2023. december 15-én 70 éves SALLAY ANDRÁS műkorcsolyázó
Ha mai szülinapján esetleg számba veszi élete meghatározó dátumait, semmi esetre se maradt ki belőle az 1967-es év, akkor találkozott ugyanis Regőczy Krisztinával, s azon nyomban össze is kötötték a sorsukat - persze kizárólag a sportban, bár a hosszú együtt töltött évek alatt a szerelem is megérintette őket.
Első sikereiket természetesen itthon aratták - kilencszer nyertek magyar bajnoki aranyat -, de a hazai mostoha körülményeket legyőzve idővel felnőttek a nemzetközi mezőnyhöz is. Az edzés-lehetőségekről csak annyit, hogy míg ellenfeleik légkondicionált jégcsarnokokban készültek, ők előbb letolták a havat a Millenáris jegéről, s csak azután kezdhettek a szabadtéri edzésez. De tehetségük és a rengeteg munka meghozta gyümölcsét, és 1980-ban felértek pályájuk csúcsára. Ez az év egyben a magyar műkorcsolyázás történetének legeredményesebb esztendeje is, mert a Regőczy-Sallay kettős a világbajnoki arany mellé olimpiai és Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett.
Visszavonulásuk után a jégrevük közönségét is elkápráztatták szerte a világon, majd végleg szögre akasztották a korcsolyát. A következő fontos dátum András életben 1984, akkor nyitotta meg ugyanis régiségkereskedését, aminek aztán nem csak egzisztenciális hasznát látta, de a jóvoltából ismerte meg a feleségét is. A hölgy ugyanis egy antik tintatartót keresett a boltban, s mivel Andrásnak azonnal megtetszett a csinos vevő, ajánlotta neki: most sajnos nincs, de nézzen be holnap. Majd megint holnap, aztán ismét másnap. Végül meghívta vacsorázni, s ma már két lányuk is régen felnőtt. (Kalendárium Press)
A szőke színésznő élő ellenpéldája a bugyuta vicceknek, hiszen nem csak szép, de okos is, nem csoda, hogy fiatalon orvosnak készült. De nem vették fel, így előbb ápolónő volt a MÁV-kórházban, majd napközis tanárnő egy csepeli iskolában. Onnan került be a Színművészeti Főiskolára - elsőre -, s friss diplomával a kezében a Vidám Színpad szerződtette.
színészi tehetségének is bizonyságát adta, a Torockói menyasszony és a Két lány az utcában című darabban például egyáltalán nem volt szép. Mert egyébként gyönyörű, pár éve például az arab férfiakat egészen lenyűgözte, amikor Tunéziában forgatták A három testőr Afrikában című filmet.
Amikor élete végén az amerikai filmakadémia úgy döntött, hogy életmű Oscar-díjjal jutalmazza a kiváló színészt, ő kicsit sértődötten visszautasította a megtiszteltetést - erre egyébként még nem volt példa a díj történetében.
mint a La Mancha lovagja, az Arábiai Lawrence, Az oroszlán télen, a Murphy háborúja és Az utolsó kínai császár. És sokak szerint igaza is volt, mert tényleg nem vonult vissza, még az ominózus időszakban is három filmje is a mozikba került. Ám az Oscar-díjat odaítélő nagyokosok sem változtak, nem sokkal ezután a Vénusz című filmben nyújtott parádés alakításáért ugyan megint jelölték az Oscar-díjra, de megint nem kapta meg.
Nála sokoldalúbb színész kevés volt a pályán, éppen csak szemezgetve utolsó alakításai között: a Trója című szuperprodukcióban Priamosz trójai királyt alakította, az Augustus című történelmi filmben pedig a címszereplő római császárt, ugyanakkor boldogan elvállalta a L'ecsó című rajzfilm egyik szinkronszerepét. S míg sok veterán kollégája lesújtó véleménnyel van a legújabb nemzedékről, ő nem bántotta soha a fiatalokat, pedig neki Katharine Hepburn volt egykoron partnere. (Kalendárium Press)
Vágóként került a filmkészítés közelébe, első említésre méltó szerepét a Hazafelé című filmben alakította, amelyben az akkori nagy csillag, Ina Claire ellenfelét kellett megformálnia, s az egykorú kritika szerint "elhomályosította Ina alakítását, pedig az nagy dolog". Népszerűségét 1934-ben alapozta meg, amikor elkészítette A sovány ember című filmjét, amely oly nagy sikert aratott, hogy tizenháromszor kellett folytatni a történetet.
később még közel száz filmet forgatott - s életművéért 1991-ben megkapta az Oscar-díjat is -, a Powell partnereként aratott sikereit nem tudta megismételni.
Édesapja jeles színházi ember volt, ő alapította az Újpesti Népszínházat. A kis Mária gyerekszínészként szerepelt, majd balettozott, s a harmincas évek végén kezdett írni. Első regénye, A vörös oroszlán 1946-ban jelent meg, s máig nagy siker, újra meg újra kiadják most is. Nagyon népszerűek mesekönyvei és ifjúsági regényei, leghíresebb közülük a Pöttyös Panni-sorozata. Ezoterikus könyvei is máig olvasottak, kivált A mindennapi élet mágiája, de most is kapható néhány közülük – amíg megint el nem fogy.
Michel de Nostre-Dame volt a becsületes neve, és alig szerezte meg orvosi diplomáját, amikor nagy pestisjárvány tört ki. A fiatal Nostradamus felöltötte a pestisdoktorok hagyományos öltözetét; olajba és hétféle csodaporba áztatott inget és lábig érő csuhát, a fejére csuklyát húzott, az orrára egy balzsamokkal teli csőrszerű szerkezetet erősített, a szájába pedig fokhagyma leveleket vett, s elindult a kór ellen. Szörnyűséges maskarájában nem fulladt meg, így a járvány négy éve alatt a pestis gyógyítására számos új módszert volt alkalma kipróbálni.
Ő is használta persze a kor legfejlettebb gyógyító technikáját, például frissen leölt, még meleg galambokat rakott a betegek mellére, de sok, még modernebb újítást vezetett be, például mirhát és borókát égetett a betegek szobájában. Kétségtelen, hogy sokan túlélték a procedúrákat, a legnagyobb csoda azonban az volt, hogy ő maga megmaradt. Így aztán hamar csodadoktorként kezdték tisztelni, s minden szépen alakult, amikor kiderült, hogy saját feleségét és két gyermekét nem tudta meggyógyítani, ezért a betegek hite megrendült benne. Nostradamus ekkor továbbállt, szokása volt ugyanis, hogy mindig ott telepedett le, ahol még elkápráztathatta a hiszékenyeket. Tekintélye akkor ért a csúcsra, amikor egyik este lábáztatás közben isteni hangok megmondták neki a jövőt. Azóta fejtegeti az emberiség rébuszait.
Nostradamus persze nem csak a jövő titkait fürkészte, a való élet gyakorlati problémái sem hagyták hidegen. A gyógyító csodaszerek mellett különböző receptkönyveket is írt, különösen nagy figyelmet fordított a befőttek helyes elkészítésére. S ő volt Franciaország első kozmetikusa. A szépségápolás rejtelmeiről szintén írt könyvet, de saját piperecikkeit jó pénzért árulta is.
A kiváló tornász az FTC színeiben versenyzett, és minden elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy a lólengés történetének egyik legnagyobb alakja. Háromszoros világ- és Európa-bajnok, s ő nyerte a számot a montreali és a moszkvai olimpián. Ő találta ki és mutatta be először a Magyar-vándorként ismert elemet, sőt, az orsót és az ún. szökkenő vándort is - világhíres lógyakorlatát "fejben" ma is meg tudja csinálni. Fénykorában a szó szoros értelemben uralta kedvenc szerét, lólengésben 1973 és 1980 között nem talált legyőzőre, amelyik világversenyen elindult, azon ő állhatott a dobogó legfelső fokára.
