2024. november 1-jén 685 éve született IV. RUDOLF osztrák herceg

Ő volt a világtörténelem legnagyobb okmányhamisítója. Kancelláriáját valóságos hamisító műhellyé alakította át, és olyan hamis okleveleket csináltatott, amelyekben hírneves uralkodók - például Julius Caesar,  Nero, vagy IV. Henrik - a legkülönbözőbb kiváltságokkal ruházták fel. Ezen okiratok alapján elkezdte magát főhercegnek nevezni, sőt, kivonta magát és országát a német-római császár uralma alól. Rudolf ebbéli tevékenységében jó szövetségesre talált  Nagy Lajos magyar királyban, s kettejük összefogása a magyar történelem egyik legmeghatározóbb tényezője lett.

Egy szerződésben ugyanis Lajos úgy rendelkezett, hogy gyermektelen halála esetén Magyarország trónja Rudolfra vagy örököseire száll. Mivelhogy Lajos akkor az egyetlen -  és gyermektelen - tagja volt a dinasztiának, fennállt az a veszély, hogy az ország osztrák kézre jut. Lajos nem is merte a szerződést  kihirdetni az országgyűlésben. Mivel pedig Rudolfnak hamisított kiváltságlevelei nélkül nem lett volna joga a német császár beleegyezése nélkül birtoktesteit növelni, e szerződés sem jöhetett volna létre. Így tehát a későbbi Habsburg Birodalom alapjai - az Anjou-Habsburg örökösödési szerződésbe bevonták a cseh királyt is - Rudolf hamisított iratain nyugodtak. Rudolf egyébként okmányhamisítással jutott hozzá Tirolhoz is, sokáig azonban nem élvezhette csalásainak eredményeit, mindössze 26 évesen hunyt el.

A sok csalás mellett, néhány jeles dolgot is tett; ő alapította a bécsi egyetemet, s ő kezdte  építtetni a bécsi Szent István-templomot, a híres Stephansdomot. Különös "írásművészete"  halála után is elkísérte, hiszen külön titkosírást talált ki a maga számára, és sírkövére is ezzel az írással vésette fel az adatait.  (Kalendárium Press)