2024. február 5-én 110 éve született WILLIAM S. BURROUGHS amerikai író
Ő volt a beat-nemzedék íróinak "ősatyja", ezen címét A meztelen ebéd című regényének köszönhette, amelyet éppen négy és fél évtizede, 1959-ben írt, és oly megdöbbentően szólt benne az erőszakról, a drogozásról és a szexről, hogy óriási botrányt kavart vele. Amerikában perbe is fogták miatta, és évekig nem is adták ki nyomtatásban. Egyébként ő maga is kábítószeres volt, ehhez képest tisztes kort ért meg, 83 évesen hunyt el. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press a még fiatal Jack Kerouac és William S. Burroughs közös művét, az És megfőttek a vízilovak című könyvet ajánlja - 30% kedvezménnyel. Megrendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu
A legendás "Aranycsapat" bűvöletében nőtt fel, mint minden kissrác, ő is Puskás Öcsi nyomdokaiba akart lépni. A szombathelyi Haladásban alapozta meg hírnevét, amit aztán a Fradi szélsőhátvédjeként öregbített, annak idején ő volt a legképzettebb magyar védő, ami azért is nagy szó, mert pályafutását csatárként kezdte. A fővárosi zöld-fehérekkel három bajnoki címet szerzett, nem meglepő tehát, hogy bekerült a válogatottba is.
aranyérmet akasztottak a nyakába, úgyhogy ő lett az egyetlen kétszeres olimpiai bajnok labdarúgó a világon. A nagyválogatottban is focizott, az 1964-es Európa-bajnokságon az egyik kiválósága volt a bronzérmes csapatnak, és a sors igazságtalansága, hogy szinte számon se tartjuk ezt a dicsőséget, pedig hol vagyunk már ettől, évtizedek óta ki se nagyon jutunk a világversenyekre. Az említett bronzmeccsen különben a dánokat vertük 3:1-re, a védőként játszó Novák két gólt rúgott, a győztes találatokat. De említeni lehetne a Fradi 1965-ös VVK-győzelmét is - 
fiatalabbaknak: az UEFA-kupa elődjét Vásárvárosok Kupájának hívták -, az egyfordulós döntőben a Juventust verték meg a fiúk Torinóban.
Ha lenne nemzeti gyásznap a rock and roll és a rock meglehetősen nagyszámú, fiatalon elhunyt művelői emlékére, akkor a mai lenne az egyik ilyen. Azt is mondják: ezen a napon meghalt a zene.
Ebbe belefértek a vad rock and rollok és a szentimentális slágerek egyaránt. Első nagy slágere, a That'll Be The Day Amerikában és Angliában is listát vezetett. A sors által igen rövidre szabott életébe körülbelül ötven szám fért bele, közülük majdnem mindegyik sláger lett. Alig van köztük olyan, amelyik ne ihlette volna meg a kései utókort: a Not Fade Away, a Peggy Sue, a True Love Ways, a Rave On, az Early In The Morning, az Everyday, a Well All Right, a Blue Days And Blue Nights kivétel nélkül megtalálta előkelő helyét a listákon. Tőle tanult például a Rolling Stones és Carlos Santana, nálunk a kezdő Szörényi Leventére hatott erősen.
Buddy Holly mindössze huszonhárom éves volt, amikor két zenésztársával, a tizenéves RITCHIE VALENS-szel és BIG BOPPER-rel együtt repülőszerencsétlenség áldozata lett. Dalainak jogaiért később ádáz licitálás folyt, amelyből lelkes rajongója, Sir Paul McCartney került ki győztesen. Peggy Sue című dala a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült; pár éve egyszerre 50 ezer ember énekelte el egy amerikai futball-stadionban. (Kalendárium Press)
Hősünk a punk-korszak egyik jellegzetes figurája volt, majdhogynem legendája, de hát azért a legendákat másképp képzeli az ember. Az 1957-ben született, világéletében munkanélküli John Simon Ritchie a társadalommal szemben érzett dühét kisebb lopásokkal, valamint zenéléssel vezette le. Ez utóbbiban Malcolm McLaren, a punk atyja volt a főbűnös, aki felfigyelt a butikjában csellengő, feltűnően rossz arcú fiúra, és munkát ajánlott neki akkor szerveződő zenekaraiban.
Előbb a Siouxsie And The Banshees együttesben próbálkozott, (a csapat akkor egy fellépést ért meg). A korszellemnek megfelelően a basszusgitárt koncert előtt adták a kezébe, igaz, azt azért megmutatták neki, hogy melyik végét kell megfognia. Ilyen előzmények után került a Sex Pistolsba, és még a vadságáról nevezetes együttesből is kirítt deviáns magatartásával. Az még hagyján, hogy a heroin rabja volt, de a banda első és egyben utolsó amerikai turnéján például a színpadon elégítette ki - no nem zeneileg - nőnemű rajongóit, a túl közel merészkedő fiúkat pedig gitárjával püfölte. 
A hangszerre egyébként sem volt túl nagy szüksége, merthogy be sem volt dugva a konnektorba, a hangot a színfalak mögött egy profi zenész szolgáltatta. A Sex Pistolsra a végső csapást az mérte, amikor Sid barátnőjét, Nancyt egy New York-i szállodában leszúrták, az ügyészség pedig a zenész ellen emelt vádat.
Gerő Jenő volt a becsületes neve, de ilyen névvel csak vasúti segédtiszt lehetett volna, a nagyhatalmú Nagy Endre kabaréjának sztárja semmiképp. Pedig az akart lenni, s lett is, Istennek, s főként tehetségének hála. Volt időszak, amikor a korabeli Pest legnépszerűbb komikusának számított, s oly tekintélyre tett szert, hogy még a berlini Boulevard Színház igazgatását is rábízták. Nemcsak színésznek volt elsőrangú, de rendezőnek és írónak is. Számos egyfelvonásost írt, az ő műve például a Vonósnégyes, amelynek a tévéfelvétele Salamon Béla főszereplésével még ma is nagy siker. 1938-ban emigrált, Hollywoodban telepedett le, sok filmet forgatott, és Amerikában is szép sikereket aratott. Végül S.Z. Sakall néven hollywoodi sztárként halt meg 1955-ben. (Kalendárium Press)
Akkor még természetesen csehszlovák színekben versenyzett, s egyike volt a sportág legnépszerűbb képviselőinek. Húszévesen lett világbajnok, s a jóképű fiatalember nemcsak remek korcsolyázásával és technikai tudásával hódította meg a nézőket, de vonzó egyéniségével is, különösen persze a szebbik nem képviselői rajongtak érte. 1972-ben még pozsonyi egyetemi hallgató volt, amikor pályafutása csúcsára ért, és a sapporói olimpián aranyérmet nyert. 
A máig emlékezetes versenyben a szovjet Csetveruhint és a francia Perát szorította le a dobogó legfelső fokáról. Egyébként összesen három világ- és öt Európa-bajnoki aranyat szerzett. A szimpatikus sportember tragikusan fiatalon, 38 évesen hunyt el. (Kalendárium Press)
Egy lelkész fia volt, eredetileg építészetet tanult, első afrikai útjára tizennyolcéves fejjel indult el, s már majdnem a kezdet kezdetén odaveszett. Kairóban az első napokban napszúrást kapott, majd kishíján ráomlott a szálloda egy súlyos földrengésben. Huszadik születésnapját váltólázban szenvedve, az őserdő közepén "ünnepelte". De semmi sem tántorította el céljától, hatalmas zoológiai anyagot gyűjtött és küldött haza, s idővel úgy megtanult arabul, hogy a helyiek teljesen befogadták, és csak Chalil effendinek hívta mindenki.
Ő tekinthető a tudományos ismeretterjesztés megalapítójának. Elődeitől eltérően nagy gondot fordított az állatok viselkedésének vizsgálatára is, Németországban még a kávéházba is kedvenc csimpánzával, Mollival járt, óriási feltűnést keltve persze. Egyre jobban elmélyedve az etológiában összefoglaló szakkönyvben tette közzé ismereteit, s Az állatok világa című munkája óriási közönségsiker lett. (Kalendárium Press)
Nagy életművész volt, még idős korában sem összegezte életútját interjúiban, mondván, ráér arra, ha megöregszik. Pedig lett volna miről beszámolnia. Elmondhatta volna például, hogy amikor harmincévesen az Ítélet Nürnbergben című filmjével Oscar-díjat nyert Németországnak, azt remélte, végre elfogadott művésze lesz hazájának, de csalódott. A német kritika ugyanis igazából sosem méltányolta művészetét, a korábbi szépfiú-szerepet nem bocsátotta meg neki.
Schell ugyanis sokáig - voltaképpen élete végéig - a nők kedvence volt, sok amerikai produkcióban alakított jóképű hősöket. Így a lapok inkább szívügyeiről írtak, mintsem elsőrangú Hamlet-alakításáról. Filmjei, például az Altona foglyai, A híd túl messze van vagy A három testőr azonban szép sikerrel mentek a mozikban, úgyhogy Schell egész életében elégedett embernek tartotta magát. És sokoldalú művésznek, hiszen megpróbálkozott rendezéssel - Első szerelem című filmjét részben hazánkban forgatta -, sőt, riporternek is kiváló volt, ő volt például az egyetlen ember, akinek a nyilvánosságtól teljesen elzártan élt Marlene Dietrich interjút adott.
Fárasztó életet élt, főhadiszállása Münchenben volt, de évtizedeken át rengeteg időt töltött Amerikában - hollywoodi filmekben játszott és rendezett a Broadway-n -, élete utolsó harmadában pedig sokszor járt Moszkvában, amikor ugyanis 1985-ben végül megnősült, egy harminc évvel fiatalabb orosz színésznőt vett feleségül. Akitől 2005-ben elvált, halála előtt egy évvel pedig egy horvát operaénekesnőt vezetett az oltár elé.
A pást művésze volt, s rá igazán illik az előbbi megállapítás, hiszen Zeneakadémiát végzett, s csak azért nem hódította meg a hangversenydobogót, mert a vívás más irányban fejlesztette karizmait, s így választania kellett, hegedül vagy vív. S bár a zeneszeretők lehet, hogy egy új Paganinivel lettek szegényebbek, a magyar sport elégedetten nyugtázhatta döntését; a legnagyobb kardvívók egyike lett ugyanis belőle.
Nem csak kiváló vívó volt, de legendásan sportszerű ember is. Melbourne-ben például emlékezetes asszót vívott a francia Lefevre-rel; 4:1-re vezetett a magyar fiú, amikor egy kétséges találat esett, s a zsüri döntése előtt Kárpáti bemondta a tust - magánál. 4:2 után aztán persze bevitte a győztes találatot. A fair play szabályait minden körülmények között megtartotta, egyébként pedig kötélidegei voltak. A római olimpia döntőjében 4:4-re állt Pawlowski ellen, amikor a döntő támadásnál kétszer is 
megtorpant a páston. Talán ez készítette ki a lengyelt. Kárpáti ismét aranyat nyert, Fuchs Jenő óta ő volt az első, aki meg tudta védeni kard egyéni elsőségét. Pontosan negyvenéves volt akkor.
Előbb jogot, majd művészettörténetet és néprajzot tanult Kolozsvárott, utána elvégezte a budapesti Színiakadémián a filmrendező szakot, első filmjét pedig 1958-ben forgatta A harangok Rómába mentek címmel. Először az Oldás és kötés című filmjére figyeltek fel, majd egy évre rá, 1964-ben az Így jöttem című filmjével aratta első sikerét. A Szegénylegényeket már külföldön is méltatták, s csakhamar ő lett a magyar filmművészet egyik leghíresebb alkotója. Csillagosok, katonák, Fényes szelek, Még kér a nép, Szerelmem Elektra, Sirokkó és Égi bárány című filmje ma már klasszikus műalkotás, s annak ellenére, hogy valódi művészfilmek, bemutatásukkor sok nézőt vonzottak.
Ne legyünk szemforgatóak, nem kizárólag sajátos, s akkor úttörőnek számító filmnyelve, a hosszú snittek, a nagy léptékű kameramozgások miatt, hanem azért is, mert az ő filmjeiben szerepeltek először anyaszült meztelen nők. Emiatt aztán sok támadás érte, a hetvenes években Olaszországban készült filmjeit pedig sokáig be sem mutatták nálunk. Hazatérése után a Magyar rapszódia és az Allegro barbaro című filmjeivel kavart - ezúttal politikai - vihart, a főhősben ugyanis Bajcsy-Zsilinszky Endrére véltek 
ráismerni a nagyokosok, persze nem véletlenül.
majd a neves filmrendezőnő, Mészáros Márta férje volt, aztán egy olasz újságírónővel élt, majd 1981-től haláláig Csákány Zsuzsa vágó volt a felesége. (Kalendárium Press)
Az irodalomkedvelő utókor leginkább költőként ismeri, s bár tényleg írt néhány csodás költeményt, s ő az almanach-költészet megteremtője, lapszerkesztői és kritikai munkássága sokkal jelentősebb. Ő volt az első magyar kritikus, aki ezt élethivatásának tekintette, és olyan színvonalon művelte, hogy meg is tudott élni belőle. Az Athenaeum című irodalmi folyóirat szerkesztőjeként a reformkor legszínvonalasabb orgánumát hívta életre, a Pesti Magyar Színház - vagyis a későbbi Nemzeti Színház - első igazgatójaként pedig sokat tett a magyar színházi kultúra fejlesztéséért. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban megpróbáljuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
A lázadó Habsburg Ferenc József császár fia volt, ennek ellenére érzékeny a szociális problémák iránt, s ezzel a magatartásával teljesen kirítt a bécsi udvarból. Az osztrák kormányzat aggódott is liberális gondolkodásmódja miatt, bűnéül rótták fel azt is, hogy rokonszenvvel viseltetett a magyarok iránt, s ezért a színfalak mögött sok támadás érte.
Ezt a verziót már annak idején is sokan kétségbe vonták, felvetették a gyilkosság lehetőségét is, de senki nem tudott biztosat.
Fiatalon apácának adták szülei, és ő sokáig békés belenyugvással élte a zárdaszűzek életét, idővel azonban fellobbant benne a világi hívságok iránti vágy. A kolostort azonban nem volt könnyű elhagyni, annak dacára sem, hogy Katharina nem állt egyedül profán álmaival. Végül Luther sietett a segítségükre, és lelkes kis csapat élén megszöktetett a zárdából tizenkét apácát. Köztük volt persze Katharina is, akit különben eredetileg egy Baumgartner nevű fiatalnak szánt, ám a reménybeli vőlegény visszalépett, így végül Luthernek kellett elvennie - nem kis botrányok közepette, barátja, Melanchton el sem ment a lagzira.
A reformáció atyjának különben nem nagyon fűlött a foga a házassághoz, addig megrögzött agglegénynek számított, ráadásul Katharina rendkívül határozott egyéniség volt, rögvest át is vette az irányítást szegény Luther háztartásában. Hat gyermeket szült neki, és józan esze, különösen a család anyagi alapjainak megóvásában tett erőfeszítései nagyban segítették ura tevékenységét, nélküle talán még a reformáció ügye is másként alakult volna.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
Éppen 105 éve, 1919-ben Székesfehérvárott kezdte pályafutását, majd több vidéki és fővárosi színház tagja volt. 1944-ben Argentinába költözött, ahol szintén játszott színpadokon. 1956-ban tért haza, a Vígszínházba szerződött, s haláláig ott játszott. 1932 óta filmezett, híres mozija a Hattyúdal, a Pacsirta, a Húsz óra, 
az Isten hozta őrnagy úr és Circus Maximus. Hazai díjain kívül nemzetközi elismerést is szerzett; Cannes-ban például nagydíjat kapott Ugo Tognazzival megosztva. (KalPress)
A kanti filozófiából indult ki, ennek ellenére tagadta a külvilág objektivitását, következetesen a szubjektív idealizmus álláspontjára helyezkedett. Fichte szerint csak az Én létezik, a szubjektum, amely állandó tevékenység útján önmagából alkotja meg a világot és törvényszerűségeit. Fő műve az egyetemes tudomány alapvetése. A Kanttal szembeni nézeteinek kifejtését egy kérdéssel kezdi: Ha a szabadság csupán a transzcendens világban valósítható meg - mire megyünk vele? Filozófiai rendszere igen nagy hatással volt a német klasszikus idealizmus fejlődésére, például Hegelre. (KalPress)
Már első képe, a Hunyadi László búcsúja nagy sikert aratott, tanára lett a müncheni akadémiának és kegyeltje II. Lajos bajor királynak. Sikerei csúcsán, 1883-ban tért haza, elfogadva Trefort Ágoston felkérését a Mesteriskola igazgatója lett.
Egy másik kritikusa bővebben kifejtette titkát: "Az arisztokrácia és a plutokrácia öntudatának közvetítőjeként Benczúr művészi felfogása tükrözi azt a mindenáron való feltűnni vágyást és hatásos reprezentáció-igényt, amelyet e két társadalmi réteg kifejezésre akart juttatni".
Sokan azonban bírálták felfogását és képeit. Több kritikusa úgy vélte, hogy gazdagon berendezett képei nagyon fullasztóak. Finomabb fogalmazás szerint is meg kell azonban annyit állapítani, hogy csodás képeit a barokk pompája jellemzi. Nemcsak az állam, de az arisztokrácia és a főpapság is elhalmozta megrendelésekkel, kedveltek voltak portréi, melyek közül kiemelkedik Károlyiné arcképe. Legszebb festményeit a Nemzeti Galéria őrzi, de van műve a híres Uffizi-képtárban is. (Kalendárium Press)
Az egyik leghíresebb színészdinasztia tagjának lenni nem könnyű dolog, hiszen az embert állandóan összehasonlítgatják a nagy elődökkel. És szegény Bridgetnek olyan sztárokkal kellett "megküzdenie", mint a nagypapa, Henry Fonda, édesapja, Peter és nénikéje, Jane Fonda. Akik a legcsekélyebb mértékben sem segítették pályakezdését, egyikük sem akarta, hogy ő is színész legyen. Saját apja is "rút kiskacsá"-nak tartotta, nem csoda, hogy nem tengett túl benne az önbizalom. Ezért aztán egy időre szakított a családjával, és önerőből kitanulta a színészmesterséget.
Első filmszerepét 1987-ben kapta, a siker pedig először rá két évre, a Botrány című filmben nyújtott alakításával köszöntött rá, még Golden Globe-ra is jelölték érte. Lassacskán felfigyeltek rá a nagynevű rendezők is, előbb Coppola hívta meg a Keresztapa harmadik részébe, majd Bertolucci A kis Buddhába, s mindkét alakítását jól fogadta a szakma. A közönség persze inkább könnyedebb vgay kalandosabb filmjeiből ismeri, nálunk is híres mozija A bérgyilkosnő, az Egyedülálló nő megosztaná..., a Facérok, a Sorsjegyesek, a Doc Hollywood, a Különös varázslat, a Minden gyanú felett, a Talpig majom és a Jackie Brown.
De filmjeit lehetne sorolni vég nélkül, ő ugyanis Hollywood legszorgalmasabb színésznője, nemigen utasít vissza ajánlatot, még mindig attól fél ugyanis, hogy nem fogadják be, mint a nagy Fonda-család legkisebb sarját. Különösen, hogy ki is lóg közülük, ő például nem iszik, nem drogozik, ellenben lelkes környezetvédő, leginkább az óceánok tisztaságának megőrzéséért aggódik. (Kalendárium Press)
A párizsi Sorbonne-on és Hamburgban tanult, s Európában ismerkedett meg a hatvanas évek polgárjogi mozgalmaival, a diáklázadások vezetőivel. Hazatérése után a híres filozófus, Herbert Marcuse maga mellé vette egyetemi tanársegédnek, s a Fekete Párducok mozgalmának vezéralakja lett. Harcos politikai tevékenysége miatt 
bebörtönözték, kiszabadításáért nagyszabású tiltakozó akciók zajlottak világszerte. A hippi-korszak emblematikus figurája volt, annak idején a Szovjetunióban és nálunk is járt, a nyugat-európai ifjúság egyenesen rajongott érte. Aztán a forradalmi hevület csillapultával ő is lenyugodott, férjhez ment, és egyetemi professzorként dolgozott Kaliforniában. Önéletrajza Életem címmel magyarul is megjelent. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press az Angela Davis pere című könyvet kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Erdélyben nőtt fel, művészek járta vidéken, Babits által megverselt utcákon, tudta például, hol volt A gólyakalifa Elemérje asztalos inas, így hamar elkötelezte magát az irodalommal. "îrói" pályafutását falfirkákkal kezdte, amolyan korai graffitiket pingált a fogarasi házfalakra, ám "Éljen Mikszáth Kálmán"-féle zsengéinek alkotása közben egyszer rajtacsípte a csendőr, s az atyai pofon formájában kapott honorárium egy időre lelohasztotta irodalmi ambícióit.
első írását ugyanis "a nagy mesemondó", Benedek Elek közölte legendás lapjában, a Cimborában. Végül aztán úgy oldotta fel a dilemmát, hogy színésznő lett, de az irodalommal is elkötelezte magát, s mindkét pályán szép sikereket ért el; tagja lett a Nemzeti Színháznak, és számos népszerű könyvet írt. Anyanyelve magyar című könyvéről Illés Endre írt méltatást, de értékes Levelek Erdélyből című műve is.
Előkelő család sarja volt, anyai őseit I. Edwardig vezették vissza, s bizonyára ő is gazdag naplopó lett volna, ha gyerekkora óta nem gyötri súlyos beszédhiba. Ő maga is tudta ezt, később - már világhíres íróként - meg is vallotta: "életemet és munkámat nagymértékben befolyásolta dadogásom".
Így ugyanis nem lehetett belőle sem tudós professzor, sem unott politikus, viszont elolvasta a világirodalmat, s hogy ne kelljen sokat beszélnie, pazar gondolatait írásban közölte. Műveivel hihetetlen sikereket aratott, volt év, amikor féltucatnyi színdarabját játszották szerte a világon, regényei hatalmas példányszámokban jelentek meg, sokból népszerű filmet is forgattak. Az írásnál jobban csak utazni szeretett, bejárta a fél világot, megfordult Burmában, s kalandor természetének bizonyítására legyen elég annyi, hogy egyszer huszonhat napig utazott öszvérháton, hogy eljusson egy izgalmasnak vélt kínai városkába. Pedig kétszer is 
majdnem elvitte a váltóláz, máskor kishíján vízbefúlt, útonállók lőttek rá, de semmi sem térítette el az utazástól, "született csavargó vagyok" mondogatta.
Szenvedélyesen forradalmi meggyőződésű volt, és nagyon szerette hazáját. Megénekelte a skót nyelv, a skót történelem, a skót költészet szépségét, no meg persze a skót whisky remek ízét, s természetesen lírája is a skót népköltészet hatását tükrözi. Munkássága az egész európai irodalomra óriási hatással volt, nálunk elsősorban Aranyra és Petőfire. Nagyon sok verse olvasható magyarul számtalan fordításban; a Piros, piros rózsa például hét fordításban jelent meg egy kötetben. (Kalendárium Press)
A Blues Brothers című, nálunk kizárólag a tévében vetített film főszereplője még most is csak hetvenöt éves lenne, de sosem lesz szegény, már 1982 óta halott.
Több mint féltucat filmet forgatott, közülük a Going South és az Old Boyfriends érdemelte ki a kritika elismerését. Ezután következett a mára kultikussá vált Blues Brothers, "testvérével", Dan Aykroyddal fogadták egymást örökbe. A Blues Brothers 1978-tól előbb színpadon mutatkozott be, Jake (Belushi) és Elwood (Aykroyd) száz előadást nyomott le. 1980-ban film is készült a produkcióból, amely nem csak poénok sorozata, hanem remek zene is volt - a legnagyobb sztárok; Steve Cropper, Cab Calloway, Aretha Franklin, Ray Charles és John Lee Hooker részvételével. Belushi azonban ekkor már túl gyorsan száguldott lefelé a lejtőn, kábítószerfüggése a sikerek éveiben sem szűnt meg.
1955-ben kapta kézhez a diplomáját, és nagy szerencse, hogy a győri Kisfaludy Színház leszerződtette. Már akkor híre volt ugyanis, mert főiskolásként szerepelt az Ifjú szívvel című - egyébként borzalmas - filmben, és ahhoz képest, hogy még színésszé sem avatták, már - finoman fogalmazva - "önálló véleménnyel" bírt, és nem is rejtette véka alá. Amikor például egy pótfelvétel során lelkesebben kellett tapsolni és éljenezni egy Rákosi-beszéd alatt, ő bizony kifakadt, hogy mire való ez. A rendező, Keleti Márton rá is dörrent: "Földi, maga ne kérdezzen, maga tapsoljon!"
Ennyivel megúszta, így aztán kibontakozhatott pályafutása, Győr után Szegeden játszott pár évig, majd évtizedekig a Vígszínház tagja volt. Olyan szerepekben tapsolhatott neki a közönség, mint a Hamlet Opheliája, az Éjjeli menedékhely Natasája, a Macskajáték Paulája, és vígjátékokban éppúgy nagyszerű teljesítményt nyújtott, mint tragédiákban. Aztán egy időre eltűnt a közönség szeme elől, a várszínházi Chaillot bolondja-előadásban tért vissza, majd a Játékszínben a Gázláng, a Madách Színházban pedig a Forgószínpad című darabban bizonyította ismét képességeit. Filmjeit is telt házakkal vetítették, az Esős vasárnap és a Butaságom története máig népszerű, kései filmjei közül pedig a De kik azok a Lumnitzer nővérek? érdemel kiemelést.
A képernyőn is gyakran feltűnt, ma is jól ismert sorozata például a Tüskevár, a Szomszédok című teleregényben pedig ő volt a rokonszenves postáskisasszony. Kellemes hangját szívesen kölcsönözte másoknak, sokszor szinkronizálta például Jane Fondát, Faye Dunaway-t és Glenn Close-t. A nagyszerű színésznő 2020-ban, 86 éves korában hunyt el. (Kalendárium Press)
Csengő latin neve nem művésznév, az apukája tényleg olasz volt, az első világháború alatt hadifogolyként került hazánkba, így a kis Violetta nem Nápolyban vagy Milánóban, hanem Hódmezővásárhelyen jött világra.
csak tehetségét, szépségét is csodálták, a közönség a színházak és a mozik nézőtérről - olyan, ma is gyakran vetített népszerű filmekben játszott, mint a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán, a Föltámadott a tenger, a Fel a fejjel, a 2x2 néha 5 és a Gázolás -, kollégái pedig egymást túllicitálva csapták neki a szelet. Básti Lajos a Balaton közepén kérte meg a kezét, de házasságuk csak pár évig tartott. A korszak legnépszerűbb férfi színésze, Soós Imre is halálosan beleszeretett, de még egy miniszterhelyettes is lábát csókolgatta a kegyeiért.
Népszerűsége csúcsán tört ki az 56-os forradalom, ő pedig kihasználva az édesapja után örökölt olasz állampolgárságot, második férjével külföldre szökött. De ott is meghódította a közönséget, megtanult németül, és valódi sztár lett az egykori NSZK-ban. A legnagyobb sikert a Kabaré Sallyjeként és az Irma, te édes címszerepében aratta.
A hetyke bajszú spanyol, pontosabban katalán festő a szürrealizmus egyik leghíresebb alakja volt, az asztalról lefolyó órát ábrázoló Az emlékezet állhatatossága című képe alighanem a műfaj legismertebb alkotása. Termékeny művész volt, 1500 festménye mellett tucatnyi szobrot is készített, emellett írt könyveket, balett szövegkönyvet, készített könyvillusztrációkat és színházi jelmezterveket is, de még rajzfilmet is csinált Walt Disney-nek. A filmművészetbe is beírta a nevét a Luis Bunuellel közösen készített Az andalúziai kutyával. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a