2025. április 8-án 165 éve hunyt el SZÉCHENYI ISTVÁN államférfi

Múlhatatlan érdemeit felsorolni is lehetetlenség, hiszen amellett, hogy politikai tevékenysége alapvetően befolyásolta a magyar történelem menetét, a közélet szinte minden területén sokat köszönhet neki a nemzet. Tudnivaló, hogy alapította a Magyar Tudományos Akadémiát, és az ő Hitel című munkája lett a reformmozgalom programja. De neki köszönhetjük a Lánchidat, a dunai, illetve a balatoni gőzhajózást, sőt még a lóversenyzést is.

A legnagyobb magyar életéről és működéséről könyvtárnyit írtak már a kortársak és a kései méltatók, magáról Széchenyiről viszonylag kevesebb szó esik. Érdekes, hogy kortársai sem igen tudták eldönteni, hogyan is nézett ki valójában. Kemény Zsigmond például így próbálja leírni: "Széchenyi erős, de nem atlétikai, magas, de nem túlemelt alakú férfiú volt, a legarányosabb növéssel, hajlékony tagokkal, jól formált mellel, izmos, edzett karral és középnagyságú napsütött kezekkel. Pofája miatt, mely széles s eléggé telt vala, inkább látszék testesnek, mint szikárnak; bár valósággal, ha nem is sovány, de kövérségre legkevésbé hajló volt." Keveset aludt, sokakat megdöbbentett például azzal a szokásával, hogy tíz óra előtt már felkelt.

Fáradhatatlan igyekezete a nemzet felemelkedéséért nagy tekintélyt szerzett neki, ezért is szemlélték kortársai különösen tragikusan elmeállapotának szomorú romlását. Mivel jó felépítésű, erős, izmos férfi volt, betegségét sokan inkább az ország sanyarú sorsával magyarázták. Wesselényi például úgy vélte, hogy a hon miatti búsongás törte meg a nagy hazafi szívét, de hasonló véleményen volt Falk Miksa is, aki szerint "a szakadatlan szellemi munka, a hazafias buzgalom..., s a haza sorsa fölötti súlyos aggodalom" okozta a bajt. Akárhogyan is, a tény az, hogy "a legnagyobb magyar" 1848. szeptember 4-én - mai kifejezéssel élve - idegösszeroppanást kapott, és élete utolsó éveit a döblingi elmegyógyintézetben élte le.

A nemzet csak nehezen emésztette meg nagy fiának betegségét, Döbling szinte búcsújáró hely, amolyan politikai szalon lett, nem csoda, hogy az osztrák titkosrendőrség állandó megfigyelés alatt tartotta. Még betegen is rettegtek tőle, egy házkutatás során aztán olyan írásokat találtak nála, amelyek alapján perbe foghatták volna. A rendőrminiszter meg is írta neki, mi vár rá, mire Széchenyi húsvét éjszakáján főbelőtte magát. (Kalendárium Press)

Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Surányi Miklós háromkötetes Egyedül vagyunk című könyvét, illetve a Széchenyi és Kossuth vitája című könyvet kínálja, mindkettőt antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu

Az alanti képeken látható könyvek 25% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu