Június 5-én 60 éves SZARVAS JÓZSEF színész

Egy hortobágyi tanyán cseperedett fel, s ha akkor valaki azt mondja neki, hogy egyszer az új Nemzeti Színház nyitóelőadásán, Az ember tragédiájában ő fogja alakítani Ádámot, alighanem fejbevágja a kapanyéllel. A kis Józsika ugyanis arról álmodozott, hogy hentes lesz, mert akkor nem kell naphosszat kukoricát kapálnia, és mindig lesz mit ennie.

Aztán Debrecenbe kerülve egy szép napon mégis a Csokonai Színház statiszta meghallgatásán találta magát, ahol meglepetéssel hallotta társaitól, hogy ott mindenkinek verset kell mondani, holott ő alig tud pár versszakot. Otthon nem lehetett olvasgatni, spórolni kellett a petróleummal, így is majdnem ráment a szeme világa, többször is kellett már operálni, ezért lett bandzsa, ahogy ő szereti megnevezni jellegzetes pillantását. Szerencsére a felvételi bizottság tagjai felfedezték benne a tehetséget, leszerződtették segédszínésznek, mire az apja rögvest elzavarta a háztól, ő becsületes, dolgos embert akart nevelni a fiából, nem csepűrágó léhűtőt. Az ifjú segédszínész azonban megragadta a kínálkozó lehetőséget, igyekezett bepótolni a gyermekként elmulasztottakat, de így is huszonötéves volt már, amikor felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára.

Diplomája után több színházban is megfordult, játszott a Vígszínházban és Kaposvárott, 2002 óta a Nemzeti Színház tagja, a nagyközönség pedig A Szórád-ház című filmsorozat főszereplőjeként, majd a Zimmer Feri, a 6:3 avagy Játszd újra Tutti, az Üvegtigris, a Noé bárkája, a Csudafilm és a Hasutasok című film szereplőjeként ismerte meg. S meg is jegyezte, hiszen fizimiskája nagyon jellegzetes, de ez őt egyáltalán nem zavarja, pedig - ahogy mondani szokás -, a szeme sem áll jól.