2025. július 12-én 90 éve hunyt el ALFRED DREYFUS francia katonatiszt
Egy gazdag zsidó textilgyáros család sarja volt, mégis katonának állt, és vezérkari tiszt lett belőle. A főtisztek azonban származása miatt nem fogadták be maguk közé, így amikor kirobbant egy kémbotrány, őt vádolták meg vele. A vizsgálatot végzők még a hamisítástól sem riadtak vissza, hogy Dreyfust elítélhessék, s a hírhedt guyanai Ördög-szigetre zárhassák életfogytiglani ítélettel. Pedig időközben teljesen nyilvánvaló lett ártatlansága, még a híres író, Emile Zola 
is védelmére kelt J'acusse! - Vádolom! - című cikkében, de őt is fegyházra ítélték. Végül kiderült Dreyfus ártatlansága, és kegyelmet kapott. A valódi kémet különben Eszterházynak hívták, de nem volt valódi Esterházy, amint az Esterházy Péter Harmonia caelestis című remek könyvéből ki is derül. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Nicholas Halasz Dreyfus kapitány című könyvét kínálja, antikvár példányban.
Húszévesen lépett a világot jelentő deszkákra az akkori Szabad Színházban, s haláláig nemigen jött le róluk, hiszen egyike volt a legtöbbet foglalkoztatott színészeinknek, s persze számos felejthetetlen alakítás fűződik a nevéhez.
A magyar filmművészet történetébe is beírta a nevét, s bár számos jelentős és népszerű alkotásban játszott, messze leghíresebb szerepe A tanú Pelikán gátőrje. 1994-ben Bacsó Péter elkészítette a film folytatását is, de azért - talán nem haragszik meg érte senki - az eredeti az igazi. Több mint fél évszázadot töltött a Nemzeti társulatában, a magyar színjátszás legendás alakjaival játszott együtt, majd ő maga is élő legenda lett, a Nemzet Színésze.
Töretlen kedvvel és ifjonti hévvel dolgozott szinte halála pillanatáig, "a színház engem regenerál" - szerette mondogatni. De regenerálta a Lukács uszoda is, ahová negyven évig járt szinte naponta, s olyan legendák mellett tempózott, mint Kodály Zoltán és Illyés Gyula. Manapság pedig már bizonyára őt emlegetik, akik egykoron vele úszkáltak. (Kalendárium Press)
Apja Montijo és Teba grófja volt, aki még az első császárság idején jött Spanyolországból Párizsba, s bár szerzett némi elismerést, különösebb figyelmet nem keltett. Annál inkább feltűnést keltett leánya, Eugénia, aki szépségével a párizsi ünnepélyek hercegnője lett. Felfigyelt rá a nőkért egész életében rajongó Louis Bonaparte is, s miután államcsínnyel magához ragadta a hatalmat, és III. Napoleon néven trónra lépett, elérkezettnek látta, hogy párt válasszon magának.
Az öltözködés terén is meghatározó volt az ízlése, ő hozta divatba például a krinolint, amelyet azért viselt, hogy sokáig leplezni tudja áldott állapotát. A politikát is a pompa szolgálatába állította, ezért a nagyhatalmi ambíciókat támogatta, s ki más parádézhatott volna a Szuezi-csatorna megnyitásán, ha nem ő. Nagyrészt az ő támogatása tette elfogadottá az Európában megbotránkozást keltett táncot, a kánkánt, sőt, eltűrte a kurtizánok tündöklését is. Az orosz nagyherceg párizsi látogatása során állítólag egyszer meg is kérdezte; élnek itt tisztességes nők is? Mert ő maga eggyel sem találkozott.
Az aranyéletnek azonban idővel vége szakadt, férje bukásakor Eugénia álruhában szökött Angliába, majd özvegységre jutott, sőt, a fiát is elvesztette. 53 éves korára egyedül maradt, s a rátarti császárné a következő négy évtizedet mély gyászban élte le. 94 éves korában halt meg. (Kalendárium Press)
Apja is cukrász volt, aki kis cukrászdát üzemeltetett Pesten, a József téren. Az ifjabb Kugler mielőtt átvette volna apja üzletét, Párizsban tanulmányozta a világszínvonalú vendéglátás titkait, és nemcsak gazdag tapasztalatokkal tért haza, de hozott magával egy kiváló szakembert is, Emil Gerbeaud-t, aki régi cukrászcsalád sarja volt.
A Kugler cukrászda a korabeli Pest legkedveltebb vendéglátó egysége volt, törzshelye például a haza bölcsének, Deák Ferencnek, s többször megfordult benne Liszt Ferenc is. De Kugler nemcsak remek cukrász volt, hanem kiváló üzletember is, így cukrászdája vezetését egyre inkább átengedte a még nála is tehetségesebb cukrásznak, Emil Gerbeaud-nak, aki sosem látott fejlesztésekbe fogott. Leszállította például az árakat, ami már akkor sem volt szokásban, s ezáltal a főúri rétegek mellett odaszoktak a tehetősebb polgárok is.
Így aztán a Kugler cukrászdából lassanként Gerbeaud lett, s oly híres, hogy onnan szállítottak még Viktória angol királynőnek is, és máig Budapest egyik legszínvonalasabb cukrászdája. (Kalendárium Press)
V. István király és Kun Erzsébet fia volt, szilaj, vad természetét anyjától örökölte, amiért is a történelembe Kun László néven vonult be. Tízéves korában került a trónra, de kezdetben természetesen anyja kormányzott helyette, ha egyáltalán annak lehet nevezni erőtlen próbálkozásait a nagyhatalmú főurak, főként a Kőszegiek és a Csákok teremtette káosz rendezésére.
a kunok kedvességét. Az eredetileg jó kereszténynek nevelt László egyre inkább átvette anyja népének életmódját, elzavarta gyermekként rákényszerített feleségét, és kun lányokat vett maga mellé, sőt, az is megesett, hogy egyikőjüket "mindenki szeme láttára ágyastársává tett". Kedvenc szeretőjét Éduának hívták, aki a korabeli krónikások szerint különösen rossz hatással volt rá. Amikor aztán elrabolta és a kunok kezére adta a pápai legátust, a főurak is megsokallták viselt dolgait, elfogták a királyt, s hogy trónörökösről gondoskodjanak, összezárták hites feleségével, de nem jártak sikerrel.
Lászlót végül szeretett kunjai ölték, máig tisztázatlan okból. Halálának körülményeiről egy középkori krónikás nem bizonyított, de nagyon is hihető magyarázatot adott. Szerinte egy elcsábított asszony férje ölte meg, amikor a felesége ágyában rajtakapta őket. (Kalendárium Press)
Hogy fakereskedő édesapjától láthatta-e gyerekfejjel, miként kell az embernek elvernie a k20eresményét, azt nem tudjuk, de az bizonyos, hogy ő hamar rákapott erre. Fénykorában rendszeresen cikkezett róla a sajtó, amikor kisebb vagyonokat kártyázott el Las Vegasban vagy Monte Carlóban. Talán azért szerette a szerencsejátékokat, mert mindent a szerencsének köszönhetett.
Történt pedig, hogy kezdő arab színészként Hollywoodban téblábolt, amikor neszét vette, hogy éppen film készül Arábiai Lawrence életéről. A főszereplő Peter O'Toole személyében már megvolt, ám mellette jelentős feladat jutott egy arab karakternek, ám a szerepre kiszemelt Alain Delon és Horst Buchholz is visszautasította az ajánlatot. Omar addig lebzselt a stúdiók környékén, mígnem észrevették, és főként jellegzetes arab kinézete miatt le is szerződtették. A film világsiker lett, Omar pedig befutott színész, aki persze kezdetben karakteres fizimiskájának köszönhette sikerét.
A hatvanas években a nők egyik legnagyobb bálványa lett. Egymás után forgatta világsikerű filmjeit, amelyek közül hozzánk is sok eljutott, például az immár klasszikus remekmű, a Doktor Zsivágó, valamint a Funny Girl, a Dzsingisz kán, a Mackenna aranya és A betörés. Népszerűségéhez hozzájárult titokzatossága is, életéről alig árult el valamit, szerelmi ügyei is nagy titokban folytak, s bár olyan filmbéli partnerei voltak, mint Sophia Loren, Ingrid Bergman és Barbra Streisand, a pletyka nem hozta össze velük.
Egyedül szerencsejáték szenvedélye kapott nagy nyilvánosságot, de nem is lehetett titkolni, hiszen állandó vendége volt a leghíresebb kaszinóknak, ahol súlyos dollárezreket vert el nap mint nap. Egy időben a sármos színész volt az éjszakai élet egyik császára, aki kaszinókban múlatta az időt, persze gyönyörű nők társaságában, bár elmondása szerint egyedül a feleségébe volt szerelmes, akivel két évtizeden át élt. Játékszenvedélyében nem ismert mértéket, passziója még a munkáját is befolyásolta, egy-egy nagyobb kártyacsata miatt a forgatást is elhalasztotta.
Az állandó éjszakázás és a napi száz szál cigi persze megtette kártékony hatását, de legalább szívinfarktusa és bypass műtétje után felhagyott káros szenvedélyeivel. Élete alkonyán már nem is bridzselt, csak odahaza baráti társaságban. (Kalendárium Press)
Viharos gyorsasággal robbant be a magyar színművészet élvonalába, hiszen négy évvel azután, hogy elvégezte a Színművészeti Főiskolát, már a szolnoki Szigligeti Színházat igazgatta, igaz, csak két évig. 1956-ban a Vígszínházba került, de sokáig akkor sem játszhatott békében, 1961-ben ismét direktorrá nevezték ki, ezúttal a Thália élére. Több mint egy évtizedig igazgatta a társulatot, majd a Radnóti Színpad igazgatója lett, s onnan ment nyugdíjba.
Direktori teendőinek ellátása közben persze játszott is, s nem is akárhogyan, hiszen olyan alakítások fűződnek a nevéhez mint A makrancos hölgy Petruchiója, a Bűn és bűnhődés Raszkolnyikovja, vagy Osztrovszkij Viharjának Kuliginja. Pályafutása során viszonylag keveset filmezett, de valamennyi alakítása jól sikerült, játszott például a Próféta voltám szívem, a Szemüvegesek és a Húsz óra című filmben, halála előtt pár évvel pedig a Konyec - Az utolsó csekk a pohárban című film főszereplője volt, alakításáért díjat is kapott.
Külön kell említeni, hogy jellegzetes orgánumával jeles versmondó volt. 2016-ban hunyt el, s egészen idős koráig megőrizte szellemi frissességét, haladt a korral is. Vett egy laptopot, és az interneten válaszolgatott rajongói kérdéseire. Volt miről mesélnie, hiszen 91 évet élt. (Kalendárium Press)
Csodagyerek volt, tizenhatévesen már a tekintélyes leydeni egyetemre járt, 22 éves korában pedig megcáfolta egy becsületben megőszült matematikus eredményét a kör négyszögesítésével kapcsolatban. A legmagasabb tudós körök is felfigyeltek a merész, de zseniális ifjúra, aki az elismerés hatására még lelkesebben folytatta a természet titkainak kutatását.
Ez ugyan akkortájt nem sokat számított az átlagembereknek, tudományos hasznát azonban nem lehet túlbecsülni. Mellesleg kitalált - XIV. Lajos korában - egy "lőporgépet" is, amely a robbanómotorok ősének tekinthető. Egyéb eredményeit felsorolni is lehetetlen, talán még érdemes azonban megemlíteni, hogy egyik munkájában azt a kérdést boncolgatta; vajon élnek-e értelmes lények más bolygókon?
a természet tudományos felfogására és megértésére vezető út az, amelyet Galilei megnyitott, és amelyen Huygens és Newton haladt". (Kalendárium Press)
A Schiller drámájából és Verdi operájából jól ismert trónörökös II. Fülöp spanyol király fia volt, és évszázados vita folyik róla, hogy mennyire súlyos betegségek kínozták.
Az viszont bizonyos, hogy fiatal korában többször leverte lábáról a láz, s bár a kor tudományos szintjének megfelelő leggondosabb ápolást kapta - egyszer még egy száz évvel korábban meghalt szent szerzetes földi maradványait is kiásták, és melléfektették az ágyba -, de ez nagyon korszerűnek számító gyógymód sem használt. A híres orvos, Vesalius ekkor megoperálta a szemét, de Carlos csodák csodájára ezt is túlélte, sőt, kezdett megerősödni, s ez igencsak kétségbeejtette Fülöpöt, aki egyenesen gyűlölte a fiát.
haláláról, miszerint azért kellett meghalnia, mert szerelmes lett a mostohaanyjába, de sokkal valószínűbb, hogy apja hatalmi játszmáinak állt az útjában. (Kalendárium Press)
Élete, akárcsak az egész Beatles együttesé, nyitott könyv. Tudjuk, hogy a rivális liverpooli bandában kezdett, hogy nem ő volt az első dobosa a négyeknek, hanem a szerencsétlen Pete Best helyére került közvetlenül a befutás előtt, és hogy az első szám felvételekor lámpaláza miatt olyan rosszul dobolt, hogy egy profi stúdiózenészre kellett lecserélni. Azt is tudjuk, hogy énekelni nem tudott annyira, mint Lennon vagy McCartney, de dobosnak meg ügyeletes jópofának ugyanúgy bevált, mint a többiek, sőt, a filmen valamennyiüknél jobban hatott. A sokgyűrűs, nagyorrú, csúnyácska Ringo volt a lányok kedvence, és általában is a legkedvesebb, legközvetlenebb Beatle. A társak időnként átengedték neki az éneklést is, így ő dalol például a Yellow Submarine című számban.
Amikor megszűnt a banda, Ringo hamar feltalálta magát, könnyed, szórakoztató lemezeket készített, ezek közül a legkedveltebb a Photograph és a You're Sixteen lett, s közreműködni olyan nagyságokat hívott, mint Ozzy Osbourne, Scott Weiland, Steve Tyler és Alanis Morissette, valamint a többi ex-Beatle, Paul McCartney és az azóta elhunyt George Harrison. Ringo aztán All Starr Band nevű 
bandájával járja a világot, és a színészkedéssel is megpróbálkozott, e téren legnagyobb sikere egy Emmy-jelölés és Barbara Bach színésznő keze.
Eredetileg orvos volt, vidéken praktizált, ám betegei nyavalyáinál jobban érdekelték az egzotikus kalandok, ezért expedíciókhoz csatlakozva bejárta a fél világot, megfordult Afrikában és Északi-sarkvidéken is.
Doyle végül engedett a nyomásnak, megírta A sátán kutyája című könyvét, amelyben már Holmes barátja, Dr. Watson mesélt a flegma detektív kalandjairól. A siker ezúttal sem maradt el, s amint korábban Isaurát vagy Esmeraldát, úgy akkoriban Dr. Watsont hitték sokan valóságos személynek, a BBC még születésnapi rádióműsort is készített köszöntésére. A híres párosról a legvadabb pletykák keringtek Londonban, egyesek tudni vélték, hogy Watson doktor valójában nő, és azért járt férfiruhában, hogy vadházasságban élhessen szerelmével, Sherlock Holmes-szal.
Regényei a bűnügyi irodalom klasszikus alkotásai. Az értő ítészek szerint legnagyobb érdeme Sherlock Holmes figurájának megteremtése. Szerb Antal szerint: "sikerült alkotnia valakit, aki éppúgy van, mint Don Quijote vagy Falstaff. Sőt, mivelhogy Sherlock Holmest a viktoriánus angol jellegzetes vonásaiból (pipa, kockás ruha, flegma stb.) és jellegzetes vágyálmaiból állította össze, a kontinens a tipikus angol embert hosszú időn át nem is tudta másképp elképzelni, mint Sherlock Holmes alakjában. (Kalendárium Press)
A híres prágai Károly Egyetemen végzett, s kiváló hitszónokként hamar feltűnést keltett. Beszédeiben ugyanis a keresztény jámborsággal teljesen ellentétes nézeteket hangoztatott - legalábbis a prágai érsek szerint, akinek különösen nem tetszett Husz azon gondolata, miszerint "a világi jogon rengeteg földi javakkal bíró papokat és szerzeteseket a förtelmes uralkodástól meg kell fosztani". S miután Husz azt javasolta, hogy a világi örömökben tobzódó főpapokat utasítani kell; ezentúl az evangélium szelleme és előírásai szerint éljenek, Prága felkent érseke azonnal az eretnekség bélyegét sütötte rá. Ez majdnem egyenlő volt a halálos ítélettel, 
Husz életét csak az mentette meg, hogy IV. Vencel cseh király melléállt, s kinevezte az egyetem rektorává. Husz azt is prédikálni merészelte, hogy az egyház feje Jézus Krisztus, és a pápa nem csalhatatlan, ezért azután Isten legfőbb szolgája, V. Sándor pápa is kiátkozta, s a krisztusi könyörület nevében elrendelte bebörtönzését és templomának lerombolását. Husznak azonban sikerült elmenekülnie, s így visszavonultsága alatt mellesleg megvethette a modern cseh nyelvtan alapjait.
