2025. június 24-én 135 éve született BAKTAY ERVIN orientalista
Művészi tehetséggel megáldott ember volt, aminek később aztán nagy hasznát vette Indiában, ugyanis a maharadzsák udvarában portréfestést vállalt, s az így keresett pénzből finanszírozta utazásait. Imádta Indiát, s nemcsak tisztelte az indiaiakat, de azon kevesek egyike volt, aki európaiként meg is értette lelkivilágukat. Amint írta: "Az ind felfogás nem vezet tétlenségre, csak azt a tevékenységet szünteti meg, amelyet mi nyugatiak, úgy látszik, egyedüli tevékenységnek tartottunk: az anyagi, elkönyvelhető, eredményt hozó, érdekektől szított, mindig valami vagy valaki ellen irányuló tevékenységet".
Egyébként rokoni látogatásra utazott Indiába, nővére ugyanis egy szikh herceg felesége lett. (Ebből a házasságból született Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet úttörője, akit Baktay tanított festeni Magyarországon.) Baktay bebarangolta az egész szubkontinenst, számos kalandban volt része. Amikor például Kőrösi Csoma egykori cellájának azonosítására indult, a maláriás láz kishíján leverte a lábáról, és megsérült a csigolyája is, mégis elvergődött céljáig. S végül ő véste az immáron legendás kolostori szoba ajtófélfájára a talán ma is olvasható feliratot: Csoma's room. Élményeit A világ tetején című könyvében írta meg, tudományos munkái közül pedig az India művészete a legértékesebb.
A legizgalmasabb viszont a Kámaszutra, amelyet magyarra fordított, nem kis megdöbbenést keltve akkortájt. Itthon a Hopp Ferenc által alapított Kelet- Ázsiai Művészeti Múzeum indiai anyagát gondozta, s tanított; művészettörténetet adott elő a budapesti egyetemen. Szerelméről, Indiáról több mint húsz kötetet 
írt, s munkásságát külföldön is becsülték. 1956-ban egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett buddhista kongresszusra Delhibe. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen látható könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Gazdatiszt volt, s évekig dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumban, de mezőgazdászként - mi tagadás - nem írta be nevét a tudomány aranykönyvébe. Annál inkább beírta a magyar irodalomtörténetbe, hiszen az állatregények legjelesebb alkotója volt.
Sokat dolgozott az állat- és tájvédelemért, bár ő ezt nem tekintette munkának. Az írást is szórakozásnak fogta fel. "Szórakozás" közben érte a halál is, kedvenc kis szobájában, a "kuckóban" hajnali háromkor, a kéziratai fölött kapott infarktust. Az olvasók százezrein kívül regényhősei is megsiratták, amint Ruffy Péter írta csodaszépen, búcsúztatták őt "madarai, erdei, kopott legelők, puha gyalogutak, a súlyos illatú bodzavirágok, az építkező rendnek, s a szakadatlan pusztulásnak az a világa, amelynek természet a neve". (Kalendárium Press)
Úszóként kezdte, nem is akárhogyan; egy sor bajnoki aranyat nyert. Majd átpártolt a vízilabdához, s jól tette, mert az egyik legsikeresebb magyar pólós lett belőle. Még világversenyeken nyert aranyérmeit sem könnyű számba venni, hiszen csak olimpiai aranyból hármat őriz a vitrinjében; társaival Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban állhatott fel a dobogó legfelső fokára. De részt vett három Európa-bajnoki cím kiharcolásában is, akkoriban a magyar válogatott nemigen talált legyőzőre. Visszavonulása után is folytatta páratlan sikersorozatát, Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett edzőként dolgozva több olimpiai-, világ- és Európa-bajnoki diadalhoz segítette az utána következő nemzedéket. 
Tekintélyt parancsoló eredményei ellenére megmaradt kedves, közvetlen embernek, játékosként ő volt a csapat mókamestere, tréfáikról részletesen is olvashatunk Peterdi Pállal írt hat népszerű könyvében, amelyek közül talán a Három testőr Ausztráliában a legismertebb. Különben nagyon szerette a kenguruk földjét, rendre ott töltötte a téli hónapokat, és lóversenyzéssel múlatta az időt, egy rózsadombi villát is sikerült eljátszania. De ez a legkevésbé sem érdekelte, nála 
életvidámabb ember kevés volt akkortájt kis hazánkban. Pedig átesett egy szívműtéten, ami az ő esetében azért is súlyos dolog volt, mert mindenki szeretett Gyurikája legendás hipochondernek számított, ő maga hatvan betegségéről tudott, és mind halálos volt. Ehhez képest pár nap híján megélte 85. születésnapját. (Kalendárium Press)
Élete az emberi akaraterő diadala, példája örök biztatás sorstársainak. Súlyosan beteg fekete kislány volt, a fajüldözéstől akkoriban még korántsem mentes déli Tennessee államban született, szülei vele együtt 17 gyereket neveltek, nagy szegénységben. Ha akkor valaki azt mondja az anyjának, hogy egyszer még a lányát ünnepli a világ, alighanem elmeorvost hív hozzá. A kis Wilmának ugyanis gyermekparalízis következtében megbénult a bal lába, s járni is csak különleges cipőben, többévi kezelés után tanult meg. De óriási akaraterővel elhatározta, hogy tökéletesen meggyógyul... és meg is gyógyult. Eldobta a mankóját, és előbb mezitláb beállt kosárlabdázni, 16 évesen pedig már tagja volt a melbourne-i olimpián bronzérmes 4x100-as váltónak. A római olimpián három aranyérmet nyert, mindkét sprintszámban ő lett legjobb, s ő vezérelte győzelemre a váltót is, s ezzel ő lett az első amerikai nő, aki egy olimpián három aranyérmet szerzett. 
Talán mondani sem kell, hogy akkoriban ő tartotta mindkét sprintszám világcsúcsát is. Az olimpiáról való hazatérésekor szinte nemzeti hősként ünnepelték, Kennedy elnök is fogadta, sőt, az elnök öccse, Robert állítólag az ágyába is meghívta, de a Fekete Gazella persze nemet mondott. Akkor már egyébként anya volt, első gyerekét még gyereklányként szülte egy híres kosárlabdázónak, de persze titokban, hiszen ez akkoriban még nagy szégyennek számított. Később még három gyermeket szült, őket nevelgette nagy tisztességben, visszavonultan. Teljesen elfeledve hunyt el, de halála után születésnapját Tennessee állam kormányzója ünnepnapnak nyilvánította. (Kalendárium Press)
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: 
A Közel-Kelet rejtelmes világának szerelmese volt, s mivel egyaránt tökéletesen ismerte az arab és a héber kultúrát, a Bibliát és Koránt a sémi filológia legnagyobb tudósainak egyike lett belőle. Tizenhat évesen már török mesefordításai jelentek meg, 21 évesen pedig levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. A budapesti tudományegyetem 22 évesen nevezte ki magántanárává, 25 éves korára már annyi megbecsülés övezte, mint más tudóst hatvanévesen.
Bejutott az iszlám tudósokhoz is, akiket azzal képesztett el, hogy rögtönzött kiselőadásokat tartott nekik bármiről, iszlám jogtörténetről vagy vallási kérdésekről egyaránt. Mert kivülről tudta a Koránt – ahogyan a Talmudot is, hiszen Goldziher zsidó volt.
sikerült teljeskörűen feltárni. S a mester ezután még több mint egy évtizedet élt és alkotott. Mert haláláig dolgozott, zugligeti háza a keleti tudományok valóságos fellegvára volt, ahová a cambridge-i egyetemről - amely díszdoktorává választotta - jártak tanácsát kérni. Az iszlám című hatalmas könyve világszerte a szakterület bibliája lett, ő maga pedig a téma feltétlen szaktekintélye, a berlini, a szentpétervári, a göttingeni, az amszterdami, a koppenhágai akadémia, valamint a lipcsei, a párizsi, a leideni, a kalkuttai, a kairói keleti társaság tagja, aki 1889-ben az orientalisták stockholmi világkongresszusán magától értetődő módon nyerte el a nagy aranyérmet.
állásából. Kellett a széke valakinek. (Kalendárium Press)
Mindenki – na jó: majdnem mindenki – Bálint gazdája eredeti foglalkozását tekintve kertészmérnök volt, előbb – még a háború előtt – a Kertészeti Akadémián tanult, majd az Agrártudományi Egyetemen szerzett újabb diplomát éppen harmincéves korában. Ezután sokfelé dolgozott, volt például a Fejér megyei Állami Gazdaságok főkertésze. Újságíróként is hosszú-hosszú évtizedeken át dolgozott, bár valljuk be, a Kertészet és Szőlészet című folyóirat főszerkesztőjeként csak egy szűk réteg ismerte a nevét.
1981-ben aztán szépen nyugdíjba vonult, ám ezt követően nem saját kiskertjét kezdte művelgetni, hanem belevágott egy újabb nagy kalandba, és elkezdett tévézni. Előbb a Gazdaképző című műsorban tűnt fel, majd az Ablak című péntek délutáni tévémagazin közreműködőjeként ismerte és szerette meg az ország. Okos tanácsaival, megnyerő egyéniségével nagy népszerűséget szerzett, s ezt kihasználva 1994-ben ringbe szállt a parlamenti mandátumért, és sikerült is bekerülnie az Országgyűlésbe. Úgyhogy négy éven át nemcsak a csicseriborsó szakszerű növényvédelmét magyarázva láthattuk, hanem a 
parlamenti közvetítésekkor is, de honatyaként is szoros kapcsolatban maradt a zöldségekkel, igaz, nem magyarázott róluk, hanem hallgatta őket. Sokan talán nem is gondolnák, hogy a tévésztár Bálint gazda egyben tekintélyes tudós is volt, írt huszonöt könyvet, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa volt, s beválasztották az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiába.
Igaz, fővárosunk XVI. kerülete viszont nem tartotta méltónak a díszpolgári címre. De Bálint gazda nem haragudott érte. A kerti növények mellett nagyon szerette az állatokat is; fiatal korában remek lovasversenyző volt. 5 éve hunyt el, pár hét híján megérte a 101. születésnapját. (Kalendárium Press)
Az egzisztencializmus követője volt, s mivel ezen irányzat azt hirdeti, hogy az embert nem a szavai, hanem a tettei jellemzik, alaposan ki is használta az ebben rejlő lehetőségeket. Csecsemőként elvesztett apja haláláról például azt írta: "Ha élve marad, rám tehénkedik és tönkretett volna. Ezért jó, hogy meghalt." Nem csoda, hogy megbotránkoztak olvasói. Akik azonban szeretnek megbotránkozni, és Sartre el is halmozta rajongóit alapanyaggal.
Szinte elképzelhetetlen iramban írt, s bár volt az irodalomtörténetben egypár komoly teljesítményt nyújtott irodalmár, Sartre közöttük is dobogós helyezésre számíthat. Két és fél hónap alatt írt például egy tanulmányt Flaubert-ről, amely 2800 oldal hosszúságú. Faludy György szerint Sartre naponta 10 ezer szót tudott leírni, ami persze nem másolást, hanem alkotómunkát jelent. Hazánkban főként szépirodalmi művei ismertek, filozófiai munkáit nem nagyon adták ki. Sartre ugyanis hol vad kommunista volt, hol lelkes antikommunista, elvi okokból 1964-ben még a neki ítélt Nobel-díjat s visszautasította. Csodálta például Titót 
vagy Fidel Castrót, és a szocialista világrendszernek nevezett képződmény vezetői sokszor dörzsölhették elégedetten kezüket, amikor olyanokat mondott nagy nyilvánosság előtt, hogy "a szovjet polgár azért nem utazik, mert nem kívánja elhagyni csodás hazáját".
egy bámészkodó le is esett. Éppen a koporsójára. (Kalendárium Press)
Mint mellékneve is mutatja, igencsak Jámbor uralkodó volt, ami akkortájt nem csak szokatlannak, de egyenesen rossz tulajdonságnak számított. A fegyverforgatáshoz ugyan értett, de hát ez fontosabb volt, mint levegőt venni. Jártas volt ugyanakkor egyházi és a világi tudományokban is, s ezzel teljesen kirítt környezetéből.
Mi tagadás, a három idősebb fiú nem igazán örült a kistestvér érkezésének, még kevésbé annak, hogy apjuk a később Kopasz Károly néven nagy uralkodóvá érett öcsikét is örökösévé tette, s mivel a fiúk nem örökölték apjuk jámborságát, egyszerűen elzavarták a papát a trónról. Hosszadalmas, évekig tartó családi civakodás kezdődött, melynek végén a hálátlan gyerekek megbocsátottak apjuknak, aki könnyes szemmel ölelte keblére elfajzott gyermekeit. Akik azonban apjuk halála után hamar bebizonyították, egy szemernyit sem örököltek apjuk jámborságából. (Kalendárium Press)
1971-ben végzett a kölni színiiskolán, s színpadi színésznő lett belőle. A Kim Van Dong fantasztikus története című színdarabban debütált Bielefeldben, majd nyakába vette Németországot, minden évben más városban, más színházban próbált szerencsét. Nem sok siker övezte kísérleteit, s bár kapott néhány komolyabb szerepet, nem nyújtott maradandó alakításokat. Bánatában a televíziónál próbálkozott, de hasonlóan nem keltett nagy feltűnést.
1984-ben forgatott Redl ezredes című filmje, amelyben szintén szerepet kapott a szemrevaló német színésznő, ő alakította Kubinyi Katalint. Egyszóval sokat köszönhet a magyar rendezőknek, hiszen azóta sok jeles filmalkotásban kapott lehetőséget, nálunk is ismert filmje az Egy felejthetetlen hétvége Sevillában, a Testek csábítása, a Veszélyes játékok, a Rossini - avagy a gyilkos kérdés: ki kivel hált, A macska, amelyben Götz George partnere volt, valamint a Merénylet az Operabálon.
Fiatalkori csalódásai ellenére nem lett hűtlen a színházhoz sem, saját bevallása szerint ugyanis jobban érdekli az igazi művészet és a kísérleti színház, mint a könnyű siker. (Kalendárium Press)
Apja bankár és befolyásos washingtoni kormánytisztviselő, pár évig szenátor volt, édesanyja unalmában festegetett, a kis Virginia pedig a mama hajlamait örökölte. Táncolni tanult, majd drámaiskolába járt, és színpadi színészként kezdte a karrierjét. Közben tévézni is elkezdett, több sorozatban kapott szerepet, játszott például a Bonanza néhány epizódjában.
amiért Cassavetes-t rendezői Oscar-díjra is jelölték. Egyes kritikusai legjobban azon lepődtek meg, hogy a férjén kívül más rendezők is foglalkoztatták, "olyan szem- és fülbántó ripacskodásokat látunk tőle, amelyeket csak az ő kivételes lénye hitelesít, mindenki másnál elviselhetetlennek éreznénk" - írta valaki. Pedig ismert filmje az Egy másik asszony, a Gloria, a Tony Rome, a Montana és A szerelem drága ára is, sőt, Gerard Depardieu-nek egyenesen az egyik kedvence volt. Férjével különben remekül megvoltak, Gena három gyereket szült neki, és sosem volt másnak a felesége.
Szegény John Cassavetes 1989-ben meghalt, ám mindhárom gyerekük rendező lett, úgyhogy a kedves mama az ő jóvoltukból is el volt látva munkával, amíg bírta magát. És sokáig bírta, jóval túl a nyolcvanon még filmezett. Tavaly hunyt el 94 évesen. (Kalendárium Press)
Eredménylistája még a sikerekben nem szűkölködő hazai vízilabda sportban is kiemelkedő, és az összegzéskor nagyon kell figyelni, mert könnyen kifelejthet az ember egy-két aranyérmet. Nos, ha minden igaz, négyszeres magyar és kétszeres olasz bajnok, kétszeres magyar kupagyőztes, világ- és Európa-bajnok volt, és háromszor is elérte minden sportoló álmát: a sydney-i, az athéni és a pekingi olimpián is felállhatott a dobogó legfelső fokára.
Pedig nem is akart sportolni, ha nyolcévesen nem ajánlja az orvos, hogy gerincferdülése miatt ússzon, talán édesapja, a nagyszerű színész, Benedek Miklós nyomdokaiba lép. Külső adottságai meglettek volna hozzá, hiszen jóképű, magas, sármos fiatalember volt, és voltaképpen meg is próbálkozott a színészettel, egy közkedvelt édesség reklámfilmjeiben szerepelt.
hozzá -, mert a sportág legnagyobb egyéniségei közé nőtte ki magát. Játékosként történt visszavonulása után a vízilabda válogatott szövetségi kapitánya lett, s edzőként is világbajnoki aranyat szerzett. Aztán betegsége súlyosbodásával sorban leköszönt tisztségeiről, halála előtt mindent szépen elrendezett, minden sporttevékenységtől visszavonult.
szükségük igazán az édesapjukra. A kiváló sportember ma is emlékezetünkben él, de nem csak nekünk, az olaszoknak, ahol közterület - egy sétány - is viseli a nevét. (Kalendárium Press)
FERENCZY BÉNI "szép ember volt, testileg, lelkileg egyaránt. Mindaz, amit alkotott, ebből a testi-lelki szépségből táplálkozhatott" - írta róla egy méltatója, s eszerint aki csak műveit ismeri, filmsztárnak képzelhetné, szobrai ugyanis csodaszépek. Igaz, kicsit régimódiak, hiszen aktjairól rögtön felismerni, hogy meztelen nőket ábrázolnak, és Ágaskodó lovának is négy lába van. A lovakhoz különben is nagyon értett, tanítványának Martsa Istvánnak barátian meg is írta: A maga lova azonkívül tehénsarkú... a lótenyésztők és egyéb lóbarátok az ilyentől frászt, hideglelést kapnak". 
Egyébként nemcsak a lovakhoz, mindenhez értett, öt nyelven beszélt, s amint Hatvany Lajos özvegye emlékezett: "Kevés irodalmárral tudott úgy beszélgetni a magyar és a külföldi irodalomról az uram, mint ővele". Leghíresebb alkotása különben Petőfi-szobra, amely lenyűgözte kortársait, Nagy László éppúgy csodálta, mint Szabó Lőrinc, Somlyó György még verset is írt róla. Egyedül a korabeli kultúrpolitikának nem tetszett, Révai József raktárba záratta, még a gipszöntés költségeit sem fizették ki neki.
FERENCZY NOÉMI a modern hazai gobelinművészet megteremtőjeként írta be nevét a magyar művészettörténetbe. Azon kevesek egyike volt, akik nemcsak tervezték, de maguk is szőtték munkáikat. Sőt, egy teljesen egyéni szövési stílust is kialakított, ugyanis nem vízszintes sorokban haladt, hanem számtalan vetélőfát használva össze-vissza szőtte a kárpitot, egy-egy motívumot teljesen kidolgozott. Még a szövéshez használt fonalakat is maga színezte. (Kalendárium Press)
2025. június 18-án 15 éve hunyt el JOSