2024. augusztus 1-jén 310 éve hunyt el STUART ANNA angol királynő

II. Jakab király leánya Orániai Vilmos után, 1702. március 19-én lépett trónra. Gyöngéd, jószívű  asszony volt, de a kormányzáshoz nemigen értett. Remek tanácsadókat választott viszont maga mellé, akik rábírták, hogy folytassa a spanyol örökösödési háborút. 1706-ban az ő uralkodása alatt vonták unióba Angliát és Skóciát, s az egyesített ország azóta viseli a Nagy-Britannia nevet.

Anna uralmát igen megkeserítették a hatalmi torzsalkodások; élt még ugyanis apja, a száműzött II. Jakab, és mostohafivére, Jakab is a hatalom megszerzését tűzte ki célul, sőt utóbbi III. Jakab néven fölkelést is szított ellene. Fokozta a bajt, hogy Annának - akinek egyébként György herceg, II. Frigyes dán király fia volt a férje - nem született gyermeke, ezért a parlament úgy intézkedett,  hogy Anna halála esetén a korona a Stuart-ház hannoveri mellékágára  szálljon. A dolgok  lassan rendeződtek volna,  hiszen a parlamentben az Annát támogató whig-párt volt többségben, s vezetőjük, Marlborough herceg is a királynő mellett állt. 1710-ben azonban Marlborough kegyvesztett lett, s vele bukott a Whig-párt is. Ésszerű magyarázatot nem nagyon találtak Anna tettére, ezért féltékenységet gyanítottak a háttérben, ahogy azt Scribe Egy pohár víz című vígjátékában is olvashatjuk.

1713-ban az angolok megkötötték az utrechti békét a franciákkal, s így jutott Anglia Új-Foundlandhoz, Új-Skóciához, Minorca szigetéhez és Gibraltárhoz. Akaratát Anna nemigen tudta érvényesíteni, ezért inkább a tudományok pártolásával hagyott jó emléket maga után. (Kalendárium Press)