biztonságát szavatoló menlevéllel udvariasan meginvitálta Husz Jánost is. Husz - botor módon még mindig bízva az igaz katolikusok adott szavában - el is ment a zsinatra, ahol aztán azonnal rávetették magukat ellenségei. Husz bátran kiállt véleménye mellett, így pusztulnia kellett; halálra ítélték, s még aznap máglyán megégették. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press az Így élt Husz János című könyvet kínálja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Ki ne emlékezne erre a pocakosodó, szőkésbarna, lenyalt hajú úriemberre, akit kicsit öreguras külseje sem akadályozott meg abban, hogy egy új zenei világot teremtsen az ötvenes években. Valamikor egy általa énekelt filmdalból pattant ki az isteni szikra, s vette kezdetét a rock and roll nevű örület. A dal címe Rock Around The Clock volt, s évtizedeken keresztül milliószám őrjítette az embereket.
Burn The Candle és a Rocket 88, de ez persze korántsem a teljes felsorolás. Fantasztikus sikere volt kísérőegyüttesének, a remek muzsikusokból álló Cometsnek is, a zenekar szaxofonosa, bizonyos Rudi Pompeli pedig egyenesen klasszis. Bár minden együtt volt a sikerhez, Bill Haley a hatvanas évekre mégis kikopott a divatból. Persze, nem csak ő, hanem a rocksztárok legtöbbje is, a fiatalok szívét újabb őrületek hódították meg, mint a twist vagy a beat.
Egy szegény parasztcsaládban született, és Tendzin Gyaco az eredeti neve. Miután 1933-ban meghalt a XIII. Dalai láma, az ősi szent hagyományoknak megfelelően a főpapok elkezdték keresni reinkarnációját, és végül megállapították: a láma egy kétéves kisfiúban született újjá.
akik persze a legnagyobb megtiszteltetésnek vették a kérést -, rögvest tanulásra fogták, és 1940-ben hivatalosan is méltóságába helyezték a XIV. Dalai lámát.
menekülnie Tibetből, s azóta indiai száműzetésben él.
A középkor egyik legjelentékenyebb gondolkodójaként őrizzük emlékét, Utópia című filozófiai munkája óriási hatást gyakorolt korára és az utókorra egyaránt.
Magas hivatalát kihasználva megpróbálta Henriket is jó irányba terelgetni, sok sikert azonban nem ért el, ezért aztán odahaza szegény feleségeit nevelgette. Sajnos sok sikerélmény otthon sem érte, második felesége, a derék Alice asszony ugyanis "nem látott különbséget a világ és az orsófej között, mindkettő gömbölyű lévén", ezért aztán Morus jobbhíján megtanította énekelni, bár azt meg - kortársai szerint - ő nem tudott. Egyébként is jó humorú ember volt, szívesen tréfálkozott és derűsen évődött barátaival.
tántoríthatatlan volt, holott tudta, ezzel a saját halálos ítéletét írja alá. Így is történt, Henrik 1535-ben a Towerben lefejeztette. Elveiből tehát nem engedett, köpönyeget sosem forgatott, mi sem természetesebb tehát, hogy II. János Pál pápa a politikusok védőszentjévé tette. (Kalendárium Press)
Mezőgazdasági és vízépítészeti tanulmányai végeztével külföldi tapasztalatszerző utat tett, majd hazatérése után megbízták az általa javasolt mezőgazdasági vízügyi szolgálat megszervezésével. Így jött létre a Kultúrmérnöki Intézmény, majd az Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatal, amelyek munkáját természetesen ő is irányította. Tulajdonképpen négy évtizeden át ő volt a magyarországi vízügy legfőbb vezetője, s így döntő szerepe volt a mezőgazdaság ezirányú fejlesztése, a belvízrendezés, az alagcsövezés és az öntözés korszerűsítése terén.
