2025. február 14-én 50 éve hunyt el PELHAM GRENVILLE WODEHOUSE angol író
Őt tartják a modern angol humoros regény és novella megteremtőjének. Joggal, hisz például Szerb Antal szerint is ő volt "... a nyelvi humor legcsodálatosabb virtuóza. Vannak írásai, amelyeknek minden egyes mondata egy nyelvi telitalálat." Legismertebb regénye a Forduljon Psmith-hez, de talán nem is lehet megállapítani, hogy melyik a legolvasottabb könyve, hiszen halála előtt a 94. kötetén dolgozott. Ez még akkor is sok, ha valaki fércműveket ír, de Wodehouse szinte valamennyi könyve remek. Nem véletlen, hogy művei több mint 20 millió példányban jelentek meg szerte a világban, sok-sok nyelven, természetesen magyarul is. (Kalendárium Press)
A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu
Fizimiskáját látva a felületes szemlélő talán el sem hiszi, hogy annak idején a bölcsészkarra járt, igaz viszont, hogy szakdolgozatát a rockzenéről írta. A Rolling Stones, a Doors és a blues hazai apostola a hetvenes évek végén tűnt fel népművelői diplomával a zsebében, kevés hanggal, de annál nagyobb lelkesedéssel nyomatva a Stonest és a saját számokat. Egyébiránt a Kex-ben kezdte pályafutását, majd a P. Mobillal játszott, mígnem 1978-ban megalakította Hobo Blues Band nevű zenekarát, amellyel szép sikereket aratott. A Hobo Blues Band tagjai között számtalan nagyszerű zenész megfordult, az együttes nevéhez fűződik a Magyarországon párját ritkító konceptlemez, a Vadászat.
A lélekben ma is tinédzser Hobo nemcsak zenész persze, hanem igazi sokoldalú művész. Például színész, játszott a Kopaszkutya című filmben, zenét szerez, sőt, novellái és versei is megjelennek. Nagy bulija volt jó pár éve, hogy az extravagáns író, Jack Kerouac nyomán végigment a legendás 66-os úton, amelynek élményeiből aztán Vissza a 66-os úton címmel könyv és CD is született. Világos tehát, hogy mégiscsak rockzenészként népszerű, remekül sikerült Imák és mantrák című szólólemeze, valamint a 
Hobo Blues Band Vadaskert című albuma, amely az előbb említett Vadászat folytatása, s pazar blues-zenét tartalmaz, jó szívvel ajánlható még a kényesebb ízlésű hallgatóságnak is. A nagyvárosi "hobó" az utóbbi időben kissé lehiggadt; kiköltözött a természet lágy ölére.
ma meg már csak antikváriumokban kapható néha, elképesztő áron. Mostani, 80. születésnapját meglepő produkcióval ünnepli, Hobo Medvevára címmel zenés bábprodukciót készített, amit a Nemzeti Színházban mutattak be. (Kalendárium Press)
"Molnár fiának születtem, mint Rembrandt" - mondogatta később, szülei persze nem művésznek, sokkal inkább iparosnak szánták. Mivel azonban sokat betegeskedő gyerek volt, mindenki kényeztette, a munkától is megóvták, sőt, a különböző csínyekért is mindig pajtásait verték el. A vézna legényke naphosszat heverészett a mezőn, nem csoda, hogy képzelete indiai hercegkisasszonyok, semmint libát legeltető parasztlányok körül forgott. S mivel a szép nőkhöz festőként inkább közelebb lehet kerülni, mint molnárként, nem volt kétséges pályaválasztása.
Pedig kezdetben nem tűnt szerencsésnek a döntése, első képeit sok bírálat érte, de többel ő maga sem volt megelégedve, ezért mérgében széthasogatta festményeit. Nehezítette művészetének elfogadását "az erotika beteges elhajlásai iránt érzett érdeklődése" is, a millenniumi pályázatra például Báthori Erzsébet címmel festett képet, s amikor a zsűri tagjai Munkácsy Honfoglalása és Benczur Gyula Budavár visszavétele című patetikus művei után meglátták a mezítelen cselédlányok vergődését ábrázoló festményt, nem akarták még átvenni sem. Hasonlóan megdöbbentő képe a Vámpírok is, amin nekivadult meztelen lányok szívják egy férfi vérét. Vannak persze úgymond 
"normális" képei is szép számmal, csinos feleségét is gyakran megfestette, legszívesebben azonban bájos kislányát ábrázolta, Züzü-képei külön fejezetet alkotnak életművében.
