2024. december 18-án 145 éve született PAUL KLEE svájci festő és grafikus
Sokoldalú tehetség volt, ezért 35 éves koráig nem is tartotta magát festőnek. Izgatta az irodalom, maga is remek verseket faragott, sőt, a berni városi zenekarban hegedült is.
Képzőművész pályafutását grafikákkal kezdte, amelyek témáját egyébként olvasmányélményeiből vette. Azért is foglalkozott a rajzzal, mert a színek nem érdekelték, annál inkább a vonalak. "A természetelvű tanulmányaim során szerzett új erőknek köszönhetően ismét saját területemre, a pszichikai improvizációk mezejére léphetek. Itt, ahol a természet csak közvetve kapcsolódik be, megint megkísérelhetem formába önteni mindazt, ami a lelkem nyomja, és feljegyezni azokat a tapasztalatokat, amelyek maguktól vonallá alakulhatnak" - írta egyszer, s annak, aki ezen okfejtést nem tökéletesen érti, legyen vigasz, hogy a kritikusok éppen
a "lelkiállapotának hullámzásaiból összetevődő képzelet-világát" értékelték. S talán egész életében a vonalak strukturáit böngészte volna, ha el nem kerül Észak-Afrikába, ahol ezt írta naplójába: "A szín lenyűgözött... egyszer s mindenkorra... A szín és én egyek vagyunk. Festő vagyok".
Ettől fogva szép színes képeket festett, amelyeken azért senki ne keressen afrikai tájakat. A híres Tűz este című festményén se fedezhető fel se tűz, se este, ettől függetlenül a New York-i Modern Művészeti Múzeum féltett kincse. (Kalendárium Press)
Kiemelkedő jogászi munkássága is megérné a méltatást, de mégis művelődéstörténeti írásai kapcsán emlegetik a nevét - nem véletlenül. A tekintélyes jogtudós ugyanis mintegy hobbiként művelődéstörténeti érdekességek gyűjtésével foglalkozott, s e tekintetben nincs párja a magyar irodalomban. Hatalmas forrásfeldolgozó munka eredményeként számtalan rendkívül érdekes apróságot szedegetett össze, amelyek sokszor nem látszanak fontosnak, de az igazi történészek tudják; sokszor ezeken a csip-csup dolgokon fordult meg a történelem kereke. Gyűjtéseit témakörönként csoportosítva adta közre, s a Hatalom és pénz, A könyv komédiája, A pénz komédiája, vagy Az emberi butaság kultúrtörténete című könyvei nagyon népszerűek lettek. S azok még ma is, hiszen szellemesen, finom iróniával írt könyveit naponta keresik az olvasók az antikváriumokban. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a 
A Marcali MEDOSZ csapatában volt először igazolt labdarúgó, de pályautása az Újpesti Dózsához kötődött. A lila-fehérekkel nyolcszor nyert bajnokságot, háromszor kupát, és alaposan kivette a részét a csapat sikeréből, hiszen ötször volt az NB-I gólkirálya. Egyébként az újpesti gárdában 418 bajnoki meccset játszott, és összesen 303 gólt rúgott. A gólerős csatár természetesen a válogatottba is bekerült, 76-szor öltötte magára a címeres mezt.
ő volt a tokiói olimpia gólkirálya, az olimpiai bajnokságot is az ő aktív közreműködésével nyerte meg a magyar csapat, s máig egyedülálló 1964. október 11-i teljesítménye, amikor a Marokkó elleni 6-0-ás győzelemmel végződött találkozó valamennyi gólját ő lőtte. Az 1964-es Európa-bajnokságon társaival "csak" bronzérmet szerzett, de azért emlékeztessünk rá, hogy a bronzmeccsen Dániát vertük meg 3:1-re, az első gólt Bene lőtte. Aki ott volt az 1966-os világbajnokságon is, amelyen - a mai fiatalok talán el sem hiszik - 3:1-re vertük meg a brazilokat, és Farkas bombagólján kívül Bene Feri is máig emlékezetes gólt rúgott. S a braziloknál olyan játékosok játszottak, mint Djalma Santos, Gerson, Garrincha, Jairzinho és Tostao. Bene visszavonulása után edző lett, ült a Dózsa kispadján, és volt az olimpiai válogatott edzője.
A tokiói magyar olimpiai siker 40. évfordulójára különben 29 tagú magyar küldöttség utazott ünnepelni a japán fővárosba, s a honi labdarúgás állapotára oly jellemző módon a gólkirály Bene Ferenc - természetesen - nem fért be a japán szövetség által meghívott és vendégül látott küldöttségbe. De már nem lehet helyrehozni ezt a szégyent, a kiváló labdarúgó 2006-ban meghalt. (Kalendárium Press)
A sólyom tekintetű, cserzett arcú színész a "makaróni western" egyik legnépszerűbb alakjának számított, annak ellenére, hogy amerikai volt, holott a "makaróni western" műfaja tipikusan olasz, innen kapta az elnevezését is.
sokak szerint a legsikeresebb világsztárok egyikévé válik. De így sem volt oka persze panaszra, hisz olyan filmekben játszott, mint az Egy marék dollárért, a Még pár dollárért többért, az Embertől emberig, vagy A halál kedden érkezik. A tiszteletbeli olasz - aki egyébként holland származású volt - természetesen szerepelt amerikai filmekben is, nálunk is ismert mozija a Vérdíj, a Fegyveres válasz, A nagy leszámolás és a Menekülés New Yorkból, mely utóbbi egyike legsikeresebb nem vadnyugati filmjeinek.
Miután egy autóbaleset következményeként sosem ülhetett lóra többé, új feleségével egy lakberendezési céget vezetett, de a filmezéssel sem szakított végleg. Végül szívroham vitte el 1989-ben. (Kalendárium Press)
Híres milliomos család gyermeke volt, és kalandos ifjúság jutott osztályrészéül, apja például a Titanic tragédiája során fulladt vízbe. Ő maga húszévesen Párizsban telepedett le, ahol férjhez ment Laurence Vail festőművészhez, akivel igencsak viharos házaséletet élt, de a művészekből nem ábrándult ki, hiszen válásuk után a világhírű német festő, Max Ernst felesége lett. Férjei mellett szerette - és ismerte - meg a művészeteket, így azután Párizs német megszállásakor fillérekért festményeket vásárolt. Amelyeket később felajánlott a Louvre-nak, de a világhíres múzeum nagytudású szakértői értéktelen vacaknak nyilvánították gyűjteményét, és nem vették át a képeket. Erre Peggy mérgében hazaküldte Modigliani, Paul Klee, Georges Braque, 
Joan Miró mázolmányait, majd ő is utánuk utazott, és galériát nyitott belőlük New York-ban. Aztán lassan kiderült, hogy gyűjteménye mégiscsak ér valamit, sőt, a Guggenheim Múzeum lett a kortárs képzőművészet egyik leggazdagabb tárháza. De Amerikát nem a romantikus szépasszonynak találták ki, 1948-ban be is zárta galériáját, és Velencében, a Canale Grande 
partján vett egy palotát, amelyet felbecsülhetetlen értékű műkincsekkel hordott tele. Élete utolsó több mint negyedszázadát a lagúnák városában töltötte. Halála után palotájából múzeumot csináltak, ami ma is látogatható. (Kalendárium Press)
A gyönyörű olasz nők közül is kitűnt kivételes szépségével, 1947-ben megválasztották az Örök Város szépségkirálynőjévé. Persze felfigyeltek rá a filmesek is, statisztaként sokat foglalkoztatták. Tehetségét azonban csak a negyvenes évek híres filmművészeti mozgalmának, a neorealizmusnak az alkotói ismerték fel. Így azután olyan művészekkel dolgozhatott együtt, mint Vittorio De Sica, Mario Monicelli, Pier Paolo Pasolini és Luchino Visconti.
repülőszerencsétlenségben, s a tragédiát sosem tudta feldolgozni. Az emlékek elől még hazájából is elmenekült, Madridban telepedett le, s ott halt meg három év múlva, 1989-ben. (Kalendárium Press)
Idén márciusban volt születésének 120. évfordulója, úgyhogy duplán megérdemli, hogy megemlékezzünk róla, s azért mégis inkább most, mert halála igencsak rejtélyes.