Egészen kimagasló jelentőségű szakkönyve a "Mezőgazdasági vízműtan", amely elnyerte az Akadémia pályadíját.
Egészen kivételes tehetség volt, szinte szakértő segítség nélkül, maga jutott el például az expresszionista festészethez, a művészettörténet pedig mint a magyar plein air festészet megteremtőjét tiszteli. Sorsa így nagyszerű, s mégis egyben tragikus jelzőkkel illethető.
lévő képeit levetette a műtermek faláról, ő pedig visszavonult birtokaira, s gazdaságának ügyeivel foglalkozott. Szórakozásképpen ugyan megfestette a feleségét, a Lilaruhás nőt, de egyébként két évtizeden át csak a saját szórakoztatására vett nagynéha ecsetet a kezébe. Visszavonultsága félidejében ugyan elküldte egy kiállításra a Pacsirta című remekművét, de ezt is visszadobta a zsűri, úgyhogy újabb évtizedig vidéki birtokán maradt.
Az 1896-os nagyszabású millenniumi kiállításra aztán ismét elővették a már beporosodott Majálist, amely megfestése után 22 évvel óriási sikert aratott. Szinyei ekkor már ötven is elmúlt, de legalább megérte azt a rendkívüli dolgot, hogy a magyar művészeti közélet elszégyellte magát, s alig győzte jóvátenni hibáját. Bár Szinyeit elhalmozták a megbecsülés ezer jelével, az elvesztegetett évtizedeket nem lehetett bepótolni. Zsákszámra kapta a legrangosabb díjakat és kitüntetéseket, kinevezték a Mintarajziskola igazgatójává, sőt országgyűlési képviselővé is megválasztották, de Szinyei mégis mint a korabeli művészeti élet élő lelkiismerete élt még két és fél évtizedet.
Sorsát intő példájaként emlegették a fafejű kritika ártalmainak bizonyítására, amelyből a szakma jeles művelői természetesen nem tanultak. (Kalendárium Press)
Anyja, Martha Bass is ismert gospel-énekesnő volt, ő pedig Little Milton együttesében kezdte zongoristaként és énekesnőként. Fontella később Bobby McClure társaságában alkotott duót, Don't Mess Up A Good Thing és You'll Miss Me (When I'm Gone) című daluk sláger is lett 1965-ben. Szólóban a Rescue Me alapozta meg karrierjét, ezt a Recovery követte. Fontella a hatvanas években Párizsba tette át székhelyét 
dzsessz-trombitás férjét, Lester Bowie-t követve, de idővel visszatelepültek Amerikába. A Rescue Me című opusz azonban nem merült feledésbe, a dal felcsendült a Jó reggelt, Vietnam! című filmben is, illetve egy ideig ezt használta hirdetésének zenéjéül az American Express cég.
Már fiatalon felismerték tehetségét, mint arról egy egykorú híradás is beszámol: "A Zeneakadémia ma este tartott utolsó vizsgáján Koessler János zeneszerző osztályának növendékei mutatkoztak be, s ha a termés az idén nem is gazdag, két-három figyelemre méltó tehetség mégis akad: Kodály Zoltán, Weiner Leó, Szirmai Albert." Szirmai az említett vizsga után három évvel be is váltotta a várakozásokat, Táncos huszárok című műve akkora siker lett, hogy a Király Színház egyhuzamban majd' kétszázszor játszotta el. A Mágnás Miska szintén kirobbanó siker volt, eljutott Bécsbe, Berlinbe és Milánóba, az operett dalai hetek alatt
slágerré váltak, a "Csiribiri-csiribiri, kék dolmány..."-t ma is ismeri mindenki. Szirmai később Amerikában élve is óriási tekintélyt szerzett, éveken át ő irányította a világhírű Chappel kiadó zeneműkiadását, egyik legbensőbb barátja lett a legamerikaibb zeneszerzőnek, Gershwinnek, sőt, ő rendezte sajtó alá a Porgy és Bess zongorakivonatát. (Kalendárium Press)
A népszerű komikus orosz-zsidó család gyermeke volt, s eredetileg Matusanszkajasznak hívták. Kalandos ifjúsága volt, sokféle mesterséget kipróbált, egy időben bokszoló is volt, a képét azidőtájt verték jellegzetessé.
Ettől kezdve egymást követték népszerű filmjei; a Hello Dolly, A kaktusz virága és a Furcsa pár. Az utóbbi filmben ismét csak Jack Lemmonnal játszott együtt, s a furcsa páros megint világsikert aratott. Lemmon egyébként a civil életben is jó barátja volt, közel tucatnyi filmet forgattak együtt, utolsó közös munkájuk A szomszéd nője mindig zöldebb, illetve folytatásai.
hihetetlen történeteket, pajzán ajánlatot tett Meg Ryannek, majd megfenyegette, ha nem lesz az övé, elcsábítja Tom Hankst. Jókedéllyel fogadta élete utolsó éveiben egyre szaporodó betegségeit is. Végül szívroham vitte el. (Kalendárium Press)
A Blondie együttes szólistája maga is blondie, vagyis vakító szőkeség. A Blondie cirka négy és fél évtizede alakult meg először, és a New York-i banda az új hullámot kedvelő publikum nagy kedvence lett. Debbie a legendához maga is hozzájárult, amennyiben azt terjesztette, hogy groupie-ként (vagyis a sztárokat kísérő, mindenre kapható lányként), illetve Playboy-nyusziként ténykedett korábban. A hőskorszak nagy számaiért, a Heart Of Glass-ért, a Rapture-ért és az Atomic-ért igencsak odavolt a korabeli közönség. A sikeres évek után az együttes hanyatlásnak indult, nem úgy, mint énekesnője. Debbie ráadásul profilt váltott, és dzsesszt kezdett énekelni, kitűnően. Azután megint fordult a világ egyet, és ismét összejött az eredeti Blondie, természetesen Debbie-vel súlyosbítva. 
Maria című kislemezük rakéta-sebességgel ért fel a brit lista első helyére, s a siker nyomában ismét szinte csak velük foglalkozott a szaksajtó, de még a bulvárlapok is. A Blondie viszonylag újabb dalai közül kitűnően sikerült a Screaming Skin, a Forgive And Forget, a Night Wind Sent és a Double Take is. Blondie emellett színészkedik is, nagyot alakított például a Heavy című filmben. (Kalendárium Press)
Élete a spanyolok megjelenéséig békés nyugalomban telt, szépen éldegélt gazdag, de egyáltalán nem fényűző palotájában. Az uralkodás nem sok gondot adott neki, az azték közemberek is viszonylagos jólétben éltek, csinosították csodálatos fővárosukat, Tenochtitlant, szabadidejükben nagyszerű fürdőkben múlatták az időt. Fürdőzni Montezuma is nagyon szeretett, egyéb szenvedélye nemigen volt, mértéktartóan étkezett, bár a csokoládét nagyon kedvelte. 
Szüksége is volt az energiára, mert rangjához méltóan számos feleséget tartott, egy korabeli spanyol tudósítás szerint több mint ezret, akik közül száz-százötven mindig várandós volt, de ez bizonyára túlzás.
Egyszóval unalmasan folydogált az élet egészen addig, amíg a hódító spanyolok Cortés-zel az élen ki nem kötöttek a mexikói partokon. Montezuma lelkesen fogadta a hírt, úgy vélte ugyanis, hogy az ősi mítoszok Tollas Kígyója tért vissza, s a nagyranőtt fehér emberek maguk az istenek. A katolikus spanyolok azonban partaszállásuk után rögvest elkezdték irtani a bennszülötteket, úgyhogy Montezuma hite is megingott. Ám Cortés nagyon jó benyomást tett rá, ezért elhalmozta mindennel, a derék spanyol pedig hálából fogságba vetette, és elfoglalta az országát.
