2025. január 27-én 85 éve hunyt el ISZAAK BABEL orosz író
Zsidó volt, s 1905-ben lakóhelyén, egy Nyikolajev nevű faluban rettenetes pogromot élt át, melynek következményeként idegbajt kapott. Orvosai tanácsára Odesszába költözött, s az "orosz Marseille" úgy-ahogy meggyógyította. Apja egyébként szentül hitte, hogy a kis Izsák egy zseni, s talán volt is benne valami. 17 évesen például csak azért hagyta abba a már évek óta űzött novellaírást franciául, mert a leíró részeket kissé színtelennek találta.
A "miniatür-novella" műfajának nagymestere volt, minden nap írt egyet, amelyeket elküldött Gorkijnak, akinek azonban nem tetszettek, nem találta őket eléggé életszagúnak, ezért "leküldte" a nép közé szenvedni. Babel meg is fogadta a nagy író tanácsát, s bár számtalan foglalkozást megpróbált, úgy vélte nem szenved eleget. 
Ezért aztán beállt a legendás Bugyonnyij hadseregébe, ahol aztán végre gyötrődhetett kedvére, szemüvege miatt ugyanis még bajtársai is állandóan gúnyolták, mindenki csak "pápaszemesnek" csúfolta. Élményeit aztán az Odesszai történetek és a Lovashadsereg című remekműveiben írta meg, de ezek miatt is állandóan támadták.
Pornográfiáért még vád alá is helyezték, művei állandó elfoglaltságot biztosítottak a cenzoroknak, egyik írása például arról szól, hogy Jézus leküld egy Alfréd nevű angyalt a földre, hogy szerelmi vigaszt nyújtson egy cselédlánynak, aki azonban olyan kövér, hogy részegségében agyonnyomja az Isten angyalát. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza két könyvet kínál: az író talán leghíresebb, Lovashadsereg című könyvét és Gereben Ágnes remek kismonográfiáját. Mindkettőt antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Sokoldalú művész volt, kiváló portrékat készített, híresek domborításai, érméi, grafikái, sok könyvet illusztrált. Több szobra áll köztereken, legismertebb a balatonfüredi Balatoni szél és a budapesti Anya gyermekkel.
A képen látható két antikvár könyv egyben, 1490 ft-os áron rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
A legendás Elia Kazan tanítványa volt, és akkoriban még másként készültek a filmek. Mint egyszer elpanaszolta: "Amikor elkezdtem a szakmát, az összetartozás, a barátság és a vidámság volt a legfontosabb. Ma már csak az ütemterveket, a költségvetést, a bemutató időpontját nézik, és csak utoljára, hogy valójában mozit csinálnak." Hogy igaza van-e, azt csak sejthetjük, de hogy ő valódi filmeket csinált, az bizonyos, elég csak A hallgatag ember, a Győzni Indianapolisban, a Macska a forró bádogtetőn, a Hosszú, forró nyár, Az ifjúság édes madara, a Bilincs és mosoly, a Buffalo Bill és az indiánok, A nagy balhé vagy a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című moziját említeni.
Mi sem természetesebb, hogy az Oscar-díjat is kiérdemelte, de jellemző módon éppen akkor, amikor beindította üzleti vállalkozását. 1982-ben alapította élelmiszergyártó cégét saját készítésű salátaízesítőjével, de később már a spagetti-mártás, a pattogatott kukorica és a limonádé is a vállalat keresett termékei közé tartozott. Üzletembernek is régivágású volt, úgy vélte, mivel vásárlásaikkal az emberek adják össze a millióit, kutya kötelessége valamennyit visszajuttatni belőle nekik. A színészek között messze ő vezette a jótékonysági listát, segítette a boszniai menekülteket, az afrikai éhezőket, és folytathatnánk a sort.
Élete alkonyán már csak kedvtelésből forgatott, ehhez képest A kárhozat útja című filmben nyújtott alakításáért 2002-ben minden létező díjra jelölték. De neki már nem kellett a kedvében járni, ő már akkor nem volt lekenyerezendő reklámhordozó, nem is kapta meg egyiket sem. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
"Adj emberséget az embernek..." - ez a József Attila sor olvasható a síremlékén, s joggal, hiszen a magyar színházi élet korszakos jelentőségű alakja egész életében adni akart, s művészként, emberként adott is. A háború utáni művészgeneráció meghatározó alakja volt, négy évtizeden át Gobbi Hilda és ő volt a magyar színház feltétlen tekintélye. A kultúrpolitika is így kívánta ezt, de az ő esetükben a hatalom döntése kivételesen jól sikerült. Major minden műfajban kipróbálta tehetségét, s nem vallott szégyent; remek színész volt, kiváló rendező és hozzáértő színigazgató.
szinte valamennyi jelentős szerepét, volt Jago, III. Richárd, Tartuffe és Corbaccio a Volponé-ban. Kiváló szerepformálásáról filmjei révén ma is meggyőződhet bárki, a Circus Maximusban például egészen lenyűgöző volt. Művészi nagyságára jellemző, hogy nem ismert kis szerepet, a díjakkal elhalmozott művész eljátszott mindent, amellyel tisztelői kedvében járhatott. Két Kossuth-díjjal a háta mögött vállalta el például az inas szerepét A tizedes meg a többiek című filmben, óriási közönségsikert aratva. (Kalendárium Press) 
Már fiatal lányként felfigyeltek a filmesek remek testi adottságaira, még nem volt húszéves, amikor - biztos ami biztos - a Metro-Goldwyn-Mayer leszerződtette. Jól számítottak, mert pár év alatt Ava csodálatosan szép nővé érett, s filmjei rendre kasszasikert arattak.
az újságok címlapján szerepeljen, de nem kellett nagyon erőlködniük, mert a nyughatatlan színésznő egyébként is kereste a feltűnést. Jórészt persze szerelmi kapcsolatai foglalkoztatták a közvéleményt, s a lapoknak volt is miről beszámolniuk. Viharos kapcsolat fűzte például a neves dzsessz-zenészhez, Artie Shaw-hoz, leghíresebb férje pedig Frank Sinatra volt, akit teljesen megbolondított; katolikus olasz családi hagyományait felrúgva elvált a feleségétől - három gyermeke anyjától -, hogy elvehesse. De Frankie boy nem 
volt igazán boldog mellette, állandóan féltékenység gyötörte, majd amikor Ava elhagyta, felvágta az ereit.
lehetett művelt asszonynak nevezni, sőt egészen rondán beszélt, "a világ legszebb bestiája" úgy káromkodott, akár egy kocsis. (Kalendárium Press)
Gazdatiszt volt, s évekig dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumban, de mezőgazdászként - mi tagadás - nem írta be nevét a tudomány aranykönyvébe. Annál inkább beírta a magyar irodalomtörténetbe, hiszen az állatregények legjelesebb alkotója volt.
Sokat dolgozott az állat- és tájvédelemért, bár ő ezt nem tekintette munkának. Az írást is szórakozásnak fogta fel. "Szórakozás" közben érte a halál is, kedvenc kis szobájában, a "kuckóban" hajnali háromkor, a kéziratai fölött kapott infarktust. Az olvasók százezrein kívül regényhősei is megsiratták, amint Ruffy Péter írta csodaszépen, búcsúztatták őt "madarai, erdei, kopott legelők, puha gyalogutak, a súlyos illatú bodzavirágok, az építkező rendnek, s a szakadatlan pusztulásnak az a világa, amelynek természet a neve". (Kalendárium Press)
A XX. század legnagyobb politikusainak egyike volt, éppen a múlt század első évében, 1900-ban jutott be a parlamentbe, s 65 éven át foglalkozott politikával. Kezdetben persze "csak" miniszterként tevékenykedett, 1940-ben lett a Konzervatív Párt vezetője, s 1940 és 1945 között ő volt Nagy-Britannia miniszterelnöke.
Brilliáns politikus volt, s igen érdekes ember. Köztudott például, hogy rengeteget ivott, és állandóan dohányzott. Egyébként kedves, szellemes ember volt, s kimagasló képességeinek sok területen tanúbizonyságát adta. Csodás tájképeket festett például, s festményeit - álnéven persze - rendszeresen ki is állították. Remek szónok volt, híres fultoni beszéde egyike a műfaj gyöngyszemeinek. Több könyvet is írt, amelyekért 1953-ban megkapta a legrangosabb irodalmi kitüntetést, a Nobel-díjat.
Eredetileg Carlo Broschinak hívták, s régi nemesi család sarja volt. Már gyerekkorában felfigyeltek szép hangjára, s hogy tiszta szép csengése megmaradjon, megfosztották ki sem fejlődött férfiasságától. Amivel a művészi célt teljes mértékben elérték, hiszen a leghíresebb kasztrált énekes lett belőle, már tizenhétévesen óriási sikert aratott egy opera főszerepében. Később meghódította egész Európát, Londonban például énekével teljesen tönkretette a nem őt foglalkoztató zenei vállalkozásokat, szegény Händel miatta tért át az oratóriumszerzésre. Spanyolországban állítólag az ő éneke gyógyította meg V. Fülöp királyt, s ennek révén nemcsak dúsgazdag ember lett, de befolyása még a politikában is érvényesült, később VI. Ferdinánd spanyol király rendszeresen kikérte tanácsait fontosabb döntései előtt. Művészete előtt a fél világ meghajolt, káprázatos sikerei ellenére sem volt azonban boldog, megcsonkítva nem tudott ugyanis férfiként élni. Életéről pár éve Farinelli, a kasztrált címmel filmet is forgattak. (Kalendárium Press)
Furcsa keresztneve ellenére nő volt, s természetesen eredetileg nem így hívták. Wechselmann Franciska volt az igazi neve, ami származását is mutatja, s ezt azért kell említeni, mert szegény sosem feledhette, hosszú éveken át állandóan hátizsákkal járt, benne a legszükségesebb holmikkal, ki tudja, nem az utcáról viszik-e el hirtelen.
amint írták róla: "volt a régi kabarénak egy kis termetű, csinos, de igénytelen arcú fiatal színésznője, akit Nagy Endre direkt tüntetésből szerződtetett, védekezésül az ellen, nehogy kabaréját a lokálok közé sorolja a közvélemény". Szépség híján tehetsége révén kellett elismertetnie magát, s hogy mennyire sikerült neki, azt bizonyítja, hogy éppen Nagy Endre emlegette a legnagyobb színésznőkkel egy sorban.
De hangos ünneplésben sosem volt része, egyébként is állandó szomorúság ült a tekintetében, egy kritikus szerint "magányos, szegény zsidó öregasszony volt, mint aki lemaradt az auschwitzi transzportról, és saját buzgalmából gyalog igyekszik bejutni hozzátartozóihoz a gázkamrába". Természetesen rá is vonatkoztak a zsidótörvények, így évekre leparancsolták a színpadról, úgyhogy azt a kis örömét is elvették, ami jutott neki. Kezitcsókolom! címmel közreadta önéletrajzát, amelyhez Tersánszky Józsi Jenő írta az előszót. (Kalendárium Press)
Az orosz fejedelemségek közötti véres háborúk közepette cseperedett fel, s miután apja, III. Vaszilij halála után átvette annak örökét, elhatározta, hogy békében egyesíti az orosz földet. A bojárok persze a végsőkig ellenálltak, hiszen hatalmuk elvesztésétől féltek, így Ivánnak hosszú harcokat kellett vívnia ellenük. Szép sorban azonban megtörte ellenállásukat, elfoglalta Novgorodot, s az 1470-es évek elejére végül sikerült egységes orosz államot összekovácsolnia. Már éppen kitört volna a béke, amikor egy minden addiginál hatalmasabb ellenség tört országába, az Arany Horda. Iván, nem kis személyes bátorságról is tanúságot téve szállt szembe a betolakodókkal, és történelmi tettet végrehajtva legyőzte a tatárokat.
Korának egyik legtekintélyesebb uralkodója volt, az európai hatalmak szinte versengtek kegyeiért. Kiváló stratéga és bátor harcos volt, ennek ellenére finom, művelt ember, aki görög tudósokat és itáliai művészeket hívott udvarába. Nem méltatlanul érdemelte ki tehát a Nagy melléknevet.
Diplomatának készült, aztán végül mégis ruhatervező lett, mígnem 1947-ben megnyitotta saját divatáru üzletét Párizsban. Még abban az évben kijött első kollekciójával is, amely nagy feltűnést keltett, mert a háborús évek meglehetősen puritán viseletével szemben valódi ruhakölteményeket kínált a divatot újra felfedezni vágyó hölgyeknek. Főként a gazdag dámáknak persze, így hamar megalapozta cége anyagi alapjait, s nagy szerepe volt abban is, hogy a párizsi divat visszaszerezte meghatározó szerepét a szépiparban. Jelentős újítása volt, hogy elsőként kínált saját kiegészítőket ruháihoz, sőt még parfümöket is piacra dobott, s csakhamar ő lett a világ egyik legbefolyásosabb divatdiktátora. Dior modellekben járt Marlene Dietrich, Ava Gardner és Rita Hayworth. Cége a halála után sem vesztett fényéből, Dior menyasszonyi ruhában ment feleségül Károly herceghez – a mostani angol királyhoz - a halálos balesetet szenvedett Lady Diana. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a 
Apja mérnöknek, anyja pedig papnak szánta, de mindkét foglalkozáshoz fűzött reményei kútba estek, amikor templomi perselyek fosztogatására adta volna a fejét, de nem sikerült olyan szerkezetet barkácsolnia diáktársaival, amivel siker koronázta volna erőfeszítéseiket. Pedig ideje volt a próbálkozásra bőven, tanulással nemigen fárasztotta magát, annál inkább vonzották a lányok már akkor is - amint azt filmjeiből is tudjuk.
A film egyébként sokáig nem érdekelte, moziba persze gyakran járt, a nézőtéri sötétben lehetett ugyanis testközelbe kerülni a helyi szépség, Gradisca telt bájaival. Képregényrajzolóként tette az első lépéseket a filmrendezés felé, s rajzaival sokáig nagyobb sikereket aratott, mint filmjeivel, a háború végén barátaival karikatúra-szalont nyitott a Rómát felszabadító amerikai katonáknak, akik tömegesen vásárolták portréikat és az olyan idétlen képeslapokat, mint: "Drága szüleim, ma három oroszlánt öltem meg a Colosseumban". Remekül ment az üzlet, Felliniék négy boltot nyitottak, "életemben nem éltem jobban" - emlékezett később, világhíres rendezőként.
Pedig filmes életművére is büszke lehet, csak Oscar-díjból ötöt kapott, az olyan örökbecsű filmalkotásokat, mint az Országúton, a Cabiria éjszakái, az Édes élet, a Róma, a Satyricon, a Nyolc és fél, az Amarcord és A nők városa tartalmazó életművéért neki ítélt aranyszobrocskát halála előtt pár hónappal vette át. Az Oscar-kiosztásokon félszegen csetlett-botlott - pedig ugyebár lehetett rutinja benne -, amint az őt ünneplő közönségnek 
egyszer be is vallotta: Ha eligazítást kellene adnom egy színésznek, hogyan vegye át az Oscar-díjat a filmfelvevő előtt, biztos könnyebb dolgom lenne."
Férjével, George-dzsal évtizedeken át Kenyában élt, ahol jelentős vadvédelmi tevékenységet folytattak. Az Adamson-házaspár az oroszlánokról szóló Oroszlánhűség, valamint az Elza és kölykei című könyvek, illetve filmváltozatuk által vált világhírűvé. Állandó harcot folytattak a vadorzókkal, s végül mindketten életüket adták a természetvédelemért. Előbb Joy Adamsont ölték meg 1980-ban, majd lelőtték 
az Adamson által felnevelt egyik utolsó oroszlánt, amikor az betévedt egy dél-afrikai farmra. Végül George-ra került a sor, szomáli rablók ölték meg tűzharcban a szomáli határnál lévő tábora közelében, miközben az asszisztensét és egy európai turistát próbált azok kezéből kiszabadítani. (KalPress)
Sárospatakon tanult, majd katona volt, de közben annyira kiművelte magát, hogy leszerelése után a politikai és a tudományos élet egyik jeles alakja lett. Kapcsolatba került Széchényi Ferenccel, barátságot kötött Kazinczyval és Batsányival, s részt vett a Magyar Tudós Társaság megalapításában. 1791-ben remek tudományos munkát jelentetett meg "A szorgalmatos mezei gazda" címmel, amelyre felfigyelt Festetics György is, meghívta Keszthelyre, s rábízta a jószágkormányzói állást.
Figyelme nemcsak a szűken vett gazdasági munkákra terjedt ki, a hatalmas birtokot egészében szemlélte. A szakemberellátás biztosítása érdekében például az ő javaslatára létesült a csurgói gimnázium, s elgondolásainak nagy szerepe volt a keszthelyi agrártanintézet későbbi megalapításában is. Keszthelyi szolgálatát követően haláláig Csurgón élt és gazdálkodott. A mezőgazdasági szakirodalom úttörője volt, "A szorgalmatos mezei gazda" című munkája volt az első magyar mezőgazdasági kézikönyv. (Kalendárium Press)
A magyar labdarúgás történetének egyik utolsó igazán nagy egyénisége - Détári Lajost és manapság Szoboszlai Dominiket nem számítva -, az "aranylábú" fiúk azóta nem sok örömet szereznek a szurkolóknak. Nem úgy mint a népszerű Nyíl, aki 1975-ben még KEK-döntőt is játszott, 1981-ben Ezüstcipős lett, s beszavazták az Európa-válogatottba is.
Egy évtized alatt hetvenszer ölthette magára a válogatott mezét, s 32 gólt szerzett. Sok dicsőség részese lehetett, és - bár ez nem nagy dicsőség - máig emlékezhetünk az argentinai világbajnokságon a házigazdák elleni izgalmas meccsre, amelynek utolsó perceiben Törőcsik Andrással egyetemben kiállították. De ne felejtsük el, a későbbi világbajnoktól kaptunk ki 2:1-re! Régi szép idők...
Visszatérve Nyilasihoz, a zöld-fehérek focistájaként ötször nyert bajnoki címet, s később edzőként szintén a bajnoki dobogó legfelső fokára vezette csapatát. 1983-ban az Austria Wien-hez szerződött, s pár éve az osztrák klub beválasztotta minden idők legjobb légiósai közé. (Kalendárium Press)
Azt évtizedek óta tudjuk róla, hogy remek színész, játsszon akár saját filmjében vagy más rendezésében, napestig lehetne a példákat sorolni, a Több mint testőrtől a Farkasokkal táncolóig. Az utóbbi például hét Oscar-díjat nyert, köztük maga Costner is a rendezésért - mert rendezőnek is elsőrangú, ez is közismert. Mint ahogy az is, hogy utolsó filmje a tavalyi Horizont.
elmondása szerint Costner nem csak elméleti oktatást tartott a golfozónak, be is mutatta, hogy kell csinálni, s két perc alatt felcsípett egy nőt. Szegény Tiger Woods azóta bizonyára megbánta, hogy megfogadta barátja tanácsait, pedig tudhatta volna, hogy korábban Kevin is póruljárt a csajozással, válásakor például 19 milliárd forintnyi zöldhasút kellett leszurkolnia, hogy megcsalt első feleségének legyen mivel felszárogatnia a könnyeit. Negyedik gyereke is egyéjszakás kaland gyümölcseként született. Második felesége - akitől tavaly vált el - három gyerekkel ajándékozta meg, úgyhogy immár hét gyerekről kell gondoskodnia, a 
legkisebb tizenöt éves.
Huszonegy évesen már a legnépszerűbb színpadi szerző volt hazájában, s mivel egész életében katonaként járta a harctereket, az irodalomtörténészek máig sokat töprengenek azon, honnan, s mikor szerezte gazdag világirodalmi műveltségét. Lényeg az, hogy megszerezte, s erre kortársai is felfigyeltek, IV. Fülöp király megtette az udvari színház igazgatójává. Egészen idős koráig igazi világfi volt, nemes emberhez illően bátor katona, rettenthetetlen párbajhős, a női nem gáláns barátja. Nem is egészen világos, mikor írta drámáit, pedig kellett rá időt szakítania, hiszen több mint kétszáz színpadi mű került ki a keze alól. S valamennyit míves versbe szedte természetesen. 
Kicsit megkésve, ötvenévesen teljesítette anyja kérését; papnak állt, s Toledo káplánja lett. Az írást persze reverendában sem hagyta abba, kár is lett volna, hiszen rendkívül sikeres szerző volt, "a legspanyolabb spanyol drámaköltő", s népszerűsége egész Európára kiterjedt. Színdarabjait - kivált a legsikerültebb A zalameai bíró, A nagy világszínház és A csodatévő mágus címűeket - még ma is szívesen tűzik műsorukra a színházak. (Kalendárium Press)
Korában - Arany halála után és Ady színrelépte előtt - a legnagyobb élő költőnek tartották, s mivel kiváló emberi tulajdonságokkal bírt, kortársai egy emberként szerették. Még az irodalmárok is, függetlenül attól, hogy melyik irodalmi irányzatot követték, s ez egészen kivételesnek számított. Költészetünk egyik legjobb verselője volt, sorainak "kolibri-tarkasága és zajongó színessége" Kosztolányit is elbűvölte. Kiválóan faragta a verset, sokan még szemére is vetették virtuozitását, például Palágyi Menyhért, aki szerint költeményeiben "minden ing, leng, lobog, reng, összefoly, szétfoszlik, mintha a földön semmi szilárdan álló nem volna... A sok cicoma és arabeszk elnyeli a tartalmat." Mégsem ezért lett méltatlanul elfeledve, hanem mert középen állt. Ha költészete nem is, de legalább három munkája ma is tovább él. Petőfi napjai a magyar irodalomban című könyve például alapvető forrásmunka, s kikerülhetetlen szakmai körökben A magyar költészet kincsesháza című gyűjteménye is. Műfordítói csúcsteljesítménye a Dalok könyve, amely Heine verseskötetének ma is friss magyarítása. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban megpróbáljuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Emma Harte volt a lánykori neve, s szegény családból származott. Viszont élénk eszű gyermek volt, s igencsak szemrevaló ifjú lánnyá serdült. E két tulajdonság éppen elég is volt ahhoz, hogy a sivár cheshiri szülőföldet odahagyva Londonban kétes, ám sikeres karriert fusson be. Finoman modellnek mondhatnánk - már amennyiben sok festő megörökítette alakját -, de közelebb járunk az igazsághoz, ha rosszlánynak, még közelebb, ha prostituáltnak nevezzük. Rövid időn belül számos előkelő férfiú kedvese volt, majd 1784-ben eljött érte álmai hercege, igaz nem fehér lovon. Megismerkedett ugyanis Sir William Hamiltonnal, aki akkortájt Anglia nápolyi nagyköveteként szolgálta királyát. Sir William rögvest beleszeretett a csodaszép és műveltnek tetsző leányzóba, s némi töprengés után feleségül vette.
Az egykori falusi libuska ura oldalán Lady Hamiltonként érkezett meg Nápolyba, s hamar megszerettette magát az ottani udvari körökkel. Sok bizalmas információhoz jutott, s valójában nagyobb szolgálatokat tett hazájának, mint a férje. Nem tagadta meg azonban önmagát, elcsavarta a tekintélyes hadfi, a legendás Nelson admirális fejét. Minden idők legnagyobb tengeri hadvezére teljesen megbolondult, a pajkos Lady Hamilton még esküszegésre is rávette, az ezt nehezményező Caraccioli herceget Nelson dühében saját hajójának árbócára akaszttatta fel. Az angol kormány végül megelégelte Nelson dolgait, hazahívta, de az admirális magával vitte szerelmét is. Lady Hamilton - aki természetesen hivatalosan megmaradt férje nevén - csakhamar gyermeket szült, akit Nelson ismert el gyermekének. Sir Hamilton nemsokára belehalt szégyenébe, 
mire Nelson fájdalomdíj gyanánt egy szép vidéki házzal lepte meg az özvegyet.
Páratlan képességei révén talán az utolsó polihisztorrá képezte magát. Nem árt röviden számba venni szerteágazó munkásságát. Először is kiváló filozófus volt, Kant munkásságáról például terjedelmes könyvet írt. Eközben jelentős eredményeket ért el a teológiai kutatások terén, egy időben ő vezette a strasbourgi teológiai szemináriumot. Mivel pedig harminc évesen elhatározta, hogy élete hátralévő részét az afrikai őserdőkben tölti, orvosi diplomát szerzett. Ezenközben mérföldkőnek számító, 844 oldalas könyvet írt Bach zenéjéről, megalapította a párizsi Bach-társaságot, és persze rendszeresen orgonakoncerteket adott, hiszen avatott előadóművésznek számított. Mellékesen ő volt a század egyik legnagyobb orgonaépítője.
S azután 1913-ban feleségével elhajózott Gabonba, s megkezdte legendássá vált kórháza építését. Első operált betege egy sérves volt, a műtét sikerült, a beteg túlélete. Nagy szó volt ez az őserdő közepén, ahol Schweitzernek külön szabályt kellett kidolgoznia a rendtartást illetően. Első pontja így hangzott: a kórházban a földre köpni tilos. Sok gondja akadt betegeivel, akik többsége se orvost, se gyógyszert nem látott életében soha. Az első világháború során a franciák mint ellenséget hadifogolytáborba zárták, de később önszántából is többször visszatért Európába, hogy könyveinek megjelenésénél 
bábáskodjon, valamint orgonahangversenyeivel pénzt keressen afrikai missziója folytatásához. Egy ilyen útja során - 1939-ben - meghallotta Hitler egyik beszédét, mire az európai civilizációból azonnal visszamenekült az afrikai vadak közé, s egy évtizedig ki sem tette a lábát a békés vadonból.
és érdekes esemény. Egy ilyen volt például Gabon történetének első autóbalesete, amely éppen a kórház közelében történt. Sokszáz kilométeres körzetben mindössze két autó volt akkoriban, de ezeknek sikerült karambolozniuk, a sérülteket maga Schweitzer látta el. (Kalendárium Press)
A modern magyar és európai festészet öntörvényű, konokul következetes alkotója volt, aki egész életében rajzolt, festett, tanított, már-már puritán megszállottsággal.
sajátos módon válaszolt a kihívásra; megrajzolta politikamentes, de korszakos jelentőségű, a világ számos országában megjelent és alapműnek tekintett Művészeti anatómiáját. Egyébként az anatómiát annyira jól ismerte, hogy tanította is a Képzőművészeti Főiskolán, s a Kossuth-díjat is ezért az albumáért kapta 1954-ben.
Azon kevés modern művészek egyike volt, akinek alkotásait a műkritikusok is értékelték, s egyben a nagyközönségnek is tetszettek. Sokan keresték sikerének titkát, amelyet végérvényesen megfejteni persze sohasem lehet. Talán Vajda Györgynek van igaza, aki temetésén mondott búcsúbeszédében úgy fogalmazott: "Kevesen ragadták meg a természet lényegét, szerkezetét olyan sallangmentesen, mint Barcsay Jenő." (Kalendárium Press)
Mérnökként a vasútépítés terén jeleskedett, ő építette például a Győr-Veszprém közötti vonal cuhavölgyi szakaszát. Munkája során megismerkedett a híres utazóval, Lóczy Lajossal, s hatására ő is nyakába vette a világot. Először Mandzsúriába ment, ahol ötéves munkával nagyjelentőségű vasútvonalat épített, s részt vett a vlagyivosztoki kikötő építésében is. Élete során járt Amerikában és Ausztráliában is, élményeit pedig könyvekben adta közre. "Az ilyen világlátott, nagy alkotásokra képes, mindig előkelő, úri gondolkozású és törhetetlen hazaszeretetű férfiúnak örökké kellene élnie, hogy mindig meghallgassuk tanácsait" - búcsúztak tőle halálakor. Élete alkonyán Pilisen élt - ahol mintagazdaságot is létesített -, ahol most az ő nevét viseli az iskola. (KalPress)
Különösen drámái arattak nagy sikereket, már az első, A nagy fejedelem is kedvező visszhangra talált, A hálás utókor pedig érett művésszé avatta. Legnépszerűbb darabja a Taifun, másik halhatatlan műve pedig a Bartók Béla zenéjével készült A csodálatos mandarin. Ritka sikeres színműíró volt, darabjaiért annak idején versengtek a színházak. A harmincas évek végén, sikerei csúcsán Amerikába ment, ahol egyike lett a legsikeresebb hollywoodi filmíróknak. A leghíresebb rendezőkkel dolgozott együtt, Greta Garbónak írt szövegeket, de a balmazújvárosi parasztgyerek sosem tanult meg angolul. Sőt, egyetlen nyelven se, tolmács útján érintkezett mindenkivel. Ennek ellenére megbecsült művész volt, ő azonban kilencven évesen elhatározta, hogy hazajön, mert Amerikában nem lehet rendesen kártyázni. 94 évesen jött haza, s rögvest beadta állampolgársági kérelmét. Megkapta, s két napra rá békében meghalt. (Kalendárium Press)
Bencés szerzetes volt, tanított, és szívesen kísérletezgetett kis laboratóriumában. Kész csoda, hogy a finoman szólva is mostohának nevezhető körülmények között mily nagyszerű eredményeket ért el. 1826-ban például szódavíz-gyártó gépet szerkesztett, s ennek volt köszönhető az első hazai szikvízüzem létesítése. Ő készítette az első, tisztán elektromágneses hatás alapján működő elektromotort. Legjelentősebb munkája az "egysarki villámindító", az első unipoláris gép, s ezzel való kísérletezései során tulajdonképpen ő fedezte fel a dinamó-elektromos elvet, hat évvel megelőzve a dicsőséget végül learató Siemenst is. (KalPress)