Július 2-án 240 éve hunyt el JEAN-JACQUES ROUSSEAU francia gondolkodó

Neve hallatán mindenkinek a Vissza a természetbe! jelszó jut eszébe, pedig nem is ő találta ki, sőt, évekig tiltakozott az ellen, hogy neki tulajdonítsák, hiába. Tulajdonképpen véletlenül lett a hozzá kapcsolt mozgalom jelképe, egyszer ugyanis meghirdettek egy pályázatot a tudományok és művészetek hatásáról, amelyre - hogy elüssön minden többi pályázótól, akik természetesen a művészetek jótékony befolyását fejtegették - mókából olyan írást adott be, amelyben káros voltuk mellett érvelt. Meg sem gondolta, milyen óriási sikert arat vele, s kezdetben nem is bánta, hogy komolyan vették tréfáját, mert általában kudarc övezte minden cselekedetét.

Kidolgozott például egy számokra alapozott kottaírási módszert, amellyel éppúgy megbukott, mint zenés darabjával, amelynek premierjét ő maga is alig tudta végigülni.  A nagynéha jött sikernek sem tudott örülni, amikor egy művének megtekintése után a király kitüntetésre a palotába hívta, félt elmenni, nehogy izgalmában bepi....jen. Vizelési zavarai mellett sokat kínlódott a nőkkel is, végül elvett egy imbecillis és meglehetősen csúnyácska szolgálólányt, az egyetlen nőt, akivel szemben még őt sem gyötörte kisebbrendűségi érzés. Félénk ember volt, szülővárosából, Genfből is azért szökött el, mert az egyik este félt hazamenni; sétája annyira elhúzódott, hogy bezárták a városkaput, ő pedig nem mert bekopogni.

Rousseau-t tekintjük a modern pedagógia egyik legnagyobb alakjának, mi sem természetesebb hát, hogy ő maga meg sem próbálkozott vele; újszülött gyermekeit - mind az ötöt - lelketlenül azonnal lelencbe adta. Halála előtti egyik önéletírásában ugyan megbánta tettét, de ekkor már paranoiában szenvedett, szent meggyőződése volt például, hogy merényletet terveznek ellene.