2024. január 10-én 55 éve hunyt el LATABÁR KÁLMÁN színész
A híres színészdinasztia talán leghíresebb, de bizonyosan a legnépszerűbb tagja volt, a közkedvelt "kis Latyi". Az Operettszínházban játszott, s Honthy Hanna mellett egyik jelképe volt az ötvenes évek operettjátszásának. Számos kimagasló alakítására emlékezhetünk, szerepelt a Víg özvegyben, az Én és a kisöcsémben, a Marica grófnőben, a Leányvásárban és persze a Csárdáskirálynőben, amelyben ő volt minden idők legjobb Bóni grófja. Filmjeit ma is sokszor tűzik műsorukra a tévéállomások, s jól teszik, mert a közreműködésével készült Egy szoknya, egy nadrág, az Egy bolond százat csinál, a Mágnás Miska, a Civil a pályán vagy a Fel a fejjel című film ma is ragyogó szórakozást nyújt.
Mindenhez kiválóan értett, ami kell a sikerhez; remekül énekelt és egészen bravúrosan táncolt - amint arról például a Csárdáskirálynő híres jelenetében, "A lányok, a lányok, a lányok angyalok" kezdetű számot előadva máig emlékezetes tanúságot tett. A közönség egyenesen imádta, "kis Latyi"-nak hívta az egész ország, a színdarab írók sokszor vissza is éltek bámulatos képességeivel; egy szerző állítólag ilyen laza instrukciókkal adta be darabjának szövegkönyvét az Operettszínházba: "Itt bejön Latabár, és vicceket mesél".
A magánéletben is kedves, jó humorú ember volt, s valódi szeretnivaló művészlélek. 
Feleségének is megismerkedésük első napján kérte meg a kezét; Kolozsvári Andorral átmulatta az éjszakát, majd reggel fél kilenckor beállított jövendőbelijéhez. A háziak úgy meglepődtek a kissé kapatos leánykérőn, hogy hozattak neki gyorsan tíz üveg sört - gyógyászati célból -, és hozzá is adták lányukat, nem tudván persze, hogy a bohém komikusnak már volt egy menyasszonya. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen látható könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Az Állami Déryné Színházban aratta első szakmai sikereit, majd évtizedekig vidéken dolgozott; előbb a kecskeméti, majd a békéscsabai színházban. 1992-ben az akkor alakult Evangélium Színház rendezője lett, majd pedig a színház művészeti vezetője, igazgatója volt. Számos remek darab színpadra állítása fűződik a nevéhez, éppen csak legnagyobb sikereiből szemezgetve említsük meg A híd, A kassai polgárok, A különc, a Galilei, az István király, a Peer Gynt, a Téli zsoltár, a Szent Johanna, a Mózes és a Fáklyaláng rendezését. 
Híresek voltak dráma-estjei, pályája során több mint ezret rendezett belőlük, főként kortárs műveket mutatott be. Talán sokan tudják, hogy ő volt a népszerű színésznő, Udvaros Dorottya édesapja. Szép kort ért meg, 95 éves korában 2020-ban hunyt el. (Kalendárium Press)
Azon kevés külföldi szerzők egyike, akinek szinte minden műve olvasható magyarul is, köszönhetően remek humorának és pompás meseszövésének. Betörők, bírák, bűvészek és társaik címmel például szellemes bűnügyi történeteket adott közre, mintegy mellékesen, amint mondotta, az eseteket, "a villamos peronján állva, munkába menet" gondolta ki.
Művészete mintegy előkészítette a cseh avantgárd kibontakozását, és műfordítóként is a legnagyobbak között foglal helyet. A legtöbbet azonban a cseh nyelv köszönhet neki, nyelvi leleményei és stílusa nagymértékben gazdagította az irodalmi nyelvet, sőt, általános hatást fejtett ki a nemzeti kultúra egészére.
