2025. május 4-én 95 éve született BUZÁNSZKY JENŐ labdarúgó

Dombóváron született, és tizenháromévesen a Dombóvári Vasutas csapatában kezdte a pályafutását 1938-ban, a szurkolók azonban a Dorogi Bányász játékosaként figyeltek fel kivételes tehetségére. Persze nem csak a drukkerek, a szakemberek is így vélekedtek, az ötvenes évek elején bekerült a válogatottba. Ami tudvalévőleg nem akármilyen válogatott volt, hanem a legendás "Aranycsapat". De kiválóan megállta a helyét közöttük. Egyaránt elsőrangú volt a védekezésben és a támadásban, gyorsaságát kihasználva rendre kivette a részét az ellentámadásokból. De elsődleges feladata persze a védekezés volt, amint írták: "mögötte a Fekete Párduccal, előtte a sportág művészeivel azt a játékot játszotta, amit senki más nem tudott: átjátszhatatlan volt". Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián győztes csapatnak, s játszott a Wembley-ben, "az évszázad mérkőzésén", amikor ugyebár 6:3-ra vertük meg a legyőzhetetlennek hitt angolokat. És ő is szomorkodott az 1954-es vébédöntő után, amikor a nemzet csalódására "csak" ezüstérmet nyertünk - bár azóta értek volna bennünket még csak megközelítő csalódások is. Egyébként kishíján félszázszor öltötte magára a címeres mezt, 1960-ban akasztotta szögre a stoplis cipőt, s azonnal leült a kispadra, edző lett. Majd megszerezte a Testnevelési Főiskola szakedzői diplomáját, így miután gyakorlati tudását már fényesen bizonyította, elméleti síkon is felsőfokú szakember lett. 1993-97 között ő volt a Komárom megyei Labdarúgó Szövetség elnöke. (Kalendárium Press)