Június 8-án 425 éve született Szerencsen I. RÁKÓCZI GYÖRGY erdélyi fejedelem

Rákóczi Zsigmond fejedelem fia volt, pályafutását ónodi kapitányként kezdte. 1615-től Borsod vármegye főispánja volt, majd részt vett Bethlen Gábor hadjárataiban. A segesvári országgyűlés választotta fejedelemmé 1630. november 26-án, s uralkodását azzal kezdte, hogy visszavette a magánkézbe került kincstári birtokokat, majd szép lassan megtörte a nagybirtokos főrendek hatalmát.

Erdély abban az időben az üllő és a kalapács, azaz Bécs és a török Porta között, állandó veszélyben élt, ezért nem volt mindegy, hogy a fejedelem mit cselekszik. Később sokan határozatlansággal vádolták, mert későn csatlakozott a harmincéves háborúhoz. Erdély gazdasági ereje azonban nem tette lehetővé nagyszámú hadsereg fenntartását, ezért Rákóczi határozatlansága inkább az Erdély létét óvó megfontoltságra mutat. Végül mégis csatlakozott a svédekhez és a franciákhoz, III. Ferdinánd ellen vonult, és elfoglalta az egész Felvidéket. Fukarsággal is megvádolták, pedig csak puritán, egyszerű ember volt, és buzgó református.

Annak ellenére, hogy feleségével, Lórántffy Zsuzsannával nem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem, hogy a református egyházat segítsék és támogassák, uralmuk alatt Erdélyben - szinte egyedül Európában - békében élhettek a katolikusok, az evangélikusok és az unitáriusok. Sokat tett a kultúra, az iskoláztatás fejlődéséért is.

A fejedelmet méltán nevezték később "bibliás őrállónak", hisz két dolgot tartott igazán fontosnak, a hit oltalmazását és a nemzet érdekeinek érvényesítését.