2025. május 22-én 140 éve hunyt el VICTOR HUGO francia író
Talán nem volt még drámaíró, aki úgy robbant volna be a színházi életbe mint ő. Első drámája, az Ernani bemutatóján ugyanis összeverekedett a közönség. A konzervatívabb nézők óriási füttykoncertben törtek ki, amikor meghallották az első enjambement-nak nevezett versformát, de az új iránt fogékonyabb fiatalok a szerző pártjára álltak. Alig kezdődött meg a darab, amikor valaki felkiáltott: "Racine sohasem csinálna ilyet!" Erre felpattant Théophile Gautier: "Az ön Racine-ja egy semmirekellő, uram!" Szó szót követett, s végül a két tábor úgy elagyabugyálta egymást, hogy a színháztörténet csak az Ernani csata néven emlegeti a bemutatót. (Azon persze érdemes elgondolkodni, hogy egy mai színházi bemutató közönsége között találunk-e tíz embert, aki tudja, mi az enjambement, mert, hogy fel nem ismeri senki, az szinte bizonyos.)
Victor Hugónak nem ártott a botrány, sőt; egycsapásra ő lett a romantikusok vezére, a hamarosan kiadott A párizsi Notre Dame című regényével pedig általános elismerést és népszerűséget szerzett. Quasimodo története meghódította az egész világot, Hugo pedig pályája csúcsán tündökölt. Irodalmi vezérként annyi dolga akadt, hogy szinte nem maradt ideje a regényírásra, még "szerencse", hogy politikai nézetei miatt száműzték, s így megírhatta élete másik fő művét, a Nyomorultakat. Ezek után joggal vélheti bárki, hogy Victor Hugo prózaíróként a legnagyobb, de nem. A kritika szinte egyöntetű véleménye szerint költői életműve a legcsodálatosabb. Azt pedig csak 
kevesen tudják, hogy kiváló képzőművész volt, rajzait Paul Klee műveivel emlegetik egy sorban. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Victor Hugo Kilencvenhárom című művét kínálja, antikvár példányban.
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
A legnagyobb Shakespeare-színészek egyike volt, kivételes tekintélynek örvendett mind a színházszerető közönség, mind kollégái körében. Jellemző, hogy vidéki magányából 85 évesen egyszer visszalátogatott a világot jelentő deszkákra, és kirobbanó sikert aratott, pedig szinte úgy kellett kiabálni neki a végszavakat, mert már szinte teljesen süket volt. Ráadásul a szövegét is el-elfelejtette, s ugyebár az angol színházakban nincs súgó. De mindent megbocsájtottak neki, mert igazi színészóriás volt, amint egy kritikus írta: "sohasem lehet többé Prosperót, Leart, Hamletet vagy Cassiust játszani anélkül, hogy a színész nem mérné magát Gielgud teljesítményéhez".
De meg is tett mindent, hogy megbecsülést szerezzen, 1929-ben fényes West End-i karrierjét odahagyva szerződött le az Old Vic Színházhoz, hogy Shakespeare-t játszhasson, és nagy szerepe volt abban, hogy a halhatatlan drámaköltő művei népszerűek lettek a nagyközönség körében is. Londonban és New York-ban mintegy félezerszer játszotta el Hamlet dán királyfit, de így sem volt megelégedve magával: "sekélyes pali vagyok, otthon szinte sose olvasok Shakespeare-t, inkább valami jó krimit" - nyilatkozta egyszer tréfásan. A film is felfedezte, híres mozija a Gyilkosság az Orient expresszen, a III. Richárd, A könnyűlovasság támadása, a Gandhi és a Prospero könyvei, és kapott két Oscar-díjat is, az egyiket Cassius megformálásáért a Julius Caesarban.
A királynő lovaggá is ütötte, úgyhogy hosszú élete utolsó évtizedeiben mint Sir John éldegélt vidéki kastélyában húsz évvel fiatalabb élettársával. Remek humora volt, szívesen élcelődött önmagán is, idősödve különösen az életkorán viccelődött sokat. "Nem hiszek a túlvilágban, de hajlandó vagyok kellemes csalódni" - mondta egyszer, s reméljük, igaza lett. (Kalendárium Press)
A hatvanas években szexbombaként robbant be a hazai filméletbe, köszönhetően főként Az aranyember című népszerű filmben nyújtott alakításának. A Vígszínházban is korán jelentős feladatokat kapott, eljátszotta például a Maya és a Warrenné mestersége című darab címszerepét. Későbbi szerepeivel sem lehetett elégedetlen, emlékezetes szerepformálása a Tóték című Örkény-darab Tótnéja, A Gyurkovics-lányok című darabban pedig Gyurkovicsné volt. Tehetségét bizonyítja az is, hogy egyike volt legsokoldalúbb művészeinknek, az még nem meglepő, hogy rendezett is, az már annál inkább, hogy több darab társszerzőjeként is találkozhattunk nevével a színlapon. Emellett önálló műsoraival, előadóestjeivel is sikert aratott, sőt könyveket is írt.
A nagyközönség persze elsősorban a tévéből ismeri, népszerű sorozata volt A Tenkes kapitánya, illetve utóbb a Linda. Rendszeres közreműködője volt a tévé kabaréműsorainak is, s itt ne a parlamenti közvetítésekre tessenek gondolni, noha 1994-ben országgyűlési képviselőnek is megválasztották, négy évig ült a parlament padsoraiban.
Sokan tudják, hogy a férje is híres ember volt, az egykori nagyszerű focista, Szűcs Lajos, az 1968-as mexikói olimpián aranyérmet szerzett válogatott balszélsője, aki különben Az aranyember című filmet látva szeretett bele, és kitartóan ostromolta, míg végre elnyerte a kezét. A népszerű színésznő 2020-ban hunyt el. (Kalendárium Press)
Világéletében színész akart lenni, ám erre sokáig a legcsekélyebb esélye sem volt. Súlyosan dadogott ugyanis, s bár minden gyógymódot kipróbált, nem sok sikert aratott erőfeszítése. Szívszorító küzdelmeiről ő maga számolt be később könyvében, könnyes humorral idézte fel például azt az esetet, amikor fennhangon szavalt éjszaka a Ligetben, s kishíján előállították az őrszobán, ám végül okát megtudva a segítőkész rendőr végszavazott neki Shakespeare-ből. "Béna ujjakkal nem lehet hegedűművész-képzőbe jelentkezni, ekkora beszédhibával színiakadémiára?" - tette fel magának a kérdést, ám a hivatás annyira vonzotta, hogy mégis színésznek jelentkezett.
Végül fel is vették, a siker pedig csodálatos módon felszabadította görcseit, s nagy nehezen dadogásából is kigyógyult. Nem csak az ő, de a színházszeretők szerencséjére is, emlékezetes alakítások sorával ajándékozta meg ugyanis a közönséget. Élete jobbára a színházban, a rádióban, a tévében vagy a filmgyárban telt, sőt, otthon is a művészet foglalkoztatta, képes volt éjnek évadján felhívni kollégáit egy-egy problémával, híresek voltak éjféli telefonjai. Minden gondolata a színház körül forgott, amikor Tahiban, állandó nyári lakhelyén nevet kerestek a hatóságok a még névtelen utcáknak, tiszteletből neki is felajánlották; elnevezhet egy kis utcát a falu végén. Mire ő - a helyi elvtársak nagy meglepetésére - nem valamely mozgalmi nagyság, hanem tanára és példaképe, Ódry Árpád nevét ajánlotta, amelyet nagy viták után el is fogadtak. Úgyhogy neki köszönhető az első Ódry Árpád utca Magyarországon.
Egyéb tekintetben is sokat tett a hazai színházművészet továbbéléséért; az ő gyermeke a két nagyszerű színésznő, Egri Márta és Egri Kati. (Kalendárium Press)
Egy ideig görögkeleti szerzetes volt, majd újság-írással foglalkozott. Cikkei miatt az I. világháború alatt a börtönt is megjárta, majd sokáig nem publikálhatott, s művei csak 1954-től jelenhettek meg újra. Akkortól azonban a román irodalom nagyjai közé emelkedett: akadémikus, nemzetgyűlési képviselő, az Írószövetség tiszteletbeli elnöke lett. Versei Európa legtöbb nyelvén olvashatók, magyarul is persze.
Nyughatatlan természetű ember volt, s rettentő becsvágy fűtötte, úgyhogy nem sokáig bírta ferences szerzetesként a remete életet. Kár is lett volna egy rendházban eltemetkeznie, hiszen rendkívüli képességekkel rendelkezett.
S mivel tehetségével fejlett önérzet is párosult, halálosan megsértődött, amint írták: "lehetetlennek találta, hogy a pesti egyetem ne tartsa szerencséjének, ha a természettudományok ekkoriban megüresedett tanszékére meghívhatja". Talán ez a kudarc adta a végső lökést ahhoz, hogy a már korábban is megismert forradalmi eszmék harcosának álljon.
végignézni társai halálát. Nagy megpróbáltatás volt ez neki, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - egyáltalán nem volt bátor ember. Kossuth is csak vértanúságával mentegette a per folyamán tanúsított megalkuvó magatartását.
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Egészen fiatalon kötelezte el magát az irodalommal, tizenhatévesen már több romániai lap munkatársa volt. Bátran kiállt azonban az 1956-os magyar forradalom mellett, s ez nemcsak pályafutását törte ketté, de ő maga is kegyetlenül megszenvedte, hat év börtönt kapott, s megjárta a Duna-delta munkatáborait. 1974-ben települt át Magyarországra, a Kortárs főmunkatársa lett, élete utolsó éveiben pedig a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója volt. 
Az irodalom minden ágában maradandót alkotott, gyermekmeséi éppúgy kiválóak, mint filmjei, például a Hány az óra Vekker úr? és a Holnap lesz fácán. A legnagyobb sikert azonban drámáival aratta, színművei - köztük a sokak szerint legjobbnak ítélt Vendégség - nemcsak a magyar színpadokon szerepeltek, de eljutottak külföldre is. (Kalendárium Press)
Thomas Edward Lawrence-nek hívták, a keleti kultúrák szakértőjeként és kutatójaként hosszú időt töltött a Közel-Keleten, részt vett a különböző régészeti expedíciókban, de vonzotta a kaland is.
Kiválóan beszélt arabul, arab ruhában járt, ezért csak "Arábiai Lawrence"- ként emlegették világszerte, mikor hírül adták vakmerő és titokzatos vállalkozásait.
Ő volt a vietnami nemzeti felszabadító mozgalom vezetője, a Vietnami Demokratikus Köztársaság egykori elnöke és miniszterelnöke. Ma pedig Vietnam nemzeti hőse, történelmének legmegbecsültebb alakja, akinek mai születésnapja ünnepnap Vietnamban. A minden vietnami által csak Ho apóként tisztelt államférfi egy időben nagy megbecsülésnek örvendett még nálunk is, az egri Tanárképző Főiskola is az ő nevét viselte majdnem két évtizeden át. Ma persze már nem viseli, dehogy viseli.
Egész élete az elnyomás elleni harc jegyében telt, így sokat volt börtönben, kényszermunkán vagy éppen emigrációban. Életét áldozta eszméiért, 42 évesen egy fegyveres ütközetben kapott halálos sebet. Irodalmi munkássága során is a forradalmi eszméket hirdette, különösen költészetét állította eszméi szolgálatába, prózája irodalmi értéke rendkívül nagy. Több műve megjelent magyarul is. Emlékét nagy tisztelet övezi Kubában, az ő nevét viseli a havannai repülőtér. (KalPress)
A magyar irodalomtörténet egészét tekintve is példátlan erővel tört be az irodalomba, még 14 éves sem volt, amikor már a legtekintélyesebb lapokban jelentek meg költeményei. Kortársai nem győzték ünnepelni, s még éppen csak serdült, amikor Arany és Jókai társaságában bekerült a kéttucat legjobb magyar költő arcképcsarnokába, portréikat Barabás Miklós festette meg. Közben halálosan beleszeretett halhatatlan drámaköltőnk, Madách Imre öccsébe, úgyhogy minden együtt volt a fényes irodalmi karrierhez és a családi boldogsághoz.
Akkor roppant meg végleg, amikor elragadták tőle kisfiát, akit válásuk után az apának ítéltek, Flóra azután ha ötször látta életében. Elvált férje halála után nyakába vette a világot, élt Spanyolországban, Algírban és Jeruzsálemben, s már bomlott elmével tért haza.
A lengyel Karol Wojtylát 1946-ban szentelték pappá, 1967-ben lett bíboros, és krakkói érsekként választották Szent Péter örökébe 1978-ban. Hosszú regnálása alatt sokat tett a katolikus vallás terjesztéséért, soha pápa annyit nem utazott, mint ő, kétszer járt nálunk is. 
Azzal is beírta nevét az egyetemes egyháztörténetbe, hogy nyilvánosan bocsánatot kért a katolikus egyház és egykori vezetői által elkövetett bűnökért. (KalPress)
Legelébb a hétéves háborúban, majd az orosz-török háborúban szerzett kimagasló érdemeket. 1770-ben lett tábornok, s 1789-ben fényes győzelmet aratott a török felett Rimnyiknél, majd 1790-ben Izmailnál. Ezután a Krím kormányzója volt, 1794-ben pedig az orosz csapatok főparancsnokaként ő verte le Kosciuszko Tádé lengyel felkelését, II. Katalin cárnő ekkor léptette elő tábornaggyá. A napóleoni háborúkban az Itáliában harcoló orosz seregek főparancsnoka volt, és sikerült a franciákat kiűznie Észak-Olaszországból. Sikereiért generalisszimusz címet kapott. 
Egyébként német birodalmi gróf is volt, II. József császár nevezte ki, s az orosz cárok is előbb grófi, majd hercegi rangra emelték. Még a szocialista Szovjetunióban is tisztelték emlékét, az ő nevét viselte a leghíresebb katonai középiskola. (Kalendárium Press)
A XV. század Firenzéjének egyik legnagyobb művésze volt, a tekintélye csúcsán álló Firenze erkölcseinek és hatalmának leghűbb kifejezője.
és bár sok képet festett, valamennyi remekmű. A Venus születése című festménye alighanem minden idők egyik legközismertebb művészeti alkotása.
Szabályosan belebetegedett a bánatba, hónapok alatt éveket öregedett, megrokkant, amint az egykorú krónikás szomorúan írta: "nem volt képes egyenesen állni vagy mankó nélkül járni". Szeretett Firenzéje megőrizte emlékét, a híres 
Uffizi tele van csodás képeivel. (Kalendárium Press)
Nagy Lajos király lánya volt, és a visegrádi palotában nevelkedett. Nagy gonddal, bár akkor meg sem álmodta senki, hogy egyszer trónra kerül, hiszen nők korábban még a trón közelébe se kerülhettek, az utolsó Árpádházi király, III. András halálakor még fel sem merült, hogy lánya, Erzsébet örökölje a koronát.
Mária helyett persze ambíciózus anyja, Erzsébet vette kezébe az ügyeket, ő szállt szembe a Mária uralkodását el nem ismerő nemesekkel is. Nem sok sikerrel, a királynőt és anyját a Horvátiak elfogták, s Erzsébet fejét le is ütötték, majd testét szétdarabolva kidobálták a novigrádi várból. Mária fejét azonban meghagyták, de biztos ami biztos, végignézették vele anyja szörnyű halálát, hogy tudja, mihez tartsa magát. A férjéül kényszerített Zsigmond azonban általa óhajtotta elnyerni a magyar trónt, s ez sikerült is neki, Máriát kiszabadították fogságából, s bár Zsigmond a legkevésbé sem törődött vele, Máriának nyolc békés évet adott a sors.
Éppen első gyerekét várta, amikor lovaglás közben felbukott, az idő előtt megindult szülésbe pedig belehalt szegény. 25 éves volt. (Kalendárium Press)
A sandinisták nevét a hetvenes években ismerte meg a világ, amikor a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front újult erővel vetette magát harcba a Somoza-rendszer ellen, s végül 45 évvel névadójuk halála után, 1979-ben győztek is.
S mivel úgy gondolta, hogy a jenkiknek semmi keresnivalójuk nincs Dél-Amerikában, elhatározta, hogy kiűzi őket Nicaraguából. Harcos csapatot szervezett, s nagy bátran a kormány ellen támadt. Már Sandino életében felmerült a kérdés, ki is ez a férfi: bandita vagy hazafi? Kétségtelen, hogy nem volt egy anyámasszony katonája; "a halál nem több, csak egy pillanatnyi kellemetlenség, és nem érdemes komolyan venni" - vallotta, s ennek megfelelően is cselekedett. Ugyanakkor viszont állandóan azt hangsúlyozta: azonnal befejezi a harcot, amint az amerikaiak távoznak az országból, s megígérte azt is, hogy győzelme esetén semmilyen hivatalt nem fogad el, szépen visszavonul.
Bebizonyítani azonban nem tudta, hogy komolyan gondolta-e. Anastasio Somoza, a Nemzeti Gárda parancsnoka - az ország későbbi elnöke - ugyanis nyíltan kijelentette: "amíg Sandino él, a külföldi tőkének nincs bizalma Nicaraguával szemben". Hívei megértették szavait, s a legendás harcost - vezérkarával együtt - nemsokára meggyilkolták. (Kalendárium Press)
Fiatalon minden érdekelte, de legfőképpen a zene, még szerencse, hogy úszótehetsége nagyon korán kiderült. Első magyar bajnoki aranyérmét tizennégy évesen nyerte, rá egy évre pedig öt bajnoki arannyal ment haza. Azt követően másfél évtizeden át tartozott az élvonalba, ami egy úszó esetében szokatlanul hosszú pályafutás.
stafétát, úgyhogy a végső győzelemből alaposan kivette a részét, pedig igazából az edzője már ki sem akarta vinni az olimpiára, öregnek tartotta ugyanis. A lányok különben világcsúccsal győztek, s ilyen nagyszerű eredményben neki kétszer is része volt. Az olimpia után sem vonult vissza, de a melbourne-i ötkarikás játékokra már nem készült fel; nem mintha csúfságnak tartotta volna harmincegy évesen medencébe ugrani, de 1956 tavaszán meghalt az édesapja, és a tragédia nagyon megviselte.
Novák lányt Amerikában beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába is. Novák Ilonka tavaly hunyt el. (Kalendárium Press)
Ő volt az amerikai film egyik leghíresebb cowboya, több mint száz filmet forgatott, jórészt vadnyugati történeteket. Közkedvelt mozihős volt, s népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a magánéletben is karakán fickónak számított, a II. világháborúban a haditengerészetnél és a légierőnél szolgált.
magának, túl az ötvenen például egy 22 éves olasz lányt vezetett az oltár elé. A legnagyobb botrányt azonban második házasságával kavarta, amikor egy multimilliomos özvegyét vette el - ő szülte két gyerekét, a szintén színész lett Jane-t és Petert -, ám az asszony végül öngyilkos lett, és egy centet sem hagyott rá. Henry persze rögtön újranősült, éppen nászúton voltak, amikor Peter nevű fia hasbalőtte magát - a hivatalos változat szerint véletlenül, de mindenki Henryt okolta a történtekért. (Peter Fondát, mint tudjuk, 
megmentették.) A legjobban utolsó házassága sikerült, bár sokan óvták a hatvanéves filmsztárt a harmincéves légikisasszonytól, békében és boldogságban éltek.
