2025. április 6-án 505 éve hunyt el RAFFAELLO olasz festő és építész

A reneszánsz művészet kiemelkedő alkotója már gyermekkorában nagy tehetséget árult el a művészetek terén, amelyet később azzal is magyaráztak, hogy apja - a kor szokásaitól eltérően - ragaszkodott hozzá, hogy csecsemőként ne a dajkák, hanem az édesanyja szoptassa.

Akárhogy is történt, Raffaello hamar kiváló festővé érett, s művészi nagyságát az is bizonyítja, hogy képes volt belátni saját korlátait. Amint már Giorgio Vasari is méltatóan írta: "... látta, hogy nem tudja utolérni Michelangelót a saját területén, hát elhatározta, hogy másutt igyekszik utolérni, sőt, talán felül is múlni". Sikerült is neki, főként Madonna-képeinek jártak csodájára - leghíresebb közülük a Sixtusi Madonna, nekünk pedig a Szépművészeti Múzeumban őrzött Esterházy Madonna a legkedvesebb. II. Gyula és X. Leó pápa is nagyra becsülte művészetét, és több megbízáshoz juttatta.

Pedig nemigen élt istenfélő életet, s bár kedves, segítőkész, szeretetreméltó ember volt, kicsapongásaitól sokszor voltak hangosak az itáliai városok. Leó pápa még azt is beígérte neki, ha megjavul, bíborossá teszi, de Raffaello továbbra is "csakis a maga titkos szerelmi ügyeivel törődött, s továbbra is mértéktelenül kivette a részét a testi örömökből". Anyagiak nem akadályozták kalandozásait, dúsgazdag ember volt, valóságos vagyon maradt utána. Féktelen természete korán felőrölte egészségét, s a quattrocento egyik legnagyobb művészi lángelméje végül pontosan a 37. születésnapján adta vissza lelkét a Teremtőjének. (Kalendárium Press)

A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu