2025. május 29-én 15 éve hunyt el DENNIS HOPPER amerikai színész, rendező
Egész életében színész volt, munkabírása pedig legendás, még filmszerepeit sem lehet felsorolni, egy filmlexikon közel kétszáz filmjéről tud. S akkor még vegyük hozzá ehhez, hogy évekig játszott a New York-i Broadway-n, s úgy kétszáz televíziós produkcióban is közreműködött. S rendezőnek sem volt akármilyen, az ő mozija például a Szelíd motorosok, amely kultuszfilm, a hatvanas évek legmeghatározóbb filmalkotásainak egyike. Ahogy egy kritikus fogalmazott; ha csak ez az egy filmje lenne, akkor is helyet követelne magának a filmtörténetben. Ráadásul a Szelíd motorosokat nem csak rendezte, de ő maga is írta, és az egyik főszerepet is eljátszotta benne.
Egyébként általában negatív figurák megformálását bízzák rá, a neves rendező, Francis Ford Coppola szerint egy fárasztó forgatási nap után úgy néz ki, mint "egy pszichopata kéjgyilkos bankrablás után, amikor a menekülés azon módját tervezgeti, hogy ne kelljen megint zsarukat lelőnie". Mindenesetre a gyengébb nem képviselői egyáltalán nem féltek tőle, öten is kimondták neki a boldogító igent, utolsó felesége negyedszázaddal volt fiatalabb nála, de a menyecske fiatalabb volt Hopper legidősebb lányánál is. Hoppernek különben négy gyermeke született, csak a híres-hírhedt rockénekesnő, Michelle Phillips nem szült neki gyereket, ami a körülmények ismeretében nem is csoda. 
1970-ben mindössze néhány napig voltak házasok, amikor mindketten magukhoz tértek a drogmámorból, meglepődve konstatálták, hogy megházasodtak, így azután gyorsan el is váltak.
De ez vakmerőség nagyon jellemző volt Hopperre, aki már fiatalon is vagány gyerek volt, egyetemistaként túlélt egy életveszélyes mutatványt is, még szerencse, hogy szerette a fizikát. Történt ugyanis, hogy mókából hajszálpontosan 
egyszerre robbanó dinamitrudakkal rakta körbe magát, és a nyomás kiegyenlítődése miatt a kutya baja nem esett. (Kalendárium Press)
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
Szinte általános vélemény szerint a magyar irodalom legnagyobb regényírója volt, ezért meglepő kissé, hogy valójában költő akart lenni. Talán mert fiatalon lírai alkat volt, megszöktette például hivatali főnöke leányát, s bár feleségül vette a menyecskét, apósa nem bocsátott meg neki. Kivált, hogy kezdetben olyan nagy nyomorban éltek, hogy a fiatalasszony súlyos beteg lett, így Mikszáth végül elvált rajongva szeretett hitvesétől, és hazaküldte az asszonyt jómódú szüleihez.
A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Szent Péter esernyője, A fekete város, a Különös házasság már megjelenésükkor szép sikert arattak, mára pedig klasszikus értékű alkotássá váltak.
felesége kezét. S a korábban oly szőrösszívű apa immár boldogan adta lányát az írófejedelemmé lett szklabonyai parasztgyerekhez. (Kalendárium Press)
Minden idők legnagyobb hegedűvirtuóza volt, kétségtelen tehetségével szinte mágikus vonzerő párosult, s ezért aztán már életében legendák szövődtek köré. Még évtizedekkel ezelőtt is kutatták a titkát, és a legvadabb feltételezések láttak napvilágot.
Rendkívül sovány volt, természetellenesen hosszú karja egészen lelógott a teste mellett, vékony, csontos ujjai, mint a pók lábai nőttek ki tenyeréből. Ehhez társult hosszúkás arca, beesett szemei félelmetesen villogtak, tényleg úgy nézett ki, mint egy modern horrorfilm főszereplője. Az egykorú leírások alapján a legújabb kutatások betegségét Marfan-kórként diagnosztizálják.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Barát Endre 
Beleszületett a vendéglátóiparba, szüleinek kocsmája volt, s már gyermekkorában ott segédkezett. Kezdetben az asztalokat szedte le, aztán segédpincérként dolgozgatott, végül pedig beszabadulhatott a konyhába is. Főzőcskézni ugyanis már gyermekkorában szeretett, aztán előbb megtanulta a szakácsművészet alapjait, majd kreatív elme lévén saját receptekkel is előállt. Mindezek ellenére csak egy mesterszakács lenne a sok közül, ha véletlenül be nem kerül a médiába.
Egy étteremben dolgozott egyszerű szakácsként, amikor egy riportfilmet forgattak náluk, és a stábnak feltűnt a sajátos humorú szakács, aki nem illetődött meg a tévésektől, hanem ha útban voltak, elküldte az operatőrt a csudába. A leforgatott alapanyagot megnézte a tévécsatorna egyik vezetője is, és a homlokára csapott, ilyen showt kéne csinálni a korábbi unalmas főzőcskeműsorok helyett. Nosza, leszerződtették Jamie-t, aki Főzzünk egyszerűen című műsorával elképesztő népszerűséget szerzett. Előbb a hazájában, majd az egész világon, sorozata - ahogy később a többi is - hozzánk is eljutott, mint ahogy megjelentek magyarul a könyvei is. Amelyekből azt is tudhatjuk, hogy szereti az egyszerű ételeket, de Japánban megette a tőkehalspermát is parázson grillezve.
Híres műsorainak köszönhetően ma ő Nagy-Britannia egyik legismertebb tévés személyisége, sőt, pár éve az angolokat megkérdező szavazáson ő lett a világ legnépszerűbb híressége, David Beckham, Robbie Williams, Madonna és Kylie Minogue csak utána következett. Egyébként már dúsgazdag ember, boldog családapa, öt gyereke van. S talán nem is lesz több, pár éve ugyanis csúnya üzemi baleset érte; nekidőlt a forró sütőnek, és megégette a férfiasságát. (Kalendárium Press)
Születésnapjára a Kalendárium Press az 
Szintén 30% kedvezménnyel rendelhető Együtt című könyve is egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Egyike volt a legnépszerűbb, de egyben értékes irodalmi alkotásokat létrehozó íróknak, híres könyve a Zendülés a Caine hadihajón, amelyből film is készült. Ezen világsikerű regénye - csakúgy mint a Hajsza, a Háború, vagy a Végső győzelem - magyarul is olvasható. Zendülés a Caine hadihajón különben 1951-ben jelent meg, és a II. világháború idején játszódik egy amerikai hadihajó fedélzetén. A világsiker nyomán első filmváltozata már 
1954-ben elkészült, abban Humphrey Bogart játszotta a főszerepet. Wouk regénye fikció, bár sokan hiszik, de a zendülés a valóságban nem történt meg. Herman Wouk a 104. születésnapja előtt pár nappal, 2019-ben hunyt el, és halála pillanatában is egy új könyvön dolgozott. (KalPress)
A modern cseh költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, hazája avantgárd írói mozgalmának egyik legaktívabb résztvevője volt. Egyébként pedig igazi világfi, a legelőkelőbb prágai éjszakai mulatók törzsvendége, akinek egy táncosnőtől született egy törvénytelen gyermeke is, még szerencse, hogy felesége megértően fogadta a hírt, sőt, a gyereket a két asszony közösen nevelte. Irodalmi munkássága során sem követte a megszokott a normákat, de ennek ellenére műveinek többsége szép és élvezhető. Legjobb kötete Az éjszaka költeményei, amely - több más alkotásával egyetemben - magyarul is olvasható. (Kalendárium Press)
Egy híres cigányprímás, Hegyi Poldi lánya volt, de korán árvaságra jutott, s egy másik prímás nevelte fel. Hányatott életet élt, amint akkortájt finoman fogalmaztak, mire színésznő lett "már kijárta az élet iskolájának egynéhány osztályát". Talán el is kallódik, ha nem lett volna kivételes szépségű cigánylány, az egykorú krónikás szerint: "A természet elhalmozta mindazzal, ami diadalt szerezhetett neki... Királynői termete karcsú volt és hajlékony, alkata tökéletes, vonalai klasszikusan szépek. Feje valóságos cigányfej, szemében perzselő hév, ajaka érzéki és mosolygása bájos..."
Ilyen külsővel és apjától örökölt kiváló zenei érzékkel nem is lehetett más, mint színésznő, a Népszínházban kezdetben nem is vártak tőle valódi színészi játékot, elég volt, hogy szépsége megőrjítette a férfiközönséget. Ő azonban idővel igazi színésznő lett, később rajongói éppúgy dícsérték színészi tehetségét, mint egzotikus szépségét, így nincs mit csodálkozni azon, hogy "népszerűség, babér és dicsőség csőstül omlott a lába elé", Stróbl Alajos róla mintázta a pesti Vigadóhoz készített híres Táncosnőjét. Főként operettekben szerepelt, szépen énekelt és remekül táncolt, képességeit még nagyhírű kolléganője, Blaha Lujza is elismerte, ami pedig nagy szó.
A két színésznő különben egy időben egy házban lakott, s bár a korabeli közhiedelem úgy tartotta, hogy ki nem állhatják egymást, szinte barátnők voltak. Blaha Lujza naplója szerint Hegyi "még azt is szívesen eltűrte, hogy trillái közben kiskutyám ugatása megzavarta" - de erre azért ne vegyünk mérget. (Kalendárium Press)
Színidiplomát szerzett, de nem játszott színpadon, tisztviselőként dolgozott. Első verse Anyaság címmel jelent meg, majd a Népszava lehozta Katonafiamnak című versét, amelynek híressé vált refrénje - "Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!" - miatt el is kobozták a lapot.
Talán ő maga is félt egy kicsit ettől, mert meglehetős iramban írta költeményeit, s mivel az élet ajándékaként hét évtizeden át alkothatott - 91 évet élt -, gazdag életművet hagyott hátra.
Balettiskolába járt, és már 16 évesen filmezett, igaz kevés sikerrel. Alig akarták felfedezni, mígnem Alf Sjöberg egy utcalány megformálását bízta rá Hajsza című filmjében. Alakításával belopta magát a jónevű rendező szívébe, aki komoly szerepet adott neki az Iris és a hadnagy szíve című munkájában. Ez a film jelentett fordulópontot Zetterling művészi pályafutásában, hisz alakításáért díjat kapott a velencei filmfesztiválon.
Zsarolás és a Fizess a múltadért. Amerikában is dolgozott; a Kopogd le a fán! című nagysikerű moziban Danny Kaye partnere volt, a Csak ketten játszhatják című filmben pedig Peter Sellers oldalán csillogott.
utolsó éveiben ismét szerepekkel bizonyította tehetségét; játszott a Boszorkányokban, valamint Ken Loach híres filmjében, az Eldugott noteszben. (Kalendárium Press)
Joszif Brodszkij az eredeti neve, amelynek angolos írását az indokolja, hogy 1972-től az Egyesült Államokban élt. Nem önszántából került oda, kiutasították a hazájából. Pedig megbecsülhették volna az egykori Szovjetunióban is, hiszen remek verseket írt, erről a magyar olvasók is meggyőződhetnek, több kötete nálunk is megjelent. Nemzetközi tekintélyét már emigrációjában szerezte, számos egyetemre hívták tanítani, tekintélyes folyóiratok munkatársa lett, s egyre több magas kitüntetést kapott, 1987-ben pedig elnyerte valamennyi irodalmár álmát, a Nobel-díjat. (KalPress)
A turisták kedvelt úticélja a budai Várban lévő csodálatosan felújított Sándor-palota, amely most államfői rezidenciaként szolgál. Nevét egykori uráról kapta, aki jónevű grófi család sarja volt, s már korán megmutatkozott szilaj természete. Négyévesen például megkapta a kezét egy kutya, mire ő ahelyett, hogy sírva szalad volna a mama szoknyája mögé, leharapta a kutya fülét. Tizenhatévesen már lovasbravúrjaival riogatta a cselédséget, s mire felnőtt, nem ismerte a félelmet.
Hihetetlen mutatványokkal kápráztatta el a korabeli polgárokat, az teljesen megszokott dolog volt, hogy palotájának emeleti nagyterméből lelovagolt a lépcsőn, a Bécsi kapu őre nem győzött kiabálni a járókelőknek: Vigyázat, jön a gróf! Kedvenc mutatványai közé tartozott rakott szekereket átugratni, de többször leugrott lovával az erkélyről is. A kocsihajtásban is remekelt, húsz óra alatt megtette a Bécs és Buda közötti utat, Bécsben egy hatosfogattal száguldott át egy fiákernyi résen. Nem csak önmagára, de ismerőseire, barátaira is veszélyes volt, gyakran átugratta a cselédlányokat, egyszer puskával lőtte le háziorvosának fejéről az almát, egy angol vendégét pedig azzal kápráztatta el, hogy hatlovas hintón felvágtatott vele a Duna-töltésre, és a lovak közé dobta a gyeplőt. Össze is 
törték magukat, de meg se kottyant neki, lánya később összeszámlálta, hogy csak a karja hétszer tört el.
Tanítói oklevelet szerzett, s 1950-től 68-ig Kalocsa környéki kis falvakban volt pedagógus. Irodalmi pályafutását versekkel kezdte, 1966-ban jelent meg Részeg virágzás című kötete, első komoly sikerét azonban csak egy év múlva Egyszál magam című regényével aratta. 1972-től 78-ig a Forrás című irodalmi folyóirat versrovatát vezette, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként dolgozott korengedményes nyugdíjazásáig. 1981-ben kérte rendkívüli indokkal korai nyugállományba helyezését. Alkotói szabadságra vonult, de tisztában volt vele, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A Föld, ember, folyó című regényét már betegen írta. Ismert műve még a Diplomások című drámája, a Morzsahegyek és a Jöhetsz holnap is című regénye, valamint a Legyen krizantém című elbeszéléskötete. (Kalendárium Press)
Talán nem volt még drámaíró, aki úgy robbant volna be a színházi életbe mint ő. Első drámája, az Ernani bemutatóján ugyanis összeverekedett a közönség. A konzervatívabb nézők óriási füttykoncertben törtek ki, amikor meghallották az első enjambement-nak nevezett versformát, de az új iránt fogékonyabb fiatalok a szerző pártjára álltak. Alig kezdődött meg a darab, amikor valaki felkiáltott: "Racine sohasem csinálna ilyet!" Erre felpattant Théophile Gautier: "Az ön Racine-ja egy semmirekellő, uram!" Szó szót követett, s végül a két tábor úgy elagyabugyálta egymást, hogy a színháztörténet csak az Ernani csata néven emlegeti a bemutatót. (Azon persze érdemes elgondolkodni, hogy egy mai színházi bemutató közönsége között találunk-e tíz embert, aki tudja, mi az enjambement, mert, hogy fel nem ismeri senki, az szinte bizonyos.)
Victor Hugónak nem ártott a botrány, sőt; egycsapásra ő lett a romantikusok vezére, a hamarosan kiadott A párizsi Notre Dame című regényével pedig általános elismerést és népszerűséget szerzett. Quasimodo története meghódította az egész világot, Hugo pedig pályája csúcsán tündökölt. Irodalmi vezérként annyi dolga akadt, hogy szinte nem maradt ideje a regényírásra, még "szerencse", hogy politikai nézetei miatt száműzték, s így megírhatta élete másik fő művét, a Nyomorultakat. Ezek után joggal vélheti bárki, hogy Victor Hugo prózaíróként a legnagyobb, de nem. A kritika szinte egyöntetű véleménye szerint költői életműve a legcsodálatosabb. Azt pedig csak 
kevesen tudják, hogy kiváló képzőművész volt, rajzait Paul Klee műveivel emlegetik egy sorban. (Kalendárium Press)
A legnagyobb Shakespeare-színészek egyike volt, kivételes tekintélynek örvendett mind a színházszerető közönség, mind kollégái körében. Jellemző, hogy vidéki magányából 85 évesen egyszer visszalátogatott a világot jelentő deszkákra, és kirobbanó sikert aratott, pedig szinte úgy kellett kiabálni neki a végszavakat, mert már szinte teljesen süket volt. Ráadásul a szövegét is el-elfelejtette, s ugyebár az angol színházakban nincs súgó. De mindent megbocsájtottak neki, mert igazi színészóriás volt, amint egy kritikus írta: "sohasem lehet többé Prosperót, Leart, Hamletet vagy Cassiust játszani anélkül, hogy a színész nem mérné magát Gielgud teljesítményéhez".
