2024. november 30-án 80 éve hunyt el SZOMORY DEZSŐ író
A Zeneművészeti Főiskolán tanult, ahol még Liszt Ferencnél is vizsgázott, mégis abbahagyta zenei tanulmányait, és hírlapíró lett. Cikkei a Nemzetben, a Pesti Hírlapban és a Pesti Naplóban jelentek meg. 1890-ben a katonai szolgálat elől Franciaországba ment, s ezután 15 éven át külföldön élt. Tanult a híres Sorbonne-on és az oxfordi egyetemen, s közben egyre inkább a szépirodalom felé fordult érdeklődése. 1906-ban tért haza, s azontúl csak az irodalomnak élt. Főként a novella és a dráma műfajában alkotott maradandót. Legjelentősebb műve A nagyasszony, a Mária Antónia és a II. József című könyvekből álló Habsburg-trilógiája, valamint a II. Lajos király és a Sába királynője című drámája. Írásait közel tíz nyelvre fordították le. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken szereplő könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Zenész családban nevelkedett, Luccában éltek, ahol a város zeneigazgatói posztját évtizedek óta Puccinik töltötték be, már az ükapja is ezt rangot viselte. De a korabeli ítészek persze azt gondolták, hogy Giacomo esetében az alma messze esett a fájától, ezért nem nagyon bíztak benne.
ösztönnel választotta ki operáinak szövegkönyveit, s zenedarabjai kellemes dallamvilágukkal szép közönségsikereket arattak. A kritika persze már akkor is mindig fanyalgott. Egyik legjobb művét, a Bohéméletet például a bemutató után alaposan lehúzták; "A Bohémélet - ahogy a hallgatóban nem keltett mély benyomást - az opera történetében sem hagy maradandó nyomot" - írta egy szakértő, de nem lett igaza. Hiszen a Tosca, a Pillangókisasszony, a Manon Lescaut, A Nyugat lánya vagy a Turandot kiváló zenemű, a Bohémélet pedig egyenesen a klasszikus olasz operastílus egyik utolsó nagy alkotása.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
Szép Fülöp néven ismertebb, de nem csak szép, hanem kiváló uralkodó is volt. Sok világraszóló tette közül kettő külön is említést érdemel. Az egyik, hogy neki volt "köszönhető" a pápák avignoni fogsága.
Fülöp szüntette meg a híres Templomos Lovagrendet is, méghozzá igencsak kíméletlen szigorral. A dúsgazdag lovagrend tagjait eretnekeknek nyilváníttatta, vezetőit pedig máglyára vettette. Személyes utasítására elevenen égették el a templomosokat, s persze személyesen nézte végig, ahogy felcsaptak a lángok. A máglyán a rend nagymestere megátkozta Fülöpöt és Kelemen pápát, s kérte Krisztust: ha ártatlanul hal meg, akkor két kivégzője egy éven belül kövesse őt. Kérését 
meghallgatta az Úr: Kelemen egy hónap, Szép Fülöp pedig nyolc hónap múlva adta vissza lelkét a teremtőjének.
Gazdag család gyermeke volt, így aztán sokat utazgatott, és több európai fővárosban teljesített diplomáciai szolgálatot. Ő az amerikai elbeszélő irodalom atyja, aki 1820-ban megjelent Rip van Winkle története című kötetével szerzett világhírnevet. Humoros, romantikával színezett, kellemes, csiszolt stílusú elbeszéléseiben nosztalgikusan festette le a régi Angliát és a modern ipartól még érintetlen egykori Amerikát. Írásai nagy hatással voltak az amerikai próza fejlődésére, és legjobb művei hazánkban is népszerűségnek örvendtek, 
több magyar író egyik kedvence volt, sőt Kossuth Lajos is szívesen olvasgatta könyveit börtönében. (Kalendárium Press)
Nagyon szomorú, hogy a nagyszerű színész kapcsán nem születésnapi köszöntés kedves kötelességünk, hanem a gyászos emlékezés: Bubik István két évtizede nincs közöttünk. 2004. november 28-án autójával Budapestre tartott, amikor áttért a 4-es út menetirány szerinti bal oldalára, és frontálisan ütközött egy másik gépkocsival. A helyszínen életét vesztette.
Halála nagy vesztesége volt a hazai színjátszásnak, egyike volt ugyanis korosztálya legtehetségesebb színészeinek, amit az is bizonyít, hogy elsőre bekerült a Színiakadémiára, majd pályáját az ország elsőszámú teátrumában, a Nemzeti Színházban kezdhette. És nem harmadik alabárdosként, hanem Az ember tragédiája Ádámjaként, majd a Csongor és Tünde, a II. Richárd, a Tartuffe és a Bánk bán címszerepével folytatta tehetségének bizonyítását. A filmszalag is megőrzi emlékét, játszott a Vérszerződés, Az óriás és a Glamour című moziban, és a televízió archívumában is jócskán található közreműködésével készült produkció, például a Nyolc évszak című sorozat, vagy a Cid és az Ádvent a Hargitán című tévéfilm.
Hogy ő maga járt-e Hargitán, azt nem tudjuk, de nem kizárt, mert szeretett utazni, körbekalandozta a fél világot, még Amerikában és Ausztráliában is megfordult, sőt, egy időre Londonba költözött, és beállt raktárosnak. Halála után emlékkönyvet állítottak össze az életéről és munkásságáról, emlékét pedig róla elnevezett díj is őrzi. 46 évet élt. (Kalendárium Press)
A népszerű előadóművész a rock and roll egyik legjobb hazai képviselője volt, s még gyermekfejjel találkozott csodált példaképével, Elvis Presley-vel. Nem személyesen persze, csak a zenéjével, amely meghatározó élménye volt akkoriban sokaknak.
nem nagy barátja volt már akkor is. A csajozás meghatározó volt művészi érdeklődésének kibontakozásában is, legjobban az élő fellépéseket szerette, mert amint be is vallotta később: "állatian jól esett, hogy a csajok odajöttek és dícsérgettek".
Ő volt az önálló székely tüzérség megteremtője és főparancsnoka. 1848 novemberében a sepsiszentgyörgyi székely gyűlés bízta meg a lőszergyártás és hadfelszerelés megszervezésével. Történt pedig, hogy a gyűlés szónokai igencsak síri hangulatban ecsetelték a honvédseregek gyatra hadi ellátását, "nincs ágyú, nincs muníció" keseregtek a tisztek. Mire Gábor Áron felállt, s így kiáltott: "Van ágyú, van puskapor, még csak egy koppintás hiányzik az ágyú 
mozdonyán". S másnap a hidvégi csatában Gábor Áron két hatfontos bronzágyúja már jelentősen hozzájárult a győzelemhez. Ezután néhány hónap alatt 70 ágyút öntetett, s megszervezte a lőszer- és puskaporgyártást is, melynek elismeréseként őrnagyi rangra és az önálló székely tüzérség főparancsnoki tisztére maga Kossuth nevezte ki. Az uzoni ütközetben esett el, s milyen a sors? Éppen egy ágyúgolyó találta el. (Kalendárium Press)
Szarvasról indult meghódítani a világot, ott érettségizett 1943-ban. Aztán Budapestre jött tanulni, de meglepő módon előbb a Műszaki Egyetemre járt, és csak egy év után iratkozott át a Zeneművészeti Főiskolára, ám 26 évesen, két évvel a diploma megszerzése előtt már az Állami Operaház magánénekese volt. Elsőként a Carmen Moralesét énekelte a színpadon, első jelentősebb szerepe pedig Doktor Malatesta volt a Don Pasqualéból. S mivel csodásan csengett baritonja, egymás után bízták meg az operairodalom főszerepeivel, volt Falstaff, Don Juan, Petur bán, Figaro, Kékszakállú, Almaviva és Don Alfonso, ám természetesen valamennyit lehetetlen felsorolni.
zeneszerző műveit. A titok nyitja talán az lehet, hogy a Wagner-operák komoly, súlyos, sokszor komor világa kicsit távol áll a személyiségétől, ő ugyanis nem csak ének-, de életművésznek is elsőrangú volt. Szívesen énekelt dalokat, oratóriumokat, de akár magyar nótát is, és jellemző rá, hogy Bacsó Péter felkérésére prózai filmszerepet is elvállalt: egy maffiafőnököt alakított a Balekok és banditák című filmben. Énekelt a világ minden pontján, Európán kívül Los Angelesben, Mexikóban, Brazíliában és Ausztráliában is.
Apja magyar volt, Elssler János, aki Joseph Haydn kottalapozójaként szerette meg a zenét, így lányát is művészi pályára szánta. A kis Fanny nem is volt tehetség híján, a világhírű milánói Scala balettiskolájában tanult, bár pályakezdését majdnem tönkretette, hogy törvénytelen gyereket szült a salernói hercegnek. A gyereket azonban kiadták nevelni egy vidéki rokonnak, Fanny pedig Bécsben elkezdte fényes karrierjét.
Az 1829-es pozsonyi diétán mindenki az ő kegyeiért versengett, amelyet többen el is nyertek, a legenda szerint később Napoleon fia, a reichstadti herceg is, akit a fáma szerint a pajkos táncosnő ismertetett meg a szerelmi játékok titkaival. A viszony révén aztán Fanny sosem látott népszerűséget szerzett szerte Európában, sőt Amerikában még a Kongresszusban is táncolt, a képviselők felállva ünnepelték, maga az elnök is fogadta. Nagy szó volt ez, a hiszen Kongresszusba a legritkább esetben hívtak meg valakit, Fanny után tíz évvel Kossuth Lajosnak jutott még ilyes megtiszteltetés. A Fanny iránti hódolat azonban nem ismert mértéket, művészek egész sora örökítette meg, képeket festettek, szobrokat mintáztak, regényeket írtak róla, a nagy osztrák költő, Grillparzer még ódát is szentelt neki, de Juhász Gyula is megénekelte Elssler Fanny cipellője című versében.
A körülrajongott sztár aztán 35 évesen szépen visszavonult, és további 40 évig élvezte hatalmas vagyonát, amelyet különben egy öreg Rotschild kezelt. (Kalendárium Press)
Az apja fekete baptista lelkész, anyja pedig irokéz indián volt, s már a hatvanas években sikerrel koncertezett akkori férjével, Ike Turnerrel, s már akkor olyan híres dalok jelezték képességeit, mint a River Deep Mountain High és a Creedence Clearwater Revival sikerszáma, a Proud Mary. Házassága azonban megromlott - a 2007-ben meghalt Ike sokszor meg is verte -, így azután Tina a hetvenes évek közepén szólókarriert kezdett. Ezt követően elért sikereit, világslágereit felsorolni is lehetetlen, nyolc Grammy-díjat kapott, beválasztották a rock halhatatlanjai közé, de a legnagyobb szenzáció az, hogy már életében filmet készítettek róla.
Élete különben kész rejtély, leginkább irigyelt fiatalságának titkát kutatják, egyszer meg is kérdezték tőle, és ő meg is válaszolta; nem a fitnesz, nem a diéta, nem a korai lefekvés... hanem a szex! Nem véletlenül választotta egyik nagylemeze címéül, hogy Wildest Dreams, elvégre egy nagymamának is lehetnek vad vágyai, kivált, ha olyan pazarul néz ki mint ő. Azt azonban csak kevesen tudták, hogy élete végefelé súlyos betegségek gyötörték, küzdött a rákkal, és veseátültetésen is átesett. Végül 83 évesen halt meg tavaly. (Kalendárium Press)
A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Sportága történetének egyik legnagyobb alakja volt, sikert sikerre halmozott, az ő nevéhez fűződött például az a rekord, hogy megszakítás nélkül 56 egymást követő meccsen ért el találatot, s többször elnyerte a legjobb játékosnak járó díjat is. Ennek ellenére a kutya sem ismerné a nevét a hazáján kívül, ha 1954-ben nem veszi feleségül minden idők egyik leghíresebb színésznőjét, Marilyn Monroe-t.
ha szexbálvány asszonykája otthon üldögél és ájultan hallgatja az ő történeteit sportsikereiről. Marilyn viszont csillogásra vágyott.
Érdekes módon Marilyn és Joe a válásuk után lettek igazán jóban, a színésznő haláláig barátok maradtak, Joe később is mindig szeretettel beszélt róla, és sosem nősült meg többé. (Kalendárium Press)
"Hisztérikus, akaratos... nem győzi hangoztatni, hogy a világ tele van hülyékkel. Ő az az elbűvölő zsarnok, akinek minden meg van engedve... A film története kevés olyan kiállhatatlan színésszel dicsekedhet, mint ő... a franciák mégis imádják" - ilyeneket írt róla a híres újságírónő, Oriana Fallaci, s neki lehet hinni, nagyon jól ismerte az embereket.
De Gérard Philipe titkát ő sem tudta megfejteni: mitől volt ez az elkényeztetett nagy kamasz egy nemzedék bálványa? Mert az volt, ez kétségtelen. Annak ellenére, hogy valódi tehetség volt, ami egy sztár esetében szinte hátrányos tulajdonság. Ő nem csak ma is gyakran vetített, legendásan népszerű filmjeivel - mint A test ördöge, A pármai kolostor, Az éjszaka szépei, a Királylány a feleségem, a Vörös és fekete - aratta sikereit, de színpadi alakításainak is a csodájára jártak. Leghíresebb színpadi szerepe Cid volt, végül halála után annak a jelmezében temették el egy kis provence-i faluban. De A félkegyelmű Miskin hercegjeként is klasszikus értékű szerepformálással ajándékozta meg nézőit.
Akik között a gyengébb nem képviselői szép számmal voltak, az "angyalarcú csibészért" szinte megőrültek a nők. De rajongásuk csak plátói lehetett, a kölyökképű szívtipró ugyanis már szinte tinédzserként elkötelezte magát szerelme mellett, akit aztán elvett feleségül, és két gyermekük született.
Fiatalságáról semmit sem tudunk, még születésének éve sem ismert. Állítólag egy Bihar megyei molnár fia volt, és rettentő erejű ifjúvá serdült. Magyar Balázs seregében kezdte katonai pályafutását, aki megkedvelte a bátor legényt, s - mint mesékben is lenni szokott - maga mellé vette társának, no meg hozzáadta szépséges leányát, Benignát.
ellenségei sanyargatására. Tettei általános megdöbbenést keltettek még a középkor rendkívül erőszakos viszonyai közepette is. Ő vezette be például azokat a kínzásokat, amelyeket később Dózsa György kivégzésekor is alkalmaztak. Élete végén szélütés érte, ennek ellenére II. Ulászló király megtette országbírónak.
Tizennégy éves korában eltörte mindkét lábát, s egész életében nyomorék maradt. A lába megállt a növésben, felsőteste azonban fejlődött, ezért gnómszerűen torz felnőtt lett belőle. Nyomorúsága persze alapvetően meghatározta életét és munkáját is. Nem törődött magával, önpusztító életet élt, súlyos alkoholista volt, s szinte minden idejét a nyilvánosházakban, mulatókban, bárokban, lebujokban töltötte. Képein is ezt a világot ábrázolta - 
döbbenetes expresszivitással. Kivételes karikírozó képességgel rendelkezett, ezért képei az alakok - a táncosnők és rosszlányok - ábrázolásáról rögtön felismerhetőek.
állandó éjszakázás és a sok ital hamar felőrölte, élete utolsó két évében már alig tudott festeni. Nem érte meg 37. születésnapját. (Kalendárium Press)
Az amerikai Vadnyugat vérzivataros történelmének legfiatalabb banditája volt, ezért kapta a Kid, azaz a Kölyök melléknevet. Egyébként William Bonney volt a "becsületes" neve, New Yorkban született, és már zsenge gyermekkorában megmutatkozott szilaj természete. Iskolába nemigen járt, 12 évesen már saját pisztolyával hadonászott, s míg iskolatársai a leckét körmölték, ő olcsó kuplerájokban kártyázott.
csomagot, és útjára bocsájtotta. Menekülése közben Amerika délnyugati vidékeire vetődött, ahol - mi másból - útonállásból tartotta fönn magát.
mint valami amerikai Robin Hood-ot, Új-Mexikó szegényeinek védelmezőjét. Gaztettei az évtizedek múltával a feledés homályába vesztek, tettei pedig megszépültek. Életét azóta sokan feldolgozták, sok filmet is forgattak róla. De Billy the Kid címmel készült az első nemzeti témát feldolgozó amerikai balett, és róla írta Puccini a Nyugat lánya című operáját. (Kalendárium Press)
Jeles színpadi színész volt, drámái szerepekben éppúgy remekelt, mint zenés darabokban, éppúgy hitelesen volt tragika, mint komika, bár utóbbi pályája derekától talán jobban megfelelt alkatának, karakterének. A legismertebb és legnépszerűbb színésznők egyike volt, köszönhetően annak is, hogy rengeteget filmezett. 
Mozifilmjeit, tévéjátékait még összeszámolni sem lehet, s mivel a korszak számos máig népszerű produkciójában játszott, ma is ismeri mindenki. Híres filmje a Fűre lépni szabad és az Égigérű fű, messze legnagyszerűbb mozija pedig a ma is gyakran vetített Isten hozta, őrnagy úr! (KalPress)
FRANCOIS-MARIE AROUET volt az eredeti neve, s korának legünnepeltebb irodalmára, a költészet valóságos fejedelme volt. "Veszélyes dolog igaznak lenni olyan dolgokban, amelyekben a hatalmon lévők tévednek" - írta a máig bölcs aranyigazságot, amit a saját bőrén is megtapasztalt. Kiállt például a polgári szabadságjogokért, ami annak idején nem volt egy életbiztosítás, de tudatosan megsértette a cenzúrát is, amikor nyíltan bírálta korának viszonyait.
Gúnyos írásokban bírálta a papokat, amit azok sosem felejtettek el, Voltaire holttestét is úgy kellett kilopni Párizsból, mert az érsek nem volt hajlandó eltemetni.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Voltaire Candide című világhíres művét kínálja antikvár példányban, Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Tízévesen már nyilvánosság előtt szerepelt, majd 1840-ben Párizsban Liszt Ferenc tanítványa lett. Ezután európai hangversenykörutat tett, mígnem 1848-ban Szentpétervárott telepedett le. 1858-tól udvari zongoraművész és az udvari zenekar karmestere lett. 1859-ben az akkor alakult szentpétervári Orosz Zenei Társaság vezetője lett, 1862-ben pedig ő alapította a szentpétervári konzervatóriumot, amelyet igazgatott is. Zongorajátékát elsősorban ellenállhatatlan szenvedély jellemezte, zeneszerzőként leginkább operái ismertek, kivált a Demon és a Dmitrij Donszkoj. Születésének is most van évfordulója, 190 éve, 1829. november 28-án született. (Kalendárium Press)
Számos jelentős felfedezést tett, ő fejtette meg például az extragalaxisok több rejtélyét, például, hogy különálló csillagrendszerek. A vörös-eltolódást is ő mutatta ki először, amelyet különben hivatalosan Hubble-jelenségnek hívnak. Legnagyobb tudományos eredménye azonban a világegyetem tágulásának kimutatása, s ez lett később az alappillére az ősrobbanás, azaz a "Nagy Bumm" elméletének. Rájött ugyanis arra, hogy 
az Univerzum anyaga távolodik egymástól, s ez csak akkor lehetséges, ha mindez egy középpontból történik, és robbanás eredménye. A világegyetem keletkezésének legmodernebb elmélete tehát jórészt az ő megfigyelésein alapszik. (KalPress)
Élt Berlinben, Párizsban és Pozsonyban, s az expresszionizmus egyik leghatásosabb magyarországi képviselője volt. Munkásságára hatott az egyiptomi és a görög, valamint a század eleji modern szobrászat. Legismertebb szobra a Kalapos önarckép, az Ady-portré és a Don Quijote.
Mérnök volt, és egy kis plzeni gépgyárban dolgozott, amelyet idővel meg is vett. Üzemét pár év alatt nagyvállalattá fejlesztette, kivált azzal, hogy bekapcsolódott a fegyvergyártásba. A Skoda nevet mégis autói terjesztették el világszerte, s amíg korábban a Skodák szinte kizárólag az egykori szocialista országokban közlekedtek, addig ma már Európa nyugati felén is egyre több fut belőlük. Igaz, ez a Skoda már nem az a Skoda, a gyárban ugyanis részesedést szerzett a német Volkswagen cég, amely átalakította a Skodák külső képét is, s előbb a Felicia, majd az Octavia és a Fabia sokfelé, így nálunk is népszerű lett. (KalPress)
Hogy tényleg ennyi idős, az kétséges, maga Amanda sosem árulta el, hogy mikor született, így máig számos verzió kering róla. De közel sem a születési dátuma a legnagyobb titok vele kapcsolatban, hanem a neme, pályafutása a csúcsán a fél világ vitatkozott rajta, hogy fiú avagy lány. Tény, hogy férfiasan mély, búgó hangja van, dalaival a hetvenes évek végén aratta legnagyobb sikereit.
óriási érdeklődés volt világszerte, s bár maga Amanda inkább a festészetet kedvelte, a szakemberek énekesnőt csináltak belőle. Ő lett a diszkókorszak egyik legkedveltebb előadója, Queen of Chinatown, Follow Me és Enigma című dalai immár klasszikusak - utóbbit különben pár éve minden nap hallhattuk a tévében, a Give A Bit Of Mmh To Me hangzatú sora egy csokireklám énekelt szlogenje. A 
nyolcvanas évek közepén némiképp csökkent a népszerűsége, de ne higgyük, hogy visszavonult, még nyolc éve is új albuma jelent meg. 
A török elleni harc legendás alakja volt, zalai főispánként, majd horvát bánként ő védte a déli végeket, ő építtette - a bécsi udvar tiltakozása ellenére - Új-Zrínyivárat, s ő vette be a török megszállta Pécset is. Jórészt neki köszönhető a vasvári béke, hiszen a török végül bevette Zrínyi várát, az osztrák sereg tétlen szemlélte az eseményeket. Nem lett volna tehát csoda, ha Zrínyi dühében összeesküvést sző Bécs ellen, de az igazság azóta sem derült ki; Zrínyivel ugyanis egy vadászat alkalmával végzett egy vadkan. A magyar irodalom történetébe is beírta a nevét, Szigeti veszedelem című eposza például a műfaj egyik legjobb hazai alkotása. Az eposzt egyébként felező tizenkettesekben írta, ez az ún. Zrínyi-versszak. Irodalmárként is jórészt politizált persze, jó példája ennek híres röpirata, Az török áfium ellen való orvosság. Mátyás király életéről való elmélkedések című írásának nagy szerepe volt abban, hogy nagy királyunk egyébként is dicső alakja köré legendák szövődtek. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Ő írta az Oltalmazó ég című regényt, amelyből Bernardo Bertolucci híres filmet forgatott. Bowles több más excentrikus amerikai művésszel egyetemben 1947-ben a marokkói Tangerbe költözött, de míg Tennessee Williams vagy William Burroughs egy idő után hazatért, Bowles élete végéig Tangerben maradt, vagyis több mint fél évszázadon át élt Marokkóban. 
Meglehetősen szabadosan, például hogy finoman fogalmazzunk, mindkét nem irányában nyitott házasságban.
Az alig másfél méteres színésznek sokáig nem jósoltak fényes karriert, játszogatott ebben-abban, különösebb visszhang nélkül. Szerencséjét a Száll a kakukk fészkére című filmnek köszönhette, amelyben csak epizódszerepet kapott ugyan, de a forgatás során barátkozott össze Michael Douglasszel, aki főszerephez juttatta A smaragd románca és A Nílus gyöngye című, óriási sikert aratott filmjeiben. Douglas persze nem ismeretlenül fogadta partneréül, hiszen Danny 1979-ben már megmutatta kiváló képességeit a magyar tévében is vetített Taxi című minisorozatban. Meghódította a világot az Ikrek című filmje is, amelyben Arnold Schwarzeneggerrel játszott együtt, s alakításával "felnőtt" az izomkolosszus világsztárhoz.
A kis kopasz színészt már évtizedek óta az amerikai filmipar legnagyobbjai között tartják számon. Alakja persze meghatározza színészi szerepkörét - hisz se Romeo, se Hamlet nem lehet -, komikusként pedig már éppen kezdte unni magát, amikor új feladatot talált; rendező lett. Dobjuk ki anyut a vonatból! címmel készítette első moziját, majd ennek sikerén felbuzdulva forgatta a Rózsák háborúját, amelynek főszerepére - talán visszaadva a kölcsönt - Michael Douglast kérte fel. 
Az évek alatt rendezőként is komoly tekintélyt szerzett, így megtehette, hogy Teljes őrület című filmjét "családi vállalkozásban" készítse; ő rendezte és játszotta az egyik főszerepet, a másikra pedig feleségét, Rhea Perlmant vette maga mellé. (Kalendárium Press)