2024. december 31-én 365 éve hunyt el APÁCZAI CSERE JÁNOS tanár és filozófus
Külföldön tanult, majd az akkor alapított hardervijki egyetemen tanított. Meg is nősült, de 1653-ban mégis hazatért Hollandiából, hogy a gyulafehérvári kollégiumban taníthasson. Kiváló pedagógus volt, s pedagógiai írásai is előremutatóak. Sürgette például a világi iskolarendszer bevezetését, és hangsúlyozta az anyanyelvi oktatás megteremtésének fontosságát. Eredeti gondolataival, valamint a külföldi filozófiai eredmények hazai megismertetésével a felvilágosodás egyik magyarországi úttörője lett. Híres műve a Magyar Enciklopédia, amely az első, a kor színvonalának megfelelő hazai tankönyv volt.
Kora mégsem becsülte igazán, sokan talán nem is értették törekvéseit. Talán csak diákjai ismerték fel nagyságát, Bethlen Miklós például így emlékezett rá: "Én Apáczait mint atyámat, úgy tartottam, szerettem, becsültem, s emlékezetét ma is becsülöm". Ezen szavak olvastán könnyen gondolhatnánk, hogy egy becsületben megőszült professzorról szól a visszaemlékezés, de nem, Apáczai nagyon fiatalon halt meg, nem érte meg 35. születésnapját. Éppen 
szilveszter éjjel adta vissza lelkét a Teremtőjének, az előbb idézett Bethlen szerint azért, "hogy az égben mondhassa igazán és örökké: Az új esztendőben mi vigadjunk..." (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen látható könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Vespasianus császár idősebb fia volt, aki a korabeli szokásoknak megfelelően, fiatalon a katonai tudományok elsajátításával foglalatoskodott. Atyja parancsnoksága alatt harcolt Britanniában, majd követte Vespasianust Judeába is. A zsidó háborút végül neki kellett befejeznie, mert időközben apja a császári trónra lépett. 70-ben elfoglalta Jeruzsálemet, s fényes diadalmenetben vonult be Rómába, diadalíve ma is áll. Apja halála után, 79-ben lépett trónra, s bár korábbi kicsapongó élete miatt a nép igen félt uralkodásától, végül Titus az egyik legderekabb császára lett Rómának. Száműzte a besúgókat, a felségsértők kegyelmet kaptak, halálos ítéleteket pedig egyáltalán nem hozott. Jólelkű ember volt. Jellemző erre egy fennmaradt története: Egyszer ebéd közben eszébe jutott, hogy aznap még nem segített senkin, s ekkor mondta híressé vált szavait; "Amici, diem perdidi", "Barátaim, elfecséreltem egy napot". Jótékonyságának gyakorlására rövid uralkodása alatt számos lehetősége adódott, akkor tört ki például a Vezúv, s temette el Pompejit. Testvérének, Domitianusnak még azt is megbocsátotta, hogy az életére tört, s meg akarta dönteni uralmát. Ez volt egyetlen cselekedete, amit a rómaiak a szemére vetettek, a trónon ugyanis Domitianus követte, aki visszahozta a rémuralmat Rómába. 
(Kalendárium Press)
A kritikai realizmus legnagyobb német irodalmára volt, pedig csak majdnem hatvanéves korában jelent meg első regénye. Ennek ellenére ifjonti hévvel támadta a visszahúzó tradíciókat, "megtámadhatatlan igazságok egyáltalán nem léteznek, s ha vannak is, akkor unalmasak" - írta egy helyütt, s ennek szellemében alkotta műveit. Messze leghíresebb regénye az Effi Briest, amely egy tragikus házasság története. A könyvet többen is feldolgozták filmen, például Wolfgang Luderer Angelica Domröse főszereplésével. A leghíresebb adaptáció azonban Rainer Werner Fassbinderé, aki Hanna Schygullára bízta a főszerepet, s a film óriási sikert aratott.
Utolsó, Tóparti kastély című könyve amolyan kedves búcsúzás. 78 évesen írta, de bölcs derűvel még ebben is előretekintett, amint meg is jegyezte benne: "Szeressünk minden régit, amennyiben erre méltó, de élnünk tulajdonképpen az újért kell". (Kalendárium Press)
A cikkben említett két híres regénye, az Effi Briest és a Tóparti kastély is antikvár példányban rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Stefan Zweig szerint ő volt "Európa lelkiismerete", mind irodalmárként, mind közéleti emberként a nemzetek közötti megértést hirdette, a két világháború között például éveken át küzdött a német-francia megbékélésért, amely akkortájt igencsak bátor lépésnek számított. Természetesen keményen fellépett a fasizmus ellen, s a sors furcsa fintora, hogy hazája felszabadulását csak néhány hónappal élte túl.
Legismertebb műve A szerelem és halál játéka, amelyet manapság is nagy sikerrel játszanak a színházak szerte a világon. Képzett zenetörténész volt, s ebbéli tudását szépirodalmi műveiben is felhasználta, miáltal írásai egészen sajátos hangulatúak. Egyébként első irodalmi sikerét is egy zenei tárgyú könyvvel, Beethoven életrajzával aratta. Később is írt életrajzokat, remek monográfiát például Mahátma Gandhiról. 1915-ben igazságszeretetét és művészetét Nobel-díjjal ismerték el. (Kalendárium Press)
Hősünk a Vészhelyzet című filmsorozat szereplőjeként lett nálunk is ismert, Pratt doktort alakította, akinek van egy kissé fogyatékos testvére, aki állandóan balhéba keveredik.
Inkább egy hirtelen ötlettől vezérelve elment egy szereplő-válogatásra, s ha nem választják ki, ma bizonyára börtöntöltelékként élne, ha egyáltalán megérte volna a mai napot. Jellemző különben, hogy még rendes fényképe sem volt magáról. Spike Lee viszont azonnal felfigyelt rá, és rögtön bevette a Nepperek című filmjébe. Mekhinek ugyebár nem volt idegen a drogdíler szerepe, ám meglepő módon az is kiderült, hogy született tehetsége van a színészethez. Nem is engedték elkallódni, felfedezése óta folyamatosan forgat, nálunk is vetített filmje például A mama főztje, a Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron, a 8 mérföld és a Brian éneke.
És mint említettük, bekerült a Vészhelyzetbe, s ezzel végleg a sztárok közé küzdötte fel magát. Sőt, énekel is, elkészítette első rap-lemezét, és üzleti életben is megtette az első lépéseket. Múltját azonban nem feledi, egykori barátait - pontosabban fogalmazva: bűntársait - is szeretné a törvénytisztelő polgárok sorában látni, ezért szerencséjét kihasználva elcipeli őket saját filmjei forgatására, és különböző munkákat szerez nekik. (Kalendárium Press)
Az oroszok talán legkiválóbb uralkodójának, Nagy Péternek a lánya volt, s 1741-ben palotaforradalom segítette trónra. Pedig szegényről sok mindent el lehetett mondani, a legkevésbé azt, hogy uralkodásra termett. Az államügyek nem érdekelték és legendásan lusta volt. Az oroszok - főként a katonák - mégis bíztak benne, elsősorban amiatt, mert a cári udvarban hiányos tudásával még mindig kirítt műveltségével. Azt ugyan ő sem tudta például, hogy Angliát és Franciaországot a La Manche-csatorna választja el egymástól, de az udvar fele írni sem tudott, úgyhogy nem kellett szégyenkeznie, kivált, hogy több idegen nyelvet is sikerült elsajátítania. Még ahhoz is volt esze, hogy belássa, nem káprázatos tudásával fogja beírni a nevét a történelemkönyvekbe, ezért aztán elhatározta, hogy a hatalmas birodalom legszebb asszonya lesz.
Egyébként sem volt csúnya, mégis szinte egész álló nap magával foglalatoskodott, mivel azonban a jó ízlésnek híján volt, az eredmény bizony felemásra sikeredett. Szentül hitte például, hogy az oroszoknak az ébenfekete hajú nők tetszenek, ezért gyönyörű szőke haját feketére festette. Arról is meg volt győződve, hogy az ékszerek emelik a nők szépségét, s mivel anyagiakban nem szenvedett hiányt, magára aggatott mindent, ami a keze ügyébe került, úgy nézett ki, mint egy karácsonyfa. A férfiak persze egymást letaposva udvaroltak neki, s ő bizony nemigen mondott nemet.
Fél életét ágyban töltötte, ahol az orosz társadalom minden rétege megfordult, az egyszerű muzsikoktól a katonákon át az előkelő hercegekig, híres szeretője, Alekszej Razumovszkij, "az éjszaka cárja" például ukrán parasztból lett gróf, s éppen kántorként szolgált az udvari kápolnában, amikor a cárnő szeme megakadt rajta. Legendák jártak Erzsébet ruhatáráról is, állítólag 15 ezer ruhája volt, amire különben alig volt szüksége, hiszen a nap nagy részében pongyolát viselt, tudjuk miért...
Ki tudja miért, de valahogy törvényszerű, hogy a legnagyobb sztároknak nehéz gyermekkor jutott. Az ő esetében azt történt, hogy tinédzser korában szétszakadt a családja, erre bánatában züllésre adta a fejét. Mint bevallotta: "tizenévesen utcalányoknál koldultam szeretetet", és tizenöt évesen alkoholmérgezéssel az utcáról vitték kórházba. Azt követően internátusban élte életét, még szerencse, hogy tanulni szeretett, így végül újságíró lett belőle.
Kisebb szerepekkel kezdte, és ma már kétszeres Oscar-díjas sztár, aki egy-egy forgatásért tízmilliókat vesz fel a pénztárban. Minden műfajban remekel, egyaránt kiválóan játszik Shakespeare-adaptációban - Kenneth Branagh is meghívta Sok hűhó semmiért című filmjébe -, filmdrámában, mint volt a Philadelphia vagy a Malcolm X, de akciófilmben, thrillerben és vígjátékban is.
feleségével él, akit nem csal meg, pedig a People magazin 1998-ban őt választotta meg a világ legszexisebb férfijának. Pár éve egy partin két becsípett modell el akarta csábítani, mire ő azonnal elhagyta a rendezvényt, s később magyarázatát is adta: "Csak nem képzelik, hogy egy egyéjszakás kalandért tönkreteszem csodálatos házasságomat?" Harmonikusan él a feleségével, boldogságban nevelte fel négy gyermekét, a becsületes munka és példás erkölcs fontosságára tanítva őket. (Kalendárium Press)
A XX. század egyik legnagyobb magyar színművésze volt, ezt nem is kell mondani azoknak, akik látták például a Bánk bán címszerepében, látták általa megformálni Ádám, Kossuth, Görgey, Falstaff vagy Galilei alakját, a Hegedűs a háztetőn című musical főszerepében pedig olyan alakítást nyújtott, hogy minden későbbi Tevjének embertpróbáló feladat lesz megbírkózni emlékével, hiszen ki tudná úgy énekelni, hogy "Ha én gazdag lennék", mint ő. Othello alakítását a honi színikritika egyöntetűen a magyar színháztörténet fordulópontjának tekinti. S amellett, hogy művészi téren a legcsekélyebb mértékben sem engedett az általa rendkívül magasra tett mércéből, a nagyközönség körében is hallatlan népszerűséget szerzett, Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob vagy A fekete város című kosztümös filmjei ma is állandó műsorszámai a tévék ünnepi kínálatának.
Pedig szigorú ember volt, a mai világ talmi csillogását elvetve gyakran emlegette, hogy a siker kedvéért ő nem fog a slicce körül babrálni. Magánéletében is kemény volt, szilaj természete nem csak a színpadon érvényesült, őszintén szeretett és gyűlölt - ez utóbbit ezért alig-alig -, szerette a férfias dolgokat, jókat evett, ivott, s jellemző, hogy kedvenc időtöltésének se a römit vagy sakkot választotta, hanem a lovaglást. Saját lovai voltak, és annak idején az únyi ugróderbit tán meg sem rendezték volna nélküle.
