2024. november 13-án 1670 éve született SZENT ÁGOSTON, a kereszténység egyik legnagyobb filozófusa. 

Aurelius Augustinus a korai kereszténység legnagyobb gondolkodója volt, remekművek sorát alkotta, és méltán avatták szentté. Pedig csak 33 évesen keresztelkedett meg, és addig nemhogy keresztényi életet nem élt, de súlyos bűnök terhelték a lelkét. Megtérése után ő is őszintén vallott fiatalkori tévelygéseiről, később pedig a keresztény történetírás sem hallgatta el erkölcstelen múltját.

"A Kegyelem csodája annál természetfölöttibbnek tűnik fel, minél bűzhödtebb volt az a gödör, amelyből kiszabadította..." - írta egy katolikus teológus róla, s bizony hősünk esetében nagy-nagy csodára volt szükség, hogy a bűnök mélységes mély gödréből kihúzza. Fiatalkori viselt dolgait nehéz szentségtörés nélkül, illő szavakkal ecsetelni, legyen elég annyi, hogy egy életrajzírója szerint "magával sodorta ébredő nemi ösztönének föltámadása", és "bujálkodó életet élt, olthatatlanul szomjazta a testi élvezeteket". De a lényeg az, hogy végül sikerült szakítania bűnös életével, s amilyen lelkesen habzsolta korábban az élet örömeit, oly buzgón törekedett később a keresztényi erények megtartására.

Megtérését követően hamar óriási tekintélyt szerzett, még hippói püspökké is kinevezték. Az egyház természetesen főként teológiai munkásságát becsüli - ma is ő a teológusok védőszentje -, Vallomások című remekműve azonban általános érdeklődésre is érdemes. A könyv személyes hangú, valódi vallomás, amely nem csak elgondolkodtató olvasmány, de egyben élvezetes szépirodalmi alkotás is.

Gondolatai ma is érdemesek a megfontolásra, ő mondta például, hogy "Isten nem parancsol lehetetlent, hanem amidőn parancsol, buzdít megtenni azt, amit tudsz, és kérni azt, amit nem tudsz." (Kalendárium Press)

A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu