Július 10-én 1880 éve hunyt el PUBLIUS AELIUS HADRIANUS római császár

Apja szenátori rangú férfiú volt, de korán meghalt. Az ifjú Hadrianusnak az a Traianus lett a gyámja, aki később császár lett. Traianus nagyon szerette a művelt és jólnevelt fiatalembert, még egyik közeli rokonát is feleségül adta hozzá. Hadrianus Traianus uralkodása alatt előbb praetor, majd Pannonia Inferior helytartója, később consul lett. Szíria helytartója volt, amikor Traianus - aki halála előtt örökbe fogadta - meghalt.

Hadrianus 117. augusztus 11-én kezdte meg uralkodását. Belpolitikájában a  fő  figyelmet a tartományok biztosítására, a hadsereg és az államigazgatás korszerűsítésére fordította, míg külpolitikai téren a további hódítások mellőzését, a  béke  biztosítását tartotta a legfontosabbnak. Jártas volt a filozófiában,  rajongott a görög kultúráért, pártolta a művészeteket. A görög kultúra felkarolásával ő indította el a  császárkor  hellén  reneszánszát. Rengeteget építtetett szerte Európában, ő állíttatta helyre a leégett római Pantheont,  amely ma is áll.  Tiburi-villájának a csodájára járnak ma is, mauzóleuma pedig a híres Angyalvár. Sok várost alapított, többek között hazánk mai területén is.

Rendkívül igazságos ember volt, türelemmel bánt a keresztényekkel is. Bizonysága ennek Minucius Fundanushoz, Ázsia proconsuljához írott levele is: "Ha tehát valaki vádat emel ellenük - mármint a keresztények ellen -, és kimutatja, hogy valami törvényelleneset cselekedtek, úgy dönts a bűn súlyossága szerint. De, Héraklészre, ha valaki csak besúgás kedvéért hozza ezt fel ürügyül, hozz ítéletet erről a bűntettről, és gondoskodj arról, hogy megbüntesd".

Hadrianus több művet jelentetett meg álnéven,  amelyek sajnos elvesztek. Ránk  maradt azonban nyolc levele, néhány  töredéke  és  epigrammája, amelyek  közül a halálos ágyán a saját lelkéhez írottat Móra Ferenc is  közzétette az Aranykoporsó című művében.