De meg is tett mindent, hogy megbecsülést szerezzen, 1929-ben fényes West End-i karrierjét odahagyva szerződött le az Old Vic Színházhoz, hogy Shakespeare-t játszhasson, és nagy szerepe volt abban, hogy a halhatatlan drámaköltő művei népszerűek lettek a nagyközönség körében is. Londonban és New York-ban mintegy félezerszer játszotta el Hamlet dán királyfit, de így sem volt megelégedve magával: "sekélyes pali vagyok, otthon szinte sose olvasok Shakespeare-t, inkább valami jó krimit" - nyilatkozta egyszer tréfásan. A film is felfedezte, híres mozija a Gyilkosság az Orient expresszen, a III. Richárd, A könnyűlovasság támadása, a Gandhi és a Prospero könyvei, és kapott két Oscar-díjat is, az egyiket Cassius megformálásáért a Julius Caesarban.
A királynő lovaggá is ütötte, úgyhogy hosszú élete utolsó évtizedeiben mint Sir John éldegélt vidéki kastélyában húsz évvel fiatalabb élettársával. Remek humora volt, szívesen élcelődött önmagán is, idősödve különösen az életkorán viccelődött sokat. "Nem hiszek a túlvilágban, de hajlandó vagyok kellemes csalódni" - mondta egyszer, s reméljük, igaza lett. (Kalendárium Press)
A hatvanas években szexbombaként robbant be a hazai filméletbe, köszönhetően főként Az aranyember című népszerű filmben nyújtott alakításának. A Vígszínházban is korán jelentős feladatokat kapott, eljátszotta például a Maya és a Warrenné mestersége című darab címszerepét. Későbbi szerepeivel sem lehetett elégedetlen, emlékezetes szerepformálása a Tóték című Örkény-darab Tótnéja, A Gyurkovics-lányok című darabban pedig Gyurkovicsné volt. Tehetségét bizonyítja az is, hogy egyike volt legsokoldalúbb művészeinknek, az még nem meglepő, hogy rendezett is, az már annál inkább, hogy több darab társszerzőjeként is találkozhattunk nevével a színlapon. Emellett önálló műsoraival, előadóestjeivel is sikert aratott, sőt könyveket is írt.
A nagyközönség persze elsősorban a tévéből ismeri, népszerű sorozata volt A Tenkes kapitánya, illetve utóbb a Linda. Rendszeres közreműködője volt a tévé kabaréműsorainak is, s itt ne a parlamenti közvetítésekre tessenek gondolni, noha 1994-ben országgyűlési képviselőnek is megválasztották, négy évig ült a parlament padsoraiban.
Sokan tudják, hogy a férje is híres ember volt, az egykori nagyszerű focista, Szűcs Lajos, az 1968-as mexikói olimpián aranyérmet szerzett válogatott balszélsője, aki különben Az aranyember című filmet látva szeretett bele, és kitartóan ostromolta, míg végre elnyerte a kezét. A népszerű színésznő 2020-ban hunyt el. (Kalendárium Press)
Világéletében színész akart lenni, ám erre sokáig a legcsekélyebb esélye sem volt. Súlyosan dadogott ugyanis, s bár minden gyógymódot kipróbált, nem sok sikert aratott erőfeszítése. Szívszorító küzdelmeiről ő maga számolt be később könyvében, könnyes humorral idézte fel például azt az esetet, amikor fennhangon szavalt éjszaka a Ligetben, s kishíján előállították az őrszobán, ám végül okát megtudva a segítőkész rendőr végszavazott neki Shakespeare-ből. "Béna ujjakkal nem lehet hegedűművész-képzőbe jelentkezni, ekkora beszédhibával színiakadémiára?" - tette fel magának a kérdést, ám a hivatás annyira vonzotta, hogy mégis színésznek jelentkezett.
