páncélos moszkvai díszbemutatójára készült kópia utolsó tekercsét például elfelejtették összeragasztani, és nem volt kéznél aceton. Ezért Eizenstein végső kétségbeesésében nyállal ragasztotta össze a darabkákat, bár biztos volt benne, hogy a film a vetítőgépbe kerülve szétszakad. "De képzeljék el - emlékezett később -, csoda történt! A nyál kitartott!" De csak a bemutató végéig, ahogy a film kijött a vetítőből, azonnal apró darabokra a hullott. A nyál ugyanis nem alkalmas filmek ragasztására. Ha csak nem Eizensteiné.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.