2025. január 27-én 165 éve hunyt el BOLYAI JÁNOS matematikus

A XIX. század egyik legnagyobb matematikusa volt, korszakalkotó műve, az 1832-ben megjelent Appendix pedig valójában 1823-ban született. Bolyai János ekkor levelet írt az apjának, Bolyai Farkasnak, amelyben bejelentette: "az az út, mellyen mentem, csaknem bizonyosan igérte a cél elérését, a semmiből egy új, más világot teremtettem". Bolyai János 21 éves volt akkor, tudományos eredménye pedig nem kevesebb, mint a nem euklidészi geometria felfedezése.

Az apa, aki maga is kiváló matematikus volt, nem akart hinni a szemének. A Bolyai-geometria ugyanis egy kétezer éves problémát oldott meg, az 5. posztulátumét. Ez az úgynevezett párhuzamossági axióma volt, azaz, hogy egy egyeneshez a rajta kívül fekvő ponton át csak egyetlen párhuzamos egyenes húzható. Ez azonban nem ellenőrizhető. Bolyai Farkas óvta is tőle a fiát, amint írta: "Az Istenért kérlek, hagyj békét a paralelláknak. Úgy írtózz tőle, mint akármicsoda feslett társalkodástól, megfoszthat minden idődtől, egészségedtől, csendességedtől és egész életed boldogságától." Ugyanakkor persze Bolyai Farkas azt is kijelentette, hogy: "aki az 5. posztulátumra bizonyítást találna, akkora gyémántot érdemelne, mint a Föld. Kinek ez sikerülni fog, annak, halandók, örök emléket állítsatok!"

Bolyai János persze nem kapott gyémántot, mégcsak egy kicsiny elismerést sem halhatatlan felfedezéséért. Szinte ismeretlenül, elhagyatva halt meg. A sikert, az elismerést később jórészt Gauss és Lobacsevszkij aratta le. A halotti anyakönyvbe e sorokat írták: "Híres, nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is az első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el." (Kalendárium Press)

Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Láng Zsolt életrajzi könyvét kínálja 30% kedvezménnyel.