2025. július 27-én 660 éve hunyt el IV. RUDOLF osztrák herceg

Ő volt a világtörténelem legnagyobb okmányhamisítója, a csaló Habsburg kancelláriáját valóságos hamisító műhellyé alakította át, és olyan hamis okleveleket csináltatott, amelyekben hírneves uralkodók - például Julius Caesar, Nero, vagy IV. Henrik - a legkülönbözőbb kiváltságokkal ruházták fel.

Ezen okiratok alapján elkezdte magát főhercegnek nevezni, sőt, kivonta magát és országát a német-római császár uralma alól. Rudolf ebbéli tevékenységében jó szövetségesre talált Nagy Lajos magyar királyban, s kettejük összefogása a magyar történelem egyik legmeghatározóbb tényezője lett. Egy szerződésben ugyanis Lajos úgy rendelkezett, hogy gyermektelen halála esetén Magyarország trónja Rudolfra vagy örököseire száll. Mivelhogy Lajos akkor az egyetlen - és gyermektelen - tagja volt a dinasztiának, fennállt az a veszély, hogy az ország osztrák kézre jut. Mivel pedig Rudolfnak hamisított kiváltságlevelei nélkül nem lett volna joga birtoktesteit növelni, e szerződés sem jöhetett volna létre. Így tehát a későbbi Habsburg Birodalom alapjai - az Anjou-Habsburg örökösödési szerződésbe bevonták a cseh királyt is - Rudolf hamisított iratain nyugodtak. Rudolf egyébként okmányhamisítással jutott hozzá Tirolhoz is, sokáig azonban nem élvezhette csalásainak eredményeit, mindössze 26 évesen hunyt el.

A csalásokon kívül néhány jeles dolgot is tett; ő alapította a bécsi egyetemet, s ő kezdte építtetni a bécsi Szent István-templomot, a híres Stephansdomot. Külön titkosírást talált ki a maga számára, és különös "írásművészete" halála után is elkísérte, a sírkövére is ezzel a titkosírással vésette fel az adatait. (Kalendárium Press)