Március 10-én 515 éve született I. FERDINÁND magyar és cseh király, német-római császár

A mohácsi vész után először a csehek választották királyukká, majd 1526. december 1-jén a magyar urak egy része is uralkodójává tette. S bár ő maga hirdette ki, hogy "tisztán, szabadon és önkéntesen fogadtatott, választatott és nyilváníttatott Magyarország törvényes és igaz királyának", a magyar rendek nagy része nem őt, hanem Szapolyai János erdélyi vajdát tekintette uralkodónknak. Némiképp joggal mert Ferdinánd - talán kevesen tudják - a csalástól sem riadt vissza, hogy a magyar trónra jusson.

Történt pedig, hogy 1526. november 5-re a Szapolyait támogató urak országgyűlést hívtak egybe, amelyen azt szándékoztak kimondani, hogy a magyar trónra többé csak magyarhoni születésű király ülhet. A Ferdinándot támogató országgyűlést már korábban meghirdették, ám annak időpontja november 25. volt. Ferdinánd nem sokat tétovázott, egyszerűen meghamisította az egybehívást elrendelő levelet, s azt utólag október 9-re dátumozta át. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyik fél sem bízott a másikban, és mindegyik magát tekintette az ország urának. A kitört belháborúnak végül az ország szétszakadása lett a vége, Ferdinándnak Magyarország északkeleti része jutott.

Sok meghatározó cselekedet fűződött a nevéhez; ő kötötte például az augsburgi vallásbékét, ő szervezte újjá a magyar közigazgatást, megvetve ezzel a Habsburg-kormányzás alapjait Magyarországon, s mint köztudott, ő gyilkoltatta meg Fráter Györgyöt. Egyébként mélyen vallásos ember volt, öt nyelven beszélt, soha nem járt csatatéren, s mintaszerű házasságban élt Jagelló Annával - II. Ulászló magyar király lányával -, aki 15 gyereket szült neki.

1564-ben halt meg, s a sors fintora, hogy amiképpen okmányhamisítás révén jutott a magyar trónra, úgy később az ő végrendelete is hamisítás áldozatául esett. Ö ugyanis úgy rendelkezett, hogy ha a Habsburgok osztrák férfiága kihalna, úgy a korona a bajor uralkodócsaládra szálljon, s ennek kellett volna életbe lépnie, amikor III. Károly halálakor csak egy lány, Mária Terézia maradt utána. Ám amikor a bajor küldött megérkezett Bécsbe Ferdinánd végrendeletének náluk lévő példányával, a Habsburgok előhúzták saját példányukat, amelyben a fiúörökös kifejezésből - csodák csodájára - már hiányzott a fiú jelző. îgy lett magyar királynő Mária Terézia, azaz a híres Pragmatica Sanctio közönséges okmányhamisítás eredménye.