Igazi őstehetség volt, sorsához legendák egész sora kapcsolódik. Az egyik színésszé válását meséli el. Eszerint a parasztgyerek a legelőn őrizte a libákat, amikor a lába elé fújt a szél egy újságpapírt, amelyen a Színművészeti Főiskola felvételi hirdetménye állt. Megpályázta, az akadémia által küldött vonatjeggyel érkezett meg a felvételire, s mezitláb állt a bizottság elé. Amikor kiment, a parkettán maradt a lába nyoma.
Felvették, elvégezte a főiskolát, de már növendékként a legnépszerűbb színészek közé emelkedett, ő lett "a magyar Gérard Philipe". Örökre beírta nevét a magyar színház és film történetébe, pedig tanulmányi idejét is beleszámítva alig töltött egy évtizedet a pályán. Példátlanul kirobbanó sikert aratott, két évvel azután, hogy a hajdúsági határban a libát őrizte, már fesztiváldíjat nyert Karlovy Vary-ban. Nem csoda, hogy idegrendszere nem tudta feldolgozni életének ily hirtelen változásait. Amint a főiskolai jelentések is írták, "iszik, mértéktelenül dohányzik...", de persze "nem képezi magát ideológiailag, nem végez mozgalmi munkát, s nem jár el a DISZ központi vezetőségének 
üléseire". Pláne érthető, hogy összeroppant. Volt, hogy gyógyszeres öngyilkossági kísérlete miatt a színpadi próbáról vitte el a mentő. De közben olyan filmeket forgatott mint a Ludas Matyi, a Liliomfi vagy a Körhinta. Színpadi karrierjének csúcsa pedig a Rómeó és Júlia címszerepe volt, akik látták, ma is beleborzonganak az emlék felidézésébe.
Talán mert ő maga volt Rómeó, úgy is halt meg. Titokzatos körülmények között. Talán öngyilkos lett, de újabban már ez sem bizonyos. Mindegy is. 27 évet élt, örök suhancként távozott, s legendává vált. (Kalendárium Press)
Filmjei is feltűnést keltettek - például A zsákmány, az És Isten megteremté a nőt, a Veszedelmes viszonyok és a Barbarella -, de igazi világhírre a feleségei révén jutott. A férfiak joggal irigykedhettek rá, 
hiszen ő volt a férje Brigitte Bardot-nak, Catherine Deneuve-nek és Jane Fondának, s egyikük sem nevezhető kimondottan csúnyának. (KalPress)
Nemes ember volt - az ősi Secondat család Charles-Louis nevű tagja -, így megtehette, hogy bátran ostorozza korának ostoba nagyságait. Nem kímélte a királyt és a pápát sem, de olyan szellemes humorral teli kétértelmű mondatokkal csipkedte őket, hogy sosem tudták "megfogni", s miközben hasonlóan éleslátású kortársai fél lábbal állandóan a börtönben voltak, ő mindig megúszta.
Egyébként nagytekintélyű jogász volt, s a törvények alapos ismeretével felvértezve lődözte nyilait a butaság élő szobraira. Az ostobább politikusok persze őrjöngtek, de a szintén eszes XV. Lajos király például azzal próbálta leszerelni, hogy meghívta a palotájába csevegni. Montesqieu attól kezdve félvállról odavetette az ellene támadóknak, hogy épp az imént beszélgetett a királlyal és a még Lajosnál is hatalmasabb királyi szeretővel, Madame Pompadourral, s ezt hallva legbőszebb ellenfelei is visszavonulót fújtak.
A buta, ámde nagyképű hatalmasságokat kigúnyoló művei - például a Perzsa levelek -, valami rejtélyes oknál fogva manapság is nagyon aktuálisnak hatnak, így érdemesek a figyelmünkre, s ahogyan Gyergyai Albert írta: "ezért koccintjuk szívesen a mi mai, magyar borral telt poharunkat az ő bordeaux-i borától piros, XVIII. századi poharához". (Kalendárium Press)
Hányatott gyerekkor jutott neki, nagy nélkülözések közepette éltek; "év vége felé a száraz cipón kívül csak akkor ettem eleget, ha szereztem néhány garast egy-egy koszorú festésével, amiket tanulótársaim számára készítettem" - emlékezett vissza később gyermekkorára. Kézügyessége azonban hamar komolyabb megrendelésekhez juttatta, így kiderült kivételes tehetsége, ezért már fiatalon portréfestőnek állt, Bukarestbe költözött, és nemsokára a város igazi szenzációja lett. Elhalmozták megrendelésekkel, főként a helyi előkelőségek festtették le magukat, de gyakorta keresték fel a fiatalok is, mert amint írta: "Azon időkben a fényképészet még nem létezvén, a miniatűr-festészetet foglalták le a szerelmesek, különösen a titkos szerelmesek ideáljaik ábrázolására".
A leglehetetlenebb kívánságoknak is bravúrosan eleget tudott tenni, egy bizonyos Berényi grófnak még eljövendő szerelmét is lefestette. A tréfás gróf ugyanis olyan képet rendelt, amely három női alakot ábrázol; a megrendelő korábbi, jelenlegi és jövőbeni szerelmét. Az első kettőt nem volt nehéz lefesteni, de a harmadik komoly fejtörést okozott Barabásnak, ám ő megoldotta a problémát. Korábbi szerelmeit ismerve a gróf ízlése szerint - "sötétbarna haj, gömbölyű kar és telt nyak, csinos fül" - megfestette a következő kedvesét is - álarcban. A grófnak tetszett az ötlet, a kép óriási sikert aratott, csodájára járt mindenki. (Kalendárium Press) 
Kalandos kelet-európai gyermekkora volt, édesapja montenegrói szerb származású volt, aki Tito partizánjaként harcolt a II. világháborúban, majd német fogságba esett, szökése után pedig a bolgárok deportálták.
de tanulmányai kényszerű szünetében dolgoznia is kellett: a Bányaberuházó Nemzeti Vállalatnál volt tervnyilvántartó. Zenei pályafutását is az identitáskeresés befolyásolta, az 1955-ös varsói Világifjúsági Találkozón egy szerb népdalfeldolgozással nyert, diplomamunkája pedig egy olyan kompozíció volt, amit a román Eminescu versére komponált.
megbecsülést szereztek neki, 1986-90 között az Operaház főzeneigazgatójaként tevékenykedett, közel két évtizeden át volt országgyűlési képviselő, kétszer kapott Erkel- és Kossuth-díjat. De az egész ország ismerte, sokat szerepelt a tévében, állandó zsűritagja volt például a ki mit tud?-oknak.
A magánélete is mozgalmasan alakult, háromszor nősült, legismertebb felesége a második volt, a híres színésznő, Galambos Erzsi, akitől egyetlen gyereke született, a remek televíziós szerkesztő, rendező, Eszter. Több élettársa is volt, de mindezekről részletesen olvashatunk két kötetben megjelent vaskos önéletrajzában. 2011-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
A képen látható könyv 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Egykoron menő sztár volt, világhírű filmek egész sorában játszott, legyen elég csak a Rosemary gyermekei, a Férjek és feleségek, a Hannah és nővérei, a Szentivánéji szexkomédia, a Zelig, A rádió aranykora, a Kairó bíbor rózsája és a Broadway Danny Rose című filmjeit említeni. Akkoriban még az életet is habzsolta, volt a híres énekes, Frank Sinatra élettársa, majd férje, André Previn HIV-fertőzést hozott a családba - amint az évekkel később kiderült.
Woody beleszeretett koreai származású nevelt lányába, Soon-Yi-be, mert később feleségül is vette, és még most is együtt vannak, immár közel harminc éve. Mia attól fogva csak hébe-hóba filmez, szinte teljesen a családjának szenteli magát. New York mellett vett egy házat, és oda költözött a népes família. Ha jól számolt, tizenhárom gyereket nevelt fel - tizennégy lenne, de egyik lánya meghalt -, a sajátjain kívül kilencet 
fogadott örökbe, van közöttük vietnami, indiai és mint tudjuk, koreai, de a fogyatékosság sem kizáró ok, egyik nevelt gyereke tolószékben él, egy másik pedig vak.
meg, pár éve még azon filmbetétek vetítését is megtiltotta a rendezőről készült portréfilmhez, amelyeken ő is látható. (Kalendárium Press)
Kőbányán látta meg a napvilágot Kanczler Kató néven. Családi körülményei közel sem voltak ideálisnak mondhatók, alig várta, hogy megszabaduljon a mindennapos atyai pofonoktól, ezért 16 évesen férjhez ment.
szerepelt magyar filmben olyan nő, akiről - amint Kelecsényi László szellemesen írta - "a férfinépnek nemcsak az juthatott eszébe, hogy kezet csókoljon neki". A film körül kirobbant vihar nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a titokzatos Karády mint a végzet asszonya kezdte meg filmszínésznői karrierjét. Egycsapásra meghódította az egész országot, népszerűsége minden mértéken túlment, rajongói klubot alapítottak, és állítólag háromszáz szerelmes levelet kapott naponta.
1949-ben aztán elhagyta az országot, s mivel abbahagyta a filmezést is, örökre megmaradt a titkok asszonyának. 1990-ben hunyt el, holttestét hazahozták, s magyar földbe temették. (Kalendárium Press)
Ő volt az oroszok legnagyobb uralkodója, úttörő jelentőségű intézkedéseinek sorával - hogy mai szóhasználattal éljünk - ő integrálta országát Európába. Üdvös államszervezői tevékenységével - s nem utolsósorban Szentpétervár alapításával - is kivívta honfitársai megbecsülését, de roppant népszerűségét jórészt annak köszönheti, hogy minden oroszok cárjaként is úgy viselkedett mint egy igazi orosz férfi.
az ideális orosz virtus; szeretett enni, sokat ivott, s ha részeg volt - ami gyakran előfordult - szívesen verekedett, ilyenkor nem kímélte a főrangú urakat sem, szegény Mensikovot egyszer úgy földhöz vágta, hogy alig maradt meg. Némi büszkeséggel azért említsük meg, hogy bár legtöbbször vodkát ivott persze, kedvenc itala volt a tokaji bor is, egy Rákóczi Ferenccel kötött megállapodása alapján még szőlőbirtokot is bérelt a híres tokaji borvidéken. Más folyadékokat viszont nem nagyon kedvelt, víz csak véletlenül érte a testét, szagát még a diplomáciai jelentések is többször megemlítették, tisztesség ne essék szólván, egyszerűen büdös volt.
A nőknek viszont imponált férfias megjelenése, s ráadásul fiatalon rendkívül jóképű is volt, úgyhogy bomlottak utána a szebbik nem képviselői. S külön tetszett alattvalóinak - a férfiaknak persze -, hogy mint egy igazi bojár, kemény kézzel bánt a fehércselédekkel is... (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Georges Oudard 
Mint sok pályatársa, ő is legalul kezdte, s mint annyian, ő is világmegváltó tervekkel indult, a tekintélyes Harvard Egyetemet hagyta ott, hogy New Yorkba utazva színész legyen. Először a színház világát akarta meghódítani, de a színpad nem kért belőle. Pedig nagyszabású terveire így emlékezett később: "mentem, hogy megmentsem a halódó amerikai színházat".
fergeteges vígjátékokban szerepelt, nálunk is jól ismert filmje a Legénylakás, a Van, aki forrón szereti, a Sógorom, a zugügyvéd, az Irma, te édes és a Furcsa pár, valamint pályája végefelé a Szomszéd nője mindig zöldebb és folytatása, amelyekben Walter Matthauval parádézott. Lemmon pár év alatt zseniális színésszé érett, s nagyságát az is jól mutatja, hogy nem hagyta beskatulyázni magát a komikus szerepkörbe. Drámai alakításai is éppoly hitelesek lettek, bizonyíték erre a Kína szindróma és az Eltűntnek nyilvánítva. Így azután az egykori komikus filmtörténeti bravúrokat vitt végbe; ő volt például az első színész, aki két különböző kategóriában is Oscar-díjat kapott, s ő az egyetlen férfi színész, akit kétszer 
tüntettek ki cannes-i nagydíjjal.
Az ún. mélylélektani iskola jelentős képviselője volt. A nevével fémjelzett individuálpszichológia 1911-ben vált ki a freudi iskolából. A klasszikus pszichoanalízissel szemben az individuál-pszichológia követői az emberi pszichikum egységét hangsúlyozzák. Freuddal ellentétben Adler nem a szexualitásban, hanem a társas életben, elsősorban a versengésben kereste a személyiségzavarok okát, és azok megoldását is. Adler nagy jelentőséget tulajdonított a nevelésnek, amely - ha jól művelik - sokat tehet a helyes irányú személyiségfejlődésért. Tudományos eredményei máig erősen hatnak, tanításainak továbbfejlesztésén Nemzetközi Individuálpszichológiai Társaság munkálkodik. (KalPress)
Több könyve megjelent magyarul, új kiadásban jelenleg kettő kapható közülük, mind a kettő 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Talán még a könnyűzene iránt kevésbé érdeklődők is ismerték, ha másról nem is, a frizurájáról bizonyosan. Ahogy mondani szokás; jellegzetesen karibira vette a figurát, pedig valójában az Egyesült Államokban nevelkedett, s csak az anyja révén, félig volt jamaicai, igaz ennek később nagy hasznát vette. Amikor ugyanis behívták az amerikai hadseregbe, hogy Vietnamba küldjék, inkább visszatért Jamaicába. Sokáig kellett várnia, amíg felfedezték, de 
akkor hamar nemzetközi hírnévre tett szert. A reggae koronázatlan királyaként járta a világot, ezt a stílusú zenét tulajdonképpen ő terjesztette el mindenhol. Egészen pontosan fogalmazva zenéje nem is hagyományos reggae, hanem az ún. rasta volt. A rastafarian tulajdonképpen egy vallás, amely a kopt kereszténységben gyökerezik, maga a szó pedig az egykori etióp császár, Hailé Szelasszié amhara nevéből, a Ras Tafariból ered, s a hit tanítása egy fekete király eljövetelét jósolja. Bob Marley ennek a hitnek volt a legnagyobb művésze, aki a rastafarianizmust egész életével hirdette. Ezért fonta félméteres fürtökbe a haját, s öltözete is kultikus jegyeket jelképezett. Világhíres dala a No Woman No 
Cry, a Buffalo Soldier, a Redemption Song és Three Little Bird, s együttese a Wailers is remek csapatnak számított, egy ideig tagja volt Peter Tosh, a reggae másik, már szintén halott klasszikusa. Jamaicában valóságos nemzeti hős volt, akitől a politikusok is rettegtek. Még merényletet is elkövettek ellene, de túlélte. Végül a rák végzett vele 36 évesen. Halálos ágyán megkapta a legmagasabb jamaicai kitüntetést, halála után pedig utcát neveztek el róla. (Kalendárium Press)
II. Jakab király leánya Orániai Vilmos után, 1702. március 19-én lépett trónra. Gyöngéd, jószívű asszony volt, de a kormányzáshoz nemigen értett. Remek tanácsadókat választott viszont maga mellé, akik rábírták, hogy folytassa a spanyol örökösödési háborút. 1706-ban az ő uralkodása alatt vonták unióba Angliát és Skóciát, s az egyesített ország azóta viseli a Nagy-Britannia nevet.
hiszen a parlamentben az Annát támogató whig-párt volt többségben, s vezetőjük, Marlborough herceg is a királynő mellett állt. 1710-ben azonban Marlborough kegyvesztett lett, s vele bukott a Whig-párt is. Ésszerű magyarázatot nem nagyon találtak Anna tettére, ezért féltékenységet gyanítottak a háttérben, ahogy azt Scribe Egy pohár víz című vígjátékában is olvashatjuk.
Már fiatalon komoly hírnevet szerzett azzal, hogy megúszta saját akasztását; egy elcsábított lány rokonai felkötötték, ám rosszul, s mire kiszenvedett volna, a lány levágta a kötélről. Miután így szerencsésen megmenekült, csempésznek állt, pénzét azonban jórészt elitta, úgyhogy amire bírónak választották, már masszív alkoholista volt. Megválasztásának furcsa körülményeit az a tény is jól érzékelteti, hogy több szavazatot kapott, mint ahányan voksoltak. Bár ő ezt nemigen tudta ellenőrizni, az írás-olvasás tudományával ugyanis hadilábon állt. Húsz éven át látta el feladatát, remekül, kizárólag halálos ítéleteket hozott, úgyhogy nem fellebbezett senki. Mivel a whiskyn kívül a pénzt is nagyon szerette, többször szabott ki pénzbüntetést 
a halottakra - például a lelőtt banditákra tiltott fegyverviselésért -, így aztán a náluk talált bankókat "törvényesen" vehette el. Kétes ügyei ellenére hamar legendák szövődtek alakja köré, kivált, hogy romantikus plátói szerelem fűzte a kor híres színésznőjéhez, Lily Langtryhez, forró szenvedélyét mi sem mutatja jobban, mint hogy kedvenc kocsmáját is róla nevezte el. A csehót különben később múzeummá alakították át, ahová maga Lily Langtry is ellátogatott, de ezt szegény Roy Bean már nem érte meg. Kalandjairól számos vadnyugati film is készült, a leghíresebben Paul Newman volt a főszereplő. (Kalendárium Press)
Amikor megöregszik az ember, három dolog változik: az egyik, hogy romlik a memóriája... a másik kettőre nem emlékszem" - mondta 90 évesen, de a memóriájával élete végéig nem lehetett olyan nagy baj, a szerepeit legalábbis meg tudta tanulni, mert nyolcvan felett még javában játszott a színpadon. De a világon mindenütt a hatvanas években készült filmjei révén ismert, nálunk is nagy sikerrel mentek akkoriban a Pitkin-filmek, amelynek címszereplőjét tiszteltük a személyében. De persze nem Pitkinként, hősünknek életében a Sir Norman megszólítás dukált, az angol királynő ugyanis lovaggá ütötte.
Sir Norman hangos sikerei után szépen öregedett meg, csöndesen éldegélt Man szigetén, ahol sokat sétált és golfozgatott. 80 éves múltán csak azt bánta, hogy orvosai mindössze hetente egy pohár sherryt engedélyeztek neki. Autót is ritkán vezethetett, pedig rajongott értük, legszívesebben valamelyik BMW-jével vagy régi Rolls-Royce-ával furikázgatott. Orvosai viszont kifejezetten ajánlották neki a szobabiciklit, egy baj volt csak: utálta. Végül 95 évet élt, 2010 őszén hunyt el. (Kalendárium Press)
Bár a halála előtti években talán többet foglalkozott politikával, mint azt a költészetét kedvelő olvasóközönség szerette volna, de ennek ellenére megmaradt a kortárs magyar irodalom egyik legjobb alkotójának. Számos egészen kitűnő kötetet adott ki a keze alól, külön becses művei gyermekversei. Talán legismertebb könyve a Virágvasárnap, a Breviárium és a Nappali hold. Több film forgatókönyve is az ő nevéhez fűződik, például a Tízezer nap, a Tüske a köröm alatt és a 80 huszár. Irodalmi munkásságáért kiérdemelte a József Attila-díjat, és megkapta - teljesen megérdemelten - a Kossuth-díjat is. Visszatérve politikai szerepvállalására, az egykori MDF alapító tagja volt, és egy időben a Magyarok Világszövetségének elnöke. A jeles irodalmár 2006-ban hunyt el. (KalPress)
Csodagyerek volt, ötévesen már nyilvános hangversenyt adott, mivel azonban szülei nem sokra tartották a muzsikuspályát, jogi doktorátust szerzett. Az unalmas aktáknál azonban jobban vonzotta a muzsika, így szabadidejében operett-komponálással foglalatoskodott. Minisztériumi tisztviselőként dolgozott akkor is, amikor egy szép napon beállított a Népszínház igazgatójához, szerényen előadva, hogy ő bizony hozott a direktor úrnak egy zenés darabot. Porzsolt Kálmán udvariasan megköszönte a műkedvelő aktakukac kéziratát, majd szépen betette a fiókjába.
Nemsokára azonban mégis elővette, nem volt ugyanis friss darab a tarsolyában, így jobb híján színrevitte a Bob herceget. Amely óriási siker lett, a kritika nem győzött lelkendezni, "Huszka Jenő a könnyűzene birodalmában egy csapásra a legelső helyek egyikét foglalta el. Csupa új dallam és új ötlet!" - lelkendezett egy műítész. A kedvező fogadtatáson felbátorodva Huszka még tucatnyi operettet írt, köztük olyan nagysikerű műveket, mint a Lili bárónő, a Gül baba és a Mária főhadnagy. Az ő művei bizonyították azt a korábban elképzelhetetlen állítást, miszerint magyar zenés darabot is lehet százas 
szériákban játszani a színházaknak, így nemcsak a rendezők és a színészek örültek új alkotásainak, de a színházak pénztárosai is.
Egészen kivételes tehetség volt, szinte szakértő segítség nélkül, maga jutott el például az expresszionista festészethez, a művészettörténet pedig mint a magyar plein air festészet megteremtőjét tiszteli. Sorsa így nagyszerű, s mégis egyben tragikus jelzőkkel illethető.
lévő képeit levetette a műtermek faláról, ő pedig visszavonult birtokaira, s gazdaságának ügyeivel foglalkozott. Szórakozásképpen ugyan megfestette a feleségét, a Lilaruhás nőt, de egyébként két évtizeden át csak a saját szórakoztatására vett nagynéha ecsetet a kezébe. Visszavonultsága félidejében ugyan elküldte egy kiállításra a Pacsirta című remekművét, de ezt is visszadobta a zsűri, úgyhogy újabb évtizedig vidéki birtokán maradt.
Az 1896-os nagyszabású millenniumi kiállításra aztán ismét elővették a már beporosodott Majálist, amely megfestése után 22 évvel óriási sikert aratott. Szinyei ekkor már ötven is elmúlt, de legalább megérte azt a rendkívüli dolgot, hogy a magyar művészeti közélet elszégyellte magát, s alig győzte jóvátenni hibáját. Bár Szinyeit elhalmozták a megbecsülés ezer jelével, az elvesztegetett évtizedeket nem lehetett bepótolni. Zsákszámra kapta a legrangosabb díjakat és kitüntetéseket, kinevezték a Mintarajziskola igazgatójává, sőt országgyűlési képviselővé is megválasztották, de Szinyei mégis mint a korabeli művészeti élet élő lelkiismerete élt még két és fél évtizedet.
Sorsát intő példájaként emlegették a fafejű kritika ártalmainak bizonyítására, amelyből a szakma jeles művelői természetesen nem tanultak. (Kalendárium Press)
Talán kaposvári gimnazistaként dőlt el a sorsa, amikor a faliújságon meglátott egy felhívást, miszerint ösztöndíjjal el lehet menni az Egyesült Államokba két hónapra újságírást tanulni, ő jelentkezett, és el is jutott a nagy vízen túlra. Pedagógus szülei nem szóltak bele a pályaválasztásába, így bár az ELTE angol szakára jelentkezett, már akkor a média felé orientálódott. S nagy szerencse érte, harmadévesen ismét megpályázott egy amerikai ösztöndíjat, és ezúttal fél évet gyakornokoskodhatott Washingtonban, még a Fehér Ház sajtótájékoztatóira is bejutott. Az egyetem befejezése után az egykori TV3 munkatársa lett, majd két év múltán az RTL Klubhoz került, utána pedig a Magyar Televízió Híradójának állandó műsorvezetője lett. Utána brüsszeli tudósító volt, majd pontosan egy évtizede saját médiacéget alapított WMN név alatt. Itt azután a maga ura, újabban például Elviszlek magammal című podcastjaival arat hangos sikereket.
Akárhogyan is, a kihívásokat mindig kedvelte, már hatévesen ritmikus sportgimnasztikázott, majd szertornázott, úszott, röplabdázott, s manapság is rendszeresen sportol, ha helyesen fogalmazunk: kick-boksz-aerobikozik. Már ha van rá ideje, mert újabban sokat ír, népszerűek Lolamesék címmel megjelent gyermekkönyvei, és immáron második kiadást ért meg két regénye, a Jöttem, 
hadd lássalak és a Húszezer éjszaka. (Kalendárium Press)
A híres körképet készítő Feszty Árpád leánya volt, vagyis a halhatatlan író, Jókai Mór unokája. Mivel édesanyja, Jókai Róza is szépen festett, volt kitől tehetséget örökölnie. Családja körében egyébként is életreszóló élményeket kapott, hisz gyerekként például ő volt az egyetlen, aki munkája közben bemehetett Jókai szobájába, kislányként Gárdonyival játszogatott, Juhász Gyulától tanult verselgetni, a művészettörténeti ismeretekkel pedig Lyka Károly ismertette meg.
