2025. július 11-én 15 éve hunyt el KÁLLAI FERENC színész
Húszévesen lépett a világot jelentő deszkákra az akkori Szabad Színházban, s haláláig nemigen jött le róluk, hiszen egyike volt a legtöbbet foglalkoztatott színészeinknek, s persze számos felejthetetlen alakítás fűződik a nevéhez.
Főszerepek sorát játszotta el - remekül. Volt Rómeó, Cassius és Falstaff, s modern darabokban is remekelt, jó példa erre élete végefelé az Utazások nénikémmel és A szájkosár című darabban nyújtott teljesítménye. A magyar filmművészet történetébe is beírta a nevét, s bár számos jelentős és népszerű alkotásban játszott, messze leghíresebb szerepe A tanú Pelikán gátőrje. 1994-ben Bacsó Péter elkészítette a film folytatását is, de azért - talán nem haragszik meg érte senki - az eredeti az igazi. Több mint fél évszázadot töltött a Nemzeti társulatában, a magyar színjátszás legendás alakjaival játszott együtt, majd ő maga is élő legenda lett, a Nemzet Színésze.
Töretlen kedvvel és ifjonti hévvel dolgozott szinte halála pillanatáig, "a színház engem regenerál" - szerette mondogatni. De regenerálta a Lukács uszoda is, ahová negyven évig járt szinte naponta, s olyan legendák mellett tempózott, mint Kodály Zoltán és Illyés Gyula. Manapság pedig már bizonyára őt emlegetik, akik egykoron vele úszkáltak. (Kalendárium Press)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.