A kétszeres Kossuth-díjas művész élete utolsó éveit visszavonultan töltötte lajosmizsei tanyáján, szeretett felesége, B. Élthes Eszter társaságában. Aki különben Férjem, a komédiás címmel nagyszerű könyvet írt róla. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press 
Igazi polihisztor volt, egyaránt jártas a néprajzban, az őstörténetben, a biológiában, a zoológiában, a nyelvészetben és a régészetben, s parlamenti képviselőként is tevékenykedett. Egy időben fényképész műterme volt, ezen vállalkozását azonban élete legnagyobb kudarcaként kellett elkönyvelnie. Társaival még perbe is keveredett, miáltal úgy megutálta még a fényképet is, hogy sokáig könyveit sem engedte képekkel illusztrálni.
Kiváló stílusban írt, nagy tárgyi tudását élvezetesen adta elő, híres könyve A madarak hasznáról és káráról, valamint A magyar halászat könyve. Az általa létrehozott Madártani Intézet ma is működik. Céljául Herman a madártan művelésén kívül a természetvédelem felkarolását szabta, így e területen az egyik első magyar hivatalos szervezetnek tekinthető. Az intézet tevékenysége igen fontos a természetvédelem terén, a madárvédelem gyakorlatában, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmények Magyarországra háruló feladatainak végrehajtásában.
Különben nem volt olyan békés természetjáró, mint gondolhatnánk, évekig csatázott a különböző harctereken, részt vett például a lengyel felkelésben, egyszer még a kalapját is keresztüllőtték. (Kalendárium Press)
Kicsit molett, de csinos, szemrevaló angol lány volt, akinek azonban fiatalon valahogyan félresiklott egészséges szexuális fejlődése. Az udvarlók közeledése persze őt is kellemes borzongással töltötte el, ő pedig az Úrhoz fohászkodva kért segítséget, mitévő legyen. Az Úr csakhamar válaszolt is neki, s azt mondta, szakítson a halandó férfiakkal, mert hamarosan ő fogja világra hozni az új Messiást.
ez a legkevésbé sem zavarta, idővel csak azt vetette fel néhány tévelygő, hogy Joanna már 63 éves, és sehol az új Megváltó. Nem lehetett tovább húzni a dolgot, Joanna egy szép napon bejelentette; teherbe esett. A szenzációs hír nyomán valóságos tömeghisztéria tört ki, háza körül százak lesték nap mint nap a fejleményeket, s hogy Isten fia ezúttal ne jászolba érkezzék, csodálatos bölcsőt is csináltak a kisdednek. Joanna azonban csak nem akart megszülni, sőt, váratlanul meg is halt.
Hívei persze ezúttal is valami isteni tervet sejtettek a háttérben, napokig nem engedték eltemetni prófétanőjüket. Holttestét végül csak felboncolták, s kiderült, Joanna nem is volt terhes. Nehogy azt higgye bárki, hogy ez felnyitotta követői szemét, sőt, hatása máig tart, honlapjaival tele van az internet. (Kalendárium Press)
Nápolyi és szicíliai király volt, háromévesen lépett, illetve tipegett a trónra, de gyermekként természetesen nem ő uralkodott. 14 évesen azonban a pápa nagykorúvá nyilvánította, s ettől fogva ténylegesen is ő kormányozta egyre gyarapodó birodalmát.
végül csak elutazott a Szentföldre, elfoglalta Jeruzsálemet, mialatt a hálás egyházfő zsoldossereggel tört be országába. Miután pedig a pápa észjárása szerint kiátkozott személy nem vezethetett keresztes hadjáratot, a siker után ismét egyházi átok alá vette Frigyest. Miután pedig Jeruzsálem úgymond "befogadta" az eretnek császárt, Caesarea érseke kiátkozta Jeruzsálemet, a kereszténység szent városát is! Frigyes segítségével került Szent Péter trónusára IV. Ince pápa is, aki a keresztényi szeretet nagyobb dicsőségére rögvest kiátkozta.
Jair Ventura Filho a polgári neve, és kivételes tehetsége, adottságai és játékstílusa miatt már fiatalon a legendás Garrincha utódjául szánták. 15 évesen már profi játékosnak szerződtette le a Botafogo, s csakhamar bekerült a válogatottba is, így a süvölvénynek az 1966-os világbajnokságon megadatott egy csapatban játszani példaképével. Az 1970-es világbajnokságon ért fel a csúcsra, amikor azt a ritka bravúrt vitte végbe, hogy a csapat minden mérkőzésén gólt lőtt, s végül nagy szerepe volt abban, hogy a brazilok megnyerték a vébét. Emlékezetes parádét produkáltak csapattársával, amikor Rivellino szabadrúgása során beállt a sorfalba, és a labda elrúgásának pillanatában hasravágta magát, a labda pedig az ő helyén jutott át a sorfalon, gyakran egyenesen be a kapuba. Ez a csel azóta megszokott eljárás, s ez az igazi megtiszteltetés. De jutott neki egyéb is persze, nyert Brazil Kupát és Libertadores Kupát, és az is egyfajta kitüntetés, hogy 106 alkalommal játszhatott a 
világ legjobbjának számító brazil válogatottban, három világbajnokságon járt, 1982-ben, 38 évesen öltötte fel utoljára a címeres mezt. Az európai drukkerek is megismerhették képességeit, az Olympique Marseille játékosa volt, de igazi labdavirtuóz lévén - aki a focit játéknak és nem harcnak fogta fel - nem nagyon feküdt neki a fegyelmezett játék, haza is ment nemsokára. Visszavonulása után sem szakadt el a focitól, edző lett, az afrikai Gabon szövetségi kapitánya is volt. (Kalendárium Press)
Rettentő önbizalma és egészséges becsvágya ellenére nehezen indult a pályája. Nem abban a tekintetben, hogy nem kapott szerepet, sőt éppen azzal, hogy kezdetben túl sokat is foglalkoztatták, de "akasztófavirág kinézete" miatt sajnos szinte kizárólag gengszter-szerepekben. Első alakításainak listáján kilenc elvetemült gonosztevő és nyolc halálra ítélt bűnöző szerepelt, s további tizenkét filmjében halt erőszakos halált. Egy bátor rendező aztán megpróbálta rábízni egy hősszerelmes figuráját, de az első jelenet után el kellett venni tőle a szerepet, mert - amint reménybeli partnere, Bette Davis 
elmondta - "ahogy Bogart követett a peronon, olyan baljós benyomást keltett, mint egy tolvaj, aki ki akar rabolni, és a legkevésbé sem hasonlított egy vallomásra készülő férfihoz." A Casablancához azonban pont erre a figurára volt szükség, aki a ballonkabátja gallérját is olyan férfiasan tudja megigazítani, hogy bomlanak utána a nők. S így is történt, Bogart meghódította egész Amerikát. A nők a lábai elé borultak, későbbi felesége, Lauren Bacall is a Casablancában lett szerelmes belé. (Kalendárium Press)
Világraszóló jelentőségű útjára 1497. július 8-án indult el, s kalandos körülmények között el is jutott Indiába, méghozzá úgy, hogy megkerülte Afrikát. Egyébként ő volt az első ember, aki Afrikát körülhajózva jutott el a távoli földrészre. Samudri rádzsa azonban igencsak ellenségesen fogadta a portugálokat, így Vasco da Gama kénytelen-kelletlen elmenekült az országból, 1499. szeptember 8-án érkezett vissza Lisszabonba. A város egész lakossága kitörő örömmel fogadta a megmaradottakat - a 160 elindult közül 55 tért haza -, a király pedig bőkezűen megjutalmazta az expedíció vezetőjét. Pedig akkor még nem is tudta, hogy Vasco da Gama felfedezése pár éven belül Lisszabont a keleti kereskedelem központjává teszi. Az afrikai út felfedezése után ugyanis a Földközi-tenger szinte elnéptelenedett, 
Velence és Genova hatalma pedig lehanyatlott. 1502-ben már húsz hajóval indult vissza Indiába, s megérkezését követően három nap alatt megdöntötte a rádzsa hatalmát. Csodálatos kincsekkel megrakottan tért haza, amint egy beszámoló írta: "... tiszta aranyból öntött bálványszobrot is hozott, amelynek a szeme smaragdból volt és a mellét rubinok ékesítették". Ebből építették fel egyébként a 
belemi székesegyházat. Legközelebb már alkirályként tért vissza Indiába, s végül ott is halt meg. Hamvait természetesen hazavitték, és emlékét máig őrzik a hálás portugálok. (Kalendárium Press)
Szinte élete utolsó percéig játszott, a legnagyobb magyar művészek egyike volt. 87 évesen még ő súgott a szerepéből kiesett Szigeti Jenőnek, pedig már járni is alig bírt. Mármint az életben, mert színpadon röpködött, sőt, fellépése előtt már félretette a botját, ráripakodva a segíteni akaróra: "csak nem képzeli, hogy bottal megyek a színházba?!"
Az előadás szenzációja volt, hogy Erzsébetet a kor másik zseniális művésze, Jászai Mari alakította, s a két színésznő az életben nem nagyon kedvelte egymást. Szerep szerinti összecsapásuk ezért különleges töltéssel gazdagodott. A kirobbanó sikerű premier után Jászai odalépett hozzá, s ennyit mondott: "Jól van Emmuka!". Márkus Emília pedig egész életében erre a három szóra volt a legbüszkébb.
Pedig elismerő méltatásban jócskán volt része: "... a klasszikus magyar színjátszás legnagyobb élő képviselője, de egyúttal az élő magyar színművészetnek is legnagyobb klasszikusa" - mondta róla valaki. Halála előtt pedig Paulay Erzsi így kesergett: "ha Márkus Emília meghal, szegényebb lesz a világ, és fejfájára rá kell írni: meghalt a báj..." (Kalendárium Press)
Közismerten élvhajhász ember hírében állt, s ennek köszönhette életét, Nero császár ugyanis nem tartotta veszélyesnek, így nem bántotta. Még consul, sőt később Africa, Galba császár alatt pedig Alsó-Germánia helytartója is volt. Galba meggyilkolása után aztán katonái császárrá kiáltották ki, de vetélytársa is akadt a szintén császárrá emelt Otho személyében. Otho azonban öngyilkos lett, mire Vitellius egyedül maradt a trónon. Pár hónapos uralkodása alatt is sikerült megutáltatnia magát alattvalóival, erőszakos kormányzása és fényűző életmódja általános megütközést keltett. Szívfájdalom nélkül küldött a halálba bárkit, ha vagyonára szemet vetett, de még így is kiürítette az államkincstárt, pedig alig fél évig volt a dúsgazdag Róma császára. Enni különösen szeretett, egzotikus ételekkel rakatta tele asztalát, s úgy teletömte magát, hogy mindig rosszul volt. Kegyetlenkedéseit hamar megelégelték a rómaiak, Keleten Vespasianust kiáltották ki császárnak, a pannóniai légiók pedig fegyverrel vonultak Róma felszabadítására. Végül gyáván halt meg, a Sóhajok lépcsőjén könyörgött az életéért, de szörnyű kínzások közepette 69-ben meggyilkolták. (Kalendárium Press)
Szigorú vallásos nevelést kapott, felnőve talán éppen ezért vetette bele magát a könnyed életbe, udvarolt kora híres színésznőinek, Du Parc és Champmeslé kisasszonyoknak, ez utóbbi szépség kegyeiért Sévigné márkiné fiával kellett megküzdenie.
A király persze dühösen vonta felelősségre, hiszen Racine évi 1500 livre jövedelmet kapott tőle, pontosan annyit, mint az egész Tudományos Akadémia. Racine azonban ügyesen kivágta magát, s remekművekkel hálálta meg a támogatást, tragédiái a francia klasszicizmus legcsodásabb irodalmi alkotásai.
Messze leghíresebb drámája a Phaedra, de darabjait nem könnyű előadni, csak a legfelkészültebb színházak tudnak megbirkózni vele. (Kalendárium Press)
Maurice Gibb[/caption]
Robin Gibb[/caption]
Mígnem ismét jött Robert Stigwood, a kitűnő szimatú menedzser, és rábeszélte őket a folytatásra. De ez már egy másik Bee Gees volt: a diszkóhullám hátán száguldottak ismét a siker csúcsaira. De míg új lemezeiket éppencsak vették, a negyven régi dalukat tartalmazó válogatás-albumuk világszenzáció lett.
Modern és klasszikus darabokban egyaránt sikereket aratott, leghíresebb alakítását Mephistóként nyújtotta. Rendezett is, majd 1934-ben a Porosz Állami Színház főintendánsává nevezték ki. Ezen beosztásában több üldözött színészt mentett meg a náciktól, ennek ellenére sógora, Klaus Mann törtető karrieristának tartotta, s e szellemben írta róla híres regényét, a Mephistót. Amely közel sem remekmű - a háború után mint gyűlöletkeltő művet be is tiltották -, mégis világszerte ismert, Szabó István ugyanis felhasználásával forgatta Oscar-díjas filmjét. Maga Gründgens túlélete a háborút, sőt színészi pályafutását is folytatta, és a háború ismét ismét megformálta híres szerepét, Mephistót. Filmezett is, játszott például a Fritz Lang által rendezett "M, egy város keresi a gyilkost" című moziban. Az ellentmondásos - köztudottan homoszexuális - művész 1963-ban hunyt el. (Kalendárium Press)
Sheffieldben született, s igen nyomorúságosan indult neki az életnek; volt lakatos és benzinkutas. 1964-ben a kiváló Lennon-McCartney egyik dalát énekelte lemezre, de nem aratott valami nagy sikert, úgyhogy visszament benzinkutasnak. 1969-ben - vagyis 55 esztendeje - szintén megpróbálkozott egy Lennon-McCartney számmal, s az "Egy kis segítség a barátaimtól" című dal már egyenesen a slágerlista élére ugrott. Ezt a dalt énekelte el a legendás woodstocki fesztiválon is, nagy sikerrel. Később számos világslágert komponált és énekelt, olykor azonban évekig eltűnt, s nem hallottunk róla. Hallgatásának többször volt oka labilis idegrendszere és kábítószeres botránya. 
A legnagyobb elismerést a 9 és fél hét című film betétdalával aratta, és világraszóló sikere volt a csodálatos, de sajnos már szintén halott Whitney Houston főszereplésével készült Több mint testőr című film zenéje. (Kalendárium Press)
Ír származású volt, de angol írónak tartották, holott néhány könyvét franciául "követte el". Első jelentős műveit a negyvenes évek végén tette közzé, nem nagy sikerrel. Leghíresebb művét, a Godot-ra várva című drámáját 1952-ben írta, s annak sikerét sosem tudta megismételni. Pedig 1969-ben megkapta a Nobel-díjat, de műveit, amelyeket az elidegenedés érzése jellemez, elég nehéz olvasni. Színdarabjait már sokkal könnyebb nézni, különösen az 1970-ben "írt" Lélegzet című darabját, amely mindössze fél - nem tévedés fél - percig tart. Szereplők, párbeszédek, cselekmény nélkül. A darab során a színpadon egy égő szemetesvödör áll, s közben gyermeksikolyok és egy nehezen lélegző ember hangja hallatszik. (KalPress)
A szöuli olimpia háromszoros aranyérmes vágtázónője megdöntötte a 100 és 200 méteres síkfutás világcsúcsát is, úgyhogy méltán volt nevezhető világsztárnak. Éppen 30 éve, 1989-ben vonult vissza, majd sok mindennel foglalkozott, így például divattervező ügynökséget is indított, s ő készítette az Indiana Pacers profi kosárlabda csapat egyenszerelését, amely óriási sikert aratott. A szimpatikus Flo-Jo állítólag epilepsziás roham következtében halt meg 1998-ban, bár talán az a vélekedés is megalapozott, hogy korai halálát a doppingszerek okozták. (KalPress)
Alig hihető, de a szép szőke színésznő gyermekkorában csúnya volt és duci, ha az anyukája nem nyüstöli állandóan, sosem lesz belőle filmsztár. A kedves mama azonban semmit nem bízott a véletlenre, kilencévesen már szereplőválogatásokra cipelte, tizenhárom évesen ügynököt fogadott mellé, és Atlantából Kaliforniába költözött vele. A papa nem játszott szerepet az életében, kisstílű bűnözőként kereste a betevőt és a bajt, de szerencsére hamar lelécelt tőlük.
hálószobában. Aki erre kiadta az útját, de már későn; Brittany megcsinálta a szerencséjét, és rögtön új barátot is talált Ashton Kutcher személyében. De Ashton is hamar ráunt a lányra, összeállt a nála 23 évvel idősebb Demi Moore-ral, ami nagyon rosszul esett Brittany-nak, ezért bosszúból halálra cikizte szegény Ashtont. De nehogy azt higgye valaki, hogy Brittany egy napig is magányos maradt, Ashton után volt egy vőlegénye is, de nem lett házasság a vége, mert a lány időközben az ICM főnökének ágyában landolt, de hát mit tehetett ő arról szegény, hogy sosem hozta össze a sors egy rendes, becsületes autógyári szakmunkással. Ami már csak azért is elképzelhetetlen volt, mert a kedves mama állandóan ott volt a háta mögött, s 
gondoskodott róla, hogy a kislánya mindig jó időben, jó helyen legyen.
Mozgalmas gyermekkora volt, szívesebben járt csavarogni, mint iskolába, s még szinte kamasznak számított, amikor - persze a csak a jó balhé kedvéért - filmezni kezdett. Jean-Jacques Beineix fedezte fel, no, nem a tehetségét, hanem vonzó idomait, ezért aztán a 21 éves lányra bízta a Betty Blue - nálunk 37, 2 fok címmel vetített - film főszerepét.
Szép mese és az Egy asszony bosszúja című filmek nézői is inkább vonzó idomaiban, mint drámai szerepformálásában gyönyörködtek. Pedig a formás kis tinédzser lassanként igazi színésznővé érett, olyan rendezők foglalkoztatták, mint Claude Lelouch és Jim Jarmusch. Utóbbi kifejezetten neki szánta Éjszaka a Földön című filmjének főszerepét, és hasonlóan tett Abel Ferrara is Filmszakadás című művében. Sőt, Quentin Tarantino eredetileg vele akarta eljátszatni Ponyvaregény című filmjében Maria szerepét, de az 
együttműködés végül nem valósult meg - a botrányhős amerikai rendező legnagobb bánatára.
Egy fogpaszta-reklámban tűnt fel, és szinte berobbant a filmvilágba. A producerek őt szánták ugyanis a meghalt Marilyn Monroe utódjául. A szépsége meg is volt hozzá, a szája szögletében megbúvó anyajegy pedig külön izgalmassá tette az arcát, úgyhogy nagy reményekkel indult a pályán.
A huszonötödik óra, a Különleges játékok, a Margot királynő, a Casanova '70, A fekete tulipán és A tenger zamata. Igazi szupersztár azonban mégsem lett Hollywoodban, ahhoz ugyanis túl erényesnek bizonyult. Egy producert például egyszerűen kihajított, amikor az attól tette függővé, megkapja-e egy film főszerepét, ha kedves lesz vele, és nem ez az elvárt viselkedés arrafelé szőke szépségektől. Ő inkább négy év után hazatért a férjéhez és a gyerekéhez, boldogan élt családi körben, s csak akkor filmezett, ha a kedve tartotta.