Legalábbis így tudtuk sokáig, ám pár éve a német Bild magazin egyik újságírója a hivatalostól gyökeresen eltérő verzióval állt elő. Az illető Washingtonban, az amerikai titkosszolgálat iratai között megdöbbentő dokumentumokat talált: ezek szerint Glenn Miller valóban a harc mezején, de nem a fegyverek tüzében, hanem ágyban, párnák között esett el. A Csatornát ugyanis annak idején épségben, egészségben átrepülte, majd Párizsba érkezve első útja egy bordélyházba vezetett. Ott, egy prostituált karjai között mondta fel sokat próbált szíve a szolgálatot. Szép halál ugyan, de propaganda-szempontból nagyon kínos - volt is elég dolga az amerikai titkosszolgálatnak, amíg a nyomokat eltüntette. Hatalmas csapást mért volna ugyanis az amerikai hadsereg harci moráljára, ha az ügy kitudódik, és odalett volna Glenn Miller nimbusza is. (Kalendárium Press)
A pécsi egyetemen, majd az Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében dolgozva kezdetben szociográfiákat publikált, majd novelláskötetével - illetve folyóiratok szerkesztőjeként - a szépirodalom felé fordult. Aztán szinte berobbant az irodalomba, Jadviga párnája című regénye ugyanis az akkori évek egyik legnagyobb könyvsikere lett. Renata Deáková fordításában még szlovákul is megjelent, Deák Krisztina pedig remek filmet forgatott belőle. Azóta már elkészült a regény két laza folytatása is, a Milota és A fényképész utókora. Szinte minden könyve siker, legutóbb a Pernye és fű lett a könyves sikerlisták éllovasa. (KalPress)
sok filmjét vetítik manapság is, leghíresebb mozija a Bolond április, a Svédcsavar, a Körhinta, a Dollárpapa, a Bakaruhában, a Szerelem csütörtök, a Meztelen diplomata, a Hattyúdal és utolsó filmje, a Retúr.
Tízéves korában kezdett vívni, a legendás Santelli mester tanítványa volt. Technikás vívóvá fejlődött, s remek eredményeket ért el, egyebek mellett nyert két Európa-bajnokságot, s tagja volt az 1928-as és az 1932-es olimpián győztes magyar kardcsapatnak. Zsidó ember volt, így azután 1942 végén munkatáborba hurcolták, s Ukrajnában a táborparancsnok - különben egy másik derék olimpikonunk, a lovasversenyző Cseh Kálmán - az igaz magyar keresztényi irgalom jegyében kiköttette, meztelenül fára mászatta, közben viccből kukorékoltatta, és a rettentő hidegben vízzel locsoltatta, mire szegény olimpiai bajnokunk hamarosan halálra fagyott. Részben az ő életét dolgozza fel Szabó István A napfény íze című filmje. Emlékét róla elnevezett vívó emlékverseny is őrzi. Nem Magyarországon persze, hanem az Egyesült Államokban. (Kalendárium Press)
Közhely, mégis az ő esetében feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a szülői házban egész életre szóló élményeket kapott. Fiatalon tanulmányait is otthon végezte, majd az ifjú gróf beleszeretett a tengerészéletbe, s hajóskapitányi oklevelet szerzett. Tisztként behajózta a távoli tengereket, majd hazatérése után Pesten telepedett le.
messzeföldre eljutott, értesülvén sikereiről meghívta udvarába a török szultán. Így azután Széchenyinek köszönhetik a törökök saját tűzoltóságok létrehozását. Külön tűzoltódandárt szervezett, amelynek élére a hálás szultán altábornagyi rangban őt nevezte ki.
Köztudomású, hogy ő volt az angolok elleni függetlenségi háború vezéralakja, majd a győzelem kivívása után az Amerikai Egyesült Államok első elnöke és máig egyik legnagyobb nemzeti hőse. Azt talán kevesebben tudják, hogy a bátor hadvezér, a céljaiért lelkesen küzdő politikus szerető férj és gondos apa volt. Pedig házassága nem a szenvedélyes szerelem jelképe, egy kétgyermekes, tehetős özvegyasszonyt vett feleségül, Washington gondos feleséget, az asszony pedig gazdag örökségének értő gondozóját kereste, de a házaspár idővel őszintén megszerette egymást. S bár közös gyermekük nem született, Washington György példásan nevelte mostohagyermekeit. Egyébként is jószívű, mindenki iránt gondoskodó ember volt, sokszor - akarata ellenére - túl is lőtt a célon. Végrendeletében - hogy jót tegyen velük - felszabadította rabszolgáit, de azzal a kikötéssel, hogy ténylegesen csak akkor nyerik majd el szabadságukat, 
ha felesége is meghal - hiszen özvegyét sem akarta segítség, munkáskéz nélkül hagyni. Meg sem gondolta, hogy ezzel éppen azokra bízta szeretett felesége életét, akiknek legfőbb érdekük ezáltal az asszony halála lett. Martha asszony szerencsére átlátta a helyzet tarthatatlanságát, s férje halálakor ő szabadította fel összes rabszolgáját. (Kalendárium Press)
Tóth Imre néven látta meg a napvilágot, és 1937-ben aratta első sikerét, amikor Szkander béget ábrázoló szobortervével elnyerte Rómában a Fiatal Művészek Díját. A nácizmus elől aztán külföldre menekült, Olaszországban telepedett le, s már Amerigo Tot néven szerzett világhírt. 1969-ben látogatott haza először, s akkor ajándékozta a fehérvárcsurgói katolikus templomnak híres Madonna-szobrát. Életének utolsó éveiben gyakran hazatért Fehérvárcsurgóra, s ígéretet tett arra is, hogy a református templom elé megformázza Kálvin János szobrát. Ebben azonban már megakadályozta 1984-ben bekövetkezett halála. Halálának évében nyitották meg Pécsett az Amerigo Tot Múzeumot, amely számos kiemelkedő művét őrzi, itt látható például híres Székek című sorozata.
Ő maga személyében is nagyon híres ember volt, igazi művészember, kedves bohém. Még színészkedett is, talán sokan nem tudják, hogy szerepelt a legendás Keresztapa című filmben, egy hallgatag, mogorva maffiózót alakított benne Al Pacino oldalán. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az 
Eredetileg muzsikusnak készült, majd a moszkvai egyetemen jogot és közgazdaságtant tanult. Néprajzi tanulmányutakat tett, de tanulmányozta a régi festők munkásságát is, majd megszerezte jogi diplomáját, ám hamar otthagyta a pályát, s Münchenbe ment festészetet tanulni. Sokat utazott, majd visszatért Moszkvába, s 1914-21 között ott tevékenykedett, 1918-tól tanított az akadémián is. Később a weimari, majd a dessaui Bauhausban tanított, 1933-tól haláláig pedig Párizsban élt. 1909-ben ő alapította a müncheni Neue Künstlervereinigungot, s ebből alakult meg később a nevezetes Blauer Reiter csoport, amelynek egyik vezéralakja lett. 
Részt vett a Die Blauen Vier művészcsoport megalapításában is. A modern absztrakt művészet egyik legnagyobb hatású teoretikusa, az abszolút, a "tiszta festészet" elméletének kidolgozója volt. Első képei még naturalista felfogásban készültek, majd a tízes évekre eljutott a teljes absztrakcióhoz, a húszas évektől pedig a szuprematizmus és a Bauhaus puritanizmusa hatására geometrikus formákkal fejezte ki magát. Híres képe az Égkék, a Tájkép toronnyal és a Lovas. (Kalendárium Press)
Cordobában látta meg a napvilágot, majd szüleivel a korabeli zsidóüldözések elől Kairóba menekült, ahol felcseperedvén a nagyhírű Szaladin szultán orvosa lett. Ő volt a helyi zsidó hitközség rabbija is, s két beosztása jól megfért egymással. Ezt hamar kivívott feltétlen tekintélyének köszönhette. Nemcsak a zsidók tanultak tőle, de becsülték az arabok, sőt a keresztények is, nézetei aquinói Szent Tamásra is nagy hatással voltak. Leghíresebb filozófiai könyve, A tévelygők útmutatója magyarul is megjelent, méghozzá Pápán, 
Klein Mór fordításában. Jelentős munkája a Tóra ismétlése című könyve, amelyben a zsidó törvények kodifikációját adta. Életműve a szépirodalomnak is becses kincse, de értékesek orvosi könyvei és levelezése is. Emléke nagy becsben áll, híres szobra van Cordobában. (Kalendárium Press)
1956-ban robbant be a világirodalomba, amikor megírta Dühöngő ifjúság című színművét, amely egy egész mozgalom elindítója lett. A "dühös fiatalok" írócsoport ezután olyan hírességeket adott a színházművészetnek, mint Arnold Wesker és Harold Pinter. De a vezérnek Osborne számított, aki a háború utáni brit irodalom meghatározó alakja volt, még az Oscar-díjat is megkapta a Tom Jones című film forgatókönyvéért.
önmagába merült, számító és közönyös nőszemély"-nek nevezte. Öt feleséget fogyasztott el, szegények nemigen bírták mellette sokáig, Osborne ugyanis cukorbeteg létére mértéktelenül ivott és dohányzott, többször esett kómába.
Ennek ellenére a modern brit dráma egyik atyja és fenegyereke 65 évet élt. Világsikerű, immáron klasszikus művét hazánkban is többször bemutatták. (Kalendárium Press)
A kicsit már őszülő halántékú magyar lakosságnak is meghatározó filmélménye volt a Térden állva jövök hozzád, amely éppen hat évtizede, 1964-ben készült, és óriási sikert aratott szerte a világon, így nálunk is. A könnyfacsaró szerelmi történet hőse egy fiatal katona volt, aki a történet szerint remekül énekelt, s egycsapásra belopta magát a nézők szívébe. Ezzel indult hősünk karrierje, Gianni éppen húszéves volt akkor, és szinte berobbant az olasz sztárok közé. A hatvanas években még vagy tíz filmet forgattak vele, és sorra adták ki a lemezeit is. S bár filmes karrierje később alábbhagyott, énekesként sikerült megőriznie népszerűségét, máig ő az egyik legsikeresebb olasz előadó, még 1987-ben is ő nyerte a San Remo-i fesztivált. 34 nagylemeze jelent meg és több mint négyszáz saját dala van. Lemezeiből ötvenmilliót adtak el világszerte, és fellépései is szépszámú közönséget vonzanak ma is. Vagy harminc országban énekelt, és túl van a 3500. koncertjén. Mi is többször hallhattuk élőben Magyarországon.
Sikerei nyomán természetesen vagyonos ember, szoba-konyhás lakásban nőtt fel, ma pedig csodás villája van. Ám miután alaposan kiélvezte a dolce vitát, a komoly dolgok felé fordult, buzgó híve a katolikus egyháznak, és gyakran énekel vallásos dalokat. Ötvenévesen elvett egy tizenkét évvel fiatalabb zenei producert, közös gyerekük is született. De egyéb téren is jól tartja magát, világéletében nagy sportember volt, egykoron utcai versenyeken többször lefutotta a maratoni távot. Részt vesz a közéletben is, és igen dícséretes, hogy jó viszonyban van a másik politikai oldalhoz tartozó Adriano Celentanóval. Így is lehet. (Kalendárium Press)
Múlhatatlan érdeme, hogy létrehozta a Körszínházat, amelyben híres eposzok sorát vitte színre. Talán még emlékeznek néhányan, hogy a Ramajana, a Karagöz, a Csusingura, a Hiawata vagy az Énekek éneke bemutatása milyen nagy eseménynek számított annak idején.
Kalandos gyermekkora volt, iskolába nemigen szeretett járni, annál inkább játszani, főként focizni persze. De természetesen belőle is "rendes" embert akartak faragni a szülei - majd édesapja korai halála után nagybátyja -, így aztán előbb a magasépítészeti technikumban tanult, míg ki nem tették szűrét, azután pedig esztergályos-tanonc lett. A vasasok nagy bánatára végül mégis a Színművészeti Főiskolán kötött ki, s hamar komoly lehetőséget kapott, húszévesen már játszott Makk Károly Liliomfi című alkotásában, mely szerepéről ugyan később nagyon kritikusan nyilatkozta; "... rémületes dolog volt visszanézni a tévében a Liliomfit. Rettenetesen fiatal voltam, és nagyon rossz színész."
Később persze alaposan kiforrott színészi játéka, a Két félidő a pokolban című Fábri-filmben már remekelt, a Régi idők focija című, Sándor Pál rendezte moziban pedig egyenesen sziporkázott. Nem kétséges, hogy Minarik Ede figurája összenőtt vele, a mosodást elképzelni se tudjuk más megformálásában. Kicsit bosszankodott is emiatt, hiszen a színpadon is számos felejthetetlen alakítás fűződött a nevéhez, olyan nagysikerű darabokban játszott, mint a Koldusopera, a Godot-ra várva, a Jacobowsky és az ezredes, vagy a Furcsa pár - hogy csak a későbbi évek terméséből szemelgessünk. Még halála előtt is sokszor lehetett találkozni vele a világot jelentő deszkákon, a Vidám Színpadon a Szomorú vasárnap, a Játékszínben pedig A Napsugár fiúk című darab szereplője volt, sőt rendezőként is képet kaphattunk képességeiről; az ő műve volt a Madách Kamarában A pillangók szabadok című előadás, a Budapest Bábszínházban pedig bravúros előadásban vitte színre Az ember tragédiáját. Legjelentősebb teljesítménye azonban minden bizonnyal Ripacsok 
című film főszerepe. Talán mert önmagát adta benne, a boldog, szomorú, ezerarcú komédiást formálta meg, akit a közönség szeretete éltet, s ezért - mint a filmben énekelt híres dalában is - kedvesen figyelmeztet: "Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend!"
A klasszicizmus kiváló mestere volt, számos épülettel gazdagította a hazai műemlékkincset. Az ő munkája az egri székesgyház és a ceglédi református templom, élete fő műve pedig a budapesti Szent István-templom, azaz a Bazilika. Amit ugyan csak elkezdeni tudott, halála után nem sokkal beomlott a kupola, s egyéb bajok is adódtak, amelyeket aztán Ybl Miklós javított ki, de a bazilika 
elkészültét ő sem érte meg, azt Kauser József fejezte be. Hild József fejezte be viszont az esztergomi főszékesegyház építését. (KalPress)
Szerb származású volt, s a bánsági határőrezredben szolgált, amikor kitört az 1848-as forradalom. Rögvest a forradalmárok mellé állt, s a Délvidéken vette fel a harcot az ellenséggel. Több csatát nyert, melynek elismeréseként előbb ezredessé nevezték ki, majd tábornokká léptették elő, s rábízták a 3. hadtest parancsnoki beosztását. Vezényletével csapatai fényes győzelmeket arattak; 1849. március 5-én ő vívta ki a szolnoki diadalt, győzött a tápióbicskei, az isaszegi és a nagysarlói csatában. Nemcsak kiváló stratéga, de bátor ember is volt, mindig
csapatai élén, az első sorban indult rohamra, nem véletlen, hogy lelkes katonái tűzbe mentek volna érte. Egy időben ideiglenesen a kormányban a hadügyi tárcát is vezette, majd - miután lábát törte, s a csatamezőktől vissza kellett vonulnia - az aradi vár parancsnoka volt. A világosi fegyverletétel után feladta a várat, amelynek sáncai között végezték ki az aradi tizenhárom vértanú egyikeként. Bátorságáról az utolsó pillanatban is tanúságot tett. Sérülése miatt ugyanis úgy kellett kivinni a vesztőhelyre, emiatt késve érkezett, s látván társai halálát így sóhajtott: "Mily furcsa dolog, hogy én, aki az ellenséggel szemközt mindig elől jártam, most mint utolsó zárom be bajtársaim hősi menetét". (Kalendárium Press)
Élete fő műve a Szuezi-csatorna - amely egyébként éppen 155 éve, 1869. augusztus 15-én készült el -, de nevét mégis a főszereplésével kirobbant Panama-botrány őrizte meg. Történt pedig, hogy 1879-ben felvetette a Panama-szoros átvágásának tervét, s a kivitelezésre részvénytársaságot alapított. A nagyszabású terv azonban megbukott, a társaság pedig csődbe ment. A részvényesek, akiknek másfél milliárd frankjuk veszett oda, perre vitték a dolgot, melynek során kiderült, hogy a francia politikai élet krémje jelentős hasznot húzott
a társaságtól. Nem törvényes úton persze. A botrány oly méreteket öltött, hogy a pénzügyi visszaéléseket, a megvesztegetést attól fogva panamázásnak hívja a köznyelv. Több politikus öngyilkos lett, sokakat bebörtönöztek, Lesseps és fia, Charles ötéves börtönbüntetést kapott, amelyből az ifjabb Lesseps egyet le is ült. Ferdinandot azonban időközben elhatalmasodott elmebaja megmentette a rabságtól. (Kalendárium Press)
A hatvanas években tűnt fel, kezdetben makaróni westernekben játszott, majd politikai filmjeivel alapozta meg tekintélyét. Világhíres filmje A munkásosztály a paradicsomba megy és a Vizsgálat egy minden gyanú fölött álló polgár ügyében, mely utóbbi mozi 1970-ben kiérdemelte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat is. Bár ő maga nem kapott Oscar-díjat, de természetesen nem maradt elismerés nélkül, az 1991-es velencei fesztiválról például Arany Oroszlán díjjal térhetett haza. Halála percéig filmezett; 1994-ben egy görögországi forgatáson végzett vele a szívroham. (KalPress)
Szédületes karriert futott be, 23 évesen már alezredesként harcolt a polgárháborúban, amelynek utolsó szakaszában ő futamította meg a déliek főparancsnokát, Lee tábornokot. Később az indiánok elleni - sokszor méltatlan - harcokban tüntette ki magát, s mivel a kudarc egész addigi hadi pályafutása során elkerülte, kissé meggondolatlanná vált. 1876-ban Little Bighorn közelében az erősítést meg nem várva támadt az indiánokra, akik azonban hősies küzdelemben az utolsó szálig megölték a fehéreket. Az amerikai történelem egyik leghíresebb csatájában maga Custer tábornok is elesett, a félelmetes 7. kansasi lovasezredből mindössze egyetlen ló maradt életben. Custer tábornok megítélése azóta is vita tárgya az Egyesült Államokban, hiszen ő volt a polgárháború egyik legvitézebb főtisztje, ugyanakkor Little Bighornnál óriási hibát elkövetve vitte a biztos halálba katonáit. A témáról azóta számos könyv született, sőt, Custer tábornok életét filmen is feldolgozták. (Kalendárium Press)
A skót Henrik második fia volt, aki bátyja, IV. Malcolm halála után 1165-ben került a trónra, s attól fogva szinte állandóan harcban állt. Trónralépése után szövetséget kötött a franciákkal, ez volt a híres "Auld Alliance", azaz az "Ősi Szövetség", majd 1174-ben betört Angliába, de II. Henrik király legyőzte seregét, ő maga is angol fogságba esett. Henrik Normandiában be is börtönözte, s végül Vilmos arra kényszerült, hogy koronáját az angol királytól hűbérül kérje. II. Henrik utódjának, Oroszlánszívű Richárdnak azonban pénzre volt szüksége keresztes hadjáratához, s így Vilmos vissza tudta vásárolni országát. Sok kudarca és kényszerű megalkuvása ellenére Vilmos a skótok talán legnépszerűbb történelmi személyisége. A ma nemzeti hősként tisztelt uralkodó ugyanis mindig személyesen vezette hadseregét a csatákba, nem kímélte saját testi épségét sem, ezért népe Oroszlánnak nevezte el. A vitéz király fél évszázadig uralkodott, sokszor elfogták, de mindig bátran harcolt. A trónon fia, II. Sándor követte. (Kalendárium Press)