2024. december 5-én 185 éve született GEORGE ARMSTRONG CUSTER amerikai tábornok
Szédületes karriert futott be, 23 évesen már alezredesként harcolt a polgárháborúban, amelynek utolsó szakaszában ő futamította meg a déliek főparancsnokát, Lee tábornokot. Később az indiánok elleni - sokszor méltatlan - harcokban tüntette ki magát, s mivel a kudarc egész addigi hadi pályafutása során elkerülte, kissé meggondolatlanná vált. 1876-ban Little Bighorn közelében az erősítést meg nem várva támadt az indiánokra, akik azonban hősies küzdelemben az utolsó szálig megölték a fehéreket. Az amerikai történelem egyik leghíresebb csatájában maga Custer tábornok is elesett, a félelmetes 7. kansasi lovasezredből mindössze egyetlen ló maradt életben. Custer tábornok megítélése azóta is vita tárgya az Egyesült Államokban, hiszen ő volt a polgárháború egyik legvitézebb főtisztje, ugyanakkor Little Bighornnál óriási hibát elkövetve vitte a biztos halálba katonáit. A témáról azóta számos könyv született, sőt, Custer tábornok életét filmen is feldolgozták. (Kalendárium Press)
A skót Henrik második fia volt, aki bátyja, IV. Malcolm halála után 1165-ben került a trónra, s attól fogva szinte állandóan harcban állt. Trónralépése után szövetséget kötött a franciákkal, ez volt a híres "Auld Alliance", azaz az "Ősi Szövetség", majd 1174-ben betört Angliába, de II. Henrik király legyőzte seregét, ő maga is angol fogságba esett. Henrik Normandiában be is börtönözte, s végül Vilmos arra kényszerült, hogy koronáját az angol királytól hűbérül kérje. II. Henrik utódjának, Oroszlánszívű Richárdnak azonban pénzre volt szüksége keresztes hadjáratához, s így Vilmos vissza tudta vásárolni országát. Sok kudarca és kényszerű megalkuvása ellenére Vilmos a skótok talán legnépszerűbb történelmi személyisége. A ma nemzeti hősként tisztelt uralkodó ugyanis mindig személyesen vezette hadseregét a csatákba, nem kímélte saját testi épségét sem, ezért népe Oroszlánnak nevezte el. A vitéz király fél évszázadig uralkodott, sokszor elfogták, de mindig bátran harcolt. A trónon fia, II. Sándor követte. (Kalendárium Press)
Kalandregényeket írt, de a műfajt irodalmi szinten művelte, így könyvei nemcsak érdekesek, de értékesek is. Különösen igaz ez a Dr. Jekyll és Mr. Hyde című fantasztikus regényére, amely azóta számos feldolgozást megért. Legnépszerűbb könyve A kincses sziget. Egyébként 
az életben is szerette az egzotikumokat, utolsó éveiben ha nem is kincses, de mindenképpen varázslatos szigeten, Szamoán élt.
Ma is az egyik legdivatosabb művészek egyike, pár éve egy tokiói árverésen 600 millió forintot adtak két alkotásáért - a távol-keleti szigetországban külföldi festő képéért még soha nem fizettek ennyi pénzt.
De visszatérve a festészethez; a szigorú műítészek szerint a Le moulin de la Galette, a Páholyban, A Pont Neuf és Pázsiton heverő lány a legjobban sikerült alkotása, a tudományos szépség-elemzéshez mit sem értő laikus művészetszeretők azonban - kivált a férfiak - főként hatalmas erejű aktjaitól voltak, s vannak lenyűgözve.
bájakhoz, ezért aztán sok ízetlen megjegyzést is el kellett viselnie. Renoir persze sokszor visszavágott a maga szókimondóan közvetlen módján, 
egyszer egy látogatójának, aki a modelljeivel való intim kapcsolatairól faggatta, így felelt - amint azt a művészettörténetírás szó szerint meg is őrizte: "Én az ecsetemmel b...ok!" (Kalendárium Press)
Egész élete a törvénnyel való hadakozással telt, megbotránkoztató szexuális szokásai miatt állandóan menekülnie kellett, s többet volt börtönben, mint szabadlábon. Egyszer még halálra is ítélték, sőt jelképesen ki is végezték.
meglehetősen szabados erkölcsű honfitársai". A márki azonban mindezt nyíltan művelte, s grafomán ember lévén, meg is írta, így aztán nem kerülhette el sorsát. S bár a halálbüntetéstől megmenekedett, végül kedves anyósa adta újfent rendőrkézre, attól fogva a kicsapongó író szinte egész hátralévő életét rabságban töltötte.
abban, hogy maguk elé tudják képzelni, melyik szereplő éppen kivel és hogyan adózik a szerelem istenének. Normális ember ilyeneket nem ír le, tehát De Sade nem normális - vonták le a következtetést a hatalom csúcsain, így a "szadizmus" névadója életét a charentoni elmegyógyintézetbe zárva fejezte be. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press a Sade, Fourier, Loyola című könyvet kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Milliomoscsemete volt, az aranyifjak léha életét élte, s az irodalomban is polgárpukkasztásra törekedett. 1909-ben tette közzé híres-hírhedt futurista kiáltványát, amellyel megdöbbentette a világot. Érthető módon, hisz olyanokat írt benne például, hogy "egy berregő autó szebb, mint a szamothrakéi Niké szobra". A futurizmus lényegét kifejtő írásai egyben élete fő művei is, hiszen többi, futurista stílusban írt alkotásai az átlagember számára olvashatatlanok. Ő maga persze másként gondolta, sőt még felolvasóesteket is tartott. Az Olasz Tudományos Akadémia dísztermében 
például előadás címén futurista füttyhangversenyt adott, el lehet képzelni a tisztességben megőszült akadémikusok reagálását. Mivel művészi törekvéseit állami támogatás kísérte, pályája csúcsán jó dolgában már nem tudta mit találjon ki. Elmeállapotát azonban csak akkor kezdték kétségbevonni, amikor A futurista konyha címmel könyvet jelentetett meg, amelyben harcot hirdetett az olasz nemzeti konyha legkedveltebb étele, a pastasciutta ellen. Ezt már az olaszok sem tudták lenyelni. (Kalendárium Press)
Az ún. pointillizmus előfutára volt, amely azt jelenti, hogy a képre kis pontokban rakta fel a színeket. Egészen különleges dolgot talált ki, azt, hogy a színeket nem a palettán keveri ki, hanem keveretlenül kis pontokban egymás mellé felrakja a vászonra, s a színek a nézők szemének recehártyáján olvadnak össze. Ez az "optikai keverés" módszere, amelynek felhasználásával Seurat nagyon izgalmas festményeket készített. Jól példázza ezt élete fő műve, a Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén című 
képe, amely az impresszionisták kiállításán újszerűségével nagy botrányt keltett. Egyébként a szerkezetes irányzatok követői is úttörőjüket tisztelték személyében, bár ezirányú művészi kísérleteinek kibontakozását korai halála megakadályozta. 32 évet élt. (Kalendárium Press)
Már első regénye, az 1922-ben megjelent Halálos tavasz óriási sikert aratott, s ez egész munkásságára döntő kihatással volt, szinte kizárólag érzelmes, romantikus regényeket és színműveket írt, könyveit főként a nők kedvelték, s kedvelik még ma is. Híres könyve még a Valamit visz a víz, A két fogoly, a Hazajáró lélek, A fegyverek visszanéznek és A lélek kialszik. Színdarabjait is telt házak előtt játszották a színházak, első, Hazajáró lélek című drámáját rögtön a Nemzeti Színház vitte színre. 1947-ben emigrált, az Egyesült Államokban telepedett le, de végül újvidéki házában hunyt el. (KalPress)
Az új kiadású, háromkötetes A Dukay család (A bíbor évszászad - Rézmetszet alkonyat - A dühödt angyal) 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
A XX. század legnagyobb politikusainak egyike volt, éppen a múlt század első évében, 1900-ban jutott be a parlamentbe, s 65 éven át foglalkozott politikával. Kezdetben persze "csak" miniszterként tevékenykedett, 1940-ben lett a Konzervatív Párt vezetője, s 1940 és 1945 között ő volt Nagy-Britannia miniszterelnöke.
Brilliáns politikus volt, s igen érdekes ember. Köztudott például, hogy rengeteget ivott, és állandóan dohányzott. Egyébként kedves, szellemes ember volt, s kimagasló képességeinek sok területen tanúbizonyságát adta. Csodás tájképeket festett például, s festményeit - álnéven persze - rendszeresen ki is állították. Remek szónok volt, híres fultoni beszéde egyike a műfaj gyöngyszemeinek. Több könyvet is írt, amelyekért 1953-ban megkapta a legrangosabb irodalmi kitüntetést, a Nobel-díjat.
A Zeneművészeti Főiskolán tanult, ahol még Liszt Ferencnél is vizsgázott, mégis abbahagyta zenei tanulmányait, és hírlapíró lett. Cikkei a Nemzetben, a Pesti Hírlapban és a Pesti Naplóban jelentek meg. 1890-ben a katonai szolgálat elől Franciaországba ment, s ezután 15 éven át külföldön élt. Tanult a híres Sorbonne-on és az oxfordi egyetemen, s közben egyre inkább a szépirodalom felé fordult érdeklődése. 1906-ban tért haza, s azontúl csak az irodalomnak élt. Főként a novella és a dráma műfajában alkotott maradandót. Legjelentősebb műve A nagyasszony, a Mária Antónia és a II. József című könyvekből álló Habsburg-trilógiája, valamint a II. Lajos király és a Sába királynője című drámája. Írásait közel tíz nyelvre fordították le. (Kalendárium Press)
Zenész családban nevelkedett, Luccában éltek, ahol a város zeneigazgatói posztját évtizedek óta Puccinik töltötték be, már az ükapja is ezt rangot viselte. De a korabeli ítészek persze azt gondolták, hogy Giacomo esetében az alma messze esett a fájától, ezért nem nagyon bíztak benne.
ösztönnel választotta ki operáinak szövegkönyveit, s zenedarabjai kellemes dallamvilágukkal szép közönségsikereket arattak. A kritika persze már akkor is mindig fanyalgott. Egyik legjobb művét, a Bohéméletet például a bemutató után alaposan lehúzták; "A Bohémélet - ahogy a hallgatóban nem keltett mély benyomást - az opera történetében sem hagy maradandó nyomot" - írta egy szakértő, de nem lett igaza. Hiszen a Tosca, a Pillangókisasszony, a Manon Lescaut, A Nyugat lánya vagy a Turandot kiváló zenemű, a Bohémélet pedig egyenesen a klasszikus olasz operastílus egyik utolsó nagy alkotása.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
Szép Fülöp néven ismertebb, de nem csak szép, hanem kiváló uralkodó is volt. Sok világraszóló tette közül kettő külön is említést érdemel. Az egyik, hogy neki volt "köszönhető" a pápák avignoni fogsága.
Fülöp szüntette meg a híres Templomos Lovagrendet is, méghozzá igencsak kíméletlen szigorral. A dúsgazdag lovagrend tagjait eretnekeknek nyilváníttatta, vezetőit pedig máglyára vettette. Személyes utasítására elevenen égették el a templomosokat, s persze személyesen nézte végig, ahogy felcsaptak a lángok. A máglyán a rend nagymestere megátkozta Fülöpöt és Kelemen pápát, s kérte Krisztust: ha ártatlanul hal meg, akkor két kivégzője egy éven belül kövesse őt. Kérését 
meghallgatta az Úr: Kelemen egy hónap, Szép Fülöp pedig nyolc hónap múlva adta vissza lelkét a teremtőjének.
Gazdag család gyermeke volt, így aztán sokat utazgatott, és több európai fővárosban teljesített diplomáciai szolgálatot. Ő az amerikai elbeszélő irodalom atyja, aki 1820-ban megjelent Rip van Winkle története című kötetével szerzett világhírnevet. Humoros, romantikával színezett, kellemes, csiszolt stílusú elbeszéléseiben nosztalgikusan festette le a régi Angliát és a modern ipartól még érintetlen egykori Amerikát. Írásai nagy hatással voltak az amerikai próza fejlődésére, és legjobb művei hazánkban is népszerűségnek örvendtek, 
több magyar író egyik kedvence volt, sőt Kossuth Lajos is szívesen olvasgatta könyveit börtönében. (Kalendárium Press)
Nagyon szomorú, hogy a nagyszerű színész kapcsán nem születésnapi köszöntés kedves kötelességünk, hanem a gyászos emlékezés: Bubik István két évtizede nincs közöttünk. 2004. november 28-án autójával Budapestre tartott, amikor áttért a 4-es út menetirány szerinti bal oldalára, és frontálisan ütközött egy másik gépkocsival. A helyszínen életét vesztette.
Halála nagy vesztesége volt a hazai színjátszásnak, egyike volt ugyanis korosztálya legtehetségesebb színészeinek, amit az is bizonyít, hogy elsőre bekerült a Színiakadémiára, majd pályáját az ország elsőszámú teátrumában, a Nemzeti Színházban kezdhette. És nem harmadik alabárdosként, hanem Az ember tragédiája Ádámjaként, majd a Csongor és Tünde, a II. Richárd, a Tartuffe és a Bánk bán címszerepével folytatta tehetségének bizonyítását. A filmszalag is megőrzi emlékét, játszott a Vérszerződés, Az óriás és a Glamour című moziban, és a televízió archívumában is jócskán található közreműködésével készült produkció, például a Nyolc évszak című sorozat, vagy a Cid és az Ádvent a Hargitán című tévéfilm.
Hogy ő maga járt-e Hargitán, azt nem tudjuk, de nem kizárt, mert szeretett utazni, körbekalandozta a fél világot, még Amerikában és Ausztráliában is megfordult, sőt, egy időre Londonba költözött, és beállt raktárosnak. Halála után emlékkönyvet állítottak össze az életéről és munkásságáról, emlékét pedig róla elnevezett díj is őrzi. 46 évet élt. (Kalendárium Press)
A népszerű előadóművész a rock and roll egyik legjobb hazai képviselője volt, s még gyermekfejjel találkozott csodált példaképével, Elvis Presley-vel. Nem személyesen persze, csak a zenéjével, amely meghatározó élménye volt akkoriban sokaknak.
nem nagy barátja volt már akkor is. A csajozás meghatározó volt művészi érdeklődésének kibontakozásában is, legjobban az élő fellépéseket szerette, mert amint be is vallotta később: "állatian jól esett, hogy a csajok odajöttek és dícsérgettek".
Ő volt az önálló székely tüzérség megteremtője és főparancsnoka. 1848 novemberében a sepsiszentgyörgyi székely gyűlés bízta meg a lőszergyártás és hadfelszerelés megszervezésével. Történt pedig, hogy a gyűlés szónokai igencsak síri hangulatban ecsetelték a honvédseregek gyatra hadi ellátását, "nincs ágyú, nincs muníció" keseregtek a tisztek. Mire Gábor Áron felállt, s így kiáltott: "Van ágyú, van puskapor, még csak egy koppintás hiányzik az ágyú 
mozdonyán". S másnap a hidvégi csatában Gábor Áron két hatfontos bronzágyúja már jelentősen hozzájárult a győzelemhez. Ezután néhány hónap alatt 70 ágyút öntetett, s megszervezte a lőszer- és puskaporgyártást is, melynek elismeréseként őrnagyi rangra és az önálló székely tüzérség főparancsnoki tisztére maga Kossuth nevezte ki. Az uzoni ütközetben esett el, s milyen a sors? Éppen egy ágyúgolyó találta el. (Kalendárium Press)
Szarvasról indult meghódítani a világot, ott érettségizett 1943-ban. Aztán Budapestre jött tanulni, de meglepő módon előbb a Műszaki Egyetemre járt, és csak egy év után iratkozott át a Zeneművészeti Főiskolára, ám 26 évesen, két évvel a diploma megszerzése előtt már az Állami Operaház magánénekese volt. Elsőként a Carmen Moralesét énekelte a színpadon, első jelentősebb szerepe pedig Doktor Malatesta volt a Don Pasqualéból. S mivel csodásan csengett baritonja, egymás után bízták meg az operairodalom főszerepeivel, volt Falstaff, Don Juan, Petur bán, Figaro, Kékszakállú, Almaviva és Don Alfonso, ám természetesen valamennyit lehetetlen felsorolni.
zeneszerző műveit. A titok nyitja talán az lehet, hogy a Wagner-operák komoly, súlyos, sokszor komor világa kicsit távol áll a személyiségétől, ő ugyanis nem csak ének-, de életművésznek is elsőrangú volt. Szívesen énekelt dalokat, oratóriumokat, de akár magyar nótát is, és jellemző rá, hogy Bacsó Péter felkérésére prózai filmszerepet is elvállalt: egy maffiafőnököt alakított a Balekok és banditák című filmben. Énekelt a világ minden pontján, Európán kívül Los Angelesben, Mexikóban, Brazíliában és Ausztráliában is.
Apja magyar volt, Elssler János, aki Joseph Haydn kottalapozójaként szerette meg a zenét, így lányát is művészi pályára szánta. A kis Fanny nem is volt tehetség híján, a világhírű milánói Scala balettiskolájában tanult, bár pályakezdését majdnem tönkretette, hogy törvénytelen gyereket szült a salernói hercegnek. A gyereket azonban kiadták nevelni egy vidéki rokonnak, Fanny pedig Bécsben elkezdte fényes karrierjét.
Az 1829-es pozsonyi diétán mindenki az ő kegyeiért versengett, amelyet többen el is nyertek, a legenda szerint később Napoleon fia, a reichstadti herceg is, akit a fáma szerint a pajkos táncosnő ismertetett meg a szerelmi játékok titkaival. A viszony révén aztán Fanny sosem látott népszerűséget szerzett szerte Európában, sőt Amerikában még a Kongresszusban is táncolt, a képviselők felállva ünnepelték, maga az elnök is fogadta. Nagy szó volt ez, a hiszen Kongresszusba a legritkább esetben hívtak meg valakit, Fanny után tíz évvel Kossuth Lajosnak jutott még ilyes megtiszteltetés. A Fanny iránti hódolat azonban nem ismert mértéket, művészek egész sora örökítette meg, képeket festettek, szobrokat mintáztak, regényeket írtak róla, a nagy osztrák költő, Grillparzer még ódát is szentelt neki, de Juhász Gyula is megénekelte Elssler Fanny cipellője című versében.
A körülrajongott sztár aztán 35 évesen szépen visszavonult, és további 40 évig élvezte hatalmas vagyonát, amelyet különben egy öreg Rotschild kezelt. (Kalendárium Press)
Az apja fekete baptista lelkész, anyja pedig irokéz indián volt, s már a hatvanas években sikerrel koncertezett akkori férjével, Ike Turnerrel, s már akkor olyan híres dalok jelezték képességeit, mint a River Deep Mountain High és a Creedence Clearwater Revival sikerszáma, a Proud Mary. Házassága azonban megromlott - a 2007-ben meghalt Ike sokszor meg is verte -, így azután Tina a hetvenes évek közepén szólókarriert kezdett. Ezt követően elért sikereit, világslágereit felsorolni is lehetetlen, nyolc Grammy-díjat kapott, beválasztották a rock halhatatlanjai közé, de a legnagyobb szenzáció az, hogy már életében filmet készítettek róla.
Élete különben kész rejtély, leginkább irigyelt fiatalságának titkát kutatják, egyszer meg is kérdezték tőle, és ő meg is válaszolta; nem a fitnesz, nem a diéta, nem a korai lefekvés... hanem a szex! Nem véletlenül választotta egyik nagylemeze címéül, hogy Wildest Dreams, elvégre egy nagymamának is lehetnek vad vágyai, kivált, ha olyan pazarul néz ki mint ő. Azt azonban csak kevesen tudták, hogy élete végefelé súlyos betegségek gyötörték, küzdött a rákkal, és veseátültetésen is átesett. Végül 83 évesen halt meg tavaly. (Kalendárium Press)
A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Sportága történetének egyik legnagyobb alakja volt, sikert sikerre halmozott, az ő nevéhez fűződött például az a rekord, hogy megszakítás nélkül 56 egymást követő meccsen ért el találatot, s többször elnyerte a legjobb játékosnak járó díjat is. Ennek ellenére a kutya sem ismerné a nevét a hazáján kívül, ha 1954-ben nem veszi feleségül minden idők egyik leghíresebb színésznőjét, Marilyn Monroe-t.
ha szexbálvány asszonykája otthon üldögél és ájultan hallgatja az ő történeteit sportsikereiről. Marilyn viszont csillogásra vágyott.
Érdekes módon Marilyn és Joe a válásuk után lettek igazán jóban, a színésznő haláláig barátok maradtak, Joe később is mindig szeretettel beszélt róla, és sosem nősült meg többé. (Kalendárium Press)
"Hisztérikus, akaratos... nem győzi hangoztatni, hogy a világ tele van hülyékkel. Ő az az elbűvölő zsarnok, akinek minden meg van engedve... A film története kevés olyan kiállhatatlan színésszel dicsekedhet, mint ő... a franciák mégis imádják" - ilyeneket írt róla a híres újságírónő, Oriana Fallaci, s neki lehet hinni, nagyon jól ismerte az embereket.
