Június 18-án 75 éves MARTON ÉVA operaénekesnő

Talán kevesen tudják, hogy a Marton a férje neve, őt eredetileg Heinrich Évának hívták, és éppen öt évtizede, 1968-ban kezdte pályafutását az Ållami Operaházban. Zenei tehetségéhez nem férhetett kétség, hatévesen már Bartók Mikrokozmoszát zongorázta, de sokáig a sportkarrier lehetősége is nyitva volt előtte, fiatalon válogatott szinten röplabdázott.

Aztán mégis az éneklést választotta, s négy éves operaházi kezdet után megismerte kivételes képességeit a nagyvilág is, a hetvenes évek óta többet énekel külföldön, mint Budapesten. 1972-ben Christoph von Dohnányi hívta a frankfurti operához, azóta pedig a világ minden jelentős operaszínpadán fellépett, egyebek mellett a New York-i Metropolitanben és a milánói Scalában, de volt a hamburgi Ållami Opera magánénekese is, pár éve pedig örökös tagsággal tisztelte meg a bécsi Operaház. A világhírű szopránt háromszor is megválasztották Amerikában az Év énekesévé, kitüntették Milánóban, de itthon is elhalmozzák kitüntetésekkel; kapott Kossuth-díjat és A Magyarság Hírnevéért Díjat.

Minden idők talán legsikeresebb magyar operaénekesnője 2008-ban búcsúzott el a színpadtól,  közel száz opera főszerepét énekelte el, s csodás énekhangján kívül azért is szerettek vele dolgozni a rendezők, mert nyitott volt  az operajátszás új irányzataira, szívesen szerepelt modern feldolgozású darabokban is. Sokat énekelt a három tenorral, Domingóval, Carrerasszal és Pavarottival, utóbbi egy előadáson percekig simogatta a hátát, hogy le ne essen róla kigombolódott ruhája.

Világsztárként is megnyerő asszony maradt,  gyakran főz magyaros ételeket külföldi barátaiknak. Belevalló asszony, egy new york-i előadáson véletlenül úgy megütötték, hogy kiugrott állkapcsa, de végigénekelte szerepét. Másnap a lapokban viszont azon mérgeskedett, hogy ötszáz dollárjába került a panoráma-röntgen.