2024. május 30-án 430 éve hunyt el BALASSI BÁLINT költő

A reneszánsz egyik legkiválóbb költőjeként tiszteljük emlékét, s igaz magyarként is kivívta nagyrabecsülésünket, részt vett a török elleni harcokban is. Istenes versei és vitézi énekei óriási népszerűségnek örvendtek, az irodalomtörténet pedig a híres Balassi-strófa megalkotójaként tiszteli.

Pedig más tekintetben is úttörőnek számít a magyar irodalomban, bár ezt sokáig nem volt illendő még csak említeni sem. Ő ugyanis az első magyar költő, aki nemcsak büszke volt férfiasságára, de ennek verseiben hangot is adott. Költeményeiben még csak-csak engedményt tett az illendőségnek - bár virágénekeit csak halála után fél évszázaddal adták ki, s akkor is Balassi Bálint fajtalan énekei címmel -, magánleveleiben azonban nem nagyon fogta vissza magát. Amikor például fiatalkori nagy szerelme, a Júlia-dalokat ihlető Losonczi Anna özvegyen maradt, ismét az asszony meghódítására indult, s oly szókimondóan írta meg barátjának, mely testrészének nem tud majd ellenállni a menyecske, hogy képtelenség idézni.

Egyéb - nagyszámú - nőügyeit sem nagyon emlegeti az utókor, hiszen üdvösebb példaként állítani, miként vitézkedett Esztergom ostrománál, mint bevallani, hogy kishíján megerőszakolt egy özvegyasszonyt a búzaföldön. (Kalendárium Press)

A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu