2022. november 8-án 1625 éve hunyt el Tours-i SZENT MÁRTON katolikus püspök
Az egykori pannoniai Sabariában, a mai Szombathelyen született, egy pogány tribunus fiaként. Apja akaratából ő is katona lett, mivel azonban már fiatalon a keresztény tanokkal kacérkodott, nem vált jó harcos belőle, később ki is lépett a hadseregből. Akkortájt történt vele a legendás eset, amikor egy vacogó koldusnak adta kettéhasított köpenye egyik felét, s álmában azt látta, hogy a köpenybe Jézus burkolózott. Az élmény hatására végleg a keresztény hitre tért, előbb szerzetesként tevékenykedett, s olyan tekintélyt szerzett, hogy a korábbi püspök halála után szinte erőszakkal Tours püspökévé nevezték ki. Közmegelégedésre látta el hivatalát, s legendája szerint sok csodát is tett.
Ő a koldusok, a katonák és a szőlőművelők védőszentje, Franciaország patrónusa. 397. november 11-én temették el, ezért emléknapját akkor tartjuk. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a Szent Márton nyomában című könyvet kínálja, 30% kedvezménnyel.
Maria Sklodowska Varsóban született, és hamar megmutatkozott kivételes tehetsége; négyévesen már folyékonyan olvasott, és szülei sokszor erőszakkal parancsolták egy csöppet játszani, mert az még sem való, hogy egy kislány írjon-olvasson reggeltől napestig. Nem is volt kétséges, hogy tudós lesz belőle, de hogy nő létére a férfiakkal is felveszi majd a versenyt, azt kevesen gondolták volna.
Ennek ellenére igencsak szép sikereket értek el, előbb férjével a fizikai Nobel-díjat kapta meg - első nőként -, majd a rádium és a polónium felfedezéséért kiérdemelte a kémiait is, s ezzel ő lett az első kétszeres Nobel-díjas.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Madame Curie lánya, 
A szerb kultúra legnevesebb alakja szegény parasztgyerek volt, felcseperedvén részt vett a Fekete György, azaz Kara Gyorgye vezette ún. első szerb szabadságharcban, egy katonai vezető titkára, majd 1807-ben Belgrádban a Tanács írnoka volt. Bár iskolába alig járhatott, önszorgalomból mégis megtanult olvasni.
Ő volt az első szerb etnográfus, az első szerb irodalomtörténész és az első szerb irodalomkritikus. Szerb szótárával ő fektette le a nyelvi és helyesírási reform alapjait, elévülhetetlen érdemei vannak a szerb népi kultúra, a népdalok, balladák megőrzésében, s ő volt Szerbia egyik legjobb történésze is. "Életműve a szerb irodalomban fordulópontot jelent, az irodalom belőle merítette a népi és nemzeti szellemet, és egy egész irodalmi kor, a szerb romantika az ő hatása alatt állt" - írta róla egy méltatója.
Ő a magyar telekommunikáció történetének egyik legnagyobb alakja, hosszú munkásságnak valamennyi sikerét felsorolni is lehetetlenség. Már a magyar televíziózás indulásánál is ott volt, aztán a legjobb sportriporter lett belőle, ebbéli tevékenysége még nyelvünkben is nyomott hagyott; ő terjesztette el ugyanis a gólnélküli állás megjelölésére a null helyett a nullát. Tulajdonképpen neki köszönhető az is, hogy a tévé sportközvetítései felvették a versenyt a rádióval, a hatvanas években ugyanis elkezdett műkorcsolyaversenyeket 
közvetíteni, s az ugye a rádióban nem érvényesül. Évekig vezette a tévé sportosztályát, de egy időben a 2-es csatorna intendánsaként is tevékenykedett. Sokoldalú ember lévén nem csak sportműsorokkal jelentkezett; Ötszemközt vagy Csak ülök és mesélek című sorozatai immár klasszikus értékűek, ő honosította meg a hazai képernyőkön a beszélgetőműsort, nála jobban ma sem kérdez magyar riporter. Írni is remekül tud, tizenhárom riportkönyve jelent meg, valamennyit szépkapkodták az olvasók. De hálásak lehetnek neki tanítványai is, a mellette kezdett és felnőtt sportriporter-generáció jórészt már nyugdíjba ment. Mert nem árt feljegyezni, 1958-ban készítette első interjúját a televízióban. (Kalendárium Press)
Nem múlik el úgy év, hogy valamelyik tévéadón ne ismételnék A fekete város című remek filmsorozatot, amelynek újabb és újabb sikere a dél-amerikai szappanoperák korában általános, de kellemes meglepetést okoz. Nem kelt azonban meglepetést Pécsi Sándor filmbéli remeklése, hiszen még az éppcsak középkorú nemzedék is személyesen láthatta, hogyan remekelt mindenben, amiben játszott. És nagyon sokat játszott, mert nemcsak kivételes tehetség volt, de - mint a legnagyobbak általában - a színjátszás iránt alázatos művész is. Szigorú rend szerint élt, bohémkodásra csak akkor adta a fejét, ha a sok munka után az orvos direkt "felírta" neki. Közismert volt szerénysége is, míg mások például Szécsiről Széchyre, ő Péchyről Pécsire magyarosította a nevét. Pedig büszke volt felvidéki őseire, talán csak egyetlen ősapját nem állhatta, aki Habsburg-párti kapitány volt, s megtiltotta Eperjes férfi lakosságának, hogy Kossuth-szakállt viseljenek. (Kalendárium Press)
Dúsgazdag bankárcsaládból származott, s anyagi függetlensége nagyban segítette karrierjét, első zsengéi bemutatásáért ugyanis nem kért tiszteletdíjat, így a pénztárcájukat még a muzsikánál is jobban szerető hangversenyrendezők szívesen fogadták műveit.
Ezt leszámítva nem volt valami nagy újító, inkább konzervatív embernek mondatnánk, erkölcsei pedig kivált szigorúak voltak. Egyszer például Berliozzal a hit dolgairól vitatkozva úgy elragadtatta magát, hogy heves gesztikulálás közben legurult egy lépcsőről, ezért aztán később kerülték a vallásos témákat. Amikor aztán a nászútjáról az ott komponált "Mint a szarvas bőg" című zeneművével tért vissza, a szemérmességét jól ismerő barátja el is csodálkozott rajta, hogy élményeit - sokat sejtető címe szerint - milyen pajzán kompozícióban örökítette meg.
Játszott drámai szerepeket, operettet, de legnagyobb sikereit komikusként aratta. Ez különben már színiakadémiai felvételijétől várható volt, a vizsgabizottság előtt ugyanis szó szerint hasraesett, és még éppen feltápászkodott, amikor a kérdésre, hogy milyen verssel készült, rávágta: Talpra magyar! A bizottság dőlt a nevetéstől, rögtön fel is vették, s elindult sikerekkel övezett pályáján.
Így azután nem volt lehetősége pogány lelkeket az igaz útra vezetni, bár többször járt külföldön, és rengeteg új hívet szerzett, de nem szentbeszédével az egyháznak, hanem a Nyomják Krahácsot! című nagysikerű műsorszámával a magyar kabarénak.
A puszták népének fia volt, ha az arrafelé valósiak meg nem sértődnek, tényleg a világ végén született, és már elmúlt tíz éves, amikor először látta meg a várost. Azért érdemes ezt hangsúlyozni, mert a tanyasi kisfiúból igazi európai szellem lett, amikor egy nemzetközi tanácskozáson az első pár mondatot elmondta franciául, a hallgatóság francia tagjai tapsviharban törtek ki, hisz olyan tökéletes franciasággal talán ők maguk sem tudtak.
A francia fővárosban - pontosabban fogalmazva: a világ kulturális központjában - érett költővé is, és kezdő lírikusként valóban eldöntendő kérdés volt számára, hogy francia szürrealista költő vagy magyarul verselő poéta legyen. Végül ez utóbbit választotta, bár hazatérése után kissé félve fogott a húrok pengetésihez, két évtizedig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, s már elmúlt ötvenéves, amikor egyedüli hivatásul az irodalmat választotta.
Igaz, akkorra már ő volt a kor legtekintélyesebb költője, akinek még a politikusok is keresték a barátságát, olyan nemzetközi tekintély, aki még azt is megengedhette magának, hogy Egy mondat a zsarnokságról című híres versében nyíltan színt valljon a korabeli társadalmi viszonyokról. Több mint nyolcvan évet élt, nagy idők tanúja volt, az irodalomban kevésbé járatosak is bizonyára tudják, hogy az ő felesége volt József Attila utolsó múzsája, Kozmutza Flóra. (Kalendárium Press)
November 1-jén van Bulgáriában a Nemzeti Ébredés Napja, amikor a bolgár nemzettudatot, és az annak kialakítását és megerősítését szorgalmazó nagy bolgár értelmiségieket, művészeket és tudósokat ünneplik.
November 1-jén van ANTIGUA ÉS BARBUDA nemzeti ünnepe. A karibi szigetországban a függetlenséget ünneplik, ami 1981-ben köszöntött rájuk.
November 1-jén van ALGÉRIA nemzeti ünnepe. 1954-ben e napon alakult meg a Nemzeti Felszabadítási Front, amely jelentős szerepet játszott azután Algéria 1962-es függetlenségének kivívásában.
Amikor néhány éve a két legnagyobb hazai kereskedelmi tévé tervbe vette jégtáncos showműsor készítését, az egyik éppen őt kérte fel szakértőnek. Tudásához nem is férhet kétség, hiszen a hazai jégtáncsportnak két nemzetközileg is jegyzett párosa volt, a Regőczy-Sallay kettős - őket a másik műsorba szerződtették - és az Engi-Tóth páros.
Vagyis éppen csak lemaradtak a dobogóról, és ez később sajnos sokszor előfordult. No nem idehaza, mert itthon nyolcszor is megnyerték a bajnokságot, de nagy világversenyről sosem sikerült éremmel hazatérniük. Három Európa-bajnokságon is negyedikek lettek, és szintén negyedik hellyel kellett beérniük az 1989-es világbajnokságon is. Hetedik helyükkel két olimpián is pontot szereztek, az 1992-es albertville-i játékokon ezzel ők lettek a legeredményesebb magyarok. De persze ne feledjük, akkoriban versenyeztek Besztyemjanováék, Klimováék, Griscsukék és a Duchenay-
testvérek, úgyhogy a nagyszerű magyar páros méltán kiérdemelte a dícséretet.
1894-ben született, úgyhogy 1900-ban már élt, és így túlélhette a pusztító galvestoni hurrikánt. Életre szóló élményben volt része, legelső filmjét is Hurrikán Galvestonban címmel forgatta. Ez 1913-ban történt, s ezt azért kell rögzíteni, mert a legutolsó filmjét pedig 1980-ban készítette, s ezzel bekerült a Rekordok Könyvébe: az övé minden idők leghosszabb filmrendezői karrierje.
Florence-nak köszönhette, aki szemrevaló teremtés volt, s ő lett az amerikai némafilmek első közismert sztárja. Vidort az asszony jóvoltából lassan megismerte a szakma, de első valódi játékfilmjét így is csak viszonylag későn, 35 évesen forgathatta. (A nagy parádé elkészültekor egyébként elvált a feleségétől.) Pályafutása azonban lendületbe jött, amelyet nagysikerű és művészileg is értékes filmek jeleznek. Ő forgatta például az első, csak fekete szereplőkkel készült filmet, a Hallelujah-t, de filmtörténeti jelentőségű alkotása a Dübörgő élet is.
„Kiemelkedik a zenekarról szóló könyvek sokaságából.” – Pitchfork
Pécsi Ildikó a színpadon: csábító mellékszereplő, drámai hősnő, ragyogó komika. Pécsi Ildikó a mozivásznon: elementáris erővel játszó, valamennyi szerepében messzemenőkig emlékezetes alakítást nyújtó filmikon. Pécsi Ildikó, a közszereplő: látványos férfifaló, aki nem csak az adottságaival, hanem szexszimbólum státuszával is tisztában van, valamint humoros, temperamentumos, nagyszájú feleség. És végül Pécsi Ildikó, a botrányhős: a fiával és unokájával a kapcsolatot megszakító, volt menyére kígyót-békát kiáltó idős sztár. Mindezek mögött azonban ott van az érzékeny, a szüleit rajongásig szerető, kollégáit istenítő, egyetlen gyermekét anyai szerelemmel pátyolgató, férjét bizalommal támogató, gyakran sértődékeny és haragtartó, pályafutását többször látványosan újra gondoló magánember.
Kivételes szépségét Vajda csodálatos és fájdalmas Gina-verseiből jól ismerhetjük, nem csoda, hogy a huszonéves költő - aki albérlőként lakott náluk - fülig beleszeretett az életvidám lányba. Hamar rájött azonban, hogy a csodálatos testben nem lakozik emelkedett lélek, Ginát ugyanis a pénz, a pompa, a hatalom mindennél jobban érdekelte, ezért nemet mondott szegény költőnek, amikor az megkérte a kezét. 
A kikosarazott Vajda csalódása akkor lett különösen mély, amikor az imádott Gina a nála több mint negyven évvel idősebb Esterházy Mihály gróf szeretője lett. Egy világ omlott össze benne - amint arról versei is tanúskodnak -, és sosem bocsátott meg élete legnagyobb - talán egyetlen - szerelmének. Aki pedig évekkel később már szívesen lett volna a kedvese, a gróf halálával örökölt óriási vagyonát ugyanis elkótyavetyélte, alapított egy cirkuszt, amely csődbe ment, s még akkori élettársa, az akrobata is elszökött tőle. A még akkor is szerelmes Vajda azonban visszautasította egykori imádottja közeledését, bár pár forintot szánalomból azért küldött neki. A kis virágszál, Vajda istennője végül nagy szegénységben, házmesterként halt meg petefészekrákban. (Kalendárium Press)
Még nem volt húszéves, amikor 1941-ben királlyá koronázták, és derék uralkodó lett, sokat tett a függetlenség kivívásáért. Aminek elnyerése után két évvel önként lemondott a trónról az apja javára, mert szeretett volna valójában is politizálni. Volt is rá lehetősége bőven, mindent egybevetve tíz alkalommal volt az ország miniszterelnöke, kétszer pedig az államfői posztot töltötte be. Aztán előbb a Kambodzsára is átcsapott vietnami háború, majd a vörös khmerek rémuralma miatt emigrációban kellett élnie. 1991-ben térhetett haza, és ismét ő lett Kambodzsa királya. Ám 2004-ben ismét önként távozott a trónról, ezúttal ezért, hogy személyesen felügyelje utódlását, megmentve így szeretett hazáját az esetleges váratlan halála után kitörhető véres belviszálytól. Mert akár király, akár számkivetett volt, mindig hazája érdekeit tartotta szem előtt. Tíz éve hunyt el. (Kalendárium Press)
Sokáig kínzó szegénysége ellenére reményteljesen indult pályája, hamar felfedezték irodalmi tehetségét, s ő is meglelte örömét munkáiban, egyedül az első szerelemmel fogott mellé, de azzal aztán alaposan.
A magány nem tett jót neki, teljesen elszakadt a való világtól, misztikus ábrándokat kergetett, sőt, az a kiváló hazafi, aki félig németként egykor a Gárdonyi nevet azért vette fel az eredeti Ziegler helyett, hogy büszkén vállalt magyarságát eképp is bizonyítsa, még azt is fontolgatta, hogy áttér a buddhista hitre.
A romantika előfutára volt, s jeles publicista, aki fellépett Robespierre törekvéseivel szemben, amiért be is börtönözték, annak ellenére, hogy a forradalomnak különben lelkes híve volt. A híres Saint Lazare-börtönben írta legszebb verseit is - amelyek közül A fogoly lány és a Jambusok a legismertebb -, költeményei csak halála után jelentek meg, s nagy hatással voltak például Puskinra. Szerencsétlen sorsú ember volt, Robespierre bukása előtt két nappal fejezték le.
Október 29-én van TÖRÖKORSZÁG nemzeti ünnepe, a Köztársaság Napja, azaz a Cumhuriyet Bayramı. Ma a törökök arra emlékeznek, hogy 1923-ban e napon nyilvánította köztársasággá Törökországot Kemal Atatürk. Az ország első köztársasági elnöke ő maga lett.
Ügyvéd apjának volt egy felkapott vendéglője, amely kedvenc helye lett a színészeknek, rendezőknek, producereknek, közöttük felnőve szeretett bele a színészmesterségbe, és nem is volt nehéz pályakezdése. Apja barátai, vendégei sokat segítettek neki, már fiatalon filmezhetett, és színpadi lehetőségeket is kapott. A nagyközönség George Lucas Amerikai graffiti című filmjében figyelt fel rá, világhírnevét pedig A cápa című film főszerepének köszönhette. Aztán nemsokára jött a Harmadik típusú találkozások, a Hölgyem, Isten áldja! című film főszerepéért pedig addigi legfiatalabbként megkapta az Oscar-díjat.
Csodálkozott is sikerein mindenki, egy olasz újságíró nyíltan meg is kérdezte tőle, hogyan lehet sztár egy alacsony, köpcös, szeplős, vörös pasiból, mire ő széttárta a karját: zsenialitás, kérem. Ma már saját maga is elismeri, hogy alaposan a fejébe szállt a dicsőség, előbb rákapott az italra, majd a gyógyszerek következtek, végül súlyos drogfüggő lett, évekig nem is dolgozhatott. Aztán hajszál híján túladagolta a kokaint, s ettől úgy megrémült, hogy azonnal abbahagyta a kábítószerezést. Azóta tiszta. Megnősült, gyermeke született, és visszatért a munkához is. Sőt, újra a csúcsra ért, köszönhetően a Hold Parador felett, a Koldusbottal Beverly Hills-
ben, az Alibi törzs, az Isten nem ver Bobbal, a Csendszimfónia, A bűn királya, valamint a Rosencrantz és Guildenstern halott című filmjeinek.
Amibe belefogott, abban ő lett az első, sikereivel már a barátainak is az agyára ment. Évfolyamelsőként végzett a tekintélyes École Normale Supérieure-ön, kiváló minősítésű diplomata lett, az első világháborúban ő sebesült meg először, ő kapta az első kitüntetést, a második világháború idején pedig miniszteri bársonyszékig vitte. Ezenkívül kiváló nyelvész volt, dolgozott a Harvard Egyetem lektoraként, de még atlétaként is hírnevet szerzett, ő volt 400 méteres síkfutás bajnoka.
S mindezek tetejébe népszerű írónak számított, fénykorában alig múlt el év, hogy új darabját be ne mutatták volna, a világhírű rendező, Louis Jouvet egyenesen rajongott érte. Bosszantó tökéletessége ellenére mindenki kedvelte, szeretetreméltó ember volt, amint Gyergyai Albert írta: "csupa grácia volt és mélység, csupa derű és okosság". A sors egyetlen egyszer bánt el vele; legnépszerűbb darabjának, a Chaillot bolondjának bemutatóját már nem érte meg. (Kalendárium Press)
Október 28-án Görögországban és Cipruson nemzeti ünnepet tartanak, ez a híres Ohi Nap. Az ohi ugyebár azt jelenti, hogy nem, a híres nemet pedig Joannisz Metaxasz görög miniszterelnök mondta 1940. október 28-án Benito Mussolininak. Az olasz fasiszta diktátor ugyanis azt kérte tőle, Görögország engedje be az országba a tengelyhatalmak csapatait. A görög kormányfő rövid választ adott: Ohi, azaz Nem! Másnap az olaszok megtámadták Görögországot.