2025. május 2-án 50 éves DAVID BECKHAM angol labdarúgó
Képességeihez talán nem fér kétség, előbb a Manchester United csapatának volt meghatározó játékosa, majd pedig a Real Madridnak lett világsztárja, annak ellenére, hogy igazán világraszóló siker nem fűződik a nevéhez. Még klubszinten csak-csak részese volt néhány emlékezetesen nagy csatának és győzelemnek, de a válogatottal - amelynek ő volt a csapatkapitánya - semmilyen világversenyen nem ért el kimagasló eredményt.
Ennek ellenére a világ talán leghíresebb focistája, reklámérték tekintetében fénykorában legalábbis verhetetlen volt, amikor kakastaréjra emlékeztető frizurát vágatott magának, még Japánon is valóságos divat-cunami söpört végig. Hozzájárult ismertségéhez az is, hogy 1997-ben feleségül vette az akkori idők elsőszámú pop-formációjának, a Spice Girls-nek egyik csinos tagját, Victoria Adamst, a nagyközönség által körülrajongott 
Posh Spice-t. Szerelmük hónapokig tartó médiaesemény volt, s ma is minden lépésüket árgus szemekkel figyeli a világsajtó. Így az is napvilágra került, hogy a jóképű futballista bizony nem a hűség szobra, s bár állandóan házasságuk válságáról hallani, a pár még ma is együtt van.
S míg a 2013-ban visszavonult - pályafutása végefelé Amerikában focizott pár évet - David önmagában nagyon népszerű, a Beckham-
házaspár általános utálatnak örvend. S nem csak Spanyolországban, de szülőhazájukban is, kirívó ízléstelenséggel felcicomázott és berendezett házukat csak Beckingham-palotának hívja a köznép. (Kalendárium Press)
Bianca Perez Morena de Macias az eredeti neve, és Nicaraguában született. A közép-amerikai ország - mint a térség általában - már akkoriban is forrongó politikai és társadalmi viszonyok között élt, nem meglepő tehát, ha a kis Bianca lelkesen fontolgatta politikai karrierjét. Világmegváltó terveit azonban kicsit visszavetette, hogy igencsak szemrevaló lánnyá serdült, miáltal lecsapott rá a divatszakma. Így aztán befejezte párizsi politikatudományi tanulmányait, és a kifutók világának csillaga lett.
Ringo Starr és Eric Clapton. Októberben megszületett lányuk, Jade, ám a házaspár továbbra is a társasági élet főszereplője maradt, akkoriban nemigen rendeztek jelentősebb bulit a new york-i Studio 54 éjszakai klubban nélkülük. Mick Jagger nem sokáig bírta a családi kötöttségeket, összeszűrte a levet Jerry Hall fotómodellel, Brian Ferry barátnőjével, Bianca pedig beadta a válást.
1978-ban váltak szét útjaik, azóta Bianca jószolgálati politikusként járja a világot, sok pár éve például gyerekeket mentett ki a polgárháborús Boszniából. Az egykori szépség ma már boldog nagymama, és bár szereti zenét, Rolling Stonest nem hallgat. (Kalendárium Press)
Árvagyerek volt, rettentő szigorban a nagybátyja nevelte fel, aki a legkevésbé sem értékelte művészi érdeklődését. Amint Ásító inas című képe is mutatja, fiatalon asztalosinas volt, ám a festmény kicsit csalóka, mert neki speciel nem sok ideje maradt ásítozni, mestere igen keményen fogta, ütötte-verte, testi és lelki megaláztatásai egész későbbi életére kihatással voltak.
De szerencséjére hamar kibontakozott tehetsége, huszonötéves korában már hangos sikert aratott Párizsban Siralomház című képe, egy műkereskedő azonnal le akarta kötni minden, későbbi életében megfestendő alkotását. Az elismerés hatására le is telepedett Párizsban, s olyan monumentális remekművek kerültek ki ecsetje alól, mint a Milton, a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és Ecce homo. Igazi festőfejedelem volt, fényes háza állt az avenue Villiers-en, amely minden pénteken a párizsi művészeti élet központja volt, ott látta vendégül kora hírességeit, akik igen nagyra tartották Monsieur Münkakszi-t. Az első világhírnevet szerzett magyar festőként tért haza, hogy a millenniumi ünnepségekre 
megfesse a Honfoglalást, amely azonban óriási botrányt kavart, mert a honfoglaló vezéreket korának vezető politikusairól mintázta - Árpád vezért például Tisza Istvánról -, aki előtt a festményen szlávok hajtanak fejet, amiért meg a szláv államok támadták.
Az évfordulóra a webáruháza A nap szerelmese / Aranyecset című életrajzi regényt antikvár példányban, több kiadásban is. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Morva apa és sváb anya gyermekeként látta meg a napvilágot Komáromban, apját azonban, aki egy katonazenekart vezényelt, Budapestre helyezték, így a kis Lehár a magyar fővárosban nőtt fel. Apja nyomdokain haladt, ő is katonazenekari karmester lett Losoncon, ahol négy csodás évet töltött, mégis nagy botrány közepette távozott a városból - szerencsére, hiszen így tudott elindulni a világhírnév felé.
Történt pedig, hogy a Losoncon nagy népszerűségnek örvendő, jóképű fiatal karmester éppen vacsorázott, amikor egy kapatos őrnagy megüzente a pincérrel, játssza el neki a nótáját. Az önérzetes muzsikus ahelyett, hogy jelentkezett volna feljebbvalójánál, visszaüzent a törzstisztnek; ő nem cigányprímás, hogy rendelésre muzsikáljon, ha akar valamit az őrnagy úr, vacsora után előadhatja kérését az asztalánál. Az őrnagy éktelen haragra gerjedt, kishíján párbaj lett a dolog vége, amit elkerülendő Lehár inkább elköltözött a városból. A losonci lányok valósággal megsiratták a fess karmestert, egy aranyozott karmesteri pálcával bocsátották útjára.
Amely egyenest a világhírnév felé vezetett, köszönhetően A víg özvegy című operettje 1905-os sikerének. A zenés darabot huszonöt nyelvre fordították le, és már a bemutató után két évvel meghódította Amerikát is. Lehár eztán sorra írta népszerű műveit; a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa sokszor játszott, kedvelt operett ma is, s ahogyan Kodály Zoltán fogalmazott; "Amiként Jókai Mór a történeteivel, Lehár Ferenc a dallamaival szerzett örömet az emberek millióinak!" (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Otto Schneidereit életrajzi könyvét kínálja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Maga is festőnek készült, de később abbahagyta, mert mint megvallotta; "értelmesebb dolog nekem szép képeket látni és köztük élni, mint közepes kvalitású képeket festeni". Arra is hamar rájött, hogy az emberek többsége nem ismeri fel a művészet valódi értékeit, azt meg pláne nem tudja megfogalmazni, hogy egy kép mitől szép. Így azután - ahogy egyik méltatója fogalmazott - elkezdte feltörni a magyar képzőművészeti műveltség szűzföldjét. Egész életét arra tette fel, hogy feltárja a magyar művészet értékeit, művészek egész sorát fedezte fel. A fiatal Medgyessy Ferenc például a kabátzsebéből előhúzott gyurmabábuval kereste fel, Lyka kézbe vette a táncosnőt ábrázoló kis figurát, és megjósolta: ebből a gyerekből egyszer nagy szobrász lesz. És lett. 1920-tól a Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt, és óriási tekintélynek örvendett, tanítványai egyenesen rajongtak érte, talán mert személyesen is sokat segített a művészeknek. 
Egry József például nemcsak párizsi tanulmányútját köszönhette neki, de még az életét is; nagy nyomorában ugyanis Lyka szerzett megrendelést az akkor még ismeretlen festőnek. (Kalendárium Press)
Az Amerikában élt mester nevéhez számos filmtörténeti jelentőségű dolog fűződik; ő készítette például az első angol hangosfilmet, a Zsarolást, 1929-ben, valamint az első horrorfilmeket, a Psycho-t és a Madarakat.
akció nem tölthetett ki többet a filmszalagon 2 méter 15 centinél, s ebbe már beleszámított az "ölelési manőver" is. A zseniális Hitchcock persze kijátszotta Hays szenátor szigorú törvényét is, az egyik "vad szerelmi jelenetet" például úgy vette fel, hogy a két főszereplő tizenötször három másodpercig csókolózott, de közben egy-két szót is váltottak.
borúsnak, felkavarónak, sőt cinikusnak minősítették az alkotásokat, s bár ezen Hitchcock felháborodott, s szerette volna maga forgalmazni a két filmet, nem járt sikerrel, mert a brit kormány 1944-ben elkobozta a tekercseket, és azok azóta egy archívum polcán porosodtak. (Kalendárium Press)
Igazából két vezetékneve van: Uma Karuna, s ez jelzi, hogy nem egy átlagos családban nőtt fel. Már svéd mamája is különleges foglalkozást űzött, pszichoterapeuta volt, az apukája pedig valódi unikumnak számított azzal, hogy felszentelték tibeti buddhista szerzetesnek. Uma - és testvérei - is hindu istenségek után kapták a nevüket. Ami sokáig nem zavarta, ha Indiában éltek, akkor kivált jól jött, de New York-ban is jórészt guruk között nőtt fel, még a dalai láma is meglátogatta őket.
Veszedelmes viszonyok című moziban szerepelt először, majd a Ponyvaregény című filmben nyújtott emlékezetes alakításával lett elfogadott színésznő.
mindketten félreléptek, Uma a hírek szerint rendezőjét, Quentin Tarantinót csábította el. Aztán beadta a válópert. Utána egy milliárdos francia üzletembernek szült gyereket, akivel kétszer is összebútoroztak, de már évek óta nincsenek együtt. (Kalendárium Press)
Néptanítóból előbb az Avanti! című lap főszerkesztője lett, majd megalakította az olasz fasiszta pártot, amelynek élén már a kezdetektől nyíltan tört a hatalomra. 1922-ben fasiszta "fekete ingesei" élén bevonult Rómába, s arra kényszerítette III. Viktor Emánuel királyt, hogy őt nevezze ki miniszterelnökké. Pár év alatt egyszemélyes, fasiszta diktatúrát épített ki az országban, amelyet bevitt a II. világháborúba is. Végül maga a Fasiszta Nagytanács mentette fel tisztségéből, sőt, le is tartóztatták. S bár a németek kiszabadították, és az észak-olasz bábkormány vezetőjévé tették, sorsát nem kerülhette el; mielőtt Svájcba menekülhetett volna, az olasz partizánok elfogták, és kivégezték. (KalPress)
Belgrádban született, és gyermekként került hazánkba testvérével, Zoránnal - s persze szüleivel - együtt. Természetesen egy szót sem tudott magyarul, amit azért kell külön is hangsúlyozni, mert úgy lett az egyik legsikeresebb dalszövegírónk, hogy a magyar nem az anyanyelve. Szülei különben sosem tanulták meg tökéletesen nyelvünket, velük otthon mindig is szerbül beszéltek a fiúk.
Talán zenélni is azért kezdtek, mert a muzsika nyelvén könnyebben megérttették magukat. Dusán - ellentétben testvérével - soha nem állt a reflektorfényben, beérte azzal, ha a színpad homályában pengetett, avagy másoknak írt szöveget. Merthogy ő is a legendás Metró együttes tagja volt gitárosi minőségben, sőt, a banda leghíresebb dalainak szövegét is ő írta, az ő műve a Mária volt és a Kócos ördögök. Amikor a Metró csillaga leáldozott, "polgári" foglalkozást választott magának, tévészerkesztő, dramaturg lett, hatvan komolyzenei műsort rendezett öt év alatt, sőt, műsorvezetőként is fel-feltűnt a képernyőn. Közben persze nem hagyott fel a szövegírással sem, ebben kitűnő partnerre talált Presser Gábor személyében. A páratlan páros számtalan karriert indított el vagy 
éppen adott új lendületet ismert előadóknak, említsük most csak Katona Klári vagy éppen Zorán nevét. Dusán emellett musicalek librettóit is jegyzi, ezek közül a legsikeresebb a Vígszínházban nagy sikerrel futó A padlás.
Vidéki pályakezdést követően negyedszázadon át a Nemzeti Színház tagja volt, ahol számos emlékezetes alakítás fűződött a nevéhez, kivált klasszikus darabokban aratott sikereket. Népszerűek voltak filmjei, különösen Bacsó Péter remeke, A tanú, Fábri Zoltán megrázó alkotása, Az ötödik pecsét és Gothár Péter alkotása, a Megáll az idő. Élete utolsó percéig dolgozott, a Hány az óra Vekker úr című film főszerepét már nagy betegen vállalta el, de a filmet nem tudta befejezni. A munkafelvételekből azonban emlékfilm készült, amelyet a tévé be is mutatott.
A kor egyik vezető irodalmi tekintélyének, Vészi Józsefnek a lánya volt, így hamar megismerte a korabeli művészek bohém világát. Apja dunavarsányi villájában például megfordult az akkori művészeti élet krémje, Ady Endre például ha berúgott - ami gyakran előfordult -, felmászott egy fára, és ott pihente ki mámorát, a frászt hozva ezzel a Vészi-nagymamára. Ily környezetben nevelkedett Margit, aki felnőve csak annyit tudott, hogy ő is művész akar lenni, de pontosabb elképzelései nem voltak. Hol festőnövendéknek szegődött el, hol énekelni tanult, aztán író, újságíró akart lenni, de nem volt kitartása semmihez, a szorgalom szobrát nem róla mintázták volna.
Dunavarsányban gyakran vendégeskedett a fiatal Molnár Ferenc is, aki bohém életvitel tekintetében még kollégái közül is kirítt, s a két ifjú idővel egymásba szeretett. Margitnak akkoriban még Ady Endre is csapta a szelet, a költő szerelme, Léda csak akkor nyugodott meg, amikor hírét vette a fiatalok eljegyzésének. Már jegyességük sem volt felhőtlen, a kapatos Molnárnak gyakran eljárt a keze, s a helyzet csak rosszabbodott az esküvő után. Az italoskedvű író általában reggel járt haza, neje persze szemére hányta életmódját, aminek általában verés lett a vége. Molnár egyszer még terhes feleségét is elverte, mire az hazaköltözött a szüleihez.
Egyszer még megpróbálkoztak kapcsolatuk rendezésével, de Margit végül törött kisujjal végleg szakított verekedős urával. Válásuk után nyakába vette a világot, sokáig Hollywoodban dolgozott, s végül a napfényes Palma de Mallorcán érte a halál. (Kalendárium Press)
Kétség nem fér hozzá, hogy aranybetűkkel írta be a nevét a magyar könnyűzene történetébe, sőt, egy ilyen könyvnek több lapján is olvashatjuk a nevét. Az ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az István, a király című rockopera a műfaj legnagyobb hazai teljesítménye, népszerűsége 1983-as bemutatása óta is töretlen. De a zenében járatosabbak azt is tudják, hogy ünnepeltünk egykori, ma már legendás zenekara, az Illés együttes a magyar beatzene születésének meghatározó szereplője volt.
Az Illés együttes klasszikus felállása 1965-74 között működött, kezdetben Shadows-számokat játszottak, 1969-ben megjelent, már saját számokat tartalmazó Nehéz az út című lemezük viszont mérföldkő a hazai beatzene történetében. A lemezen olyan emlékezetes dalok voltak, mint Sárga rózsa, a Little Richard és az Amikor én még kissrác voltam - mely utóbbival megnyerték az 1968-as Táncdalfesztivált. A később Kossuth-díjjal is kitüntetett Illés együttes 1974-es felbomlása után a Fonográf együttesben zenélt, ez a szintén nagyszerű csapat 1981-ben oszlott fel, majd jött 1983-ban a Szörényi-Bródy szerzőpáros említett, immár klasszikus értékű remekműve, az István, a király.
A rendszerváltozáskor a politika környékén is feltűnt, de az utóbbi időkben inkább őstörténet kutatással foglalatoskodik, régészeti, történelmi könyveket olvas, sok időt tölt a szőlőjében, büszkélkedik saját boraival. Születésnapján egykori társai sajnos már csak megfogyatkozott számban köszönthetik, Bródy János még velünk van, de a testvére, Szabolcs, valamint Illés Lajos és Pásztory Zoltán már az égi koncertermekben zenél. (Kalendárium Press)
Egy anekdota szerint Thurzó Gábor a háború után azt mondta; Keleti Mártonra kellene bízni a filmgyártás beindítását, mert annyira profi, hogy egymaga képes leforgatni az egész évi filmmennyiséget. Ez különben nem nagy túlzás, hiszen a háború után Keleti rendezte az első filmet, A tanítónőt, és később is alaposan kivette részét a "filmes norma" teljesítéséből, hiszen harmincöt filmet készített, s ebben még nincs benne a tévé részére forgatott tucatnyi produkciója. S nem ám összecsapott fércművekkel állt elő, hanem alaposan kimunkált sikerfilmekkel, ennek köszönhetően azok máig nagyon népszerűek, a Civil a pályán, A tizedes meg a többiek, a Mágnás Miska, a Hintón járó szerelem, a Fel a fejjel, a Hattyúdal, vagy a Butaságom története rendszeresen látható a különböző tévécsatornákon ma is.
Annak ellenére tisztelték művészi tehetségét, hogy meggyőződéssel hirdette a siker fontosságát, mondván: közönség nélkül nincs mozi. Ezért aztán a filmkészítés valamennyi mozzanatánál jelen volt, beleszólást követelt magának a legapróbb részletek meghatározásába is. De nincs mit csodálkozni ezen, hiszen már Thurzó Gábor is megmondta: Keleti Márton vérbeli profi volt, "a megtestesült Hollywood". (Kalendárium Press)
Az ABBA együttes tagjai már korábban is zenéltek, Björn és Benny más és más együttesben muzsikált, mígnem a kölcsönös szimpátia egy csapatba kovácsolta őket. Éppen egy fesztiválon léptek fel, amikor találkoztak a két lánnyal, akik egy szintén fellépő együttesben vokáloztak. A fiúk beleszerettek a lányokba, ezért előbb saját együttesükbe csábították őket, majd a szakállas zongorista, Benny feleségül vette a vöröshajú Anni-Fridet, Björn pedig a szőke Agnethát. Felvették a nevük kezdőbetűiből alkotott ABBA nevet, s viszonylag sikeres svédországi karrier után megcélozták a nemzetközi karriert.
Tucatnyi daluk lett világsiker, például a Dancing Queen és a Money, Money, Money, s először ők aknázták ki a videóklipekben rejlő lehetőségeket, miáltal akkor is láthatták őket a rajongók, amikor éppen nem turnéztak. Bár ilyen időszak kevés volt, ausztrál turnéjukról mozifilm is készült, amely hazánkba is eljutott. Az idő előrehaladtával aztán a közönség belefáradt az édeskés dalokba, a diszkósított ABBA már 
nem volt az igazi, és előbb a házasságok, majd a csapat is felbomlott.
dalaikból nagysikerű musical készült Londonban, Björn Again és A-Teens néven pedig zenekarok viszik sikerre még mindig számaikat. Dalaikból világsikerű musical és mozifilm készült. (Kalendárium Press)
"Már gengszterként is tudtam, hogy egyszer a cementben végzem" - mondta pár éve, amikor megörökítették a kéznyomát a hollywoodi utcán, s ezt nem színészként eljátszott szerepeire értette. Érthette volna arra is, hiszen A Keresztapa című film főszerepében híres maffiózót alakított. Ám ő inkább arra gondolt, hogy fiatalon jó esélye volt, hogy ne színész, hanem bűnöző legyen belőle.
Szicíliai bevándorlók gyermekeként New York egyik legsötétebb negyedében, Bronxban nőtt fel, s jó úton haladt a börtön felé, több balhéja után még a suliból kicsapták. Aztán húszévesen fegyveres rablásért megjárta a börtönt, s bizonyára végképp a dutyiban végzi, ha egy amatőr színtársulatban fel nem fedezik a tehetségét. "Ha nem lettem volna színész, biztos gengszter lett volna belőlem" - nyilatkozta már híres filmsztárként. Először a filmesek is csak a rosszfiút látták benne, első szerepében egy narkóst alakított, s oly "élethűen", hogy rögvest díjat kapott érte. S bár bűnözőket később is megformált, megannyi más alakításával bebizonyította, hogy személyiségétől idegen figurákat is meg tud jeleníteni, azaz igazi színész. 1993-ban az Egy 
asszony illata című filmjéért az Oscar-díjat is kiérdemelte, utána pedig Shakespeare A velencei kalmárjában parádézott.
amikor évekig élt Beverly D'Angelo színésznővel, aki ikreket szült neki, de jó, hogy nem álltak az oltár elé, mert így is nagyon csúnyán szakítottak. Összesen négy gyereke van, a legidősebb 36, a legkisebb kétéves. (Kalendárium Press)
Egyike volt a magyar filmművészet legendáinak, hiszen olyan, ma is gyakran vetített népszerű filmekben játszott, mint a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán, a Föltámadott a tenger, a Fel a fejjel, a 2x2 néha 5 és a Gázolás, s nem túlzás azt mondani, hogy annak idején a fél ország szerelmes volt belé.
szófogadóan követte a tekintélyes színészt. De nem illettek össze, Básti komoly művész volt, Vilcsi pedig cserfes kislány. Ráadásul halálosan beleszeretett Gábor Miklósba, de nem merte megmondani neki soha. A korabeli pletyka viszont azzal vádolta, hogy miatta lett öngyilkos Soós Imre - ami azért erős túlzás. Aztán megint szerelmes lett, második férje egy egyetemi adjunktus volt, akivel 1956-ban külföldre ment, és csakhamar megbolondította a német férfiakat is, miután megtanulta a nyelvet ünnepelt sztár lett új hazájában is.
De meghódíthatta volna akár Amerikát is, egy négyszeres Oscar-díjas sztár hívta Broadway-főszerepre, de ő nem akart megint nyelvet tanulni. Végül Németországból is hazatért, s 2014-ben Budapesten hunyt el. (Kalendárium Press)
Édesanyja vérbeli színházi ember volt, igaz legnagyobb színésznői sikerét egy haditengerészeti oktatófilmben aratta. Másik nagy szenvedélye a férjhezmenés volt, így a kis Ginger gyermekkorában ide-oda sodródott, míg elég nagy nem lett, hogy a kedves mama benne remélje megvalósítani el nem ért álmait.
s a dörzsölt filmes rókák azonnal le is csaptak a lehetőségre. Egyik filmet a másik után forgatták velük, és az eredmény nem is maradt el, Ginger és Fred párosa a hollywoodi zenés-táncos filmek legnépszerűbb duója lett. Világsikerű filmek egész sorát táncolták végig, elég csak a Roberta, a Dalol a flotta, a Táncolj és szeress, valamint a Gondtalan című mozijukat említeni, Egymásnak születtünk című filmjüket pedig mintha egyenesen róluk írták volna.
Kitty Foyle című filmben nyújtott alakításáért még az Oscar-díjat is megkapta. Híres párosuk pedig legendává lett, Ginger és Fred című filmjében Federico Fellini is örök emléket állított nekik. (Kalendárium Press)
Igencsak hányatott sorsa volt, nincs mit csodálkozni rajta, hogy végül teljesen elborult az elméje. Gyerekként elszakították például anyjától, apja ugyanis magával vitte száműzetésébe. Mire felnőtt, bebolyongta egész Itáliát. 21 évesen a ferrarai herceg szolgálatába állt, s a viszonylagos nyugalom évei alatt alkotta meg élete fő művét, A megszabadított Jeruzsálemet. Paranoiája azonban egyre súlyosbodott; azt még sikerült elsimítani, hogy késsel támadta meg egyik szolgáját, mert az állítólag kihallgatta a beszélgetését, amikor azonban hatalmas botrányt kavart a herceg esküvőjén, Alfonso bezáratta a bolondokházába. Tasso azonban megszökött, s mind újabb hercegi udvarokban keresett menedéket, de próbálkozásainak mindig botrány és rabság lett a vége. 
Még szerencse, hogy mindig megszökött. És közben szorgalmasan írt, gyönyörű versek kerültek ki a keze alól. Életművének igen értékes része hatalmas levelezése, amely nemcsak becses kortörténeti dokumentum, hanem megrázó költői leírása elmebajának. Művészete a magyar irodalomra is nagy hatással volt, különösen Zrínyi Miklós és Arany János csodálta műveit. (Kalendárium Press)
Vidéki kezdés után 1952-ben a Madách Színházba került, s rá egy évre felfedezte a film is; a Rákóczi hadnagyában kapott szerepet. A hatvanas évek elején szerzett országos népszerűséget, amikor A Tenkes kapitánya című, máig gyakran ismételt filmsorozat főszerepében remekelt. Azóta egyike legkedveltebb férfi színészeinknek, forgatott egy sor remek filmet - a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról és a Jób lázadása immár klasszikus. Aztán még korábbi népszerűségét is felülmúlta a Szomszédok című tévésorozattal, a rokonszenves Takács bácsit a fiatalabb korosztály is a szívébe zárta, még "tiszteletbeli taxis"-nak is megválasztották, pedig nem is nagyon szeretett vezetni. Egyébként is szerencséje volt a sorozatokkal, a 
rádiós Szabó családban évtizedeken át alakította Kárpáti Zoltánt.
Kárpáti Zoli. A csodás színész 2006-ban hunyt el, de ma is ismeri mindenki. Az ő nevét viseli a salgótarjáni színház. (Kalendárium Press)
Csodagyerek volt, ötévesen már nyilvános hangversenyt adott, mivel azonban szülei nem sokra tartották a muzsikuspályát, jogi doktorátust szerzett. Az unalmas aktáknál azonban jobban vonzotta a muzsika, így szabadidejében operett-komponálással foglalatoskodott. Minisztériumi tisztviselőként dolgozott akkor is, amikor egy szép napon beállított a Népszínház igazgatójához, szerényen előadva, hogy ő bizony hozott a direktor úrnak egy zenés darabot. Porzsolt Kálmán udvariasan megköszönte a műkedvelő aktakukac kéziratát, majd szépen betette a fiókjába.
Nemsokára azonban mégis elővette, nem volt ugyanis friss darab a tarsolyában, így jobb híján színrevitte a Bob herceget. Amely óriási siker lett, a kritika nem győzött lelkendezni, "Huszka Jenő a könnyűzene birodalmában egy csapásra a legelső helyek egyikét foglalta el. Csupa új dallam és új ötlet!" - lelkendezett egy műítész. A kedvező fogadtatáson felbátorodva Huszka még tucatnyi operettet írt, köztük olyan nagysikerű műveket, mint a Lili bárónő, a Gül baba és a Mária főhadnagy. Az ő művei bizonyították azt a korábban elképzelhetetlen állítást, miszerint magyar zenés darabot is lehet százas 
szériákban játszani a színházaknak, így nemcsak a rendezők és a színészek örültek új alkotásainak, de a színházak pénztárosai is.
Egy szegény tatár nemesi család sarja volt, s annak köszönhette felemelkedését, hogy feleségül vette IV. Iván cár egyik legfőbb bizalmasának lányát, majd a cár egyik fiához adta feleségül testvérét. A cár az új rokont elhalmozta kegyével, bojárt csinált belőle, és kinevezte a gyengeelméjű trónörökös gyámjává. IV. Ivánt különben Rettegett Ivánként emlegette a nép, úgyhogy el lehet képzelni milyen tulajdonságokkal kellett rendelkeznie Borisznak is, ha névtelen kegyencből a trón közelébe jutott. Iván halála után a félkegyelmű Fjodor lett a cár, de helyette valójában Borisz uralkodott. Fjodornak nem volt gyereke, így esetleges halála esetén Rettegett Iván Dmitrij nevű fia örökölte volna a trónt, de az ifjút rejtélyes körülmények között meggyilkolták. 
Borisz Godunov sosem tudta lemosni magáról a gyanút, hogy ő tétette el láb alól Dmitrijt, kivált akkor vetették ezt a szemére, amikor Fjodor halála után ő lett a cár. Borisz megpróbált népe kedvébe járni, de sosem tudott népszerűséget szerezni. Végül idegösszeomlást kapott, és meghalt. Alakja azóta is foglalkoztatja az utókort, Puskin drámát írt róla, amelyből Muszorgszkij komponált nagysikerű operát. (Kalendárium Press)
Élete és pályafutása ezer szállal kötődött a magyar történelemhez. Miután 1464-ben Mátyást magyar királlyá koronázták, a csehek is királyt választottak a tehetséges hadvezér, Podjebrád György személyében. Podjebrád azonban nemsokára hitbéli dolgok miatt ellentétbe keveredett a pápával, aki felkérte a Csehországgal szomszédos katolikus királyokat, vonuljanak Podjebrád ellen.
A pápa viszont egyre türelmetlenebb lett, nyilvánosan kiátkozta a cseh a királyt, és az ellene indítandó fegyveres harc vezetésével Frigyes császárt és Mátyás királyt bízta meg, hogy "a tévelygés bűzös morotváiban elbitangoló cseh patakot az egy igaz hit szép medrébe visszatereljék". Erre már nem volt mit tenni, Mátyás hadat üzent a cseh királynak, és rettegett seregével felvonult ellene. Podjebrád György személyes párbajra hívta ki Mátyást, aki természetesen elfogadta azt, de a feltételekben nem tudtak megegyezni: a cseh király ugyanis gyalog, Mátyás viszont lóhátról akart vívni. A párbaj 
elmaradt, mire Mátyás sorra elfoglalta a cseh városokat, és 1469-ben cseh királlyá koronázták. Podjebrád György csak kevéssel élte túl e szégyent.
győri táborában halálhírét vette, a krónikás szerint "... igen kezdte vala fohászkodni, és erősen bánkódva sir vala". (Kalendárium Press)
Pietro Ottoboni volt a polgári neve, s élete java részét a kúriában töltötte, bár egy időben volt Brescia püspöke és Róma inkvizítora is. Igencsak későn ülhetett be Szent Péter székébe, hiszen majdnem 80 éves korában választották pápává. Nem sok nyomot hagyott az egyház életén, legmaradandóbb érdeme, hogy a vatikáni könyvtár számára sikerült megszereznie a legendás Krisztina svéd királynő értékes hagyatékát, amely most a Vatikáni Könyvtár féltett kincse. Mindössze 16 hónapos uralkodása alatt legfőbb figyelmét egyébként arra fordította, hogy rokonait zsíros állásokba juttassa, jó érzékkel azonban csökkentette az adókat és olcsó élelmiszereket hozatott be külföldről, így az emberek körében nem volt népszerűtlen. Különben ő volt az utolsó Sándor pápa, ezt a nevet többé egyetlen egyházfő sem választotta. Talán nem véletlenül... (Kalendárium Press)
Egy tekintélyes missouri bíró fia volt, s gyermekéveit a Mississippi partján töltötte, ahogy később regényeinek hősei, Huckleberry Finn és Tom Sawyer is. S ő is ugyanolyan rossz kölyök volt, mint Tomék, kimaradt a suliból, így aztán kezdetben betűszedő volt, majd kalauz lett egy Mississippin közlekedő hajón. A polgárháború miatt azonban elvesztette állását, ezért Nevadába költözött, s ezüstbányász lett.
Szabadidejében írogatott, de első novelláskötete csak 32 éves korában jelent meg. Szatírikus írásaival viszont hamar országos hírnevet szerzett, s mivel főként saját kalandjairól írt, témája volt bőven. Miután pedig az Élet a Mississippin című könyvét igen kedvezően fogadták az olvasók, nekilátott megírni két világsikerű regényét, a Tom Sawyer kalandjait és a Huckleberry Finn kalandjait. Ezután szinte ontotta könyveit, roppant méretű életművet hagyott hátra, s regényei ma is nagyon népszerűek; A lóvátett város, az Egy jenki Arthur király udvarában, a Koldus és királyfi, vagy Az egymillió fontos bankjegy ma is újabb kiadásokat ér meg szerte a világon.
Már életében hatalmas vagyont szerzett, amint már kortársai is felfigyeltek rá: nagyobb jövedelemre tett szert, mint előtte bármely író Amerikában. Tekintélye az óceánon is átjutott, Oxfordban díszdoktorrá avatták, s egyik körútján járt nálunk is: 1899. március 25-én a Lipótvárosi Kaszinóban tartott felolvasóestet. "A Halley-üstökössel jöttem 1835-ben, amely jövőre megint jönni fog, és úgy számolom, vele együtt én is elmegyek" - mondta egy évvel halála előtt titkárának, s igaza lett. (Kalendárium Press)
Jelentős szerepet játszott a korabeli közéletben, ő volt a magyarországi reformellenzék egyik vezetője, egyébiránt pedig korának talán legkiválóbb mezőgazdásza.
Példás helytállásán kívül ma már keveset tudunk róla, pedig érdemei sok tekintetben múlhatatlanok. Jórészt neki köszönhető például, hogy Széchenyi István nem léha főúr, hanem a közjóért munkálkodó ember lett, amint Wesselényi zárójelesen meg is jegyezte: "Sokszor tettem fészkébe tojásaimat, s azokat ő oly szépen kikotolta és felnevelte". Egyébként még magyarul is Wesselényi tanította meg "a legnagyobb magyart", aki hálás is volt emiatt barátjának. Később azonban viszonyuk megromlott, hogy kinek a hibájából, azt most ne firtassuk. De sokan igazat adtak Wesselényinek, amikor keserűen azt írta: "... talán büszkeség nélkül mondhatom el, hogy a hazaszeretet lángját én tápláltam keblében, s hogy az ország állapotáról több felvilágosítást nyújtottam neki, mint amennyit tőle nyertem". (Kalendárium Press)