Háromszor lett Magyarországon az Év sportolója, s egy időben volt a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke is. Eredményeinek értékét külön növeli, hogy versenyzés közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, visszavonulása után pedig beiratkozott az Állatorvostudományi Egyetemre, a lovat ugyanis nem csak tornaszerként, hanem pompás állatként is nagyon szereti. Kitartására is bízvást számíthatott, hiszen a tornát is tízévesen kezdte, és 27 évesen ugrott le utoljára a szerről. Így tehát az egyetemi diploma megszerzése sem okozott gondot számára. Állatorvosi 
munkáját Győrben kezdte, aztán Budapesten volt hatósági állatorvos, pár éve pedig magánrendelőt nyitott.
Nem volt rossz uralkodó, s nemcsak üdvös tetteivel vívta ki alattvalói szeretetét, de kellemes természetével is. Henrik ugyanis rendkívül szellemes ember volt, igazi lovag, a női nem fáradhatatlan hódolója. A ma erkölcstelennek tartott viselkedésén akkoriban nem nagyon ütköztek meg, a toscanai nagykövet is szenvtelenül jelentette haza: "Való igaz, hogy semmi sem hasonlít inkább egy bordélyházhoz, mint ez az udvar".
ravaszsága nem ismert határokat, ha a nők meghódításáról volt szó, amikor például 58 évesen beleszeretett egy 15 éves lányba, elővigyázatosan feleségül adta a pipogyának gondolt Condé herceghez, nehogy másé legyen, ám a herceg úgy megörült az ölébe pottyant virágszálnak, hogy azonnal kimenekítette Németországba, ahol Henrik nem érte utol. De nem sokáig bánkódott, a Gáláns Kakas rögvest másik jércét vett üldözőbe. Chartres ostrománál is félszemmel a nőket leste, meg is akadt a szeme a 18 éves Gabrielle d'Estrées-n, aki teljesen megbolondította, megesett, hogy Henrik a győzelem küszöbén a csatát is odahagyta, hogy el ne késsen találkájukról.
Élete fő műve a remélhetőleg mindenki által ismert Sikoly, amelyet nemcsak azért tartanak legjobb alkotásának, mert maga a kép remek, hanem, mert ez az műve mutatja leginkább készítőjének egyéniségét. Munch ugyanis csaknem pszichopata volt, a kép pedig Kristó Nagy István találó megállapítása szerint "egy bomlott lélek rettenetének, hajszoltságának, végső kétségbeesésének kifejezése".
négy festményét. Felkavaró alkotásait leginkább az adóhatóság értékelte, a művészetekhez mindig is kiválóan értő adótisztviselők ugyanis felbecsülték a műtermében talált képeket, és hihetetlenül magas vagyonadót vetettek ki szegény piktorra.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Kristó Nagy István kismonográfiáját ajánlja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen:
Főként műveinek hangszerelését dícséri a kritika, jórészt ő volt a modern zenekar megteremtője, bár akkoriban művészete eléggé magányosan állt a zene világában. Nem is értékelték sokra munkásságát, csak halála után évtizedekkel fedezték fel zsenialitását. Külföldön némiképp nagyobb elismerés övezte, Magyarországon például a Rákóczi-induló zenekari feldolgozásával aratott sikert, amelyet később bedolgozott Faust elkárhozása című egyik fő művébe. Ismert zenedarabja még a Fantasztikus szimfónia, a Requiem és a Római karnevál, valamint A trójaiak című opera. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Kroó György életrajzi könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen:
Egy interjújában azt mondta, az írónak használ az, ha az élet egy kicsit megforgatja és sokfajta élményhez juttatja, ám az ő esetében kicsit túllőtt a célon a sors. Míg a mi - most már örökké halhatatlan - írónk, Kertész Imre a náci haláltáborban szerzett életre szóló élményeket későbbi irodalmi tevékenységéhez, úgy az orosz író a sztálini lágereket járta meg, s ő is összeszedett egy Nobel-díjnyi tapasztalatot. 1945-ben kapott nyolcévnyi kényszermunkát, amiért egy magánlevélben tiszteletlenül írt Sztálinról, s miután csodák csodájára túlélte a lágerek poklát, még kazahsztáni kitelepítéssel is vezekelnie kellett bűneiért.
Világhíres regényeit már rabsága alatt írni kezdte, persze csak fejben, hiszen papírja, ceruzája nem volt, de bizonyos értelemben addig volt jó, míg le nem írta gondolatait, mert abból megint csak baja lett. Ivan Gyenyiszovics egy napja című műve ugyan a zűrzavaros hruscsovi enyhülésben véletlenül megjelenhetett, de csakhamar be is tiltották, s attól fogva csak külföldön publikálhatott. Csak rontott a helyzetén, hogy 1970-ben megkapta a Nobel-díjat, miután pedig megjelent Nyugaton a Gulag-szigetcsoport című világsikerű könyve, megfosztották állampolgárságától, és kiutasították hazájából.
Az évfordulóra a Kalendárium Press a Lélek és szögesdrót című könyvet ajánlja 30% kedvezménnyel. Megrendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Philadelphiában látta meg a napvilágot 1938-ban. Tinédzser korában csapott a billentyűk közé, korai példaképei között találjuk Thelonious Monkot és Art Tatumot. Hosszú gyakorláson kellett magát keresztülverekednie, amíg 1959-ben csatlakozhatott a Benny Golson és Art Farmer által dirigált Jazztet együtteshez. Később újabb nagy név életében: John Coltrane társa lett, s e korszaka tette elismert zenésszé. Ehhez jó közös lemezek is kellettek, s ezzel nem is volt baj: gondoljunk csak az 1963-as Impressionra, vagy az 1965-ben felvett A Love Supreme-re. Később kirándulást tett a popzenébe is, amikor Ike és Tina Turnerrel muzsikált. A hetvenes évek nagy sikere számára a Downbeat elismerése: a rangos szaklap kétszer is az év zenészévé választotta, s Grammy-díjban is részesült. 2020-ban hunyt el. (Kalendárium Press)
A modern bakteriológia és a fertőző betegségek elleni tudományos védekezés módszertanának egyik megteremtője, a tbc és a kolera kórokozójának felfedezője volt. Így szól a száraz értékelés munkásságáról, de ezt még a Nobel-díj bizottság is túl tudományosnak találta, így Koch mint "az emberiség legnagyobb jótevője" kapott Nobel-díjat. Egyébként rendkívül szívós munkával fedte fel a fertőző népbetegség titkát. A sziszifuszi munka érzékeltetésére legyen elég annyi, hogy Koch egy tbc-ben elhunyt beteg tüdejének csak a 71. metszetében találta meg a bacilust, s egyetlen metszet vizsgálata sem két perc, azt gondolhatjuk. Koch világraszóló bejelentésére 1882. március 24-én került sor Berlinben, s a dátumot arany betűkkel írták be az orvoslás történetébe. Az előadás szövege az elhangzás után már 17 nappal megjelent nyomtatásban, ami akkoriban viharos sebességnek számított. (Kalendárium Press)
A híres művészeti polihisztor, Jean Cocteau titkára volt, aki aztán felfedezte színészi tehetségét, és szerepet adott neki filmjeiben, s az Örök visszatérés egyben Jean Marais legértékesebb filmje is. De közel sem a legnépszerűbb, azok a kosztümös kalandfilmek, amelyekkel óriási sikereket aratott, de ma is élvezhető közülük például a Gróf Monte Christo, A vasálarcos, A király-asszony lovagja, A púpos vagy a Fantomas-sorozat filmjei. Tekintélyes művész volt, számos szakmai kitüntetésén kívül megkapta a Becsületrend legmagasabb fokozatát is. (KalPress)
Nem sokat élhetett békében a hazájában, a gyarmati időkben francia katonaként Indokínában szolgált, aztán a függetlenség elnyerése után nézeteiért hamar bebörtönözte Elefántcsontpart első elnöke, a finoman szólva is cezarománnak minősíthető Félix Houphouët-Boigny. Kiszabadulása után elmenekült az országból, és száműzetésben élt Algériában, Kamerunban és Togóban. Élete utolsó évtizedét tölthette viszonylagos békében Elefántcsontparton, de 2003-ban Franciaországban hunyt el. Ahol könyveit nagy örömmel fogadta az olvasóközönség, leghíresebb regénye az Allah nem köteles, amely magyarul is megjelent. De olvasható magyarul A Függetlenség fényes napjai című könyve is. (Kalendárium Press)
2023. december 11-én 65 éves NIKKI SIXX amerikai rockzenész, basszusgitáros, énekes és zeneszerző, a meglehetősen botrányos koncertjeiről híres Mötley Crüe nevű heavy-metal banda tagja. Több mint egy tucat albumuk jelent meg eddig, amikkel nem nem is lett volna különösebb baj, csak hát a viselkedésük... Pedig zenélni tudnak, pár éve Red, White And Crüe című dupla CD-jük a listák felső régióiba is felkapaszkodott.
A csinos latin-amerikai lányokat évek óta fenyegeti az a veszély, hogy szépségükre lecsap a televízió, ők pedig nem tudják megvalósítani vágyaikat. Szegény ünnepeltünk is derék pedagógus akart lenni, be is került a főiskolára, ám felelőtlenül elindult egy szépségkirálynő választáson, amit aztán meg is nyert. Így aztán a nebulók elveszítettek egy szemrevaló tanító nénit, Gabriela ugyanis többé a főiskola felé se nézett. Annál inkább gyakran megfordult a tévéstúdiók környékén, ahol az éppen készülő szappanoperákban mindig szükség van egy-egy új szépségre. Gabi is mire húszéves lett, már öt tévésorozat volt mögötte.
Első sikerét a Maria Celeste című filmsorozat Celina szerepének köszönhette, majd a Mindent a szerelmedért című sorozatban alakította Amarantát. Nálunk is jól ismert, ő a kettős főszereplője például a Paula és Paulina című filmsorozatnak, legutóbb pedig a Második esély című filmje került a hazai képernyőkre. A szép szőke színésznő azonban kicsit kilóg a sorból, kolléganőinek többségétől eltérően tényleg van tehetsége a színészethez, színházban játszik, és komoly karriert futott be Mexikóban is, ahol pedig bőven el vannak látva a filmesek sorozatsztárokkal. Sőt, Gabriela próbálkozik a rendezéssel, később szeretne producer lenni, és még zenét is szerez.
Emellett boldog édesanya, fia most 15 éves. Nem él viszont a gyerek apukájával, nem akar ugyanis ismét férjhez menni, pedig az első házassága a színész Miguel de Leónnal nem volt rémálom. Válásuk pedig igazi szenzációnak számított - olyan békességben zajlott.
A magyar labdarúgás nagy játékosainak pályafutását nehéz feladat bemutatni, mert a mai fiatal drukkerek nagy része elképzelni sem tudja azokat az állapotokat, csak álmélkodnak az egykori dolgokon. Mert az nem mond semmit, hogy a hatvanas években a Fradi fedezetpárja, Juhász István és Szűcs Lajos a maga posztján világklasszisnak számított. Ki hiszi ezt ma el? A tamáskodóknak bizonyítékul legyen elég annyi, hogy a Fradi akkoriban Európa-hírű gárda volt, bejutottak például a BEK negyeddöntőjébe, a Vásárvárosok Kupájának döntőjében pedig idegenben verték meg a Juventust.
Ráadásul a müncheni olimpián is elveszítették a döntőt. Szűcs jelentős szerepet játszott a Fradi és a válogatott sikereiben, idehaza kétszer is az év legjobbjának választották, a címeres mezt pedig közel negyvenszer ölthette magára, még a világválogatottba is meghívták.
"Amikor színre lépett megélénkült a nézőtér. Mint amikor felpezsdül a vér, élet költözik a pangó erekbe. Az emberek összesúgtak, ahogy csak a kedvencek megjelenésekor szoktak: a Szemes Mari" - írták róla, s e pár sor jól mutatja, nagy művész volt.
Pedig Szemes Mari hűséges típus volt, a színházhoz is. Három évtizeden át volt a József Attila Színház társulatának tagja. Szerepei említésekor nem szabad kihagyni A makrancos hölgy Katáját és a Koldusopera Peacocknéját, valamint egykori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád Magyar Médeia című monodrámáját, ami feledhetetlenül bravúros teljesítménye volt, s szerencsére rögzítette a tévé is, úgyhogy ha igaz, ránkmaradt. Filmjeit pedig felsorolni is lehetetlen, ha most a Kakuk Marci és a Tűzoltó utca 25. című mozit emeljük ki, bizonyos, hogy igazságtalanok vagyunk.
De leginkább akkor, amikor megemlítjük, hogy 16 évesen egy fellépésén kétszer is belesült egy József Attila-versbe, mert ilyen később nem fordult vele elő. Meg is kapott minden létező elismerést, kétszer Jászai-díjat, előbb érdemes, majd kiváló művész címet, s végül a Kossuth-díjat. (Kalendárium Press)
Leghíresebb regénye A nagy utazás, amely személyes élményein alapszik, amiket a buchenwaldi koncentrációs táborban szerzett. Szintén világsikerű műve A háborúnak vége is, amelyből Alain Resnais forgatott nagyszerű filmet.
A körülrajongott filmsztárok egyetlen tulajdonságával sem rendelkezik, nem okoz botrányokat, soha nem drogozott és nem ivott alkoholt, de nem is sportol, nem jár partikra, nem mosolyog minden szembejövő kamerába, nem nyilatkozik úton-útfélen, nem csoda, hogy Angliában sokkal népszerűbb mint Amerikában.
A kritikusok nem győzik dícsérni, de ez őt a legkevésbé sem érdekli, "a filmezés a szakma populáris oldala" - vallja, és a kilencvenes évek elején öt évre abba is hagyta a filmezést, hogy elmehessen Londonba színházban játszani. A színházat ugyanis valódi művészetnek tartja, az általa sok-sok évvel ezelőtt alapított Steppenwolf társulat ma is az Egyesült Államok legjobb kísérleti színháza. A legporosabb színpadon is jobban érzi magát, mint a puccos Hollywoodban, kerüli a világsztárokat, a kötelező társasági eseményeken halálra unja magát, "ha jól akarom érezni magam, átpolitúrozom a bútorokat" - nyilatkozta egyszer.
Házát különben keleti stílusban rendezte be, saját maga gondozza a hatalmas kertet, de maga jár bevásárolni, szívesen süt, főz, sőt még varrogat is, a forgatási szünetekben legszívesebben terítőket hímez. Fiatalon enni is szeretett, tinédzserként több mint száz kilót nyomott, ám amikor elkezdték Malacnak csúfolni, két hónap alatt harminc kilót fogyott. Kifinomult ízlése viszont megmaradt, nagy gonddal öltözködik, s mivel mindenki tudja róla, hogy az elegancia terén igazi szakértő, már azt is megengedheti magának, hogy zöld öltönyhöz krémszínű zoknit húzzon.
Egyébként is nagyon sokszínű egyéniség, amint arról a Sandro Millerrel közösen készített kiállítás anyagát nézve bárki meggyőződhet. A képeken világhíres emberek híres fotóit "alakítja", egészen zseniálisan. Az ember nem is hiszi, hogy Malkovich éppúgy hasonlít Einsteinre, mint Salvador Dalira vagy Che Guevarára.
Az angolok egyik legnagyobb költője volt, művészetét ma Shakespeare-ével emlegetik egy sorban, műveltség tekintetében pedig szinte páratlan. Tucatnyi nyelven beszélt hibátlanul, s amibe fogott, azt rendkívül magas szinten művelte. Amikor 17 évig külügyminiszter volt, remek közéleti vitairatokat írt - ellenben egyetlen sor verset sem -, ha azonban a költészettel való foglalkozás ideje jött el, halhatatlan remekművekkel ajándékozta meg a világirodalmat, Elveszett paradicsom című műve volt Madách Imre példaképe.
szellemesen bizonygatva, hogy a közös nászágy nem feltétlenül jelenti a lelki közösség meglétét - szemére vetették ugyanis, hogy miközben éveken át válni akar, felesége három gyereket is szült neki. Végül elérte célját, de következő két házassága sem sikerült valami jól, így aztán öregségére egyedül maradt, ráadásul megvakult, az Elveszett paradicsomot is vakon, nyomorogva diktálta le egyedül mellette maradt lányának - amint azt Munkácsy Mihály csodálatos festményén meg is örökítette. (Kalendárium Press)
Ír bevándorló családból származott, s bár lapokban megjelent karcolataival is sikert aratott, igazi népszerűségét néger meséinek köszönheti. Máig híres műve Rémusz bácsi sorozata, amelyben egy rabszolga mesél fehér gazdája unokájának, s bár a karakterválasztás ma már furcsán hat, a belőle készült nagyszerű mesefilmsorozat semmit sem veszített értékéből. Rémusz bácsi meséi magyarul Vázsonyi Endre átdolgozásában lettek népszerűek, a könyv ma is kapható.
A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben:
Ereiben német, svéd, sőt indián vér is folyik, talán emiatt is lett olyan szép, hogy tizenötévesen már georgiai szépségversenyt nyert. Azonnal felfigyeltek rá, de szigorú apja kötelezte az iskola elvégzésére, így csak húszévesen került New Yorkba, ahol manökenként hamar karriert csinált, s fotómodellként is egyike lett a legkeresettebbeknek, 
pályája csúcsán ezer dollárt kapott egy fényképéért.
nem is csalódtak; meztelen képei nagy feltűnést keltettek. Ekkor figyelt fel rá Irvin Kershner rendező is, aki meghívta az egyik James Bond-produkcióba. A Sohase mondd, hogy soha című film igazi áttörést eredményezett pályafutásában, egymás után kapta az egyre jelentősebb feladatokat, Mickey Rourke mellett például a 9 és fél hét című film női főszerepét, amellyel világhírnevet szerzett.
Marie-Jeanne Bécu Vaubernier Egy adóhivatalnok lánya volt, és korán árvaságra jutott. 15 éves koráig egy kolostorban nevelkedett, majd divatárus-lány volt. Ki gondolta volna akkor, hogy ez a szép, fiatal teremtés a francia politika egyik meghatározó személyisége lesz.
De visszatérve az időrendhez, Marie Jeanne a divatáruüzletből egy kétes hírű házba került, ahol megismerkedett Jean Dubarry gróffal. Dubarry-nak nagy tervei voltak a lánnyal, abban a reményben, hogy a király is szemet vet rá, és ezért őt vagyonhoz, hatalomhoz juttatja, bemutatta XV. Lajos királynak. Bevált a számítása, a királynak megtetszett a lány, és rögvest a szeretőjévé tette. Lajos király azonban foglalt volt, ezért, hogy régi kedvesét, Madame Pompadourt félrevezesse, új babáját hozzáadta Dubarry gróf testvéréhez, Guillaume-hoz. Madame Dubarry ezután már mint hűséges feleség feltűnés nélkül az udvarban élhetett.
Madame Pompadour halála után Lajos királynak nem kellett többé titkolnia szerelmét, és Madame Dubarry az udvar áldásával a király hivatalos szeretője lett. Az egykori divatáruslány hatalma csúcspontjára érkezett. A király "csicsergő kismadara" még a politikába is beleszólt, minisztereket menesztett, vagy neveztetett ki, kis túlzással szólva, tulajdonképpen ő irányította az országot a hálószobájából. Ez még nem is lett volna baj, de féktelen pazarlásával kis híján csődbe juttatta az udvart.