Végül fel is vették, a siker pedig csodálatos módon felszabadította görcseit, s nagy nehezen dadogásából is kigyógyult. Nem csak az ő, de a színházszeretők szerencséjére is, emlékezetes alakítások sorával ajándékozta meg ugyanis a közönséget. Élete jobbára a színházban, a rádióban, a tévében vagy a filmgyárban telt, sőt, otthon is a művészet foglalkoztatta, képes volt éjnek évadján felhívni kollégáit egy-egy problémával, híresek voltak éjféli telefonjai. Minden gondolata a színház körül forgott, amikor Tahiban, állandó nyári lakhelyén nevet kerestek a hatóságok a még névtelen utcáknak, tiszteletből neki is felajánlották; elnevezhet egy kis utcát a falu végén. Mire ő - a helyi elvtársak nagy meglepetésére - nem valamely mozgalmi nagyság, hanem tanára és példaképe, Ódry Árpád nevét ajánlotta, amelyet nagy viták után el is fogadtak. Úgyhogy neki köszönhető az első Ódry Árpád utca Magyarországon.
Egyéb tekintetben is sokat tett a hazai színházművészet továbbéléséért; az ő gyermeke a két nagyszerű színésznő, Egri Márta és Egri Kati. (Kalendárium Press)
Egy ideig görögkeleti szerzetes volt, majd újság-írással foglalkozott. Cikkei miatt az I. világháború alatt a börtönt is megjárta, majd sokáig nem publikálhatott, s művei csak 1954-től jelenhettek meg újra. Akkortól azonban a román irodalom nagyjai közé emelkedett: akadémikus, nemzetgyűlési képviselő, az Írószövetség tiszteletbeli elnöke lett. Versei Európa legtöbb nyelvén olvashatók, magyarul is persze.
Nyughatatlan természetű ember volt, s rettentő becsvágy fűtötte, úgyhogy nem sokáig bírta ferences szerzetesként a remete életet. Kár is lett volna egy rendházban eltemetkeznie, hiszen rendkívüli képességekkel rendelkezett.
S mivel tehetségével fejlett önérzet is párosult, halálosan megsértődött, amint írták: "lehetetlennek találta, hogy a pesti egyetem ne tartsa szerencséjének, ha a természettudományok ekkoriban megüresedett tanszékére meghívhatja". Talán ez a kudarc adta a végső lökést ahhoz, hogy a már korábban is megismert forradalmi eszmék harcosának álljon.
végignézni társai halálát. Nagy megpróbáltatás volt ez neki, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - egyáltalán nem volt bátor ember. Kossuth is csak vértanúságával mentegette a per folyamán tanúsított megalkuvó magatartását.
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Egészen fiatalon kötelezte el magát az irodalommal, tizenhatévesen már több romániai lap munkatársa volt. Bátran kiállt azonban az 1956-os magyar forradalom mellett, s ez nemcsak pályafutását törte ketté, de ő maga is kegyetlenül megszenvedte, hat év börtönt kapott, s megjárta a Duna-delta munkatáborait. 1974-ben települt át Magyarországra, a Kortárs főmunkatársa lett, élete utolsó éveiben pedig a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója volt. 
Az irodalom minden ágában maradandót alkotott, gyermekmeséi éppúgy kiválóak, mint filmjei, például a Hány az óra Vekker úr? és a Holnap lesz fácán. A legnagyobb sikert azonban drámáival aratta, színművei - köztük a sokak szerint legjobbnak ítélt Vendégség - nemcsak a magyar színpadokon szerepeltek, de eljutottak külföldre is. (Kalendárium Press)
Thomas Edward Lawrence-nek hívták, a keleti kultúrák szakértőjeként és kutatójaként hosszú időt töltött a Közel-Keleten, részt vett a különböző régészeti expedíciókban, de vonzotta a kaland is.
Kiválóan beszélt arabul, arab ruhában járt, ezért csak "Arábiai Lawrence"- ként emlegették világszerte, mikor hírül adták vakmerő és titokzatos vállalkozásait.
Ő volt a vietnami nemzeti felszabadító mozgalom vezetője, a Vietnami Demokratikus Köztársaság egykori elnöke és miniszterelnöke. Ma pedig Vietnam nemzeti hőse, történelmének legmegbecsültebb alakja, akinek mai születésnapja ünnepnap Vietnamban. A minden vietnami által csak Ho apóként tisztelt államférfi egy időben nagy megbecsülésnek örvendett még nálunk is, az egri Tanárképző Főiskola is az ő nevét viselte majdnem két évtizeden át. Ma persze már nem viseli, dehogy viseli.
Egész élete az elnyomás elleni harc jegyében telt, így sokat volt börtönben, kényszermunkán vagy éppen emigrációban. Életét áldozta eszméiért, 42 évesen egy fegyveres ütközetben kapott halálos sebet. Irodalmi munkássága során is a forradalmi eszméket hirdette, különösen költészetét állította eszméi szolgálatába, prózája irodalmi értéke rendkívül nagy. Több műve megjelent magyarul is. Emlékét nagy tisztelet övezi Kubában, az ő nevét viseli a havannai repülőtér. (KalPress)
A magyar irodalomtörténet egészét tekintve is példátlan erővel tört be az irodalomba, még 14 éves sem volt, amikor már a legtekintélyesebb lapokban jelentek meg költeményei. Kortársai nem győzték ünnepelni, s még éppen csak serdült, amikor Arany és Jókai társaságában bekerült a kéttucat legjobb magyar költő arcképcsarnokába, portréikat Barabás Miklós festette meg. Közben halálosan beleszeretett halhatatlan drámaköltőnk, Madách Imre öccsébe, úgyhogy minden együtt volt a fényes irodalmi karrierhez és a családi boldogsághoz.
Akkor roppant meg végleg, amikor elragadták tőle kisfiát, akit válásuk után az apának ítéltek, Flóra azután ha ötször látta életében. Elvált férje halála után nyakába vette a világot, élt Spanyolországban, Algírban és Jeruzsálemben, s már bomlott elmével tért haza.
A lengyel Karol Wojtylát 1946-ban szentelték pappá, 1967-ben lett bíboros, és krakkói érsekként választották Szent Péter örökébe 1978-ban. Hosszú regnálása alatt sokat tett a katolikus vallás terjesztéséért, soha pápa annyit nem utazott, mint ő, kétszer járt nálunk is. 
Azzal is beírta nevét az egyetemes egyháztörténetbe, hogy nyilvánosan bocsánatot kért a katolikus egyház és egykori vezetői által elkövetett bűnökért. (KalPress)
Legelébb a hétéves háborúban, majd az orosz-török háborúban szerzett kimagasló érdemeket. 1770-ben lett tábornok, s 1789-ben fényes győzelmet aratott a török felett Rimnyiknél, majd 1790-ben Izmailnál. Ezután a Krím kormányzója volt, 1794-ben pedig az orosz csapatok főparancsnokaként ő verte le Kosciuszko Tádé lengyel felkelését, II. Katalin cárnő ekkor léptette elő tábornaggyá. A napóleoni háborúkban az Itáliában harcoló orosz seregek főparancsnoka volt, és sikerült a franciákat kiűznie Észak-Olaszországból. Sikereiért generalisszimusz címet kapott. 
Egyébként német birodalmi gróf is volt, II. József császár nevezte ki, s az orosz cárok is előbb grófi, majd hercegi rangra emelték. Még a szocialista Szovjetunióban is tisztelték emlékét, az ő nevét viselte a leghíresebb katonai középiskola. (Kalendárium Press)