2024. március 24-én 1215 éve hunyt el HÁRÚN AR-RASID bagdadi kalifa

A mai Irak területén fekvő Abbászida Kalifátus uralkodója volt, amely az ő idejében élte fénykorát. Jellemző a kalifátus viharos fejlődésére, hogy Bagdadot mindössze negyedszázaddal az ő trónralépése előtt alapították, uralkodása első éveiben azonban már a Kelet egyik legjelentősebb városa volt.

A legendás kalifa mesebeli gazdagságát ma már elképzelni sem tudjuk, önmagában az sem mond sokat, hogy az állam éves bevételei megközelítették a 380 millió aranyfrankot. Összehasonlításul talán annyit, hogy az egységes francia királyság éves jövedelme hatszáz évvel később sem érte el a kétmillió frankot, pedig akkor Franciaország volt Európa egyik leggazdagabb állama.

A korabeli Bagdad fényei Bizánc csillogását is elhalványították, a mértéktelen pazarlást mutatja egy esküvő ránk maradt leírása is. A lagzit Hárún ar-Rasid fia, al-Mamún tartotta egy tizennyolc éves lánnyal, s a szemtanú beszámol róla, hogy az ifjú párra ezer darab egyforma méretű igazgyöngyöt szórtak, a vendégek közé pedig pézsmából készült labdákat dobáltak, amelyekben kis cédula jelölte meg az ajándékot; egy-egy falut, birtokot, házakat, rabszolgákat.

Hárún ar-Rasid - azaz az "Őszinte " - nem véletlenül került bele az Ezeregyéjszaka meséibe, hiszen kedves, közvetlen, jóravaló ember volt, de a fényűzésből persze ő is alaposan kivette a részét, bár bőkezűen támogatta a művészeket és a tudósokat is. (Kalendárium Press)