2025. február 4-én 110 éve született NORMAN WISDOM angol színész
Amikor megöregszik az ember, három dolog változik: az egyik, hogy romlik a memóriája... a másik kettőre nem emlékszem" - mondta 90 évesen, de a memóriájával élete végéig nem lehetett olyan nagy baj, a szerepeit legalábbis meg tudta tanulni, mert nyolcvan felett még javában játszott a színpadon. De a világon mindenütt a hatvanas években készült filmjei révén ismert, nálunk is nagy sikerrel mentek akkoriban a Pitkin-filmek, amelynek címszereplőjét tiszteltük a személyében. De persze nem Pitkinként, hősünknek életében a Sir Norman megszólítás dukált, az angol királynő ugyanis lovaggá ütötte.
Visszatérve pályája csúcsára, leghíresebb a filmje, a Ne hagyd magad, Pitkin! 1963-ban készült, s eljutott a világ minden tájára. Még Albániába is, ami egészen kivételesnek számított, az elzárt kommunista diktatúrában ugyanis ô volt az egyetlen nyugati színész, akinek a filmjeit engedélyezték, így valóságos kultusz alakult ki körülötte. Amikor Wisdom 1995-ben a demokratikus Albániába látogatott, az albánok úgy fogadták, mint egy félistent, az akkori államfô személyesen köszöntötte.
Sir Norman hangos sikerei után szépen öregedett meg, csöndesen éldegélt Man szigetén, ahol sokat sétált és golfozgatott. 80 éves múltán csak azt bánta, hogy orvosai mindössze hetente egy pohár sherryt engedélyeztek neki. Autót is ritkán vezethetett, pedig rajongott értük, legszívesebben valamelyik BMW-jével vagy régi Rolls-Royce-ával furikázgatott. Orvosai viszont kifejezetten ajánlották neki a szobabiciklit, egy baj volt csak: utálta. Végül 95 évet élt, 2010 őszén hunyt el. (Kalendárium Press)
Bár a halála előtti években talán többet foglalkozott politikával, mint azt a költészetét kedvelő olvasóközönség szerette volna, de ennek ellenére megmaradt a kortárs magyar irodalom egyik legjobb alkotójának. Számos egészen kitűnő kötetet adott ki a keze alól, külön becses művei gyermekversei. Talán legismertebb könyve a Virágvasárnap, a Breviárium és a Nappali hold. Több film forgatókönyve is az ő nevéhez fűződik, például a Tízezer nap, a Tüske a köröm alatt és a 80 huszár. Irodalmi munkásságáért kiérdemelte a József Attila-díjat, és megkapta - teljesen megérdemelten - a Kossuth-díjat is. Visszatérve politikai szerepvállalására, az egykori MDF alapító tagja volt, és egy időben a Magyarok Világszövetségének elnöke. A jeles irodalmár 2006-ban hunyt el. (KalPress)
Csodagyerek volt, ötévesen már nyilvános hangversenyt adott, mivel azonban szülei nem sokra tartották a muzsikuspályát, jogi doktorátust szerzett. Az unalmas aktáknál azonban jobban vonzotta a muzsika, így szabadidejében operett-komponálással foglalatoskodott. Minisztériumi tisztviselőként dolgozott akkor is, amikor egy szép napon beállított a Népszínház igazgatójához, szerényen előadva, hogy ő bizony hozott a direktor úrnak egy zenés darabot. Porzsolt Kálmán udvariasan megköszönte a műkedvelő aktakukac kéziratát, majd szépen betette a fiókjába.
Nemsokára azonban mégis elővette, nem volt ugyanis friss darab a tarsolyában, így jobb híján színrevitte a Bob herceget. Amely óriási siker lett, a kritika nem győzött lelkendezni, "Huszka Jenő a könnyűzene birodalmában egy csapásra a legelső helyek egyikét foglalta el. Csupa új dallam és új ötlet!" - lelkendezett egy műítész. A kedvező fogadtatáson felbátorodva Huszka még tucatnyi operettet írt, köztük olyan nagysikerű műveket, mint a Lili bárónő, a Gül baba és a Mária főhadnagy. Az ő művei bizonyították azt a korábban elképzelhetetlen állítást, miszerint magyar zenés darabot is lehet százas 
szériákban játszani a színházaknak, így nemcsak a rendezők és a színészek örültek új alkotásainak, de a színházak pénztárosai is.
Egészen kivételes tehetség volt, szinte szakértő segítség nélkül, maga jutott el például az expresszionista festészethez, a művészettörténet pedig mint a magyar plein air festészet megteremtőjét tiszteli. Sorsa így nagyszerű, s mégis egyben tragikus jelzőkkel illethető.
lévő képeit levetette a műtermek faláról, ő pedig visszavonult birtokaira, s gazdaságának ügyeivel foglalkozott. Szórakozásképpen ugyan megfestette a feleségét, a Lilaruhás nőt, de egyébként két évtizeden át csak a saját szórakoztatására vett nagynéha ecsetet a kezébe. Visszavonultsága félidejében ugyan elküldte egy kiállításra a Pacsirta című remekművét, de ezt is visszadobta a zsűri, úgyhogy újabb évtizedig vidéki birtokán maradt.
Az 1896-os nagyszabású millenniumi kiállításra aztán ismét elővették a már beporosodott Majálist, amely megfestése után 22 évvel óriási sikert aratott. Szinyei ekkor már ötven is elmúlt, de legalább megérte azt a rendkívüli dolgot, hogy a magyar művészeti közélet elszégyellte magát, s alig győzte jóvátenni hibáját. Bár Szinyeit elhalmozták a megbecsülés ezer jelével, az elvesztegetett évtizedeket nem lehetett bepótolni. Zsákszámra kapta a legrangosabb díjakat és kitüntetéseket, kinevezték a Mintarajziskola igazgatójává, sőt országgyűlési képviselővé is megválasztották, de Szinyei mégis mint a korabeli művészeti élet élő lelkiismerete élt még két és fél évtizedet.
Sorsát intő példájaként emlegették a fafejű kritika ártalmainak bizonyítására, amelyből a szakma jeles művelői természetesen nem tanultak. (Kalendárium Press)
Talán kaposvári gimnazistaként dőlt el a sorsa, amikor a faliújságon meglátott egy felhívást, miszerint ösztöndíjjal el lehet menni az Egyesült Államokba két hónapra újságírást tanulni, ő jelentkezett, és el is jutott a nagy vízen túlra. Pedagógus szülei nem szóltak bele a pályaválasztásába, így bár az ELTE angol szakára jelentkezett, már akkor a média felé orientálódott. S nagy szerencse érte, harmadévesen ismét megpályázott egy amerikai ösztöndíjat, és ezúttal fél évet gyakornokoskodhatott Washingtonban, még a Fehér Ház sajtótájékoztatóira is bejutott. Az egyetem befejezése után az egykori TV3 munkatársa lett, majd két év múltán az RTL Klubhoz került, utána pedig a Magyar Televízió Híradójának állandó műsorvezetője lett. Utána brüsszeli tudósító volt, majd pontosan egy évtizede saját médiacéget alapított WMN név alatt. Itt azután a maga ura, újabban például Elviszlek magammal című podcastjaival arat hangos sikereket.
Akárhogyan is, a kihívásokat mindig kedvelte, már hatévesen ritmikus sportgimnasztikázott, majd szertornázott, úszott, röplabdázott, s manapság is rendszeresen sportol, ha helyesen fogalmazunk: kick-boksz-aerobikozik. Már ha van rá ideje, mert újabban sokat ír, népszerűek Lolamesék címmel megjelent gyermekkönyvei, és immáron második kiadást ért meg két regénye, a Jöttem, 
hadd lássalak és a Húszezer éjszaka. (Kalendárium Press)
A híres körképet készítő Feszty Árpád leánya volt, vagyis a halhatatlan író, Jókai Mór unokája. Mivel édesanyja, Jókai Róza is szépen festett, volt kitől tehetséget örökölnie. Családja körében egyébként is életreszóló élményeket kapott, hisz gyerekként például ő volt az egyetlen, aki munkája közben bemehetett Jókai szobájába, kislányként Gárdonyival játszogatott, Juhász Gyulától tanult verselgetni, a művészettörténeti ismeretekkel pedig Lyka Károly ismertette meg.
Felnőttként csendesen éldegélt, mély vallásossága határozta meg művészetét is, főként egyházi témájú képeket festett, leginkább Árpádházi Szent Erzsébetet csodálta, akinek alakját többször is megörökítette képein. Emberi példaképe azonban Albert Schweitzer volt, s önfeláldozó szeretetben hasonlított is hozzá, képeiért pénzt nem kért, s ha mégis, azt kóbor állatok, beteg madárkák gyógyítására költötte. Megalkuvást nem ismerő vegetáriánus volt, még bőrből készült ruhákat sem hordott, télvíz idején is vászoncipőben járt. (Kalendárium Press)
Indiában született, Korfun nőtt fel, s már fiatal évei alatt nagy vonzalmat érzett az állattan iránt. Már korán expedíciókat vezetett, amelyekről színes leírásokat és természetfilmeket is készített. Nem csak kiváló tudós volt, de remek humorú író is. Jól jelzi ezt a Családom és más állatfajták című könyve, amelyben Korfu szigetén töltött gyermekéveit írja le, és filmen is nagy siker lett. Leginkább lelkes ismeretterjesztőként ismertük, könnyed stílusa miatt ma is nagyon olvasott minden műve, 
különösen szép siker lett Az amatőr természetbúvár című könyve, amelyet filmen is feldolgozott. Több mint 30 könyve jelent meg magyarul, úgyhogy bár ő 1995-ben meghalt, a nevét ma is ismeri minden természetbarát. (Kalendárium Press)
A világirodalom egyik legjelentősebb novellistája, a XX. századi lélektani dráma előfutára hivatásos író volt, bár orvosi magánpraxist is folytatott, hogy anyagilag segíthessen családján. Kezdetben novellákat írt, az elsővel 1880-ban, húszéves korában jelentkezett. 1886-ban Tarka történetének című kötetével alapozta meg hírnevét, s rá egy évre bemutatták Ivanov című darabját is. Legismertebb novelláját, A csinovnyik halálát 1883-ban írta, s az 1880-as évek második felére a novella műfaját már teljesen a maga képére formálta. 
Az 1890-es évek közepén fogott drámaírásba, s sorra alkotta világhírű műveit, a Sirály, a Ványa bácsi, a Három nővér, a Cseresznyéskert mind a világirodalom örökbecsű drámái közé tartozik. Ő teremtette meg a cselekmény nélküli, "drámaiatlan dráma" műfaját, amelyek bemutatásával később nem volt könnyű dolga a rendezőknek, még a zseniális Sztanyiszlavszkijnak és Nyemirovics-Dancsenkónak sem. Ennek ellenére nincs ország, ahol ne menne valamelyik darabja állandóan színházban. (Kalendárium Press)
Hagyományos vásári bábosok családjából származott, már nagyapja, Korngut Salamon is kis bábszínházával járta az országot, a vásárokat, apja pedig Amerikából költözött haza, hogy átvegye apja örökét és bábszínházát. A kis Henrik - vagyis pontosabban: Heni - a vásári mutatványosok között nőtt fel, kicsiny gyermekkorától segédkezett az előadások alatt, a paraván mögött ő - és testvére, Mátyás - adta kézbe a bábokat, úgyhogy mire az édesapja odaveszett a munkatáborban, már gyakorlott bábosként vehette át a családi bábszínházat, s folytathatta a hagyományt.
Persze nem sokáig, az ötvenes években a már akkor is népszerű bábfőszereplőjük, Vitéz László nemkívánatos figura lett, a szocializmust építő Traktor Ferkét meg ő nem nagyon akarta játszani. Aztán kis bódéját is elvették, ő viszont megmenekült, az Állami Bábszínház szerződtette le - persze nem színésznek, hanem bábkészítő munkásnak. Lassanként azonban megengedték neki, hogy ismét bábozhasson, később Vitéz Lászlót is "rehabilitálták", sőt, a hazai televíziózás kezdetekor bábsorozatot is készíthetett vele, így generációk jó ismerőse lett. Mivel a bábművészek jórészt a paraván mögött, rejtve dolgoznak, azt sem sokan tudják, hogy ő mozgatta a bábokat olyan 
nagysikerű tévéprodukciókban, mint a Zsebtévé, amelyben Furfangos Frigyest és Hakapeszi Makit keltette életre, s ő volt Süsü, a sárkány is.
Az ország igazán a Lehetetlen és a Pláne című tévéműsor műsorvezetőjeként ismeri, aminek ő nem igazán örül, mert önmagát írónak tartja. Teljes joggal, hisz jeles dramaturg, azonkívül színművek, hangjátékok, valamint egyebek mellett a Zenga zének, a Félnóta, az Anya csak egy van és az Apák könyve című regény szerzője, továbbá a Csók, anyu és a Szamba című film írója.
ne ismerjenek rá a Gerillás évekből.
ugyanis ezt tervezte, hiszen milyen könnyű lenne majd megjegyeznie az érettségizőknek: született 1950-ben, meghalt 2000-ben. (Kalendárium Press)
Igen népszerű, ennek ellenére viszonylag kevés filmet forgatott, hiszen pályafutásából közel egy évtizedet elvett a Magnum című filmsorozat, amely ugyan óriási népszerűséget szerzett neki, de más munkát szinte lehetetlenné tett számára. Maga választotta egyébként, azóta is vitatott döntés eredményeként.
ajánlatot egy bűnügyi filmsorozat főszerepére is, s ő ez utóbbit választotta. A Spielberg-film hőse így Harrison Ford lett, Selleck pedig a Magnum címszereplője. A nálunk is sikerrel futott filmsorozat meghódította az egész világot. Selleck eleinte fürdött a népszerűségben, s csak a forgatások befejezése után döbbent rá, hogy ő a nézők szemében már mindörökké a bajuszos amorózó marad, úgyhogy más szerepkörre nem nagyon pályázhat. Néhány filmet ugyan forgatott, hazánkba is eljutott például a Lassiter, a Mr. Baseball, a Gyilkos robotok, valamint a Három férfi és egy bébi, de igazi feladatot azóta sem nagyon kap.
Jobb híján aztán próbált megfelelni a róla kialakult képnek; fáradhatatlanul hódolt a női nem szépségének, állítólag Victoria Principal, azaz a Dallas Pamelája is hódításai közé tartozik. Egyébként nős ember, második feleségével, Jillie Mack angol színésznővel él együtt, van egy közös felnőtt lányuk is. A Magnum forgatási helyszínén, Hawaiion is vett egy házat, ahol van egy divatos étterme, amelyben olykor maga főz a vendégeknek. (Kalendárium Press)
A magyar felvilágosodás és a modern tudományosság egyik korabeli magyar központjában, a híres debreceni Kollégiumban tanult, s gazdag klasszikus műveltséget szerzett. A kollégiumban kezdett verselni is, s későbbi életét egyébként is döntően meghatározta a Kollégium.
krónikás írta: "óráira a diákok mint teátrumra, egymást törve mentek". Első hatalmas kudarca is az iskolához kötődött; felvilágosult gondolatai miatt perbe fogták, és örökre kizárták az iskolából. Ezután nyakába vette az országot, és csakhamar megismerkedett élete másik szerelmével, Vajda Juliannával, a Lilla-versek múzsájával. Lillát azonban férjhez adták, s a csalódott Csokonai szinte belehalt nagy bánatába.
becsülték. A magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa nevesincs költőként halt meg, 31 évesen. (Kalendárium Press)
A magyar irodalom egyik legműveltebb alkotója volt, óriási tudásán mindenki elképedt, aki találkozott vele. Ennek ellenére nem volt magányos szobatudós, megközelíthetetlen cédulázó, sőt. Ő volt a társaság központja, szellemes csevegő és gáláns világfi. Minden írásán átsüt jellegzetesen finom humora és páratlan intelligenciája. Ezért nemcsak A Pendragon legenda, az Utas és holdvilág, vagy A királyné nyaklánca című szépirodalmi műveit nem lehet letenni, de még a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története című tudós munkái is lebilincselő olvasmányok.
Talán mert állandóan kísérletezgetett, ő maga szinte irtózott a szokványos mindennapiságtól, amint egyik regényhősével ki is mondatta: "Sohsem sikerült kinövekednem abból a kamaszkori állapotból, amikor az ember szinte kísérletezve ölti magára a különböző személyiségeket. Magam is megdöbbenek olykor, ha végignézem lelki gardrobom gazdagságát." Szerette az élet szépségeit, nem véletlenül írta az Utas és holdvilág utolsó soraiban, hogy "Életben kell maradni.... És ha az ember él, még mindig történhetik valami". Neki nem sikerült megúsznia. Pedig szinte mindenki szerette, kevés rokonszenvesebb embert ismer a magyar kultúrtörténet. A balfi 
munkatáborban mégis puskatussal verte agyon egy továbbszolgáló magyar őrmester.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk felkínálni Önnek, amíg a készletünk tart. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
A XIX. század egyik legnagyobb matematikusa volt, korszakalkotó műve, az 1832-ben megjelent Appendix pedig valójában 1823-ban született. Bolyai János ekkor levelet írt az apjának, Bolyai Farkasnak, amelyben bejelentette: "az az út, mellyen mentem, csaknem bizonyosan igérte a cél elérését, a semmiből egy új, más világot teremtettem". Bolyai János 21 éves volt akkor, tudományos eredménye pedig nem kevesebb, mint a nem euklidészi geometria felfedezése.
Ez azonban nem ellenőrizhető. Bolyai Farkas óvta is tőle a fiát, amint írta: "Az Istenért kérlek, hagyj békét a paralelláknak. Úgy írtózz tőle, mint akármicsoda feslett társalkodástól, megfoszthat minden idődtől, egészségedtől, csendességedtől és egész életed boldogságától." Ugyanakkor persze Bolyai Farkas azt is kijelentette, hogy: "aki az 5. posztulátumra bizonyítást találna, akkora 
gyémántot érdemelne, mint a Föld. Kinek ez sikerülni fog, annak, halandók, örök emléket állítsatok!"
Híres, nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is az első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el." (Kalendárium Press)
Zsidó volt, s 1905-ben lakóhelyén, egy Nyikolajev nevű faluban rettenetes pogromot élt át, melynek következményeként idegbajt kapott. Orvosai tanácsára Odesszába költözött, s az "orosz Marseille" úgy-ahogy meggyógyította. Apja egyébként szentül hitte, hogy a kis Izsák egy zseni, s talán volt is benne valami. 17 évesen például csak azért hagyta abba a már évek óta űzött novellaírást franciául, mert a leíró részeket kissé színtelennek találta.
Ezért aztán beállt a legendás Bugyonnyij hadseregébe, ahol aztán végre gyötrődhetett kedvére, szemüvege miatt ugyanis még bajtársai is állandóan gúnyolták, mindenki csak "pápaszemesnek" csúfolta. Élményeit aztán az Odesszai történetek és a Lovashadsereg című remekműveiben írta meg, de ezek miatt is állandóan támadták.
Sokoldalú művész volt, kiváló portrékat készített, híresek domborításai, érméi, grafikái, sok könyvet illusztrált. Több szobra áll köztereken, legismertebb a balatonfüredi Balatoni szél és a budapesti Anya gyermekkel.
A képen látható két antikvár könyv egyben, 1490 ft-os áron rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
A legendás Elia Kazan tanítványa volt, és akkoriban még másként készültek a filmek. Mint egyszer elpanaszolta: "Amikor elkezdtem a szakmát, az összetartozás, a barátság és a vidámság volt a legfontosabb. Ma már csak az ütemterveket, a költségvetést, a bemutató időpontját nézik, és csak utoljára, hogy valójában mozit csinálnak." Hogy igaza van-e, azt csak sejthetjük, de hogy ő valódi filmeket csinált, az bizonyos, elég csak A hallgatag ember, a Győzni Indianapolisban, a Macska a forró bádogtetőn, a Hosszú, forró nyár, Az ifjúság édes madara, a Bilincs és mosoly, a Buffalo Bill és az indiánok, A nagy balhé vagy a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című moziját említeni.
Mi sem természetesebb, hogy az Oscar-díjat is kiérdemelte, de jellemző módon éppen akkor, amikor beindította üzleti vállalkozását. 1982-ben alapította élelmiszergyártó cégét saját készítésű salátaízesítőjével, de később már a spagetti-mártás, a pattogatott kukorica és a limonádé is a vállalat keresett termékei közé tartozott. Üzletembernek is régivágású volt, úgy vélte, mivel vásárlásaikkal az emberek adják össze a millióit, kutya kötelessége valamennyit visszajuttatni belőle nekik. A színészek között messze ő vezette a jótékonysági listát, segítette a boszniai menekülteket, az afrikai éhezőket, és folytathatnánk a sort.
Élete alkonyán már csak kedvtelésből forgatott, ehhez képest A kárhozat útja című filmben nyújtott alakításáért 2002-ben minden létező díjra jelölték. De neki már nem kellett a kedvében járni, ő már akkor nem volt lekenyerezendő reklámhordozó, nem is kapta meg egyiket sem. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
"Adj emberséget az embernek..." - ez a József Attila sor olvasható a síremlékén, s joggal, hiszen a magyar színházi élet korszakos jelentőségű alakja egész életében adni akart, s művészként, emberként adott is. A háború utáni művészgeneráció meghatározó alakja volt, négy évtizeden át Gobbi Hilda és ő volt a magyar színház feltétlen tekintélye. A kultúrpolitika is így kívánta ezt, de az ő esetükben a hatalom döntése kivételesen jól sikerült. Major minden műfajban kipróbálta tehetségét, s nem vallott szégyent; remek színész volt, kiváló rendező és hozzáértő színigazgató.
szinte valamennyi jelentős szerepét, volt Jago, III. Richárd, Tartuffe és Corbaccio a Volponé-ban. Kiváló szerepformálásáról filmjei révén ma is meggyőződhet bárki, a Circus Maximusban például egészen lenyűgöző volt. Művészi nagyságára jellemző, hogy nem ismert kis szerepet, a díjakkal elhalmozott művész eljátszott mindent, amellyel tisztelői kedvében járhatott. Két Kossuth-díjjal a háta mögött vállalta el például az inas szerepét A tizedes meg a többiek című filmben, óriási közönségsikert aratva. (Kalendárium Press) 
Már fiatal lányként felfigyeltek a filmesek remek testi adottságaira, még nem volt húszéves, amikor - biztos ami biztos - a Metro-Goldwyn-Mayer leszerződtette. Jól számítottak, mert pár év alatt Ava csodálatosan szép nővé érett, s filmjei rendre kasszasikert arattak.
az újságok címlapján szerepeljen, de nem kellett nagyon erőlködniük, mert a nyughatatlan színésznő egyébként is kereste a feltűnést. Jórészt persze szerelmi kapcsolatai foglalkoztatták a közvéleményt, s a lapoknak volt is miről beszámolniuk. Viharos kapcsolat fűzte például a neves dzsessz-zenészhez, Artie Shaw-hoz, leghíresebb férje pedig Frank Sinatra volt, akit teljesen megbolondított; katolikus olasz családi hagyományait felrúgva elvált a feleségétől - három gyermeke anyjától -, hogy elvehesse. De Frankie boy nem 
volt igazán boldog mellette, állandóan féltékenység gyötörte, majd amikor Ava elhagyta, felvágta az ereit.
lehetett művelt asszonynak nevezni, sőt egészen rondán beszélt, "a világ legszebb bestiája" úgy káromkodott, akár egy kocsis. (Kalendárium Press)
Gazdatiszt volt, s évekig dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumban, de mezőgazdászként - mi tagadás - nem írta be nevét a tudomány aranykönyvébe. Annál inkább beírta a magyar irodalomtörténetbe, hiszen az állatregények legjelesebb alkotója volt.
Sokat dolgozott az állat- és tájvédelemért, bár ő ezt nem tekintette munkának. Az írást is szórakozásnak fogta fel. "Szórakozás" közben érte a halál is, kedvenc kis szobájában, a "kuckóban" hajnali háromkor, a kéziratai fölött kapott infarktust. Az olvasók százezrein kívül regényhősei is megsiratták, amint Ruffy Péter írta csodaszépen, búcsúztatták őt "madarai, erdei, kopott legelők, puha gyalogutak, a súlyos illatú bodzavirágok, az építkező rendnek, s a szakadatlan pusztulásnak az a világa, amelynek természet a neve". (Kalendárium Press)
A XX. század legnagyobb politikusainak egyike volt, éppen a múlt század első évében, 1900-ban jutott be a parlamentbe, s 65 éven át foglalkozott politikával. Kezdetben persze "csak" miniszterként tevékenykedett, 1940-ben lett a Konzervatív Párt vezetője, s 1940 és 1945 között ő volt Nagy-Britannia miniszterelnöke.
Brilliáns politikus volt, s igen érdekes ember. Köztudott például, hogy rengeteget ivott, és állandóan dohányzott. Egyébként kedves, szellemes ember volt, s kimagasló képességeinek sok területen tanúbizonyságát adta. Csodás tájképeket festett például, s festményeit - álnéven persze - rendszeresen ki is állították. Remek szónok volt, híres fultoni beszéde egyike a műfaj gyöngyszemeinek. Több könyvet is írt, amelyekért 1953-ban megkapta a legrangosabb irodalmi kitüntetést, a Nobel-díjat.
Eredetileg Carlo Broschinak hívták, s régi nemesi család sarja volt. Már gyerekkorában felfigyeltek szép hangjára, s hogy tiszta szép csengése megmaradjon, megfosztották ki sem fejlődött férfiasságától. Amivel a művészi célt teljes mértékben elérték, hiszen a leghíresebb kasztrált énekes lett belőle, már tizenhétévesen óriási sikert aratott egy opera főszerepében. Később meghódította egész Európát, Londonban például énekével teljesen tönkretette a nem őt foglalkoztató zenei vállalkozásokat, szegény Händel miatta tért át az oratóriumszerzésre. Spanyolországban állítólag az ő éneke gyógyította meg V. Fülöp királyt, s ennek révén nemcsak dúsgazdag ember lett, de befolyása még a politikában is érvényesült, később VI. Ferdinánd spanyol király rendszeresen kikérte tanácsait fontosabb döntései előtt. Művészete előtt a fél világ meghajolt, káprázatos sikerei ellenére sem volt azonban boldog, megcsonkítva nem tudott ugyanis férfiként élni. Életéről pár éve Farinelli, a kasztrált címmel filmet is forgattak. (Kalendárium Press)
Furcsa keresztneve ellenére nő volt, s természetesen eredetileg nem így hívták. Wechselmann Franciska volt az igazi neve, ami származását is mutatja, s ezt azért kell említeni, mert szegény sosem feledhette, hosszú éveken át állandóan hátizsákkal járt, benne a legszükségesebb holmikkal, ki tudja, nem az utcáról viszik-e el hirtelen.
amint írták róla: "volt a régi kabarénak egy kis termetű, csinos, de igénytelen arcú fiatal színésznője, akit Nagy Endre direkt tüntetésből szerződtetett, védekezésül az ellen, nehogy kabaréját a lokálok közé sorolja a közvélemény". Szépség híján tehetsége révén kellett elismertetnie magát, s hogy mennyire sikerült neki, azt bizonyítja, hogy éppen Nagy Endre emlegette a legnagyobb színésznőkkel egy sorban.
De hangos ünneplésben sosem volt része, egyébként is állandó szomorúság ült a tekintetében, egy kritikus szerint "magányos, szegény zsidó öregasszony volt, mint aki lemaradt az auschwitzi transzportról, és saját buzgalmából gyalog igyekszik bejutni hozzátartozóihoz a gázkamrába". Természetesen rá is vonatkoztak a zsidótörvények, így évekre leparancsolták a színpadról, úgyhogy azt a kis örömét is elvették, ami jutott neki. Kezitcsókolom! címmel közreadta önéletrajzát, amelyhez Tersánszky Józsi Jenő írta az előszót. (Kalendárium Press)
Az orosz fejedelemségek közötti véres háborúk közepette cseperedett fel, s miután apja, III. Vaszilij halála után átvette annak örökét, elhatározta, hogy békében egyesíti az orosz földet. A bojárok persze a végsőkig ellenálltak, hiszen hatalmuk elvesztésétől féltek, így Ivánnak hosszú harcokat kellett vívnia ellenük. Szép sorban azonban megtörte ellenállásukat, elfoglalta Novgorodot, s az 1470-es évek elejére végül sikerült egységes orosz államot összekovácsolnia. Már éppen kitört volna a béke, amikor egy minden addiginál hatalmasabb ellenség tört országába, az Arany Horda. Iván, nem kis személyes bátorságról is tanúságot téve szállt szembe a betolakodókkal, és történelmi tettet végrehajtva legyőzte a tatárokat.
Korának egyik legtekintélyesebb uralkodója volt, az európai hatalmak szinte versengtek kegyeiért. Kiváló stratéga és bátor harcos volt, ennek ellenére finom, művelt ember, aki görög tudósokat és itáliai művészeket hívott udvarába. Nem méltatlanul érdemelte ki tehát a Nagy melléknevet.