2024. május 31-én 430 éve hunyt el TINTORETTO olasz festő
A reneszánsz egyik legnagyobb művészének Jacopo Robusti volt a becsületes neve, a Tintoretto nevet - amely festőcsként jelent - apja után kapta, aki kelmefestő volt. Imádta szülővárosát, egyetlen római utazást leszámítva, ki sem mozdult Velencéből, így nem csoda, hogy életműve és a velencei iskola művészete elválaszthatatlan egymástól.
A fény és a tér kitöltésének zseniális mestere volt, egyes képeit szinte bebarangolhatjuk a szemünkkel, mintha könyvet olvasnánk, úgy kell felfedeznünk az események menetét. Jó példa erre híres képe, a Zsuzsanna és a vének, de méginkább a Scuola di San Rocco freskói. A híres ház szinte Tintoretto-múzeumnak tekinthető, és a halhatatlan festő életművének csúcsát jelentik azok a képei, amelyek díszítik. A ház freskói mint egy "képes biblia" mesélik el a szent történeteket; a felső szinten a Keresztvitelt láthatjuk, majd Krisztust Pilátus előtt, lejjebb a hatalmas méretű Keresztrefeszítés következik, és így tovább.
Ezek után joggal hihetnék, hogy a velenceiek kivételes megbecsülésben részesítették, de persze nem így volt; Tintorettót nem szerette senki. Különösen kollégái nem szívelték, mestere, Tiziano rögvest kitette a szűrét műhelyéből, mihelyt felismerte tehetségét, a többi festő pedig nem bocsátotta meg neki, hogy nem érdekelte az anyagi siker. Több képét is ajándékba adta a városnak, műhelyére pedig azt írta: "Nálam eredeti műveket kapni másolatok áráért". (Kalendárium Press)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.