2025. április 26-án 80 éves SZÖRÉNYI LEVENTE beatzenész, énekes, gitáros, zeneszerző, az Illés együttes frontembere
Kétség nem fér hozzá, hogy aranybetűkkel írta be a nevét a magyar könnyűzene történetébe, sőt, egy ilyen könyvnek több lapján is olvashatjuk a nevét. Az ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az István, a király című rockopera a műfaj legnagyobb hazai teljesítménye, népszerűsége 1983-as bemutatása óta is töretlen. De a zenében járatosabbak azt is tudják, hogy ünnepeltünk egykori, ma már legendás zenekara, az Illés együttes a magyar beatzene születésének meghatározó szereplője volt.
Az Illés együttes klasszikus felállása 1965-74 között működött, kezdetben Shadows-számokat játszottak, 1969-ben megjelent, már saját számokat tartalmazó Nehéz az út című lemezük viszont mérföldkő a hazai beatzene történetében. A lemezen olyan emlékezetes dalok voltak, mint Sárga rózsa, a Little Richard és az Amikor én még kissrác voltam - mely utóbbival megnyerték az 1968-as Táncdalfesztivált. A később Kossuth-díjjal is kitüntetett Illés együttes 1974-es felbomlása után a Fonográf együttesben zenélt, ez a szintén nagyszerű csapat 1981-ben oszlott fel, majd jött 1983-ban a Szörényi-Bródy szerzőpáros említett, immár klasszikus értékű remekműve, az István, a király.
A rendszerváltozáskor a politika környékén is feltűnt, de az utóbbi időkben inkább őstörténet kutatással foglalatoskodik, régészeti, történelmi könyveket olvas, sok időt tölt a szőlőjében, büszkélkedik saját boraival. Születésnapján egykori társai sajnos már csak megfogyatkozott számban köszönthetik, Bródy János még velünk van, de a testvére, Szabolcs, valamint Illés Lajos és Pásztory Zoltán már az égi koncertermekben zenél. (Kalendárium Press)
Egy anekdota szerint Thurzó Gábor a háború után azt mondta; Keleti Mártonra kellene bízni a filmgyártás beindítását, mert annyira profi, hogy egymaga képes leforgatni az egész évi filmmennyiséget. Ez különben nem nagy túlzás, hiszen a háború után Keleti rendezte az első filmet, A tanítónőt, és később is alaposan kivette részét a "filmes norma" teljesítéséből, hiszen harmincöt filmet készített, s ebben még nincs benne a tévé részére forgatott tucatnyi produkciója. S nem ám összecsapott fércművekkel állt elő, hanem alaposan kimunkált sikerfilmekkel, ennek köszönhetően azok máig nagyon népszerűek, a Civil a pályán, A tizedes meg a többiek, a Mágnás Miska, a Hintón járó szerelem, a Fel a fejjel, a Hattyúdal, vagy a Butaságom története rendszeresen látható a különböző tévécsatornákon ma is.
Annak ellenére tisztelték művészi tehetségét, hogy meggyőződéssel hirdette a siker fontosságát, mondván: közönség nélkül nincs mozi. Ezért aztán a filmkészítés valamennyi mozzanatánál jelen volt, beleszólást követelt magának a legapróbb részletek meghatározásába is. De nincs mit csodálkozni ezen, hiszen már Thurzó Gábor is megmondta: Keleti Márton vérbeli profi volt, "a megtestesült Hollywood". (Kalendárium Press)
Az ABBA együttes tagjai már korábban is zenéltek, Björn és Benny más és más együttesben muzsikált, mígnem a kölcsönös szimpátia egy csapatba kovácsolta őket. Éppen egy fesztiválon léptek fel, amikor találkoztak a két lánnyal, akik egy szintén fellépő együttesben vokáloztak. A fiúk beleszerettek a lányokba, ezért előbb saját együttesükbe csábították őket, majd a szakállas zongorista, Benny feleségül vette a vöröshajú Anni-Fridet, Björn pedig a szőke Agnethát. Felvették a nevük kezdőbetűiből alkotott ABBA nevet, s viszonylag sikeres svédországi karrier után megcélozták a nemzetközi karriert.
Tucatnyi daluk lett világsiker, például a Dancing Queen és a Money, Money, Money, s először ők aknázták ki a videóklipekben rejlő lehetőségeket, miáltal akkor is láthatták őket a rajongók, amikor éppen nem turnéztak. Bár ilyen időszak kevés volt, ausztrál turnéjukról mozifilm is készült, amely hazánkba is eljutott. Az idő előrehaladtával aztán a közönség belefáradt az édeskés dalokba, a diszkósított ABBA már 
nem volt az igazi, és előbb a házasságok, majd a csapat is felbomlott.
dalaikból nagysikerű musical készült Londonban, Björn Again és A-Teens néven pedig zenekarok viszik sikerre még mindig számaikat. Dalaikból világsikerű musical és mozifilm készült. (Kalendárium Press)
"Már gengszterként is tudtam, hogy egyszer a cementben végzem" - mondta pár éve, amikor megörökítették a kéznyomát a hollywoodi utcán, s ezt nem színészként eljátszott szerepeire értette. Érthette volna arra is, hiszen A Keresztapa című film főszerepében híres maffiózót alakított. Ám ő inkább arra gondolt, hogy fiatalon jó esélye volt, hogy ne színész, hanem bűnöző legyen belőle.
Szicíliai bevándorlók gyermekeként New York egyik legsötétebb negyedében, Bronxban nőtt fel, s jó úton haladt a börtön felé, több balhéja után még a suliból kicsapták. Aztán húszévesen fegyveres rablásért megjárta a börtönt, s bizonyára végképp a dutyiban végzi, ha egy amatőr színtársulatban fel nem fedezik a tehetségét. "Ha nem lettem volna színész, biztos gengszter lett volna belőlem" - nyilatkozta már híres filmsztárként. Először a filmesek is csak a rosszfiút látták benne, első szerepében egy narkóst alakított, s oly "élethűen", hogy rögvest díjat kapott érte. S bár bűnözőket később is megformált, megannyi más alakításával bebizonyította, hogy személyiségétől idegen figurákat is meg tud jeleníteni, azaz igazi színész. 1993-ban az Egy 
asszony illata című filmjéért az Oscar-díjat is kiérdemelte, utána pedig Shakespeare A velencei kalmárjában parádézott.
amikor évekig élt Beverly D'Angelo színésznővel, aki ikreket szült neki, de jó, hogy nem álltak az oltár elé, mert így is nagyon csúnyán szakítottak. Összesen négy gyereke van, a legidősebb 36, a legkisebb kétéves. (Kalendárium Press)
Egyike volt a magyar filmművészet legendáinak, hiszen olyan, ma is gyakran vetített népszerű filmekben játszott, mint a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán, a Föltámadott a tenger, a Fel a fejjel, a 2x2 néha 5 és a Gázolás, s nem túlzás azt mondani, hogy annak idején a fél ország szerelmes volt belé.
szófogadóan követte a tekintélyes színészt. De nem illettek össze, Básti komoly művész volt, Vilcsi pedig cserfes kislány. Ráadásul halálosan beleszeretett Gábor Miklósba, de nem merte megmondani neki soha. A korabeli pletyka viszont azzal vádolta, hogy miatta lett öngyilkos Soós Imre - ami azért erős túlzás. Aztán megint szerelmes lett, második férje egy egyetemi adjunktus volt, akivel 1956-ban külföldre ment, és csakhamar megbolondította a német férfiakat is, miután megtanulta a nyelvet ünnepelt sztár lett új hazájában is.
De meghódíthatta volna akár Amerikát is, egy négyszeres Oscar-díjas sztár hívta Broadway-főszerepre, de ő nem akart megint nyelvet tanulni. Végül Németországból is hazatért, s 2014-ben Budapesten hunyt el. (Kalendárium Press)
Édesanyja vérbeli színházi ember volt, igaz legnagyobb színésznői sikerét egy haditengerészeti oktatófilmben aratta. Másik nagy szenvedélye a férjhezmenés volt, így a kis Ginger gyermekkorában ide-oda sodródott, míg elég nagy nem lett, hogy a kedves mama benne remélje megvalósítani el nem ért álmait.
s a dörzsölt filmes rókák azonnal le is csaptak a lehetőségre. Egyik filmet a másik után forgatták velük, és az eredmény nem is maradt el, Ginger és Fred párosa a hollywoodi zenés-táncos filmek legnépszerűbb duója lett. Világsikerű filmek egész sorát táncolták végig, elég csak a Roberta, a Dalol a flotta, a Táncolj és szeress, valamint a Gondtalan című mozijukat említeni, Egymásnak születtünk című filmjüket pedig mintha egyenesen róluk írták volna.
