2025. július 25-én 45 éve hunyt el VLAGYIMIR VISZOCKIJ orosz költő, színész és előadóművész
A modern orosz előadóművészet legtehetségesebb alakja volt, elsőrangú színész és valóságos kobzos, aki a verseit saját gitárkísérettel ő maga énekelte. Verseiben az orosz lélek legrejtettebb titkairól dalolt, és óriási népszerűséget szerzett, annak ellenére, hogy a szovjet hatóságok ott akadályozták, ahol tudták. Dalait mindenki ismerte - bár sem a rádióban, sem a televízióban nem játszották akkoriban -, megtörtént, hogy egy átmulatott éjszaka után reggelre rögtönzött versét este már visszahallotta kétszáz kilométerrel odébb. 
Egyik koncertjén elfelejtette egy ritkán előadott dalának befejező szakaszát, mire a közönség kórusban énekelte fel a színpadra a hiányzó részeket. Színészként is zseniális volt, Hamlet alakítása az egyetemes színházművészet egyik csúcsteljesítménye.
Honfitársai imádták, sajnos amiatt is, hogy mindenben követte az orosz szokásokat, masszívan ivott például. Már tizenévesen alkoholista lett, és később teljesen eluralkodott rajta szenvedélye, ha éppen nem volt más, még gyönyörű felesége, Marina Vlady kölnijét is megitta - amint arról a világhíres 
színésznő Szerelmem, Viszockij című könyvében beszámolt. Tőle tudjuk azt is, hogy az önpusztító zseni miként próbált megküzdeni a vodkával, Espéralt ültettetett be például a bőre alá, de amikor már nem bírta ital nélkül, igazi orosz virtussal egyszerűen késsel kivágta a saját húsából. A szervezete nem is bírta sokáig, a legendás bárd 42 évet élt. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Ha egyszer megfilmesítik az élettörténetét, a bemutató előtt nem árt majd hangsúlyozni, hogy a nézők igaz történetet látnak, mert még tündérmesének hiszik. Mert hihető-e, hogy egy szomáliai lánykából - igaz, egy diplomata gyermeke - a világ egyik legünnepeltebb szupermodellje lesz, s a fekete lányt végül - harmadjára - a multimilliomos rocksztár, David Bowie veszi feleségül? És imádták egymást az énekes haláláig. 
Mondjuk kapcsolatukat az anyagi nehézségek nem őrölték fel, kis túlzással: közös vagyonukból kitelt volna az éves szomáliai nemzeti össztermék.
"fekete gazella"-ként ünnepelte a világ, a legnagyobb divatházak versengtek érte, és egyetlen fellépéséért annyi pénzt kapott, amiből egy afrikai menekülttábor lakói egy hónapig kihúzzák.
Nem fogadott örökbe látványosan afrikai csecsemőket, szépen nevelte a sajátjait. Mint említettük, őszintén szerette harmadik férjét, még most, lassan egy évtized múltával is gyászolja. Alig hihető, no! (Kalendárium Press)
Identitását nehéz meghatározni, ő magát vagy "közép-európainak", vagy "németül író spanyolnak" nevezte, de amikor 1981-ben megkapta a Nobel-díjat, egy sor nemzet is a maga fiaként büszkélkedett vele. Például a bolgárok, hiszen ott született, valamint a spanyolok, mert ősei onnan vándoroltak be Bulgáriába. De szülei zsidók voltak, bár egymás között németül beszéltek, ám Elias anyanyelve a szefárd zsidók által beszélt spanioli volt, ezért aztán Izrael állam is joggal volt rá büszke. A kis Elias barátai persze bolgárok voltak, velük csak így érintkezhetett, hatéves korában viszont a család Angliába költözött, ezért az angolok Winston Churchill óta az első angol irodalmi Nobel-díjasként tisztelték. Igényt tartottak rá az osztrákok is, nyolcéves korától ugyanis Bécsben élt az anyjával, továbbá a svájciak, mert élete utolsó negyedszázadát ott töltötte, s Zürichben is halt meg.
A sokfelé ágazó gyökerek nagy hasznára váltak irodalmi kibontakozásának is, döntő befolyással volt rá például hosszabb berlini tartózkodása, ahol megismerkedett Iszaak Babellel és Bertold Brechttel. Így bár féltucat nyelven beszélt, főként németül alkotta műveit, első sikerét a Bécsben kiadott Káprázattal aratta 1935-ben. Ez a könyve egyébként magyarul is olvasható, csakúgy mint élete fő műve, a Tömeg és hatalom. (Kalendárium Press)
Az antik kultúra meghatározó hatása alatt alkotta legjobb műveit, leghíresebb könyve az Én, Claudius és a Claudius, az Isten. De olvasható magyarul A görög mítoszok című nagyszerű és terjedelmes kötete is, s életműve is mutatja, mennyire rajongott az antikvitásért. De nemcsak az ókori mediterrán kultúrákért, hanem magáért a mediterrán életformáért is, ezért oxfordi egyetemi katedráját odahagyva 1929-ben elköltözött a ködös Angliából, a napfényes Mallorcán telepedett le, és egy kis halászfaluban éldegélt haláláig.
S miközben a spanyol halászok befogadták maguk közé, az ókortudósok sosem bocsátották meg neki, hogy úgymond laikusként beleártotta magát az ő dolgukba. Pedig köszönetet érdemelt volna, nagyrészt Claudius-könyveinek volt köszönhető ugyanis, hogy az ókor az átlagolvasók körében is divatba jött. Egyéb művei is népszerűek lettek szerte a világon, A vitéz Belizár, a Jézus király, a Búcsú mindentől, az Aranygyapjú és a Héber mítoszok szinte minden nagyobb nyelven hozzáférhető, természetesen magyarul is. Kiváló stílusérzéke volt, parádés könyve jelent meg például A káromkodás jövőjéről címmel, amelyben szellemesen fejtegette, hogy a káromkodás a rögtönzés művészete.
Sok szállal kötődött a magyar irodalomhoz is, lefordította angolra Devecseri Gábor Bikasiratóját, s egyik magyarországi látogatásakor nevét viselő irodalmi díjat alapított az év legjobb fiatal költőjének elismerésére. (Kalendárium Press)
ismerve jellembéli fogyatékosságait, rávették, hogy szolgáljon információkkal a vele együtt raboskodók viselt dolgairól. Vidocq készségesen beleegyezett a dologba, és besúgóként olyan kiválóan végezte munkáját, hogy a rendőrség nem akarta hagyni a dutyiban elkallódni. A bűnözők megtévesztésére megszervezték a szökését, és immár titkosrendőrként tért vissza az alvilágba. S mivel kiválóan ismerte annak működését és szereplőit, rendkívül eredményes munkát végzett.
ezért aztán a napóleoni időkben szerzett befolyását évtizedeken át, a második császárságig megőrizte. Nyugdíjbavonulása után saját nyomozóirodát alapított, ő volt az első magándetektív Párizsban, és szép kort ért meg, 82 évesen halt meg.
Alakja köré hamar legendák szövődtek, életét filmsorozatban is feldolgozták, de már Balzac is megörökítette alakját; róla mintázta a Goriot apó Vautrinjét, és Vidocq sorsa ihlette a Nyomorultak Jean Valjeanját is. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen látható könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Ő az első magyar geográfus világutazó, pedig eredetileg mérnök volt, pontosabban vízmérnök, aki első nagy expedíciójára is azért ment el 1896-ban, hogy felmérje a kínaiak különböző vízépítészeti berendezéseit. A talán kicsit unalmasnak is ígérkező utazásból aztán valóságos útikaland lett, a 26 éves ifjú ugyanis 19 hónap alatt hatezer kilométert gyalogolt, bebarangolta egész Kínát, és értékes megfigyeléseket tett. A látottakat nem csak leírta, de le is rajzolta, 1235 tusrajzot tartalmazó naplója páratlan kincse a magyar földrajztudománynak. Szeretett utazni, járt Európa minden országában, de eljutott a Spitzbergákra is, és átszelte az Egyesült Államokat keletről nyugatra.
Szerteágazó munkásságával ő tekinthető a modern magyar földrajztudomány megteremtőjének, de pedagógusként talán még nagyobb hírnévnek örvendett. Kolozsvári, majd később budapesti tanítványai az egekig magasztalták, a kolozsvári egyetemet pedig oly jelentősen fejlesztette, hogy felszereltsége a Sorbonne-éval vetekedett - állapította meg egy francia tudós. Ő vette maga mellé asszisztensnek az első magyar női földrajztudóst, Paull Arankát.
Egyébként is nagy becsben tartotta a nőket, a szebbik nemhez tartozó tanítványainak például nem kellett sok magolással megtanulniuk a száraz földrajzi adatokat. (Kalendárium Press)
1510 őszén lett erdélyi vajda, 1513-ban pedig Perényi Imre mellett országos főkapitánnyá választották. Óriási hatalom volt ez akkoriban, a velencei követ szerint "Magyarországot most ketten kormányozzák: Szatmári György kancellár és Szapolyai János". 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkelés lehetőséget adott katonai erényeinek csillogtatására is, július 15-én Temesvárnál ő verte meg Dózsa főerőit.
1539-ben azonban feleségül vette Jagelló Zsigmond lengyel király leányát, Izabellát, s a húszéves ifjú asszony csakhamar áldott állapotba került. János és Fráter György, a nagyhatalmú váradi püspök, a király legbensőbb bizalmasa elhatározta, ha Jánosnak fia születik, felmondják a váradi békét.
Az amatőr mozgalomból került a filmes szakmába, a Balázs Béla Filmstúdióban kapott lehetőséget első dokumentarista filmje elkészítésére, s a Családi tűzfészek rögvest szép sikert aratott. Majd csak ezután vették fel a főiskolára, s mire "hivatalosan" is rendező lett, már elkészült második filmje, a Szabadgyalog is. Talán harmadik filmje, a Panelkapcsolat a legismertebb, bár azóta is több filmet készített, melyek közül különösen jól sikerült alkotás az Őszi almanach és a Kárhozat. Külön kell említeni Werckmeister harmóniák című filmjét, mert magyar alkotástól ritkán tapasztalható nemzetközi elismerést aratott, ahol bemutatták, ott ki is tüntették. 
Hasonló a helyzet A torinói ló című filmjével, amely 2011-ben Ezüst Medve-díjat kapott a Nemzetközi Berlini Filmfesztiválon. A torinói ló után bejelentette, hogy ez volt az utolsó filmje, s be is tartotta, mindössze két rövidfilmet csinált, igaz, a Hiányzó emberek így is remekmű. (Kalendárium Press)
Kiváló író volt, s egyben a magyar irodalom fenegyerekének számított. Műveivel is alaposan rászolgált erre a titulusra, kivált a Jancsó Miklós szeretői címe könyve kavart vihart annak idején, de sok tekintetben formabontó a Drakula, a Frankenstein és a Hasfelmetsző Jack című könyve is. Egyébként Jancsó állandó szerzőtársa volt, élete végén pedig polgárpukkasztásból horoszkópkészítőként jeleskedett.
Kiváló festő volt, munkássága mégis a fotóművészet terén jelentősebb, holott közel sem szokványos képeket készített. Amikor megismerkedett a fényképezés technikájával, még azt írta: "A fényképezőgép miként a lemezjátszó, elsősorban nem teremt, hanem reprodukál, azaz már létező információt továbbít a lehető leghűségesebben".
Ő persze művészi alkotásokat akart teremteni, de a fényképezésről sem akart lemondani, ezért hosszas kísérletezések után kifejlesztette a fotogramot. Ennek az volt a lényege, hogy a fotólemezen nem természet által véletlenül létrehozott történéseket, hanem saját maga alkotta fényjelenségeket örökített meg. Ezen munkáival - s persze más alkotásaival is - a vezető európai művészeti irányzatok egyik meghatározó személyisége lett, nem is élt Magyarországon. Jellemző tekintélyére, hogy amikor öt előadást tartott Pozsonyban, átérezve az esemény súlyát egy lap így írt: "Ez pedig európai 
kapcsolódást jelent, közvetlen és gáncsnélküli belépést korunk szellemi képletébe". Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen ő volt a Bauhaus vezető művésze, egyes kritikusok szerint "könyvei több kontinens modern látáskultúráját alapozták meg".
azonban megsejteti velünk az új látást, amellyel Moholy-Nagy és néhány kortársa ajándékozza meg a világot." (Kalendárium Press)
Mallarmé szellemi hagyatékának továbbvivője volt, első verseit szinte teljesen példaképének hatása alatt írta, de nem publikálta őket. Később átdolgozta költeményeit, szabadulni igyekezett a mallarméi hatásoktól, s végül csak 1920-ban - éppen 105 esztendeje - adta ki verseskötetét. A század utolsó éveiben írt néhány esszét, majd két évtizedre letette a tollat. 1917-ben jelentkezett ismét, ekkor jelentette meg az Ifjú Párka című költeményét, 1922-ben pedig kiadta Varázslatok című kötetét, s e két könyvével tört be az irodalomba. Munkássága során az úgynevezett 
"tiszta művészet"-et képviselte, s nem túl terjedelmes életműve nagy hatást gyakorolt kortársaira és a későbbi költő-nemzedékekre. Gyönyörű versein kívül nagyon jelentősek esztétikai, politikai és filozófiai esszéi is. (Kalendárium Press)
2008-ban hunyt el, s voltaképpen jó egészségben élt 83 évig. Életében fizikai képességeiről legendák szóltak. Fiatalon például azzal riogatta a régi Nemzeti Színházba látogató közönséget, hogy az emeleti karzaton kézenállva fogadta őket. Egyszer le is zuhant a háromemeletnyi mélységbe, és bár összetörte magát, maradandó sérülést nem szenvedett. A zuhanást talán az eggyel több fröccs okozta - nem sértő ezt feltételezni, hiszen ő maga anekdotázott róla mindig, mennyire kedvelte az élet apró örömeit. Szerette a jófajta borokat, szeretett enni, imádta a nőket, szenvedélyes játékos volt, egyszóval szeretett élni.
Színésznek is a móka kedvéért állt, s noha igazi főszerepet nem kapott, a legkiválóbb epizodisták egyike lett belőle. Volt Biberach a Bánk bánban, Ferdiscsenko A félkegyelműben és a Postás a Tótékban, s számos népszerű filmben is láthattuk, például a Húsz órában, a Körhintában, a Rákóczi hadnagyában, s máig emlékezetes alakítást nyújtott a Rózsa Sándor című filmsorozatban. A szakmában mindenki csak Kutyunak hívta, bohém természete, kedves vagánysága miatt mindig is a kollégák egyik 
kedvence volt, országos népszerűséget azonban csak akkor szerzett, amikor bekerült a Szomszédok című teleregénybe, amelyben Hegyi Bernátot, a nyugdíjas főügyelőt alakította. (Kalendárium Press)
Meglehetősen zűrzavaros életet élt, sorsát jórészt bírósági aktákból ismerjük, ha nem lett volna a barokk egyik legzseniálisabb művésze, valódi útonállóként tartanánk számon.
dorbézolásokkal töltött, ha a pincér rosszat szólt, máris repültek a flaskák. Élete szakadatlan meneküléssel telt, egy sértett máltai lovag még bérgyilkosokkal is üldöztette, s végül ők ölték meg.
lett mint egy "vén koldus", Szűz Mária pedig mint egy "felpuffadt utcalány". És ő ábrázolta először Jézust szakáll nélkül. (Kalendárium Press)
"Igen magas termetű, de mintha egy kicsit púpos lenne. Arca tokásodó, szemgödrei erősen táskásak, szemei aprók, vágottak. Szája nedves, alsó szájszéle feltűnően húsos és vastag. Orra keskeny, kicsit görbe... Arcán olykor a kétségbeesés jelei. Beszéd közben sűrűn pislog." Ezeket a sorokat nem a Notre Dame-i toronyőr csúfságának leírásából vettük, hanem a népszerű konferansziét, Komlós Jánost méltató írásból, s ha a mai olvasó csak erre támaszkodna, bizony nem igen hinné, hogy a modern kabaré egyik legnagyobb alakjáról van szó.
Testi adottságait nem tudta megváltoztatni, ezért felhasználta hibáit is. Sőt, rá is játszott látszólagos esetlenségére. A kisujjában volt a szakma minden fortélya, a színpadon mégis kicsit szégyenlősnek mutatta magát, azzal a titkolt szándékkal, hogy a közönség inkább a szövegre figyeljen. Zseniális felismerés volt ez, egyik titka sikereinek.
A hatvanas évektől a legnépszerűbb konferanszié volt, a színpadon és a tévében is nagy sikereket aratott. Kiváló humorú író volt, sok könyve jelent meg, és kabaréjelenetei is sikert arattak. Emellett hosszú évekig ő volt a Mikroszkóp Színpad igazgatója, s azzal is tanúbizonyságát adta emberi nagyságának, hogy ő maga segítette színpadra legveszélyesebb konkurenciáját, Hofi Gézát.
Nagyon szerette a hazáját. Amint egy konferanszában el is mondta: "Az országot, melyet hazámnak nevezek, nem hagynám el soha. Csavarogjanak mások a nagyvilágban, fedezzenek fel ismeretlen földrészeket, szokatlan szokásokat, én nem mozdulok innen... itt mindig közbejön valami". (Kalendárium Press)
Halkszavú lírikus volt, ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - a XX. század magyar költészetének legragyogóbb képviselőjeként tiszteljük emlékét.
Azon a vasárnapon ugyanis, mivel én büdösnek találtam a tollát, a testvéreim sem ették meg a kacsát".
aranykezű ezermester volt. S a versen kívül csak a munka volt szent előtte, sokszor a lantot is letette miatta.
Gondolkodását legjobban talán az jellemezte, amikor egyszer a versfaragás megszakításának okát firtató kérdésre tiszta őszinteséggel válaszolta: "Hazamegyek Iszkázra. Meg kell már csinálnom a fészer tetejét". (Kalendárium Press)
A nemrég megjelent Ki viszi át a Szerelmet című kötet 10%, Nagy László verseskötete pedig 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Azon kevés sztárok egyike volt, aki komoly előtanulmányok után, évekig tartó színpadi gyakorlat, azaz a mesterség alapos ismeretében lett színész, így nem is "csak" színész, sokkal inkább színművész.
Jó példa erre a Klute, a Kelly hősei, A sáska napja, a Huszadik század, vagy a Tű a szénakazalban című filmje, amelyek mindegyike eljutott hozzánk is. Némely szakértők legjobb szerepformálásának Fellini Casanovájának címszerepét tartják, az általa fehérre púderezett arccal megformált nőcsábász a kritikusok elismerését is kivívta, de dícsérték Fellini választását is, aki a szerepet eredetileg Gian Maria Volonténak szánta.
Szinte élete végéig elhalmozták szerepekkel, nyolcvan évesen még négy filmet forgatott. Ám biztos ami biztos, gondoskodott tehetsége továbbéléséről is; fia, Kiefer is tanúbizonyságát adta kiváló képességeinek. A nagyszerű színész szép kort ért meg, tavaly nyáron hunyt el. (Kalendárium Press)
Rá igazán illett "a pást művésze" megállapítás, hiszen Zeneakadémiát végzett, s csak azért nem hódította meg a hangversenydobogót, mert a vívás más irányban fejlesztette karizmait, s így választania kellett, hegedül, vagy vív. S bár a zeneszeretők lehet, hogy egy új Paganinivel lettek szegényebbek, a magyar sport elégedetten nyugtázhatta döntését; a legnagyobb kardvívók egyike lett ugyanis belőle.
Melbourne-ben például emlékezetes asszót vívott a francia Lefevre-rel; 4:1-re vezetett a magyar fiú, amikor egy kétséges találat esett, s a zsüri döntése előtt Kárpáti bemondta a tust - magánál. 4:2 után aztán persze bevitte a győztes találatot.
Még a sportot nem kedvelő zeneszeretők is hálásak lehetnek neki, zenei szerkesztőként dolgozott a Magyar Rádióban, s ő ismertette meg Albinoni Adagio című művét a magyar rádióhallgatókkal. (Kalendárium Press)
Újságíróként kezdte pályafutását, de hamar publikálási tilalom alá vették, így versei csak külföldön jelenhettek meg. A nyolcvanas években a Beszélő 
című szamizdat folyóiratot szerkesztette, s csak a rendszerváltozás óta jelenhetett meg szabadon. A 2000-ben bekövetkezett halála előtt azonban több kötetét is kiadták, megjelentek összegyűjtött versei, sőt, egy Beszélgetések Petri Györggyel című könyv is.
Egész életében az elvárások ellenében cselekedett, már gyermekkorában szabadulni igyekezett apja szigorú katolikus nevelése alól, később - amikor már tehette -, meg is szakította kapcsolatait az egyházzal, s írásaiban is előszeretettel fricskázta a katolicizmust. Amikor érettségi előtt minden osztálytársa belépett a Hitlerjugend-be, ő kívül maradt, mert amint később írta" "nem szerettem az egyenruhát, és sose lelkesedtem a masírozásért".
Többen bírálták a nők ábrázolása miatt is, szemére vetették például, hogy könyveinek "nemigen van olyan nőalakja, akinek a nemi élet testi szükséglet vagy gyönyörűség volna".
Pedig bizonyára ismert ilyen nőt, ő maga is nős volt, felesége három fiút szült neki. Nagyon sok könyve olvasható magyarul, természetesen leghíresebb regénye, a Katharina Blum elvesztett tisztessége is. (Kalendárium Press)
Már első képe, a Hunyadi László búcsúja nagy sikert aratott, tanára lett a müncheni akadémiának és kegyeltje II. Lajos bajor királynak. Sikerei csúcsán, 1883-ban tért haza, elfogadva Trefort Ágoston felkérését a Mesteriskola igazgatója lett.
Egy másik kritikusa bővebben kifejtette titkát: "Az arisztokrácia és a plutokrácia öntudatának közvetítőjeként Benczúr művészi felfogása tükrözi azt a mindenáron való feltűnni vágyást és hatásos reprezentáció-igényt, amelyet e két társadalmi réteg kifejezésre akart juttatni".
Sokan azonban bírálták felfogását és képeit. Több kritikusa úgy vélte, hogy gazdagon berendezett képei nagyon fullasztóak. Finomabb fogalmazás szerint is meg kell azonban annyit állapítani, hogy csodás képeit a barokk pompája jellemzi. Nemcsak az állam, de az arisztokrácia és a főpapság is elhalmozta megrendelésekkel, kedveltek voltak portréi, melyek közül kiemelkedik Károlyiné arcképe. Legszebb festményeit a Nemzeti Galéria őrzi, de van műve a híres Uffizi-képtárban is. (Kalendárium Press)
Egészen fiatalon már dolgozott, a Kismotor és Gépgyár elődjénél volt munkás, s a színészettel műkedvelőként ismerkedett meg. Ösztöndíjjal jutott be a főiskolára, amelyet elvégezve az Ifjúsági Színházba került. Aztán több társulatot megjárt - sokszor úgy, hogy ki sem mozdult a színházépületből -, játszott a Petőfi, a Jókai, a Thália és az Arizona, illetve a Művész Színházban, s számos emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez.
Kezdetben főként népi hősök megformálásával aratta sikereit, de sokoldalú művész volt, így ugyanolyan remekül játszotta Julien Sorelt mint Arturo Uit, Hábetler Jánost Fejes Rozsdatemetőjében és Göndör Sándort A falu rosszában. Gyakran látható a tévében, hiszen számos filmben foglalkoztatták, híres sorozata volt A Tenkes kapitánya és a Rózsa Sándor. Művészi eszközeinek gazdagságát mutatja, hogy jellegzetes hangját is alaposan kiaknázta, szinkronszerepei a mesterség csúcsteljesítményei, mindenki tudja, hogy az ő hangján szólt a népszerű rajzfilm-figura, Dr. Bubó, minden idők legnépszerűbb sorozatában, a Dallasban Clayton Farlow magyar hangját kölcsönözte, és a hazai 
képernyőkön mostanában is gyakran feltűnő Columbo felügyelő is az ő hangján fejti meg, hogy ki a gyilkos.
Mivel a tévécsatornák rendszeresen ismétlik a Dallas című filmsorozatot, a főszereplőit is ismeri mindenki mifelénk is. Itt van például mindjárt az állandóan póruljárt Cliff Barnes alakítója, Ken Kercheval, akinek jószerivel a Dallas volt az egyetlen említésre érdemes filmje.
A valóságban egészen más volt a helyzet, Ken Kercheval és a Jockeyt alakító Larry Hagman nagyon jó barátok voltak. Igaz, a forgatások szüneteiben állandóan civakodtak, de legfőképpen azért, mert Ken az italozás mellett szenvedélyesen dohányzott is, amit Larry Hagman nem bírt elviselni - az alkoholt viszont ő is túlzottan szerette. Larry Hagman alkoholizmusának a színész májátültetése vetett véget, Ken Kercheval pedig tüdőrákkal fizetett a bagózásért.
2019-ben, 83 évesen hunyt el, és kész orvosi csoda, hogy önpusztító szenvedélyeivel ilyen sokáig élt. A Dallas utáni sikertelen karrierje szerelmi életét is megviselte, háromszor vált el, feleségei összesen hét gyereket szültek neki. (Kalendárium Press)
A Somogy megyei Marcaliban született, s a dunántúli táj hangulata sokáig befolyásolta irodalmi munkásságát is. Kezdetben expresszionista verseket írt, de igazán a Visegrádi utca című regényével tört be a magyar irodalomba. Azidőtájt Moszkva mellett élt, de Szibériába száműzték, s miközben 18 évig sínylődött különböző táborokban, itthon azt sem tudták, él-e. Szabadulása után hazatért, s a novella-irodalom egyik legjelesebb alkotója lett. Legjobb könyve a Visegrádi utca és a Prenn Ferenc hányatott élete, de ismert novellája az Oldás és kötés, kivált, hogy Jancsó Miklós filmet forgatott belőle. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a 
Botswana talán legtekintélyesebb történelmi személyisége Seretsa Khama, róla van például elnevezve a gaborone-i nemzetközi repülőtér. Seretse Khama volt a független Botswana első államfője, aki 1966-tól haláláig állt az ország élén. Seretse Khama kapcsán feltétlenül szólni kell a házasságáról. A fiatal politikus ugyanis egy fehér lányt vett feleségül, ami akkoriban nagy botrányt kavart. 
Dél-Afrikában ugyanis törvény tiltotta a feketék és fehérek házasságát, és az apartheid rezsim nem nézte jó szemmel, hogy a szomszédságukban egy fekete államfőnek fehér felesége van. A frigy sokáig szerepelt a világsajtóban, az angol királynő pedig nem utolsósorban Seretsa bátor kiállása miatt ütötte lovaggá. A házasság viszontagságai inspirálták Stanley Kramer Találd ki, ki jön vacsorára? című világhíres filmjét Sidney Poitier és Katharine Hepburn főszereplésével. (Kalendárium Press)
Egy gazdag zsidó textilgyáros család sarja volt, mégis katonának állt, és vezérkari tiszt lett belőle. A főtisztek azonban származása miatt nem fogadták be maguk közé, így amikor kirobbant egy kémbotrány, őt vádolták meg vele. A vizsgálatot végzők még a hamisítástól sem riadtak vissza, hogy Dreyfust elítélhessék, s a hírhedt guyanai Ördög-szigetre zárhassák életfogytiglani ítélettel. Pedig időközben teljesen nyilvánvaló lett ártatlansága, még a híres író, Emile Zola 
is védelmére kelt J'acusse! - Vádolom! - című cikkében, de őt is fegyházra ítélték. Végül kiderült Dreyfus ártatlansága, és kegyelmet kapott. A valódi kémet különben Eszterházynak hívták, de nem volt valódi Esterházy, amint az Esterházy Péter Harmonia caelestis című remek könyvéből ki is derül. (Kalendárium Press)