De Gérard Philipe titkát ő sem tudta megfejteni: mitől volt ez az elkényeztetett nagy kamasz egy nemzedék bálványa? Mert az volt, ez kétségtelen. Annak ellenére, hogy valódi tehetség volt, ami egy sztár esetében szinte hátrányos tulajdonság. Ő nem csak ma is gyakran vetített, legendásan népszerű filmjeivel - mint A test ördöge, A pármai kolostor, Az éjszaka szépei, a Királylány a feleségem, a Vörös és fekete - aratta sikereit, de színpadi alakításainak is a csodájára jártak. Leghíresebb színpadi szerepe Cid volt, végül halála után annak a jelmezében temették el egy kis provence-i faluban. De A félkegyelmű Miskin hercegjeként is klasszikus értékű szerepformálással ajándékozta meg nézőit.
Akik között a gyengébb nem képviselői szép számmal voltak, az "angyalarcú csibészért" szinte megőrültek a nők. De rajongásuk csak plátói lehetett, a kölyökképű szívtipró ugyanis már szinte tinédzserként elkötelezte magát szerelme mellett, akit aztán elvett feleségül, és két gyermekük született.
Fiatalságáról semmit sem tudunk, még születésének éve sem ismert. Állítólag egy Bihar megyei molnár fia volt, és rettentő erejű ifjúvá serdült. Magyar Balázs seregében kezdte katonai pályafutását, aki megkedvelte a bátor legényt, s - mint mesékben is lenni szokott - maga mellé vette társának, no meg hozzáadta szépséges leányát, Benignát.
ellenségei sanyargatására. Tettei általános megdöbbenést keltettek még a középkor rendkívül erőszakos viszonyai közepette is. Ő vezette be például azokat a kínzásokat, amelyeket később Dózsa György kivégzésekor is alkalmaztak. Élete végén szélütés érte, ennek ellenére II. Ulászló király megtette országbírónak.
Tizennégy éves korában eltörte mindkét lábát, s egész életében nyomorék maradt. A lába megállt a növésben, felsőteste azonban fejlődött, ezért gnómszerűen torz felnőtt lett belőle. Nyomorúsága persze alapvetően meghatározta életét és munkáját is. Nem törődött magával, önpusztító életet élt, súlyos alkoholista volt, s szinte minden idejét a nyilvánosházakban, mulatókban, bárokban, lebujokban töltötte. Képein is ezt a világot ábrázolta - 
döbbenetes expresszivitással. Kivételes karikírozó képességgel rendelkezett, ezért képei az alakok - a táncosnők és rosszlányok - ábrázolásáról rögtön felismerhetőek.
állandó éjszakázás és a sok ital hamar felőrölte, élete utolsó két évében már alig tudott festeni. Nem érte meg 37. születésnapját. (Kalendárium Press)
Az amerikai Vadnyugat vérzivataros történelmének legfiatalabb banditája volt, ezért kapta a Kid, azaz a Kölyök melléknevet. Egyébként William Bonney volt a "becsületes" neve, New Yorkban született, és már zsenge gyermekkorában megmutatkozott szilaj természete. Iskolába nemigen járt, 12 évesen már saját pisztolyával hadonászott, s míg iskolatársai a leckét körmölték, ő olcsó kuplerájokban kártyázott.
csomagot, és útjára bocsájtotta. Menekülése közben Amerika délnyugati vidékeire vetődött, ahol - mi másból - útonállásból tartotta fönn magát.
mint valami amerikai Robin Hood-ot, Új-Mexikó szegényeinek védelmezőjét. Gaztettei az évtizedek múltával a feledés homályába vesztek, tettei pedig megszépültek. Életét azóta sokan feldolgozták, sok filmet is forgattak róla. De Billy the Kid címmel készült az első nemzeti témát feldolgozó amerikai balett, és róla írta Puccini a Nyugat lánya című operáját. (Kalendárium Press)
Jeles színpadi színész volt, drámái szerepekben éppúgy remekelt, mint zenés darabokban, éppúgy hitelesen volt tragika, mint komika, bár utóbbi pályája derekától talán jobban megfelelt alkatának, karakterének. A legismertebb és legnépszerűbb színésznők egyike volt, köszönhetően annak is, hogy rengeteget filmezett. 
Mozifilmjeit, tévéjátékait még összeszámolni sem lehet, s mivel a korszak számos máig népszerű produkciójában játszott, ma is ismeri mindenki. Híres filmje a Fűre lépni szabad és az Égigérű fű, messze legnagyszerűbb mozija pedig a ma is gyakran vetített Isten hozta, őrnagy úr! (KalPress)