2025. június 18-án 135 éve születtek a Ferenczy-ikrek, FERENCZY BÉNI szobrászművész és FERENCZY NOÉMI gobelinművész

FERENCZY BÉNI "szép ember volt, testileg, lelkileg egyaránt. Mindaz, amit alkotott, ebből a testi-lelki szépségből táplálkozhatott" - írta róla egy méltatója, s eszerint aki csak műveit ismeri, filmsztárnak képzelhetné, szobrai ugyanis csodaszépek. Igaz, kicsit régimódiak, hiszen aktjairól rögtön felismerni, hogy meztelen nőket ábrázolnak, és Ágaskodó lovának is négy lába van. A lovakhoz különben is nagyon értett, tanítványának Martsa Istvánnak barátian meg is írta: A maga lova azonkívül tehénsarkú... a lótenyésztők és egyéb lóbarátok az ilyentől frászt, hideglelést kapnak". Egyébként nemcsak a lovakhoz, mindenhez értett, öt nyelven beszélt, s amint Hatvany Lajos özvegye emlékezett: "Kevés irodalmárral tudott úgy beszélgetni a magyar és a külföldi irodalomról az uram, mint ővele". Leghíresebb alkotása különben Petőfi-szobra, amely lenyűgözte kortársait, Nagy László éppúgy csodálta, mint Szabó Lőrinc, Somlyó György még verset is írt róla. Egyedül a korabeli kultúrpolitikának nem tetszett, Révai József raktárba záratta, még a gipszöntés költségeit sem fizették ki neki.

FERENCZY NOÉMI a modern hazai gobelinművészet megteremtőjeként írta be nevét a magyar művészettörténetbe. Azon kevesek egyike volt, akik nemcsak tervezték, de maguk is szőtték munkáikat. Sőt, egy teljesen egyéni szövési stílust is kialakított, ugyanis nem vízszintes sorokban haladt, hanem számtalan vetélőfát használva össze-vissza szőtte a kárpitot, egy-egy motívumot teljesen kidolgozott. Még a szövéshez használt fonalakat is maga színezte. (Kalendárium Press)