A rock and roll koronázatlan királya volt, születésnapját azóta is évente megünneplik szerte a világon, a Heartbreak Hotel című felvételének 1956-os megjelenése mérföldkő a könnyűzene történetében, különféle évfordulóin pedig a világon mindenhol összegzik művészetét.
Teddy Bear, a Trying To Get You és a Jailhouse Rock. Több mint harminc filmet forgatott, így ezek révén mi, a személyes találkozástól elzárt kelet-európaiak is ismerhettük. Legjobban sikerült filmje a Börtönrock, a King Creole, a Katona-blues, A lányok angyalok, a Viva Las Vegas és a Micsoda buli.
végül kábítószertúladagolás következtében halt meg. A rajongók azonban máig nem hajlandók megbékélni halálával, sírja nemzeti zarándokhely, zenéjének népszerűsége pedig mit sem csökkent. Jellemző erre, hogy örökösei ma is évi sokmillió dollárt kasszíroznak az újra meg újra megjelenő lemezekből, házának belépő díjából és a nevének, képének használatát engedélyező szerződésekből. Nimbuszának semmi nem árt. (Kalendárium Press)
Indiában született, Korfun nőtt fel, s már fiatal évei alatt nagy vonzalmat érzett az állattan iránt. Már korán expedíciókat vezetett, amelyekről színes leírásokat és természetfilmeket is készített. Nem csak kiváló tudós volt, de remek humorú író is. Jól jelzi ezt a Családom és más állatfajták című könyve, amelyben Korfu szigetén töltött gyermekéveit írja le, és filmen is nagy siker lett. Leginkább lelkes ismeretterjesztőként ismertük, könnyed stílusa miatt ma is nagyon olvasott minden műve, 
különösen szép siker lett Az amatőr természetbúvár című könyve, amelyet filmen is feldolgozott. Több mint 30 könyve jelent meg magyarul, úgyhogy bár ő 1995-ben meghalt, a nevét ma is ismeri minden természetbarát. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban megpróbáljuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
A népszerű komikus alapjában véve komoly ember, mérnöki diplomát szerzett, és pár évig még tervezett is. Szabadidejében azonban kis kabarék színpadain mókázott, majd bekerült egy tévékabaré-sorozatba. Talán egyike maradt volna az Anglián kívül ismeretlen komikusoknak, ha 1985-ben Velencében sétálgatva ki nem találja Mr. Bean figuráját, amellyel villámsebesen meghódította az egész világot.
epizódok az angol humor legjelentősebb exportcikkei lettek, a világ száz országában vetítették az ütődött kisember kalandjait. Bab úr Rowan Atkinsonból is milliomos csinált, sőt, igazi mozisztárt, hiszen később nagyjátékfilmekben is gyakran szerepelt, nálunk is ismert közülük a Négy esküvő és egy temetés vagy a Bean - Az igazi katasztrófafilm. Mert egyébként valódi színész, aki ugyanolyan hitelesen formálja meg Mr. Beant, mint a canterbury érseket, VIII. Henrik angol királyt vagy Maigret felügyelőt.
A kiváló angol színész természetesen az életben közel sem olyan szerencsétlen flótás, mint az általa megformált Mr. Bean, sőt, nagyonis életrevaló. A filmjeivel keresett milliókat remek érzékkel fekteti be, kifejezetten dúsgazdag ember. Igazi angol gentleman, aki annak idején egy kollégiumi szobában lakott az egykori miniszterelnökkel, Tony Blairrel, de ebből arrafelé nemigen kovácsolnak erényt. Mr. Bean persze gondolkodás nélkül kihasználta volna, ám Rowan Atkinson természetesen sosem tenne ilyet. (Kalendárium Press)
Családi háttere lehetővé tette, hogy az legyen, ami akar. Apja, a bárói címmel büszkélkedő Nigel Lawson pénzügyminiszterként és Margaret Thatcher kabinetfőnökeként is tevékenykedett, az anyja pedig egyik örököse a Lyon's Corner House-nak, amit úgy kell elképzelni, mint ha valaki nálunk úgy nőne fel, hogy egyszer az övé lesz mondjuk a Sándor-palota. Azzal a különbséggel, hogy a Lyons Corner House menő üzleti vállalkozás.
hogy nem cincogott elég penny a bukszájában. Felnőve étteremkritikus lett a Sunday Times-nál, aztán megírta első gasztronómiai könyvét, amelyből pár hét alatt elfogyott 300 ezer példányban, mire írt gyorsan egy másikat. Időközben az igen reprezentatív, szexis nőre felfigyelt a média is, és a Nigella falatozója című főzőcske műsora kirobbanó siker lett. Eljutott a világ minden tájára, természetesen hozzánk is, sőt, itthon követője is akadt, Stahl Judit, aki a megtévesztésig 
hasonlóra vette a figurát.
A magyar magasugró sport egyetlen olimpia aranyérme voltaképpen a tenisznek köszönhető. Csák Ibolya ugyanis egy teniszpálya környékén nőtt fel, ahol néha ő is ütögethetett. S mivel tenisztudásával nem kápráztatta el társait, azzal vívta ki megbecsülésüket, hogy simán átugrotta a két térfelet elválasztó hálót.
Hármas holtverseny alakult ki az élen, amikor negyedik kísérletére sikerült megszereznie a győzelmet - a díszpáholyban ülő és a német Kaunnak szurkoló Adolf Hitler legnagyobb bosszúságára. Rá két évre Európa-bajnoki címet szerzett, szintén nem mindennapi körülmények között, hiszen eredetileg "csak" második lett, ám a győztes távolugrónőről a verseny után kiderült, hogy gyűrűs vőlegény, ezért gyorsan visszavették tőle az aranyérmét. Akkor ugrott magyar csúcsát csak közel negyedszázaddal később, 1962-ben sikerült megdönteni.
Mi sem természetesebb tehát, hogy tapasztalataira a magyar atlétika nem tartott igényt, olimpia győzelméért jutalmul állást kapott a Pénzjegynyomda telefonközpontjában, és ott dogozott három és fél évtizeden át. A megbecsüléséről pedig annyit, hogy nyugdíjbavonulása után még húsz évig visszajárt dolgozni, hetvenhét évesen még dolgozott. Pedig magasugrásban azóta sem nyert magyar ember olimpiát. Igaz, előtte se. (Kalendárium Press)
Ősi család sarja volt, gondos nevelést kapott; megtanult latinul, németül, angolul és franciául, zongorázni maga Liszt Ferenc tanította, s tehetségét mutatja, hogy ő volt a halhatatlan zeneszerző legkedvesebb tanítványa. Férje, Bohus János aradi főispán nagyon jól járt vele, ifjú felesége valódi életet lehelt a család kies világosi kastélyába.
Az okos, érzőszívű Antónia nem maradt meg a családi tűzhely melegénél, a maga szerény lehetőségeit kihasználva ott segített honfitársain, ahol tudott. Megismerkedett például Brunszvik Terézzel, és a grófnő törekvéseit követve óvodát alapított Világoson, később három évtizeden át ő volt a Pesti Jótékonysági Nőegyesület elnöke, az 1848-as forradalom és szabadságharc idején pedig a világosi kastélyt az ellenállás központjává tette. Honvédkórházat rendezett be az ódon falak között, majd nagyszabású gyűjtéseket rendezett az aradi várbörtönben sínylődő raboknak, akik - más módjuk nem lévén - szép albumot készítettek neki hálából, a köszönő sorokat százötven szabadságharcos rab írta alá.
Jellemző különben tevékenységének fontosságára, hogy a világosi várat császári ügynökök hada figyelte, egy "várkutatás" során ott keresték a Szent Koronát is. Egyébként az ő világosi várukban írta alá Görgey a fegyverletételt, a kortársak szerint azért éppen a lánglelkű honleány otthonában, mert "ahol a legnagyobb csapás érte a nemzetet, Isten oda küldte a vígasz és jótékonyság angyalát, azért, hogy áldást osztó kezével szüntelenül enyhítse a nyomor szenvedéseit". (Kalendárium Press)
Algériában született, ott is nőtt fel, s afrikai élményei egész életére kihatottak, és természetesen irodalmi munkásságát is befolyásolták. Később nagy szeretettel írt az észak-afrikai országról, írástudatlan, félig süket édesanyjáról és öreg tanítójáról, akinek köszönhette, hogy nem maradt tudatlan. Meghatódással emlékezett vissza édesapjára, aki 29 évesen hősi halált halt az első világháborúban, és akiről a család kegyelettel őrizte a halálát okozó aknaszilánkot egy kekszes dobozban.
Esztétaként azt vallotta, hogy a művész újjáteremti a világot, miközben a valóság ellen lázad, s ezt próbálta ő is megvalósítani szépirodalmi műveiben. Amint az tette talán legnépszerűbb regénye, a Közöny lapjain. A kritika legjobb könyvének a Pestist tartja, de vetekszik vele történelmi játéka, a Caligula is. Ez utóbbit filmen is feldolgozták, amely készültekor szinte pornófilmnek számított, óriási botrányokat kavart, és ez némi árnyékot vetett írójára is.
Pedig tekintélyes irodalmár volt, megkapta a Nobel-díjat is, amely végül a halálát okozta. A díjjal járó pénzből ugyanis vett egy sportkocsit, amellyel egy őrült száguldozása során fának hajtott, és szörnyethalt. (Kalendárium Press)
Huszonhárom éves volt, amikor 1733-ban ünnepi hangversenyt rendeztek a nápolyi San Bartolomeo Színházban Erzsébet Krisztina császárnő tiszteletére. Az előadás szünetében a nézők szórakoztatására beiktattak egy intermezzót, mégpedig Pergolesinek Az úrhatnám szolgáló című művét, s mint az a mesékben lenni szokott, a szinte ismeretlen ifjú olasz muzsikus zenedarabja viharos sikert aratott. Így azután Az úrhatnám szolgáló hamar elvált a főműtől, s mint önálló alkotás a kor egyik legnépszerűbb operájává vált, 
oly annyira, hogy sokáig mintaképül szolgált a francia opera-comique számára is. Az úrhatnám szolgálóval Pergolesi egycsapásra a nápolyi iskola legtekintélyesebb komponistáinak sorába lépett, s mindenki nagy jövőt jósolt neki. A sors azonban nem volt kegyes hozzá, gyermekkorában paralízist kapott, s egész életében sánta maradt, felnőttként pedig tüdőbaj kínozta. Állandóan beteg volt, így bevonult egy ferences kolostorba, ahol még megírta utolsó művét, a Stabat Matert, amely az "egyszerű és megindító" egyházi zene mintaképévé lett. A kolostor falai között halt meg - huszonhat évesen. (Kalendárium Press)
Világszerte ismert tudós volt, számos szakkönyvet írt, például Nyugat-India madarairól. Nevét mégis az tette ismertté, hogy Ian Fleming író "kölcsönvette" azt tőle, ugyanis kémregényeinek híres szereplője, James Bond, a 007-es ügynök volt. A titkos ügynökök helyett madarak után kémkedő Bond nem neheztelt ezért Flemingre, aki cserébe szintén felajánlotta a nevét Bond számára, hogy ha az felfedezne egy különösen ronda madárfajt, akkor nevezze el azt nyugodtan flemingnek. Bond majdnem 90 évig élt, de eléggé ronda madarat nem talált. (Kalendárium Press)
Minden idők talán leghíresebb szónoka volt, ám természetesen nem "főállásban" művelte a szónoklást, előbb sikeres ügyvéd volt, majd belevetette magát a politikába, egészen a consulságig jutott. Leghíresebb beszédeit is közéleti témákban mondta el, de a sors fintora, hogy amilyen remekül sikerültek szenátusi felszólalásai, olyan rosszul választotta meg témáit.
Marcus Antonius ellen mondta el Démoszthenész nyomán elnevezett filippikáit, mire a híres hadvezér vérdíjat tűzött ki a fejére. Az ismét rossz lóra tett szónokot a második triumvirátus proskripciói során Kr.e. 43-ban gyilkolták meg, a holttestét pedig szörnyen meggyalázták.
Gyerekkorában balettozott, ekkor alapozta meg csinos alakját, amelynek aztán később oly nagy hasznát látta. A szép amerikai lányokhoz hasonlóan pályafutását ő is manökenként kezdte, de álmaiban persze ő is színésznő szeretett volna lenni. Ezért ügynöki munkáját abbahagyva elutazott Londonba, ahol a tekintélyes Királyi Akadémián tanulta a színészi mesterséget.
igaz viszont, kezdetben még nem lehetett tudni, hogy a Ewingok története minden idők egyik legsikeresebb tévéprodukciója lesz. A nem várt karrier kicsit meg is szédítette, egyik botrányból a másikba keveredett, gyorsan elfogyasztott két férjet és tucatnyi szeretőt, állandó zűrjei miatt kishíján a stábból is kitették. Lassan aztán megjött az önbizalma is, már ami bájait illeti, hiszen meztelen fotóival bekerült a Playboy 1982 augusztusi számába, s tudvalévő, hogy a magazin a női szépség tekintetében magasan húzta meg a mércét, pedig Victoria állítólag eladdig nem csináltatott magán plasztikai műtétet. A Dallasban is megerősítette pozícióit, még Southfork Ranch legszebb 
asszonyának is megválasztották.
Milliomos lett, s pénzét jól befektetve egy kozmetikai hálózatot hozott létre, amellyel súlyos milliókat keresett. (Kalendárium Press)
Unokatestvére, Hatvany Lajos segítette pályakezdését, így hamar megjelenhetett a Nyugatban, de nem tehetség híján publikált, hiszen első kötetéről Ady Endre írt méltató sorokat. Mivel Jászi Oszkár vette feleségül, meleg barátságot alakíthatott ki a korabeli progresszió legjelesebb képviselőivel, Lukács Györggyel, Balázs Bélával, Kaffka Margittal és Ady Endrével. Kötetei közül talán az Édenkertek és a
z Eltévedt litániák a legjobb. Képzőművésznek is kiváló volt, ő készítette például Ady Endre Ki látott engem című kötetének címlaptervét. (KalPress)
Fehérorosz származású volt, de még csecsemőként az Egyesült Államokba került szüleivel. Felnőve vegyész lett, és rákkutatással foglalkozott a tekintélyes Columbia Egyetemen. Jeles tudós volt, egy tudományos értekezéséért még kitüntetést is kapott. Hírnevét azonban tudományos-fantasztikus könyveinek köszönheti, ő volt a műfaj egyik leghíresebb művelője. Kezdetben elbeszéléseket publikált különböző folyóiratokban, 1950-ben tűnt fel a Robot című regényével, majd sorra írta népszerű könyveit, amelyek közül nagyon 
sok olvasható magyarul is. Különösen híresek robot-történetei, ő maga azt tekintette élete legmaradandóbb alkotásának, hogy megteremtette a Robotika Három Törvényét. (Kalendárium Press)
Jeruzsálemben született, a nyolcvanas években szamizdatokat szerkesztett, s egy életre elkötelezte magát a sajtószabadság mellett. Darabbér című könyve miatt még perbe is fogták, sőt el is ítélték. Alapító tagja volt az SZDSZ-nek, s egyéni jelöltként 1990-ben beválasztották a Parlamentbe, az Országgyűlés kulturális bizottságában tevékenykedett. Aztán a ciklus végén önszántából visszavonult az országos politikától, de ma is sokszor hallani felőle. Éveken át ő volt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság-felelőse.
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
"Festetits gyönyörű fényben ragyog máris. Ki tett annyit a Nemzet fényéért?" - tette fel a költői kérdést Kazinczy Ferenc, ami jól mutatja a kortársak lelkesedését a dúsgazdag földbirtokos iránt. De volt is miért lelkesedniük, Festetics ugyanis a tudományok és művészetek bőkezű pártfogásával nemcsak az akkoriban szinte porfészeknek számító Dunántúl felvirágoztatásáért tett sokat, de az egyetemes magyar kultúráért is.
S külön méltányolták, hogy ez az ő esetében nem számított kézenfekvőnek, hiszen a Festeticsek hagyományosan császárhű főurak voltak, így György is élhetett volna egy valódi magyar nábob módjára, de ő ahelyett, hogy léha szórakozásra dorbézolta volna el vagyonát, Keszthelyen megalapította belőle Európa első gazdasági főiskoláját, a Georgikont, Helikon néven pedig immár legendás irodalmi ünnepségeket rendezett. Ahol megfordult a korabeli irodalom színe-java, s ahol korábban elképzelhetetlen szenzációként szegény magyar költők szavaltak magyarul.
Külföldön tanult, majd az akkor alapított hardervijki egyetemen tanított. Meg is nősült, de 1653-ban mégis hazatért Hollandiából, hogy a gyulafehérvári kollégiumban taníthasson. Kiváló pedagógus volt, s pedagógiai írásai is előremutatóak. Sürgette például a világi iskolarendszer bevezetését, és hangsúlyozta az anyanyelvi oktatás megteremtésének fontosságát. Eredeti gondolataival, valamint a külföldi filozófiai eredmények hazai megismertetésével a felvilágosodás egyik magyarországi úttörője lett. Híres műve a Magyar Enciklopédia, amely az első, a kor színvonalának megfelelő hazai tankönyv volt.
Kora mégsem becsülte igazán, sokan talán nem is értették törekvéseit. Talán csak diákjai ismerték fel nagyságát, Bethlen Miklós például így emlékezett rá: "Én Apáczait mint atyámat, úgy tartottam, szerettem, becsültem, s emlékezetét ma is becsülöm". Ezen szavak olvastán könnyen gondolhatnánk, hogy egy becsületben megőszült professzorról szól a visszaemlékezés, de nem, Apáczai nagyon fiatalon halt meg, nem érte meg 35. születésnapját. Éppen 
szilveszter éjjel adta vissza lelkét a Teremtőjének, az előbb idézett Bethlen szerint azért, "hogy az égben mondhassa igazán és örökké: Az új esztendőben mi vigadjunk..." (Kalendárium Press)
Vespasianus császár idősebb fia volt, aki a korabeli szokásoknak megfelelően, fiatalon a katonai tudományok elsajátításával foglalatoskodott. Atyja parancsnoksága alatt harcolt Britanniában, majd követte Vespasianust Judeába is. A zsidó háborút végül neki kellett befejeznie, mert időközben apja a császári trónra lépett. 70-ben elfoglalta Jeruzsálemet, s fényes diadalmenetben vonult be Rómába, diadalíve ma is áll. Apja halála után, 79-ben lépett trónra, s bár korábbi kicsapongó élete miatt a nép igen félt uralkodásától, végül Titus az egyik legderekabb császára lett Rómának. Száműzte a besúgókat, a felségsértők kegyelmet kaptak, halálos ítéleteket pedig egyáltalán nem hozott. Jólelkű ember volt. Jellemző erre egy fennmaradt története: Egyszer ebéd közben eszébe jutott, hogy aznap még nem segített senkin, s ekkor mondta híressé vált szavait; "Amici, diem perdidi", "Barátaim, elfecséreltem egy napot". Jótékonyságának gyakorlására rövid uralkodása alatt számos lehetősége adódott, akkor tört ki például a Vezúv, s temette el Pompejit. Testvérének, Domitianusnak még azt is megbocsátotta, hogy az életére tört, s meg akarta dönteni uralmát. Ez volt egyetlen cselekedete, amit a rómaiak a szemére vetettek, a trónon ugyanis Domitianus követte, aki visszahozta a rémuralmat Rómába. 
(Kalendárium Press)
A kritikai realizmus legnagyobb német irodalmára volt, pedig csak majdnem hatvanéves korában jelent meg első regénye. Ennek ellenére ifjonti hévvel támadta a visszahúzó tradíciókat, "megtámadhatatlan igazságok egyáltalán nem léteznek, s ha vannak is, akkor unalmasak" - írta egy helyütt, s ennek szellemében alkotta műveit. Messze leghíresebb regénye az Effi Briest, amely egy tragikus házasság története. A könyvet többen is feldolgozták filmen, például Wolfgang Luderer Angelica Domröse főszereplésével. A leghíresebb adaptáció azonban Rainer Werner Fassbinderé, aki Hanna Schygullára bízta a főszerepet, s a film óriási sikert aratott.
Utolsó, Tóparti kastély című könyve amolyan kedves búcsúzás. 78 évesen írta, de bölcs derűvel még ebben is előretekintett, amint meg is jegyezte benne: "Szeressünk minden régit, amennyiben erre méltó, de élnünk tulajdonképpen az újért kell". (Kalendárium Press)
A cikkben említett két híres regénye, az Effi Briest és a Tóparti kastély is antikvár példányban rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Stefan Zweig szerint ő volt "Európa lelkiismerete", mind irodalmárként, mind közéleti emberként a nemzetek közötti megértést hirdette, a két világháború között például éveken át küzdött a német-francia megbékélésért, amely akkortájt igencsak bátor lépésnek számított. Természetesen keményen fellépett a fasizmus ellen, s a sors furcsa fintora, hogy hazája felszabadulását csak néhány hónappal élte túl.
Legismertebb műve A szerelem és halál játéka, amelyet manapság is nagy sikerrel játszanak a színházak szerte a világon. Képzett zenetörténész volt, s ebbéli tudását szépirodalmi műveiben is felhasználta, miáltal írásai egészen sajátos hangulatúak. Egyébként első irodalmi sikerét is egy zenei tárgyú könyvvel, Beethoven életrajzával aratta. Később is írt életrajzokat, remek monográfiát például Mahátma Gandhiról. 1915-ben igazságszeretetét és művészetét Nobel-díjjal ismerték el. (Kalendárium Press)
Hősünk a Vészhelyzet című filmsorozat szereplőjeként lett nálunk is ismert, Pratt doktort alakította, akinek van egy kissé fogyatékos testvére, aki állandóan balhéba keveredik.
Inkább egy hirtelen ötlettől vezérelve elment egy szereplő-válogatásra, s ha nem választják ki, ma bizonyára börtöntöltelékként élne, ha egyáltalán megérte volna a mai napot. Jellemző különben, hogy még rendes fényképe sem volt magáról. Spike Lee viszont azonnal felfigyelt rá, és rögtön bevette a Nepperek című filmjébe. Mekhinek ugyebár nem volt idegen a drogdíler szerepe, ám meglepő módon az is kiderült, hogy született tehetsége van a színészethez. Nem is engedték elkallódni, felfedezése óta folyamatosan forgat, nálunk is vetített filmje például A mama főztje, a Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron, a 8 mérföld és a Brian éneke.
És mint említettük, bekerült a Vészhelyzetbe, s ezzel végleg a sztárok közé küzdötte fel magát. Sőt, énekel is, elkészítette első rap-lemezét, és üzleti életben is megtette az első lépéseket. Múltját azonban nem feledi, egykori barátait - pontosabban fogalmazva: bűntársait - is szeretné a törvénytisztelő polgárok sorában látni, ezért szerencséjét kihasználva elcipeli őket saját filmjei forgatására, és különböző munkákat szerez nekik. (Kalendárium Press)