Montezuma azonban nem volt a legdicsőbb uralkodók közül való, gyáván beletörődött a méltatlan helyzetbe, sőt, még ő védelmezte a kegyetlenkedő hódítókat népe haragjától. Végül az aztékok felháborodásukban kővel dobálták meg méltatlan királyukat, aki sebeibe - és főként a szégyenbe - nemsokára belehalt. (Kalendárium Press)
Sokáig játszott Romániában, s mikor Budapestre került, már elismert művész volt. Elismert, de nem sztár - a szó közkeletű értelmében. Alakításai ugyan a szakma csúcsát jelentik, mégsem lett igazán népszerű sosem. Pedig - bármennyire hihetetlen - egy időben még táncos-komikusként is fellépett, többnyire azonban szomorú szerepeket játszott. Messze leghíresebb alakítása Nyúl Béla megformálása volt Fábry Zoltán halhatatlan remekművében, a Hannibál tanár úrban. Ezen szerepével általános megbecsülést szerzett, kivált, hogy az általa életre keltett figurának akkortájt nem volt hozzá hasonlóan hű interpretátora. A film 1956-ban készült, s Szabó Ernő ezután egy évtized alatt harminc színpadi és negyven filmszerepet játszott el. 
A ráosztott szerepek sora a kisemberek színészévé tette, s ő a legnagyobb művészekhez méltón viselte a skatulyát. A közönség szeretetét nem színpadi, vagy filmszerepeinek, hanem a rádiós Szabó családnak köszönhette, amelyben ő alakította a családfőt, Szabó bácsit. (Kalendárium Press)
Hivatásos pilóta volt, nem is akármilyen; az éjszakai távolsági repülés és a rendszeres postaszolgálat egyik úttörője. Saját futárszolgálata volt Buenos Airesben, de gyakran repült Afrikában is. Többször is lezuhant, egyszer a líbiai sivatagban szenvedett majdnem végzetes balesetet, szerencsére öt nap múlva rátaláltak a beduinok, már a halálán volt. Hál'Istennek megmenekült, így később megírhatta halhatatlan remekműveit. Regényeinek központi témája is a repülés szépsége és a nehézségek leküzdésének emberi tisztasága. 
E szellemben írta A déli futárgép, az Egyedül a felhők felett és az Éjszakai repülés című könyveit. Legismertebb műve azonban A kis herceg című varázslatos szépségű meséje, amelyet a franciák a XX. század legszebb könyvének választottak. Az írástudó gróf a második világháborúban is repülősként szolgált, ám egy légi csatában Korzika felett lelőtték a gépét, ő pedig hősi halált halt. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az író két remekművét kínálja: A kis herceg című könyvét 25% kedvezménnyel, az Éjszakai repülés címűt pedig két különböző kiadású antikvár példányban. 
Nagybirtokos családból származott, 1906-ban alkotmánypárti, 1910-ben 67-es programmal, független képviselőként került be a parlamentbe, mindkétszer a terebesi választókerületben. 1917. június 15-én, IV. Károly a két "szélsőség", Tisza István és Károlyi Mihály helyett a 36 éves grófot bízta meg kormányalakítással. Miniszterelnöksége azonban alig több mint két hónapig tartott. A politikai-vezetési tapasztalatokkal nem rendelkező új miniszterelnök a Monarchia válságos helyzetében nem volt képes a felgyülemlett feszültségek feloldására. A nemzetiségi elszakadási mozgalmát nem tudta lefékezni, mérsékelt választójogi reformjait a parlamenttel nem tudta elfogadtatni. Lemondását követően, amire augusztus 20-án került sor, következett Wekerle Sándor harmadik miniszterelnöksége, amelynek során Esterházy népjóléti- és munkaügyi miniszter volt. 
A háború után egy időre visszavonult a politikától, 1931-ben tért vissza a közéletbe, az 1939-es választásokon kormánypárti programmal lett képviselő. Mivel Kállay Miklós bizalmasa volt, a nyilas hatalomátvétel után deportálták, 1951-ben, a Rákosi-diktatúra idején viszont kitelepítették szegényt. 1956-ban sikerült külföldre menekülnie, Bécsben érte a halál. (Kalendárium Press)