2025. május 8-án 190 éve született Kolozsvárott SZÉKELY BERTALAN festőművész
Fiatalon még tétovázott; költő vagy festő legyen. Biztos ami biztos, komoly világirodalmi műveltséget szerzett, különösen a latin klasszikusokat és Goethét kedvelte. Közben persze állandóan rajzolgatott is, s végül a képzőművészet mellett döntött. A kor szokásai szerint külföldön tanult, legtovább Münchenben, s mikor hazajött, eltökélte; megteremti a magyar nemzeti piktúrát.
A munkát II. Lajos feltalálása című festményével kezdte, de törekvéseinek megvalósításában nagyban akadályozta a magyar művészek örök tragédiája, művészetéből nem tudott megélni. Portréfestésből próbálta fenntartani magát és családját, de igazán csak külföldön tudott boldogulni, amikor például Münchenbe hívták festeni. Még szerencse, hogy nem ment el a kedve az egésztől, így olyan remekművekkel ajándékozta meg a nemzetet, mint a Zrínyi kirohanása, az Egri nők és a Thököly Imre 
búcsúja, mind a hazai történeti festészet csodás alkotása. Sok képén foglalkozott a magyar múlt dicső vagy tragikus eseményeivel, életében azt bánta legjobban, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején még pelyhesállú siheder volt, így nem vehetett részt a harcokban.
Idős korára egészsége is megrendült szegénynek, ezért egyre többet foglalkozott tanítással. E téren is a legkiválóbbak egyike lett, tanítványai a Mintarajziskolában egyenesen rajongtak érte. 
(Kalendárium Press)
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
Rettentő gyötrelmek árán írta könyveit, nem is hagyott valami terjedelmes életművet maga után: mindössze öt regényből és egy novelláskötetből állnak összes művei. A Bovaryné című könyvét például öt évig írta, de megérte a gondos kidolgozást, mert műve nemcsak kirobbanó sikert aratott, de hatalmas botrányt is kavart. Az írót a lelkes erkölcsvédők bíróság elé citálták, ahol a fejére olvasták: regényével megsértette a tiszta erkölcsöket, s felhívták a figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjék hasonló ocsmányságok közreadásától. 
Szerencsére Flaubert nem fogadta meg a vaskalapos bíróság szavait, így még néhány remekmű kikerülhetett a keze alól. Könyveit továbbra is alaposan kicizellálta, a Szalambón is öt évig dolgozott, majd további öt év elteltével kirukkolt az Érzelmek iskolája című könyvével, amely a kritikai realista regény egyik csúcspontja. Maga Flaubert egyébként nem volt érzelemdús ember, az íráson kívül alig érdekelte valami, vidéki birtokán élt özvegy édesanyjával, barátai nem voltak, amint Hegedüs Géza megállapította: "igazi kapcsolata csak az írandó művel volt". (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Flaubert leghíresebb művét, Bovaryné című regényét ajánlja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Ma bizonyára Írországban is jó szívvel emlékeznek rá, s ez kész csoda, így nem árt még egyszer hangsúlyozni: az írek egyik legnagyobb kedvence egy ősellenség volt, azaz angol! Maga Jack sem gondolta volna, amikor elvállalta az ír labdarúgó válogatott szövetségi kapitányi tisztét, hogy egyszer még az ír főváros, Dublin máig egyetlen angol díszpolgára lesz. (Egyébként ezt a megtiszteltetést előtte külföldiként csak az akkortájt börtönben sínylődő Nelson Mandela és a népszerű amerikai elnök John Kennedy érdemelte ki.)
Jack korábban focistaként sok borsot tört az írek orra alá, hiszen amikor pályára lépett ellenük, általában alaposan elverték a szegény rokont. Charlton klubszinten a Leeds Unitedben rúgta a bőrt, amely 95-ször kötött ki az ellenfél csapatának kapujában, úgyhogy a sikerekből ő is alaposan kivette a részét. Hazája egyik legjobb focistája volt, így természetesen bekerült a válogatottba is, s döntő része volt az 1966-os világbajnoki siker kivívásában. 1972-ben vonult vissza, s több csapatot edzett - váltakozó sikerrel. 1986-ban érkezett el a nevezetes dátum, amikor felkérték az igencsak gyengécske ír nemzeti tizenegy vezetésére. És Jack csodát csinált a zöld szigeten, 1988-ban 
Írország óriási szenzációt keltve bekerült az Európa-bajnokság nyolcas döntőjébe, majd a korábban lesajnált írek az ő vezetésével kiharcolták az 1990-es és az 1994-es világbajnoki döntőbe jutást. Ezt pedig még a legoptimistább ír futballszurkolók sem merték remélni.
És annál nagyobb megtiszteltetés egy angolt nem érhet Írországban, mint amivel ő büszkélkedhetett; ha betért egy kocsmába, nem fordulhatott elő, hogy ő fizesse az első kört. Sajnos már nem teheti, a nagyszerű sportember 2020-ban hunyt el. (Kalendárium Press)
Csodagyerek volt, ötévesen már zongorázott, de más területeken is megmutatkoztak kivételes képességei, hétévesen például francia nyelvű verseket írt. Más egyéb nemigen érdekelte, nagy kínlódások árán ugyan minisztériumi tisztviselővé képezte magát, de az első adandó alkalommal otthagyta íróasztalát, hogy végleg a zenének szentelje magát. A muzsika volt élete legnagyobb szenvedélye, egyébként magányos emberként élte le életét; fiatalon azért volt egyedül, mert minden szabadidejét a zenetanulásra fordította, kezdő zeneművészként mindenkitől bántást kapott, amikor meg világsikerű komponista lett, féltékenységből még kevés barátja is elpártolt mellőle. A nőkkel sem járt jobban, élete egyetlen szerelme szó nélkül hagyta faképnél, később pedig szerencsétlenségére egyszerre két nő is hozzáment volna; egy dúsgazdag özvegy és egy öngyilkossággal fenyegetőző szende szűzlány. Végül az utóbbit 
vette feleségül, de csak három hétig bírták együtt, a szokatlan rabságból szegény zeneköltő ismét a muzsikához menekült. Szerencsénkre, mert jórészt a két nő közötti őrlődés élményeiből született csodálatos remekműve, az Anyegin. (Kalendárium Press)
Amikor a tizenkét éves ifjú asszony megérkezett új hazájába, bizony sokan csalódással fogadták a bajor hercegnőt. Gizellát ugyanis apácának szánták, nálunk pedig még közel sem vert gyökeret a kereszténység, úgyhogy amikor Sarolt, Gizella anyósa meglátta, hogy menye állandóan a templomban ül, bizony alaposan nekibúsult; milyen nyámnyila feleséget kapott az ő derék fia. István ugyanis korántsem volt olyan jámbor széplélek, mint amilyennek szent királyunkat a kollektív emlékezet látni szeretné, virtusban felvette a versenyt a magyarok pogányságban maradt vitézeivel is.
Nem véletlenül kapta éppen Gizella a kereszténység meghonosításának nemes feladatát, miközben István a pogány lázadókkal hadakozott, addig Gizella csöndben építgette a katolikus egyházat. Udvarhölgyeivel fáradságot nem ismerve hímezte a miseruhákat, s ő terjesztette el azt a hímzésfajtát, amely aztán "magyar öltés" néven terjedt el szerte Európában. A hagyomány szerint az ő műve a koronázási palást is. Gizella eleget tett minden királyné szent kötelességének is, azaz fiúutódot szült férjének, ám Imre herceg időnek előtte meghalt, így István király utódja Orseolo Péter lett. Akinek hazánkba érkezve első dolga volt Gizellát félreállítani az útból.
Első királynénk előbb Veszprémben húzta meg magát, majd visszatért szülőföldjére, Bajorországba, ahol élete végén végre az lehetett, aminek gyerekként szánták; apáca, még húsz évig élt kolostorban. (Kalendárium Press)
Kiváló tehetségű, remek muzsikus volt. Bécsben korán felfigyeltek rá, húszévesen már hangos sikerrel mutatták be vígoperáját, s még nem volt huszonöt éves, amikor udvari zeneszerző és a bécsi olasz opera karmestere lett. De meghódította Itáliát is, operát írt a milánói Scala megnyitására, de komponált Párizs számára is. Műveit nagy sikerrel mutatták be mindenhol, 1788-ban császári udvari karmesterré nevezték ki, s pályafutása csúcsán komoly tekintélynek örvendett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy majd' egy évtizedig tanult nála zenélni Beethoven, de mestereként tisztelte Liszt Ferenc és Schubert is.
Bizonyára korának egyik legnagyobb zeneművészeként emlékezne rá az utókor, ha szerencsétlenségére nem akkor él a zenetörténet legcsodálatosabb zsenije, Wolfgang Amadeus Mozart is. Salieri pontosan tudta, hogy Mozart egészen páratlan művész, akinek nemhogy ő, de egyetlen kortársa sem léphet a nyomába sem, s ez persze nagyon fájt neki. S bár Salieri egyébként jólelkű, kedves ember volt, Mozartot ott gáncsolta, ahol tudta. Mindent elkövetett, hogy kibontakozó pályafutását akadályozza, s a szakmai féltékenység bizony sokszor ragadta túlzásokra. Bizonyított tény, hogy szándékosan rossz hírét keltette, az azonban nem igaz, hogy megmérgezte, bár az erről szóló híresztelések sokáig tartották magukat.
De lássuk be, tényleg elég balszerencsés művész volt, hogy Mozart kortársaként kellett alkotnia, tragikus sorsa, Mozarttal való kapcsolata viszont azóta is kedvelt témája a kulturális műfajok alkotóinak. (Kalendárium Press)
A félreértések elkerülése végett, a szóban forgó úriember az ifjabb Douglas Fairbanks volt, aki természetesen az idősebb nyomdokain haladt, apja filmjeiben már gyermekkorában megismerkedett a színészek világával. Az évkönyvek tanúsága szerint 1923-ban kezdte filmes karrierjét, tehát 14 éves korában, s csakhamar olyan jeles alkotásokban kapott szerepet, mint a Jazzkorszak vagy a Hajnali őrjárat.
évekre kiöregedett a hős szerepekből, s intelligenciáját bizonyítja, hogy nem is erőltette a dolgot; azt követően csak hébe-hóba vállalt filmezést. Amellyel persze nem szakított, saját filmvállalatot alapított, s számtalan filmet jegyzett producerként is.
Douglas Fairbanks neve szinte mindig szerepelt. (Kalendárium Press)
Sok magyar ismeri a nevét, régebben egy hazánkban is kedvelt albán konyak viselte ugyanis, azt azonban talán már kevesebben tudják, hogy valójában Gjergj Kastriotának - azaz magyarosan Kasztrióta Györgynek - hívták, és nevét példaképe, a makedón Nagy Sándor, törökül Iskander után választotta.
felszabadította kicsiny hazáját a török megszállás alól. Ezután negyedszázadon át vívott élet-halálharcot a törökkel, s bár számos nagyszerű győzelmet aratott, például a legendás Kruja vára alatt négyszeres túlerőben levő hadsereget vert meg, a pápa által a "kereszténység védelmezőjé"-nek nevezett hős szabadságharca végül elbukott.
népszerű elbeszélő költeményben örökítette meg dicső tetteit, s amellett, hogy konyak is viseli a nevét, sok szobra is áll, s ma az ő kétfejű sassal díszített vörös zászlaja Albánia nemzeti lobogója. De tisztelete nem korlátozódik hazájára, a mi bátor tudós utazónk, Kőrösi Csoma Sándor is szívesen nevezte magát Szkander bégnek ázsiai utazásai során; a Szkander ugyebár Sándort, a bég pedig urat jelent. (Kalendárium Press)
A szívtipró sztár egy szegény dél-olasz családba született, Rodolfo Guglielmi volt a becsületes neve, és igencsak sanyarú ifjúkor jutott osztályrészéül. A rettentő nyomor elől menekült Amerikába, de sokáig a lehetőségek földjén sem mosolygott rá a szerencse. A New York-i Central Parkban söprögetett, majd barátai unszolására gigolo lett. De sok babér itt sem termett számára, így végül Hollywoodba ment, ahol végre állandó munkát kapott.
élete olyan mint egy hollywoodi mese. Sikerét leírni is lehetetlenség, hisz manapság elképzelhetetlen az a rajongás, amellyel körülvették. Főként persze a nők, akik mindent odaadtak volna egy szerelmes öleléséért, ezért bármerre járt, rendőrök kísérték, szállodai szobájában pedig rendre hölgyek bújtak meg az ágya alatt, a személyzetnek úgy kellett kizavarni őket lefekvés előtt. Egyszóval akkoriban ő volt a "latin szerető" megtestesülése, "Hollywood latin cárja".
Mármint a filmen, mert az életben közel sem volt az a szívtipró, mint akinek mindenki képzelte. "A sejk fia" a valóságban rosszul sikerült házasságban vergődött, s nem az arénában halt meg a bikával folytatott öldöklő küzdelem végén, hanem hashártyagyulladás vitte el. (Kalendárium Press)
A legtekintélyesebb művészek egyike volt, remek színész - Falstaffja például különösen emlékezetes -, zseniális rendező, Aranypolgár című filmje egyike minden idők legjobb filmalkotásainak.
rádióműsorokban, ezért aztán a hallgatók azt hitték, hogy valóságos rádióműsort hallanak, és nem rádiójátékot.
Wellesnek azzal sikerült megakadályoznia a katasztrófát, hogy bemondta a rádióban: egy emberekre ártalmatlan szerrel elpusztították a marslakókat. A CBS rádió másnap nyilvánosan bocsánatot kért a polgároktól, Welles pedig megígérte, hogy nem tesz ilyet többé.
Rákosi Szidi híres iskolájában tanult, 1897-ben lépett először színpadra, s rögtön óriási sikert aratott. Az egykorú kritika így számolt be az eseményről: "Rákosi Szidi színiiskolájának volt egy növendéke, akit gondosan rejtegettek, és noha már elvégezte az intézetet, soha nagyobb szerepben a nyilvánosság elé nem vitték. Egyszerre, mint kész művésznőt eresztették ki a lámpák elé. Fedák Sári tehát már primadonna. Ma a Magyar Színházban lépett fel a Gésák Molly szerepében. Ez volt első színpadi kísérlete, mely mindenképpen sikerült. Így szoktak a fényes színpadi karrierek elindulni."
S valóban, Fedák Sári lett a magyar operettszínjátszás egyik legnagyobb alakja. Pedig tulajdonképpen nem is volt szép hangja, sőt, ő maga sem volt kifejezetten szép nő. "De amikor táncba kezd - ahogy írták -, ezer ördög, ennek a fele sem tréfa. Izeg-mozog a nézőtér, s a zenészek is csak félszemmel pislognak a kottába, mert a másikat le sem vehetik róla." Az élete volt a színház, a próbákra ő érkezett elsőnek, és ő ment el utoljára, de meg is követelte a kivételes bánásmódot, egyedül több gázsit kapott, mint kolléganői együttvéve. Miközben 1923-ban a 
színészek országos közgyűlésen harcoltak a létminimum biztosításáért, ő a Király Színház bruttó bevételének 10 százalékát kapta, s ne feledjük, esténként 30 ezer koronás jegybevételt számolt össze a pénztáros. De amikor elszakadt a cipőfűzője, és hirtelen hozatnia kellett egyet, másnap felvette a pénztárból annak árát is. Nem is igen szerették kollégái, el lehet képzelni mit érezhetett a szintúgy nem szerénységéről híres Honthy Hanna, amikor a korabeli szokás szerint kezet kellett csókolnia neki.
De azért árnyaltabb az igazság, hiszen a híres színésznő sokszor maga provokálta ki a verést, és a kortársak szerint egyáltalán nem volt ellenére a testi szenvedés eme változata, így voltaképpen ideális párnak számítottak. (Kalendárium Press)
Dombóváron született, és tizenháromévesen a Dombóvári Vasutas csapatában kezdte a pályafutását 1938-ban, a szurkolók azonban a Dorogi Bányász játékosaként figyeltek fel kivételes tehetségére. Persze nem csak a drukkerek, a szakemberek is így vélekedtek, az ötvenes évek elején bekerült a válogatottba. Ami tudvalévőleg nem akármilyen válogatott volt, hanem a legendás "Aranycsapat". De kiválóan megállta a helyét közöttük. Egyaránt elsőrangú volt a védekezésben és a támadásban, gyorsaságát kihasználva rendre kivette a részét az ellentámadásokból. De elsődleges feladata persze a védekezés volt, amint írták: "mögötte a Fekete Párduccal, előtte a sportág művészeivel azt a játékot játszotta, amit senki más nem tudott: átjátszhatatlan volt". 
Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián győztes csapatnak, s játszott a Wembley-ben, "az évszázad mérkőzésén", amikor ugyebár 6:3-ra vertük meg a legyőzhetetlennek hitt angolokat. És ő is szomorkodott az 1954-es vébédöntő után, amikor a nemzet csalódására "csak" ezüstérmet nyertünk - bár azóta értek volna bennünket még csak megközelítő csalódások is. Egyébként kishíján félszázszor öltötte magára a címeres mezt, 1960-ban akasztotta szögre a stoplis cipőt, s azonnal leült a kispadra, edző lett. Majd megszerezte a Testnevelési Főiskola szakedzői diplomáját, így miután gyakorlati tudását már fényesen bizonyította, elméleti síkon is felsőfokú szakember lett. 1993-97 között ő volt a Komárom megyei Labdarúgó Szövetség elnöke. (Kalendárium Press)
Dr. Robin Cook (New York, 1940. május 4. –) amerikai orvos és író, általában közegészségügyi és orvoskrimi témájú regényeket ír. Több mint harminc megjelent regény és több millió eladott példány után is orvosnak tartja magát, nem pedig írónak.
II. András király fia volt, s már apja életében, nyolcévesen királlyá koronázták. Ténylegesen persze az apja uralkodott, akivel a felcseperedő ifjú súlyos ellentétbe keveredett. Természetesen nő volt a dologban, jelesül a 16 éves Béla felesége, Mária. András ugyanis úgy vélte, hogy fiának új, "diplomáciailag értékesebb" feleséget kellene választania magának, mivel azonban a pápa ezt nem tartotta egy katolikus uralkodóhoz méltónak, Béla inkább III. Honorius szavára hallgatott. Erre András oly haragra gerjedt, hogy Béla jobbnak látta menekülésre fogni a dolgot. Erdélyben várta ki apja halálát, s 1235-ben akadály nélkül foglalta örökségét, a magyar trónt. 35 évig ült rajta, s a történészek uralkodásának jelentőségét Szent Istvánéhoz mérik. 
Pedig ritka ellenszenvvel fogadták trónraléptét a magyar főurak, jórészt ennek a széthúzásnak a következménye volt, az elvesztett mohi csata, s rettenetes következménye, a tatárjárás. De Béla a romokon új országot épített, hatalmas munkával, nagy államférfiúi bölcsességgel gyógyította be a magyar államiságon ütött sebeket, s érdemei elismeréseként második honalapítóként került be a magyar köztudatba. (Kalendárium Press)
A török elleni harc legendás alakja volt, zalai főispánként, majd horvát bánként ő védte a déli végeket, ő építtette - a bécsi udvar tiltakozása ellenére - Új-Zrínyivárat, s ő vette be a török megszállta Pécset is. Jórészt neki köszönhető a vasvári béke, hiszen a török végül bevette Zrínyi várát, az osztrák sereg tétlen szemlélte az eseményeket. Nem lett volna tehát csoda, ha Zrínyi dühében összeesküvést sző Bécs ellen, de az igazság azóta sem derült ki; Zrínyivel ugyanis egy vadászat alkalmával végzett egy vadkan. A magyar irodalom történetébe is beírta a nevét, Szigeti veszedelem című eposza például a műfaj egyik legjobb hazai alkotása. Az eposzt egyébként felező tizenkettesekben írta, ez az ún. Zrínyi-versszak. Irodalmárként is jórészt politizált persze, jó példája ennek híres röpirata, Az török áfium ellen való orvosság. 
Mátyás király életéről való elmélkedések című írásának nagy szerepe volt abban, hogy nagy királyunk egyébként is dicső alakja köré legendák szövődtek. (Kalendárium Press)
Képességeihez talán nem fér kétség, előbb a Manchester United csapatának volt meghatározó játékosa, majd pedig a Real Madridnak lett világsztárja, annak ellenére, hogy igazán világraszóló siker nem fűződik a nevéhez. Még klubszinten csak-csak részese volt néhány emlékezetesen nagy csatának és győzelemnek, de a válogatottal - amelynek ő volt a csapatkapitánya - semmilyen világversenyen nem ért el kimagasló eredményt.
Posh Spice-t. Szerelmük hónapokig tartó médiaesemény volt, s ma is minden lépésüket árgus szemekkel figyeli a világsajtó. Így az is napvilágra került, hogy a jóképű futballista bizony nem a hűség szobra, s bár állandóan házasságuk válságáról hallani, a pár még ma is együtt van.
házaspár általános utálatnak örvend. S nem csak Spanyolországban, de szülőhazájukban is, kirívó ízléstelenséggel felcicomázott és berendezett házukat csak Beckingham-palotának hívja a köznép. (Kalendárium Press)
Bianca Perez Morena de Macias az eredeti neve, és Nicaraguában született. A közép-amerikai ország - mint a térség általában - már akkoriban is forrongó politikai és társadalmi viszonyok között élt, nem meglepő tehát, ha a kis Bianca lelkesen fontolgatta politikai karrierjét. Világmegváltó terveit azonban kicsit visszavetette, hogy igencsak szemrevaló lánnyá serdült, miáltal lecsapott rá a divatszakma. Így aztán befejezte párizsi politikatudományi tanulmányait, és a kifutók világának csillaga lett.
Ringo Starr és Eric Clapton. Októberben megszületett lányuk, Jade, ám a házaspár továbbra is a társasági élet főszereplője maradt, akkoriban nemigen rendeztek jelentősebb bulit a new york-i Studio 54 éjszakai klubban nélkülük. Mick Jagger nem sokáig bírta a családi kötöttségeket, összeszűrte a levet Jerry Hall fotómodellel, Brian Ferry barátnőjével, Bianca pedig beadta a válást.
1978-ban váltak szét útjaik, azóta Bianca jószolgálati politikusként járja a világot, sok pár éve például gyerekeket mentett ki a polgárháborús Boszniából. Az egykori szépség ma már boldog nagymama, és bár szereti zenét, Rolling Stonest nem hallgat. (Kalendárium Press)
Árvagyerek volt, rettentő szigorban a nagybátyja nevelte fel, aki a legkevésbé sem értékelte művészi érdeklődését. Amint Ásító inas című képe is mutatja, fiatalon asztalosinas volt, ám a festmény kicsit csalóka, mert neki speciel nem sok ideje maradt ásítozni, mestere igen keményen fogta, ütötte-verte, testi és lelki megaláztatásai egész későbbi életére kihatással voltak.
De szerencséjére hamar kibontakozott tehetsége, huszonötéves korában már hangos sikert aratott Párizsban Siralomház című képe, egy műkereskedő azonnal le akarta kötni minden, későbbi életében megfestendő alkotását. Az elismerés hatására le is telepedett Párizsban, s olyan monumentális remekművek kerültek ki ecsetje alól, mint a Milton, a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és Ecce homo. Igazi festőfejedelem volt, fényes háza állt az avenue Villiers-en, amely minden pénteken a párizsi művészeti élet központja volt, ott látta vendégül kora hírességeit, akik igen nagyra tartották Monsieur Münkakszi-t. Az első világhírnevet szerzett magyar festőként tért haza, hogy a millenniumi ünnepségekre 
megfesse a Honfoglalást, amely azonban óriási botrányt kavart, mert a honfoglaló vezéreket korának vezető politikusairól mintázta - Árpád vezért például Tisza Istvánról -, aki előtt a festményen szlávok hajtanak fejet, amiért meg a szláv államok támadták.
Az évfordulóra a webáruháza A nap szerelmese / Aranyecset című életrajzi regényt antikvár példányban, több kiadásban is. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Morva apa és sváb anya gyermekeként látta meg a napvilágot Komáromban, apját azonban, aki egy katonazenekart vezényelt, Budapestre helyezték, így a kis Lehár a magyar fővárosban nőtt fel. Apja nyomdokain haladt, ő is katonazenekari karmester lett Losoncon, ahol négy csodás évet töltött, mégis nagy botrány közepette távozott a városból - szerencsére, hiszen így tudott elindulni a világhírnév felé.
Történt pedig, hogy a Losoncon nagy népszerűségnek örvendő, jóképű fiatal karmester éppen vacsorázott, amikor egy kapatos őrnagy megüzente a pincérrel, játssza el neki a nótáját. Az önérzetes muzsikus ahelyett, hogy jelentkezett volna feljebbvalójánál, visszaüzent a törzstisztnek; ő nem cigányprímás, hogy rendelésre muzsikáljon, ha akar valamit az őrnagy úr, vacsora után előadhatja kérését az asztalánál. Az őrnagy éktelen haragra gerjedt, kishíján párbaj lett a dolog vége, amit elkerülendő Lehár inkább elköltözött a városból. A losonci lányok valósággal megsiratták a fess karmestert, egy aranyozott karmesteri pálcával bocsátották útjára.
Amely egyenest a világhírnév felé vezetett, köszönhetően A víg özvegy című operettje 1905-os sikerének. A zenés darabot huszonöt nyelvre fordították le, és már a bemutató után két évvel meghódította Amerikát is. Lehár eztán sorra írta népszerű műveit; a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa sokszor játszott, kedvelt operett ma is, s ahogyan Kodály Zoltán fogalmazott; "Amiként Jókai Mór a történeteivel, Lehár Ferenc a dallamaival szerzett örömet az emberek millióinak!" (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Otto Schneidereit életrajzi könyvét kínálja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Maga is festőnek készült, de később abbahagyta, mert mint megvallotta; "értelmesebb dolog nekem szép képeket látni és köztük élni, mint közepes kvalitású képeket festeni". Arra is hamar rájött, hogy az emberek többsége nem ismeri fel a művészet valódi értékeit, azt meg pláne nem tudja megfogalmazni, hogy egy kép mitől szép. Így azután - ahogy egyik méltatója fogalmazott - elkezdte feltörni a magyar képzőművészeti műveltség szűzföldjét. Egész életét arra tette fel, hogy feltárja a magyar művészet értékeit, művészek egész sorát fedezte fel. A fiatal Medgyessy Ferenc például a kabátzsebéből előhúzott gyurmabábuval kereste fel, Lyka kézbe vette a táncosnőt ábrázoló kis figurát, és megjósolta: ebből a gyerekből egyszer nagy szobrász lesz. És lett. 1920-tól a Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt, és óriási tekintélynek örvendett, tanítványai egyenesen rajongtak érte, talán mert személyesen is sokat segített a művészeknek. 
Egry József például nemcsak párizsi tanulmányútját köszönhette neki, de még az életét is; nagy nyomorában ugyanis Lyka szerzett megrendelést az akkor még ismeretlen festőnek. (Kalendárium Press)
Az Amerikában élt mester nevéhez számos filmtörténeti jelentőségű dolog fűződik; ő készítette például az első angol hangosfilmet, a Zsarolást, 1929-ben, valamint az első horrorfilmeket, a Psycho-t és a Madarakat.
akció nem tölthetett ki többet a filmszalagon 2 méter 15 centinél, s ebbe már beleszámított az "ölelési manőver" is. A zseniális Hitchcock persze kijátszotta Hays szenátor szigorú törvényét is, az egyik "vad szerelmi jelenetet" például úgy vette fel, hogy a két főszereplő tizenötször három másodpercig csókolózott, de közben egy-két szót is váltottak.
borúsnak, felkavarónak, sőt cinikusnak minősítették az alkotásokat, s bár ezen Hitchcock felháborodott, s szerette volna maga forgalmazni a két filmet, nem járt sikerrel, mert a brit kormány 1944-ben elkobozta a tekercseket, és azok azóta egy archívum polcán porosodtak. (Kalendárium Press)
Igazából két vezetékneve van: Uma Karuna, s ez jelzi, hogy nem egy átlagos családban nőtt fel. Már svéd mamája is különleges foglalkozást űzött, pszichoterapeuta volt, az apukája pedig valódi unikumnak számított azzal, hogy felszentelték tibeti buddhista szerzetesnek. Uma - és testvérei - is hindu istenségek után kapták a nevüket. Ami sokáig nem zavarta, ha Indiában éltek, akkor kivált jól jött, de New York-ban is jórészt guruk között nőtt fel, még a dalai láma is meglátogatta őket.
Veszedelmes viszonyok című moziban szerepelt először, majd a Ponyvaregény című filmben nyújtott emlékezetes alakításával lett elfogadott színésznő.
mindketten félreléptek, Uma a hírek szerint rendezőjét, Quentin Tarantinót csábította el. Aztán beadta a válópert. Utána egy milliárdos francia üzletembernek szült gyereket, akivel kétszer is összebútoroztak, de már évek óta nincsenek együtt. (Kalendárium Press)
Néptanítóból előbb az Avanti! című lap főszerkesztője lett, majd megalakította az olasz fasiszta pártot, amelynek élén már a kezdetektől nyíltan tört a hatalomra. 1922-ben fasiszta "fekete ingesei" élén bevonult Rómába, s arra kényszerítette III. Viktor Emánuel királyt, hogy őt nevezze ki miniszterelnökké. Pár év alatt egyszemélyes, fasiszta diktatúrát épített ki az országban, amelyet bevitt a II. világháborúba is. Végül maga a Fasiszta Nagytanács mentette fel tisztségéből, sőt, le is tartóztatták. S bár a németek kiszabadították, és az észak-olasz bábkormány vezetőjévé tették, sorsát nem kerülhette el; mielőtt Svájcba menekülhetett volna, az olasz partizánok elfogták, és kivégezték. (KalPress)
Belgrádban született, és gyermekként került hazánkba testvérével, Zoránnal - s persze szüleivel - együtt. Természetesen egy szót sem tudott magyarul, amit azért kell külön is hangsúlyozni, mert úgy lett az egyik legsikeresebb dalszövegírónk, hogy a magyar nem az anyanyelve. Szülei különben sosem tanulták meg tökéletesen nyelvünket, velük otthon mindig is szerbül beszéltek a fiúk.
Talán zenélni is azért kezdtek, mert a muzsika nyelvén könnyebben megérttették magukat. Dusán - ellentétben testvérével - soha nem állt a reflektorfényben, beérte azzal, ha a színpad homályában pengetett, avagy másoknak írt szöveget. Merthogy ő is a legendás Metró együttes tagja volt gitárosi minőségben, sőt, a banda leghíresebb dalainak szövegét is ő írta, az ő műve a Mária volt és a Kócos ördögök. Amikor a Metró csillaga leáldozott, "polgári" foglalkozást választott magának, tévészerkesztő, dramaturg lett, hatvan komolyzenei műsort rendezett öt év alatt, sőt, műsorvezetőként is fel-feltűnt a képernyőn. Közben persze nem hagyott fel a szövegírással sem, ebben kitűnő partnerre talált Presser Gábor személyében. A páratlan páros számtalan karriert indított el vagy 
éppen adott új lendületet ismert előadóknak, említsük most csak Katona Klári vagy éppen Zorán nevét. Dusán emellett musicalek librettóit is jegyzi, ezek közül a legsikeresebb a Vígszínházban nagy sikerrel futó A padlás.
Vidéki pályakezdést követően negyedszázadon át a Nemzeti Színház tagja volt, ahol számos emlékezetes alakítás fűződött a nevéhez, kivált klasszikus darabokban aratott sikereket. Népszerűek voltak filmjei, különösen Bacsó Péter remeke, A tanú, Fábri Zoltán megrázó alkotása, Az ötödik pecsét és Gothár Péter alkotása, a Megáll az idő. Élete utolsó percéig dolgozott, a Hány az óra Vekker úr című film főszerepét már nagy betegen vállalta el, de a filmet nem tudta befejezni. A munkafelvételekből azonban emlékfilm készült, amelyet a tévé be is mutatott.