Élete 65 évéből 62-t töltött a színpadon. A pittsburgh-i színház primadonnája már 1928-ban úgy énekelte a Sunny Boy című számot, hogy ott ült az ölében egy hároméves pöttömnyi fiúcska, Sammy Davis. De nem csak úgy üldögélt, szerepet is kapott; bohóckodnia kellett. Így három évesen már - mint a társulat teljes jogú tagja - ő is felvehette a gázsit, a külön élelmiszerjegyet. Ahogy nőtt, úgy kapott egyre nagyobb szerepeket, és tizenöt évesen már nagymultú énekes-táncos volt. De fekete, és ez bizony sok gyötrelmet okozott neki. Katonaévei alatt számos megaláztatást kellett elszenvednie, ezért leszerelése után - ha lúd, legyen kövér felkiáltással - áttért a zsidó vallásra.
"Félszemű fekete amerikai zsidó vagyok" - mondogatta szívesen magáról gúnnyal és vádlón is egyben, de oly tehetséges volt, hogy ennek ellenére világhírű lett. Nemcsak remekül énekelt és táncolt, de kiválóan dobolt és trombitált is, és pályafutása során mintegy húsz nagysikerű filmben játszott. Frank Sinatra indította el a világhírnév felé, amikor felléptette a műsorában, s Sammy oly sikert aratott, hogy a másnapi kritika nem győzött lelkendezni: "Egyszer egy szent időben fordul elő, hogy egy művész a színpadra lép, és felborul a helyiség. Ilyen az ifjú Sammy Davis..." - írták. Sikerei csúcsán leírhatatlanul népszerű volt, a "Fekete Vulkán", "A csodaember", "A Night Clubok királya" címekkel halmozták el, Elvis Presley-vel egy napon emlegették, 
csillagászati összegű gázsikért lépett fel, és szórta a milliókat. "Olyan mint egy hordó dinamit - mondta róla legjobb barátja, Frank Sinatra -, amint őrültként száguldozik, az embernek az a furcsa érzése támad, hogy rögtön felrobban".
a show-biznisz krémje, az akkori elnök, George Bush külön táviratban méltatta érdemeit, s halálhírére Los Angeles összes középületén félárbocra eresztették a zászlókat. (Kalendárium Press)
Az európai avantgárd egyik jeles alkotója volt, ő alakította ki az absztrakció egyik első és alapvető irányzatát, a szuprematizmust. Ezen irányzat első képe a híres Fekete négyzet fehér alapon.
A kis selmecbányai kislány nagy utat járt be, a legjobb színésziskolában tanult, s már tizennégy évesen a világhírű Max Reinhardtnál játszott Bécsben. Amint egyik méltatója írta, "sokszínű színészegyénisége mindig betöltötte a színpadot", ezért a néző sokszor azonosította magával a szereppel. Ezért nehéz ő utána másként elképzelni az általa már játszott figurát, itt van például híres Szent Johannája, amelyet oly erővel formált meg, hogy egyik kritikusa alakítását így jellemezte: "szikrázóan tiszta északi fény a magyar színházi horizonton".
Pedig színésznőként sok állítólagos hiányossága volt, például görcsösnek ható taglejtése, valamint rekedtes, hátul képzett, jellegzetesen "gombócos hangja". Amit kissé magyaráz, hogy német nyelvű színésznőként a legendás Max Reinhardt híres bécsi színházában kezdte pályafutását, legalábbis a prózait, mert azt megelőzően táncosnőként volt tagja a társulatnak, ám hamar kihízott társnői közül. Sosem akart görcsösen megfelelni az elvárásoknak, fel sem merült benne, hogy például ne egyen kedvére, csakhogy tipikus filmcsillag legyen.
Pedig lehetett volna, huszonévesen előnyös szerződéssel Amerikába csábította a világhíres Metro-Goldwyn-Mayer, ám amikor a filmgyár képviselője egy bécsi cukrászdában halkan megpendítette neki; le kellene fogynia pár kilót, az önérzetes színésznő kihúzta magát, és gyorsan rendelt még egy Sacher-tortát. (Kalendárium Press)
Sokoldalú ember, kiváló könyvet írt A mozgóképtől a filmművészetig címmel, de kultúrtörténettel is foglalkozik, a magyar irodalom történetéről szóló népszerű sorozata többször volt látható a Magyar Televízióban. Általános történeti művei közül talán a Requiem egy hadseregért, a Mi, magyarok, a Parázs a hamu alatt, az Önfia vágta sebét és a Magyar zsoltár című könyve emelkedik ki. De több film és rockopera létrehozásában is közreműködött, az ő műve a Honfoglalás és a Sacra Corona című film forgatókönyve. (KalPress)
Nem volt rossz uralkodó, s nemcsak üdvös tetteivel vívta ki alattvalói szeretetét, de kellemes természetével is. Henrik ugyanis rendkívül szellemes ember volt, igazi lovag, a női nem fáradhatatlan hódolója. A ma erkölcstelennek tartott viselkedésén akkoriban nem nagyon ütköztek meg, a toscanai nagykövet is szenvtelenül jelentette haza: "Való igaz, hogy semmi sem hasonlít inkább egy bordélyházhoz, mint ez az udvar".
De ez persze nem mindenkinek sikerült, így aztán Henrik elárasztotta gyerekeivel az udvart. Ravaszsága nem ismert határokat, ha a nők meghódításáról volt szó, amikor például 58 évesen beleszeretett egy 15 éves lányba, elővigyázatosan feleségül adta a pipogyának gondolt Condé herceghez, nehogy másé legyen, ám a herceg úgy megörült az ölébe pottyant virágszálnak, hogy azonnal kimenekítette Németországba, ahol Henrik nem érte utol. De nem sokáig bánkódott, a Gáláns Kakas rögvest másik jércét vett üldözőbe. (Kalendárium Press)
Általános a vélemény, hogy mai ünnepeltünk a könnyűzene, a soul egyik eredeti és kimagasló alakja. A világtalan énekes a soul legjobb előadóinak egyike, aki az első körben, 1989-ben Otis Reddinggel együtt lett a rock halhatatlanja. Tizenegy éves korában már zongorázott, harmonikán játszott és dobolt. A Motown 1961-ben szerződést kötött vele, és 1962-ben megjelent első lemeze a Little Stevie Wonder.
Első nagyon nagy sikere a Fingertips, amelyet a Blowin' In The Wind, a For Once In My Life, a Yester Me, Yester You, Yesterday követett a hatvanas, az If You Really Love Me, a You Are The Sunshine Of My Life, a Superstition a hetvenes, az I Just Called To Say I Love You, az Ebony And Ivory a nyolcvanas években. Ha jól számol, huszonöt Grammy-díjjal büszkélkedhet, Oscar-díjas, bekerült a dalszerzők halhatatlanjai közé, és tucatra tehető az első helyezett dalainak száma.
És a történetnek természetesen nincs vége, hiszen ma is dolgozik. S ha az orvostudomány a mai tempóban fejlődik, talán még legnagyobb vágya is valóra válhat. Stevie Wonder ugyanis egyszer az életben szeretné gyermekeit látni, s a doktorok azzal kecsegtetik, egy számítógépes chip beépítésével talán visszaadhatják látását. (Kalendárium Press)