2024. október 20-án 170 éve született ARTHUR RIMBAUD francia költő

Élete és munkássága a világirodalom legnagyobb rejtélye és csodája. Egész életművét mindössze négy év alatt, 15-től 19 éves koráig alkotta meg, költészetével mégis a modern francia líra legközvetlenebb előfutárává vált.

Már iskolái során elárulta bámulatos tehetségét, de kamaszodva inkább a csavargásban lelte kedvét. 17 évesen megismerkedett Verlaine-nel, viharos kapcsolatuk külön fejezetet érdemelne. Sokat barangoltak együtt Európában, de a két túlhajszolt ember állandóan veszekedett, sőt, Verlaine egyszer rá is lőtt testi-lelki jóbarátjára. Ez 1873-ban történt, s ennek hatására Rimbaud felhagyott a költészettel.

Ezután bejárta a világot, az idegenlégió hajóján elutazott Jávára, de járt Kairóban és Adenben, Cipruson és Zanzibáron, élt maláj faluban és szomáli feketék között. Foglalkozott elefántcsont- és fegyverkereskedelemmel, sőt, még rabszolgakereskedelemmel is megvádolták, ami ugyan nem volt igaz, de akár igaz is lehetett volna. Nem ismert el ugyanis semmilyen kötöttséget, még a család szentségét sem fogadta el, a vallási előírásokat meg pláne. Amint be is vallotta: "Gall őseimtől örököltem a bálványimádást és az istenkáromlás szeretetét, minden vétket, haragosságot, kicsapongást..." Versei hűen tanúskodnak felfogásáról, Stefan Zweig szerint nem is valók gyenge idegzetűeknek, mert "bűzlenek a szegénységtől, szennyes ruháktól, átizzadt cipőktől, a latrinák párájától".

Önpusztító életet élt, a trópusi viszonyok felmorzsolták egészségét, még a lábát is amputálni kellett. A "széltalpú ember" végül bénán halt meg, nem sokkal 37. születésnapja után. (Kalendárium Press)