Kitty Foyle című filmben nyújtott alakításáért még az Oscar-díjat is megkapta. Híres párosuk pedig legendává lett, Ginger és Fred című filmjében Federico Fellini is örök emléket állított nekik. (Kalendárium Press)
Igencsak hányatott sorsa volt, nincs mit csodálkozni rajta, hogy végül teljesen elborult az elméje. Gyerekként elszakították például anyjától, apja ugyanis magával vitte száműzetésébe. Mire felnőtt, bebolyongta egész Itáliát. 21 évesen a ferrarai herceg szolgálatába állt, s a viszonylagos nyugalom évei alatt alkotta meg élete fő művét, A megszabadított Jeruzsálemet. Paranoiája azonban egyre súlyosbodott; azt még sikerült elsimítani, hogy késsel támadta meg egyik szolgáját, mert az állítólag kihallgatta a beszélgetését, amikor azonban hatalmas botrányt kavart a herceg esküvőjén, Alfonso bezáratta a bolondokházába. Tasso azonban megszökött, s mind újabb hercegi udvarokban keresett menedéket, de próbálkozásainak mindig botrány és rabság lett a vége. 
Még szerencse, hogy mindig megszökött. És közben szorgalmasan írt, gyönyörű versek kerültek ki a keze alól. Életművének igen értékes része hatalmas levelezése, amely nemcsak becses kortörténeti dokumentum, hanem megrázó költői leírása elmebajának. Művészete a magyar irodalomra is nagy hatással volt, különösen Zrínyi Miklós és Arany János csodálta műveit. (Kalendárium Press)
Vidéki kezdés után 1952-ben a Madách Színházba került, s rá egy évre felfedezte a film is; a Rákóczi hadnagyában kapott szerepet. A hatvanas évek elején szerzett országos népszerűséget, amikor A Tenkes kapitánya című, máig gyakran ismételt filmsorozat főszerepében remekelt. Azóta egyike legkedveltebb férfi színészeinknek, forgatott egy sor remek filmet - a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról és a Jób lázadása immár klasszikus. Aztán még korábbi népszerűségét is felülmúlta a Szomszédok című tévésorozattal, a rokonszenves Takács bácsit a fiatalabb korosztály is a szívébe zárta, még "tiszteletbeli taxis"-nak is megválasztották, pedig nem is nagyon szeretett vezetni. Egyébként is szerencséje volt a sorozatokkal, a 
rádiós Szabó családban évtizedeken át alakította Kárpáti Zoltánt.
Kárpáti Zoli. A csodás színész 2006-ban hunyt el, de ma is ismeri mindenki. Az ő nevét viseli a salgótarjáni színház. (Kalendárium Press)
Csodagyerek volt, ötévesen már nyilvános hangversenyt adott, mivel azonban szülei nem sokra tartották a muzsikuspályát, jogi doktorátust szerzett. Az unalmas aktáknál azonban jobban vonzotta a muzsika, így szabadidejében operett-komponálással foglalatoskodott. Minisztériumi tisztviselőként dolgozott akkor is, amikor egy szép napon beállított a Népszínház igazgatójához, szerényen előadva, hogy ő bizony hozott a direktor úrnak egy zenés darabot. Porzsolt Kálmán udvariasan megköszönte a műkedvelő aktakukac kéziratát, majd szépen betette a fiókjába.
Nemsokára azonban mégis elővette, nem volt ugyanis friss darab a tarsolyában, így jobb híján színrevitte a Bob herceget. Amely óriási siker lett, a kritika nem győzött lelkendezni, "Huszka Jenő a könnyűzene birodalmában egy csapásra a legelső helyek egyikét foglalta el. Csupa új dallam és új ötlet!" - lelkendezett egy műítész. A kedvező fogadtatáson felbátorodva Huszka még tucatnyi operettet írt, köztük olyan nagysikerű műveket, mint a Lili bárónő, a Gül baba és a Mária főhadnagy. Az ő művei bizonyították azt a korábban elképzelhetetlen állítást, miszerint magyar zenés darabot is lehet százas 
szériákban játszani a színházaknak, így nemcsak a rendezők és a színészek örültek új alkotásainak, de a színházak pénztárosai is.
Egy szegény tatár nemesi család sarja volt, s annak köszönhette felemelkedését, hogy feleségül vette IV. Iván cár egyik legfőbb bizalmasának lányát, majd a cár egyik fiához adta feleségül testvérét. A cár az új rokont elhalmozta kegyével, bojárt csinált belőle, és kinevezte a gyengeelméjű trónörökös gyámjává. IV. Ivánt különben Rettegett Ivánként emlegette a nép, úgyhogy el lehet képzelni milyen tulajdonságokkal kellett rendelkeznie Borisznak is, ha névtelen kegyencből a trón közelébe jutott. Iván halála után a félkegyelmű Fjodor lett a cár, de helyette valójában Borisz uralkodott. Fjodornak nem volt gyereke, így esetleges halála esetén Rettegett Iván Dmitrij nevű fia örökölte volna a trónt, de az ifjút rejtélyes körülmények között meggyilkolták. 
Borisz Godunov sosem tudta lemosni magáról a gyanút, hogy ő tétette el láb alól Dmitrijt, kivált akkor vetették ezt a szemére, amikor Fjodor halála után ő lett a cár. Borisz megpróbált népe kedvébe járni, de sosem tudott népszerűséget szerezni. Végül idegösszeomlást kapott, és meghalt. Alakja azóta is foglalkoztatja az utókort, Puskin drámát írt róla, amelyből Muszorgszkij komponált nagysikerű operát. (Kalendárium Press)
Élete és pályafutása ezer szállal kötődött a magyar történelemhez. Miután 1464-ben Mátyást magyar királlyá koronázták, a csehek is királyt választottak a tehetséges hadvezér, Podjebrád György személyében. Podjebrád azonban nemsokára hitbéli dolgok miatt ellentétbe keveredett a pápával, aki felkérte a Csehországgal szomszédos katolikus királyokat, vonuljanak Podjebrád ellen.
A pápa viszont egyre türelmetlenebb lett, nyilvánosan kiátkozta a cseh a királyt, és az ellene indítandó fegyveres harc vezetésével Frigyes császárt és Mátyás királyt bízta meg, hogy "a tévelygés bűzös morotváiban elbitangoló cseh patakot az egy igaz hit szép medrébe visszatereljék". Erre már nem volt mit tenni, Mátyás hadat üzent a cseh királynak, és rettegett seregével felvonult ellene. Podjebrád György személyes párbajra hívta ki Mátyást, aki természetesen elfogadta azt, de a feltételekben nem tudtak megegyezni: a cseh király ugyanis gyalog, Mátyás viszont lóhátról akart vívni. A párbaj 
elmaradt, mire Mátyás sorra elfoglalta a cseh városokat, és 1469-ben cseh királlyá koronázták. Podjebrád György csak kevéssel élte túl e szégyent.
győri táborában halálhírét vette, a krónikás szerint "... igen kezdte vala fohászkodni, és erősen bánkódva sir vala". (Kalendárium Press)
Pietro Ottoboni volt a polgári neve, s élete java részét a kúriában töltötte, bár egy időben volt Brescia püspöke és Róma inkvizítora is. Igencsak későn ülhetett be Szent Péter székébe, hiszen majdnem 80 éves korában választották pápává. Nem sok nyomot hagyott az egyház életén, legmaradandóbb érdeme, hogy a vatikáni könyvtár számára sikerült megszereznie a legendás Krisztina svéd királynő értékes hagyatékát, amely most a Vatikáni Könyvtár féltett kincse. Mindössze 16 hónapos uralkodása alatt legfőbb figyelmét egyébként arra fordította, hogy rokonait zsíros állásokba juttassa, jó érzékkel azonban csökkentette az adókat és olcsó élelmiszereket hozatott be külföldről, így az emberek körében nem volt népszerűtlen. Különben ő volt az utolsó Sándor pápa, ezt a nevet többé egyetlen egyházfő sem választotta. Talán nem véletlenül... (Kalendárium Press)
Egy tekintélyes missouri bíró fia volt, s gyermekéveit a Mississippi partján töltötte, ahogy később regényeinek hősei, Huckleberry Finn és Tom Sawyer is. S ő is ugyanolyan rossz kölyök volt, mint Tomék, kimaradt a suliból, így aztán kezdetben betűszedő volt, majd kalauz lett egy Mississippin közlekedő hajón. A polgárháború miatt azonban elvesztette állását, ezért Nevadába költözött, s ezüstbányász lett.
Szabadidejében írogatott, de első novelláskötete csak 32 éves korában jelent meg. Szatírikus írásaival viszont hamar országos hírnevet szerzett, s mivel főként saját kalandjairól írt, témája volt bőven. Miután pedig az Élet a Mississippin című könyvét igen kedvezően fogadták az olvasók, nekilátott megírni két világsikerű regényét, a Tom Sawyer kalandjait és a Huckleberry Finn kalandjait. Ezután szinte ontotta könyveit, roppant méretű életművet hagyott hátra, s regényei ma is nagyon népszerűek; A lóvátett város, az Egy jenki Arthur király udvarában, a Koldus és királyfi, vagy Az egymillió fontos bankjegy ma is újabb kiadásokat ér meg szerte a világon.
Már életében hatalmas vagyont szerzett, amint már kortársai is felfigyeltek rá: nagyobb jövedelemre tett szert, mint előtte bármely író Amerikában. Tekintélye az óceánon is átjutott, Oxfordban díszdoktorrá avatták, s egyik körútján járt nálunk is: 1899. március 25-én a Lipótvárosi Kaszinóban tartott felolvasóestet. "A Halley-üstökössel jöttem 1835-ben, amely jövőre megint jönni fog, és úgy számolom, vele együtt én is elmegyek" - mondta egy évvel halála előtt titkárának, s igaza lett. (Kalendárium Press)
Jelentős szerepet játszott a korabeli közéletben, ő volt a magyarországi reformellenzék egyik vezetője, egyébiránt pedig korának talán legkiválóbb mezőgazdásza.
Példás helytállásán kívül ma már keveset tudunk róla, pedig érdemei sok tekintetben múlhatatlanok. Jórészt neki köszönhető például, hogy Széchenyi István nem léha főúr, hanem a közjóért munkálkodó ember lett, amint Wesselényi zárójelesen meg is jegyezte: "Sokszor tettem fészkébe tojásaimat, s azokat ő oly szépen kikotolta és felnevelte". Egyébként még magyarul is Wesselényi tanította meg "a legnagyobb magyart", aki hálás is volt emiatt barátjának. Később azonban viszonyuk megromlott, hogy kinek a hibájából, azt most ne firtassuk. De sokan igazat adtak Wesselényinek, amikor keserűen azt írta: "... talán büszkeség nélkül mondhatom el, hogy a hazaszeretet lángját én tápláltam keblében, s hogy az ország állapotáról több felvilágosítást nyújtottam neki, mint amennyit tőle nyertem". (Kalendárium Press)
A gyönyörű olasz nők közül is kitűnt kivételes szépségével, 1947-ben megválasztották az Örök Város szépségkirálynőjévé. Persze felfigyeltek rá a filmesek is, statisztaként sokat foglalkoztatták. Tehetségét azonban csak a negyvenes évek híres filmművészeti mozgalmának, a neorealizmusnak az alkotói ismerték fel. Így azután olyan művészekkel dolgozhatott együtt, mint Vittorio De Sica, Mario Monicelli, Pier Paolo Pasolini és Luchino Visconti.
repülőszerencsétlenségben, s a tragédiát sosem tudta feldolgozni. Az emlékek elől még hazájából is elmenekült, Madridban telepedett le, s ott halt meg három év múlva, 1989-ben. (Kalendárium Press)
Indián származása vonásain is felismerhető volt, jórészt ennek köszönhette, hogy megkapta a Zorba címszerepét, s világsikert aratott vele. Pedig azelőtt is jelentős filmeket forgatott, elég csak Az országúton, az El Cid és a Navarrone ágyúi című filmjét említeni, későbbi filmjei közül pedig az Arábiai Lawrence és a Viva Zapata lett népszerű. Quinn az életben is igazi "macho" volt, pont egy tucatnyi gyerek apja. (KalPress)
Még a színiakadémia növendéke volt, amikor a Színházi Életben róla megjelent kis fénykép alapján megkeresték a filmgyárból, és szerződést ajánlottak neki. Ami nagy örömmel töltötte el persze, ám fejfájást is okozott neki, az Akadémia igazgatója, Ódry Árpád ugyanis gyűlölte a filmet, és próbálta távol tartani növendékeit attól. Be is hívatta az igéző szépségű lányt, és kérdőre vonta: "Hát maga is a sátán szolgálatába szegődik? Magát is el fogja kapni a siker, és nem lesz igazi művész!"
