2025. május 30-án 65 éve hunyt el BORISZ PASZTERNAK orosz költő és író

Igazi művészcsaládban született, apja, Leonyid Paszternak neves festő, édesanyja zongoraművésznő volt, s házukban olyan hírességeket láttak vendégül, mint Lev Tolsztoj és Makszim Gorkij. Ilyen környezetben természetesen a kis Borisz is művész akart lenni, csak azt nem tudta sokáig, micsoda. Mivel kitűnően rajzolt, előbb festőnek készült, majd zongoraművésznek és zeneszerzőnek, később filozófiát tanult, közben pedig verselgetett, s mire felnőtt, meglepve tapasztalta, hogy költő lett belőle.

Eleinte őt is magával ragadták az új költészeti irányzatok, majd kissé lehiggadva műfordítással foglalkozott - ő fordította először oroszra Petőfi János vitézét. Minden a legjobban alakulhatott volna, ha ő is a forradalmi eszmék szolgálatába állítja tehetségét, Paszternakot azonban a szocializmus nagy kérdéseinél jobban érdekelte a világban helyét kereső ember, s az volt a baj, hogy ez érződött is művein. Különösen leghíresebb regényén, a Doktor Zsivagón, amely éles támadások kereszttüzébe került.

Szegény Paszternak hiába utasította vissza még a neki ítélt Nobel-díjat is, a rendszer meghurcolta, ezer szerencse, hogy egyéb baja nem esett. Jellemző különben, hogy mivel a Nyugaton nagy megbecsülésnek örvendő írót nem merték bántani, szerelmét zárták munkatáborba. Paszternak a Doktor Zsivago hősnőjét, Larát Olga Ivinszkajáról mintázta, aki nem csak Paszternakot élte túl, de a szovjet rendszert is, 1995-ben hunyt el. Olga a második világháború alatt találkozott Borisszal, s nem csoda, hogy megakadt rajta szeme, Paszternak ugyanis nem csak remek író volt, de kimondottan szép férfi is, kortársai - kivált a nők persze - nem győztek áradozni róla. (Kalendárium Press)

Világhíres könyvének képen látható kiadása 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu