Május 17-én 75 éves KÓBOR JÁNOS rockzenész

Az Omega együttes loboncos hajú énekeséről, a hatvanas évek serdülő lányainak kedvencéről azt hihetnénk, hogy farmernadrágos lázadóként nőtt fel, és gondolatainak nagy részét a balhék és a csajozás tette ki - ezért is lett rockzenész. Természetesen mindennek az ellenkezője az igaz, jótanuló, szorgalmas gyerek volt, mindenféle művészi hajlam nélkül, a gimnáziumban sem a balhét, hanem a fizikát, a matematikát és az ábrázoló geometriát szerette, és nem vad rockernek, hanem békés építészmérnöknek készült. Sőt az is lett, hiszen később sikeresen lediplomázott. A zene a legkevésbé sem érdekelte, inkább sportolt volna, s csak azért vett részt mégis a gimnáziumi zenekar megalapításában, mert egy sérülés éppen kényszerpihenőre ítélte. A zenekart csupa zenéhez mit sem értő srác hozta létre, a hangszereket egyszerűen kisorsolták egymás között, neki a gitár jutott, de sosem tanult meg játszani rajta, így lett énekes. De természetesen énekelni sem tanult soha. Együttesük, az Omega mégis a leghíresebb hazai bandák egyike lett, az 1967-es Táncdalfesztiválon tűntek fel; öltönyben, nyakkendőben kísérték Zalatnay Cinit a Nem várok holnapig című fesztiválgyőztes dala során. Aztán ismét önálló zenekarként próbálkoztak, nem hiába; szépen jöttek a slágerek, az Azt mondta az anyukám, a Kiabálj, énekelj, a Nem tilthatom meg, a Petróleumlámpa és a Gyöngyhajú lány. 1971-ben aztán kettévált az együttes, így két sikercsapat folytatta, az Omega és az LGT. S ma is nagyon népszerűek, az Omega sokadvirágzását éli, nagyszabású koncertkörútakon járják a magyar rónát, de Erdélyben és a Felvidéken is voltak.