Felnőttként csendesen éldegélt, mély vallásossága határozta meg művészetét is, főként egyházi témájú képeket festett, leginkább Árpádházi Szent Erzsébetet csodálta, akinek alakját többször is megörökítette képein. Emberi példaképe azonban Albert Schweitzer volt, s önfeláldozó szeretetben hasonlított is hozzá, képeiért pénzt nem kért, s ha mégis, azt kóbor állatok, beteg madárkák gyógyítására költötte. Megalkuvást nem ismerő vegetáriánus volt, még bőrből készült ruhákat sem hordott, télvíz idején is vászoncipőben járt. (Kalendárium Press)
Indiában született, Korfun nőtt fel, s már fiatal évei alatt nagy vonzalmat érzett az állattan iránt. Már korán expedíciókat vezetett, amelyekről színes leírásokat és természetfilmeket is készített. Nem csak kiváló tudós volt, de remek humorú író is. Jól jelzi ezt a Családom és más állatfajták című könyve, amelyben Korfu szigetén töltött gyermekéveit írja le, és filmen is nagy siker lett. Leginkább lelkes ismeretterjesztőként ismertük, könnyed stílusa miatt ma is nagyon olvasott minden műve, 
különösen szép siker lett Az amatőr természetbúvár című könyve, amelyet filmen is feldolgozott. Több mint 30 könyve jelent meg magyarul, úgyhogy bár ő 1995-ben meghalt, a nevét ma is ismeri minden természetbarát. (Kalendárium Press)
A világirodalom egyik legjelentősebb novellistája, a XX. századi lélektani dráma előfutára hivatásos író volt, bár orvosi magánpraxist is folytatott, hogy anyagilag segíthessen családján. Kezdetben novellákat írt, az elsővel 1880-ban, húszéves korában jelentkezett. 1886-ban Tarka történetének című kötetével alapozta meg hírnevét, s rá egy évre bemutatták Ivanov című darabját is. Legismertebb novelláját, A csinovnyik halálát 1883-ban írta, s az 1880-as évek második felére a novella műfaját már teljesen a maga képére formálta. 
Az 1890-es évek közepén fogott drámaírásba, s sorra alkotta világhírű műveit, a Sirály, a Ványa bácsi, a Három nővér, a Cseresznyéskert mind a világirodalom örökbecsű drámái közé tartozik. Ő teremtette meg a cselekmény nélküli, "drámaiatlan dráma" műfaját, amelyek bemutatásával később nem volt könnyű dolga a rendezőknek, még a zseniális Sztanyiszlavszkijnak és Nyemirovics-Dancsenkónak sem. Ennek ellenére nincs ország, ahol ne menne valamelyik darabja állandóan színházban. (Kalendárium Press)
Hagyományos vásári bábosok családjából származott, már nagyapja, Korngut Salamon is kis bábszínházával járta az országot, a vásárokat, apja pedig Amerikából költözött haza, hogy átvegye apja örökét és bábszínházát. A kis Henrik - vagyis pontosabban: Heni - a vásári mutatványosok között nőtt fel, kicsiny gyermekkorától segédkezett az előadások alatt, a paraván mögött ő - és testvére, Mátyás - adta kézbe a bábokat, úgyhogy mire az édesapja odaveszett a munkatáborban, már gyakorlott bábosként vehette át a családi bábszínházat, s folytathatta a hagyományt.
Persze nem sokáig, az ötvenes években a már akkor is népszerű bábfőszereplőjük, Vitéz László nemkívánatos figura lett, a szocializmust építő Traktor Ferkét meg ő nem nagyon akarta játszani. Aztán kis bódéját is elvették, ő viszont megmenekült, az Állami Bábszínház szerződtette le - persze nem színésznek, hanem bábkészítő munkásnak. Lassanként azonban megengedték neki, hogy ismét bábozhasson, később Vitéz Lászlót is "rehabilitálták", sőt, a hazai televíziózás kezdetekor bábsorozatot is készíthetett vele, így generációk jó ismerőse lett. Mivel a bábművészek jórészt a paraván mögött, rejtve dolgoznak, azt sem sokan tudják, hogy ő mozgatta a bábokat olyan 
nagysikerű tévéprodukciókban, mint a Zsebtévé, amelyben Furfangos Frigyest és Hakapeszi Makit keltette életre, s ő volt Süsü, a sárkány is.