2024. december 9-én 90 éve született GARAS DEZSŐ színművész
Kalandos gyermekkora volt, iskolába nemigen szeretett járni, annál inkább játszani, főként focizni persze. De természetesen belőle is "rendes" embert akartak faragni a szülei - majd édesapja korai halála után nagybátyja -, így aztán előbb a magasépítészeti technikumban tanult, míg ki nem tették szűrét, azután pedig esztergályos-tanonc lett. A vasasok nagy bánatára végül mégis a Színművészeti Főiskolán kötött ki, s hamar komoly lehetőséget kapott, húszévesen már játszott Makk Károly Liliomfi című alkotásában, mely szerepéről ugyan később nagyon kritikusan nyilatkozta; "... rémületes dolog volt visszanézni a tévében a Liliomfit. Rettenetesen fiatal voltam, és nagyon rossz színész."
Később persze alaposan kiforrott színészi játéka, a Két félidő a pokolban című Fábri-filmben már remekelt, a Régi idők focija című, Sándor Pál rendezte moziban pedig egyenesen sziporkázott. Nem kétséges, hogy Minarik Ede figurája összenőtt vele, a mosodást elképzelni se tudjuk más megformálásában. Kicsit bosszankodott is emiatt, hiszen a színpadon is számos felejthetetlen alakítás fűződött a nevéhez, olyan nagysikerű darabokban játszott, mint a Koldusopera, a Godot-ra várva, a Jacobowsky és az ezredes, vagy a Furcsa pár - hogy csak a későbbi évek terméséből szemelgessünk. Még halála előtt is sokszor lehetett találkozni vele a világot jelentő deszkákon, a Vidám Színpadon a Szomorú vasárnap, a Játékszínben pedig A Napsugár fiúk című darab szereplője volt, sőt rendezőként is képet kaphattunk képességeiről; az ő műve volt a Madách Kamarában A pillangók szabadok című előadás, a Budapest Bábszínházban pedig bravúros előadásban vitte színre Az ember tragédiáját. Legjelentősebb teljesítménye azonban minden bizonnyal Ripacsok
című film főszerepe. Talán mert önmagát adta benne, a boldog, szomorú, ezerarcú komédiást formálta meg, akit a közönség szeretete éltet, s ezért - mint a filmben énekelt híres dalában is - kedvesen figyelmeztet: "Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend!"
Mi sem természetesebb, mint hogy A Nemzet Színészének is megválasztották, kivételes tehetségét kollégái is elismerték, ahogyan a híres színész, Kálmán György mondta egykoron: "Feleki Kamill visszavonulása óta ő a legnagyobb magyar színész". Sajnos a jelen idő már nem használható, színészóriásunk 2011-ben itt hagyott minket. (Kalendárium Press)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.