Hogy a művészi dologban igaza lett-e, az megítélés kérdése, azt viszont tényleg remekül látta, hogy színészpalántája sikert sikerre halmozott. S bár az akadémia elvégzése után a Nemzeti Színházban bizonyíthatta színészi kvalitásait, ott 60 pengős fizetése volt, filmjeiért viszont 35 ezer pengő ütötte a markát - ki az, aki ilyen lehetőséget veszni hagy. Ő nem is hagyta, s hét év alatt negyedszáz film főszerepében csillogott, köztük olyan máig ismert mozikban, mint a Gül baba, a Sziámi macska és a Rózsafabot. Mivel akkoriban a legnagyobb sztárok közé számított, nem sok jóval bíztatta az egyre közeledő front, úgyhogy az orosz csapatok elől az emigrációba 
menekült - s hogy mennyire igaza volt: távollétében népellenes bűnökért háromévi börtönre ítélték. Előbb Argentinában élt, majd az Egyesült Államokban telepedett le. De amint sok évvel később bevallotta: "Én Magyarországon voltam egész életemben, ha nem is földrajzi értelemben, de lelkiségben igen".
S hogy ez nála nem csak elvárt szólam volt, azt 1997-ben végleges hazaköltözésével bizonyította, s végül 85 évesen érdi otthonában hunyt el. (Kalendárium Press)
Nagy Endre legendás kabaréjában kezdte pályafutását, majd kipróbálta magát az operettben is, s ott is nagy sikert aratott. Így azután felváltva, hol komikus, hol énekes volt, s játékával oly elismerést szerzett, hogy Muskátli Kabaré néven saját színházat is alapított. Leszerződtetett egy csodás primadonnát, s Berky Lili nemcsak a direktor szívét hódította meg, de a férfiemberét is, aki azután feleségül is vette.
filmszalagon is. "Gózon Gyulára mindig valami mackósság volt jellemző - írták róla -, de nem a kerítés- és deszkadöntögető medveség, hanem a gyermekmesék mackó bája. Mennyi szerepében láthattuk mackósan zsörtölődni, zsémbesen brummogni..., de menten lehetett tudni, nehéz dolog neki igazi haragot mutatni. Puha és szeretetre való szív ez, rosszul áll hozzá a mérgesség." (Kalendárium Press)
Rodrigo Borgia bíboros lánya volt, s mivel törekvő apja a pápai székbe akart jutni, hamar feláldozta lányát politikai céljainak oltárán. Szegény Lucreziának mire elérte a serdülő kort, már két vőlegénye is volt, s amikor apja VI. Sándor néven végre pápa lett, feleségül is kellett mennie. Természetesen egy harmadikhoz, bizonyos Giovanni Sforzához, a frigy biztosította ugyanis a pápa szövetségét a nagyhatalmú milánói hercegi családdal.
Lucrezia 13 éves volt ekkor, s talán ifjú korát méltányolta férje, hogy nem tette asszonnyá. Ez persze tűrhetetlen dolognak számított már akkor is, s mivel a politikai széljárás is fordult, Sándor pápa nyíltan híresztelni kezdte, hogy veje képtelen teljesíteni házastársi kötelességét. Giovanni nagybátyja, a legendás Lodovico il Moro ekkor azt találta ki, hogy a szégyenbe hozott férfi a nyilvánosság előtt "próbálkozzék nőkkel", de Giovanni nem vállalta a megmérettetést. Hogy mégis elégtételt vegyen, ő meg azt kezdte terjeszteni, hogy Lucrezia gyilkos méregkeverő, aki vérfertőző viszonyt folytat pápává lett apjával és testvérével, Cesare Borgiával, s a két férfiú ismeretében mindenki el is hitte a rágalmakat.
Pedig Lucrezia remek ember volt, műveltségével és bájával kivívta kora legkiválóbb elméinek csodálatát is, tudott görögül, latinul, spanyolul és franciául, tehetséggel verselgetett, zenélt és rajzolgatott. Az utókor persze izgalmasabbnak találta a bűnös asszony képét, amelynek terjesztésében nagy szerepet játszott Victor Hugo is, aki regényt és Donizetti, aki operát írt róla. (Kalendárium Press)
Minden idők egyik legnagyobb tudós lángelméje volt. Két alapvető felfedezés fűződik a nevéhez, az általános és a speciális relativitáselmélet. Mindkét elmélet nagyon bonyolult, de egyszersmind egyszerű is, azt állapítja meg ugyanis, hogy "minden relatív". Ez már szinte szállóigévé vált, anélkül persze, hogy az emberek döntő többségének halvány sejtelme lenne a dologról. A speciális relativitáselmélet a bonyolultabb, ez fejti ki ugyanis, hogy a tér görbült.
A tudósok szinte egyöntetű vélekedése szerint ez a legelképesztőbb tudományos elmélet, amelyet valaha is kitaláltak, s Darwinon kívül nem volt még tudós, aki annyi vita középpontjában állt, mint Einstein. Biztos ami biztos, a Nobel-díjat azért odaítélték neki, s mivel rossznyelvek szerint az ítészek sem sokat értettek meg elméleteiből, végül a fényelektromossággal kapcsolatos kutatásaiért tüntették ki.
ember. Egyébként a lusta diákok máig az ő példáját emlegetik fel a maguk védelmében, Einstein ugyanis igencsak rossz tanuló volt. Még az érettségit sem sikerült letennie, így azután különleges felvételi vizsgára kötelezték mikor mégis jelentkezett egy műszaki főiskolára, de a vizsgán megbukott. Később sem kapott állást sokáig, még egyszerű asszisztens sem lehetett.
Karen Dinesen, a huszonhét éves dán úrilány 1912 telén eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre Mombasában került sor. Vilmos svéd királyi herceg volt az egyik tanú, aki így emlékezett a menyasszonyra: „Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő…”
Karen a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrájukkal ismerkedett ezalatt, nagyobbrészt férjétől külön, majd elváltan, viharos szerelmi viszonyban Danys Finch-Hattonnal. Afrikában lett belőle lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi memoárirodalom nagyasszonya.
Meryl Streeppel és Robert Redforddal).
Az évfordulóra a Kalendárium Press két könyvet kínál, Karen Blixen világsikerű könyve, a 
A királyi udvarban éldegélt békében mindaddig, amíg balsorsa Visegrádra nem vezérelte a lengyelek későbbi királyát, Kázmér herceget, Károly Róbert magyar király ifjú sógorát. Az akkor húszéves Kázmér meglehetősen bővérű férfiú vala, a szemrevaló fehérnép nemigen volt biztonságban tőle, nem is tulajdonított nagy jelentőséget annak, hogy ravasz módon elcsábította az ártatlan Zách Klárát.
Nem így gondolta azonban a lány apja, aki miután zokogó lányától értesült a történtekről, szörnyű haragra gerjedt, és azonnali bosszúért kiáltva berontott a palota ebédlőjébe. Kardját kirántva előbb a király felé sújtott, de ő elhajolt a vágás elől, nem volt ilyen szerencséje Erzsébet királynénak, akinek három ujját nyisszantotta le a bősz apa. A testőröket annyira váratlanul érte a támadás, hogy szinte megbénultak, végül a királyi étekfogónak kellett leszúrnia a dühöngő nemest.
Szörnyű megtorlás következett, az elkövetőnek még a holttestét is meggyalázták, testrészeit elrettentésül nyilvánosan kifüggesztették, a fejét elküldték Budára, végtagjait pedig négy város között osztották szét. De Károly Róbert ezzel sem érte be, a magyar történelemben kivételesen kegyetlen bosszút állt, harmadíziglen teljesen kiirtotta a Zách-családot. Egyedül a megbecstelenített Zách Klára életét hagyták meg, levágták az ajkait, az orrát, az ujjait, és megcsonkítva körbehordozták az országban, mindenki okulására.
Zách Felicián tettét nem ítélte el az utókor, sőt, kegyetlen bosszúja Károly Róbert tekintélyén ejtett csorbát, ártatlan emberek egész garmadáját ugyanis már akkoriban sem volt szokásban kivégezni. Számos festőnk örökítette meg a történteket, Arany János pedig gyönyörű balladában állított emléket a meggyalázott lánynak és becsületéért életét áldozó apjának. (Kalendárium Press)
Igazi polihisztor volt, azt mindenki tudja róla, hogy ő találta fel a villámhárítót, és ő volt az amerikai függetlenség egyik legnagyobb harcosa, aki részt vett a Kontinentális Kongresszuson és a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazásában is. Talán kevésbé ismert azonban, hogy ő fedezte fel a bifokális lencsét is, ő fejtette meg a leydeni palack rejtélyét, s neki köszönhetjük a negatív és pozitív töltés fogalmát.
Emellett nagyszerű üzletember volt, szegény családból származott, negyvenévesen viszont már dúsgazdag vállalkozóként tartották számon. Mellesleg ő alapította Philadelphia első kórházát, Amerika első kölcsönkönyvtárát, egyetemét, tudományos társaságát és tűzoltóállomásait. A szegény Richard almanachja címmel írt egy korabeli bestsellert is, amelynek népszerűségére jellemző, hogy egyes mondatai szinte közmondásokká váltak, a többi között a magyar nyelvben is. Ő írta például, hogy "Sok kicsi sokra megy", az ő mondása volt az "Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli", s az ő könyvéből került a magyar nyelvbe a szinte népi bölcsességnek ható mondat, miszerint: "Segíts magadon, az Isten is megsegít!".
Legismertebb alkotása persze a villámhárító, amelyet nagy ellenállással fogadott kora. III. György istentelenségnek nyilvánította az égi tűz ellopását, be is tiltotta használatát Angliában, a franciák pedig - akiknél az Egyesült Államok nagyköveteként élt - őt magát is beperelték; Maximilien Robespierre védte, a vádat képviselők között pedig ott ült a feltörekvő Jean-Paul Marat. (Kalendárium Press)
A magyar dráma egyik klasszikusa Kecskeméten született, s mint a város főügyésze halt meg, pedig még nem volt negyven éves. Halálakor mint tekintélyes jogtudóst búcsúztatták, irodalmi munkássága életútjának vázolásakor szóba sem került a gyászbeszédekben. Az azóta nemzeti drámánkká lett Bánk bánt ugyanis Katona életében szinte senki nem olvasta.
Köztudott, hogy művét a Kolozsvári Nemzeti Színház pályázatára írta, de a dráma értékét a bírálóbizottság nem ismerte fel. Nem voltak jó véleménnyel a Bánk bánról a kortársak sem, Vörösmarty nem sokra becsülte, Széchenyi pedig egyenesen károsnak tartotta. Szegény Katonát nemcsak az irodalmárok, de a nők sem értették meg. Halálosan szerelmes volt Széppataki Rózába, akitől már szinte zavaróan érzelgős levélben kért választ a nagy kérdésre, remélhet-e, de a híres színésznő válaszra sem méltatta - később férjhez ment Déry István színészhez, szegény Katona pedig örökre agglegény maradt.
Így azután irodalomban is, a szerelemben is végleg csalódva hazament Kecskemétre, és bánatában halálra dolgozta magát. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
Marie Grossholz volt a becsületes neve, ősei híres hóhérok voltak, bár apját nem nagyon ismerte. Nevelőapja mellett sem szakadt el azonban az emberi fejektől, lévén Curtius neves szobrász. A kis Marie mellette tanulta meg az emberi fej anatómiáját, s első önálló művei parókák voltak. Tulajdonképpen az első panoptikumot is nevelőapja hozta létre, aki kiállította kora leghíresebb bűnözőinek viasz arcképeit. Az időközben kitört francia forradalom miatt Marie hirtelen munka nélkül maradt, nem kellett többé ugyanis parókákat készíteni, hiszen akkortájt természetes hajat használtak paróka gyanánt; egyszerűen lekanyarították ugyanis a kivégzettek koponyájáról a hajas fejbőrt. Még szerencse, hogy Marie már felnőtt nő lett, s feleségül ment egy Francois Tussaud nevű polgártársához. A véres francia viszonyok azonban mégis elüldözték otthonából, Londonba költözött, ahol a korábban 
vándorkiállításon mutogatott gyűjteményét állandó kiállításon tárta a nagyközönség elé. S viaszfiguráival hatalmas sikert aratott. Panoptikumában ugyanis az egyszerű polgárok is láthatták Viktória királynő vonásait, s tódultak a népek, hogy láthassák James Greenacra ábrázatát, aki azzal szerzett kétes hírnevet, hogy feltrancsírozta menyasszonyát, s a holttest darabjait szétszórta Londonban. (Kalendárium Press)
A képen látható könyv 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: