2025. június 5-én 125 éve született GÁBOR DÉNES Nobel-díjas magyar származású angol mérnök

"Ama néhány szerencsés fizikus egyike vagyok, aki megérte, hogy elgondolása a fizika komoly fejezetévé nőtte ki magát" - mondotta a legmagasabb tudományos kitüntetés átvétele után, s így igaz: az általa feltalált holográfia a XX. század egyik legnagyszerűbb természettudományos felfedezése. Talán azért is, mert a modern fizika elvont és érthetetlen eredményeivel ellentétben a holográfia bevonult a mindennapokba, bárki által látható és megcsodálható.

A holográfia elvi lényege sem különösebben bonyolult - s mint tudjuk, minden halhatatlan felfedezés pofonegyszerű -, arról van szó, hogy a fényhullámok rezgési állapota által hordozott információk hozzáadódnak ahhoz, amit a fényerő hordoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy könnyű volt az első hologramot létrehozni, Gábor Dénes is harminc évig gondolkodott rajta, és állítólag a teniszpartijára várakozva, tornagatyában egy padon ülve jutott eszébe a megoldás. Akárhogy is történt, 1948-ban rukkolt elő felfedezésének elvi leírásával, de a holográfia látványos megjelenítésével meg kellett várnia a lézer felfedezését is, így Gábor Dénes is csak 1971-ben kapta meg a Nobel-díjat.

Vagyis "a holográfia atyja" olyan módszert munkált ki, amelyet akkoriban jószerivel elő sem lehetett állítani. De amint más összefüggésben - a környezetvédelem tennivalói ürügyén - mondotta: "az esőre is száraz időben kell felkészülnünk". (Kalendárium Press)