Február 10-én 95 éve hunyt el WILHELM CONRAD RÖNTGEN Nobel-díjas német fizikus.

Mint annyi más találmány, az ő felfedezése is jórészt a véletlen műve volt, egyszer ugyanis rejtélyes sugárzást figyelt meg a katódsugarakkal kísérletezve. Kiváló tudós lévén persze azonnal tudta, hogy nagy dolgot fedezett fel, lelkesedése akkor hágott a tetőfokára, amikor felesége kezét a sugárzás irányába téve meglátta az asszony csontjait, s mikor a képet rögzíteni is tudta, kiállt vele  a nyilvánosság elé. A röntgensugárzás akkor természetesen még nem az ő nevét viselte, feltalálója X-sugaraknak nevezte azokat.

Röntgentől egyébként is távolt állt mindenfajta feltűnés, ő volt ugyanis a szerény - sokak szerint élhetetlen - tudós mintapéldánya. Miközben találmánya azonnal óriási szenzációt keltett, ő a legkisebb mértékben sem akart hasznot húzni belőle, még csak nem is szabadalmaztatta. Találmányáért nem fogadott el pénzt, sőt visszautasította a nemesi címet is, a Nobel-díjat is úgy kellett rátukmálni, a díjjal járó pénzből persze azonnal alapítványt tett.

A röntgenezés már az életében széles körben elterjedt, felfedezésének sikere azonban rendkívül zavarta, őt ugyanis az elméleti fizika érdekelte, nem a gyakorlati haszon, s különösen bosszantotta, hogy sokan félreértették a röntgenezés jelentőségét. Egyes erkölcscsőszök például heves kirohanást intéztek a testbe történő bepillantás ellen, egy textilgyár pedig "röntgenálló" fehérneműt dobott piacra a szemérmes hölgyeknek.