2024. április 19-én hunyt el GEORGE GORDON BYRON angol költő

Az angol költészet egyik legnagyobb alakja igencsak vadóc gyerek volt, amit némiképp magyaráz, hogy dongalábbal született, s hogy elégtételt vegyen a sántaságán gúnyolódó társain, félelmetes verekedővé "képezte magát". Testi hibája azonban egész életében kínozta, sok fájdalmat okozott neki a szerelemben is, el lehet képzelni mit érzett például, amikor egyik fiatalkori imádottja "csak nem kezdek egy ilyen sántával" felkiáltással utasította vissza közeledését.

Fokozta elkeseredését, hogy hajlamos volt a hízásra is, nagyon szégyellte kövérségét, s bánatában vagy még többet evett-ivott, vagy könyörtelen diétára fogta magát. A sok kudarc szinte vad emberré tette, nem szívesen tűrte a szabályokat - amiket pedig a lord cím várományosától már fiatalon elvártak -, jellemző például, hogy cambridge-i diákként szelídített medvét költöztetett kollégiumi szobájába, mert a szabályok tiltották a kutyatartást. Ő maga is tisztában volt nehéz természetével, később feleségnek is olyan nőt választott, aki képes lehet kezelni őt.

De álma nem vált valóra, felesége csendes természete csak még jobban bosszantotta, s ez már házasságuk első napjaiban kiderült, mézesheteikről is mint "melaszoshetekről" számolt be egyik barátjának. (Kalendárium Press)

Ha tetszik, amit csinálunk, szerény hozzájárulásával segítsen lehetővé tenni, hogy folytathassuk. Köszönjük, ha támogat bennünket!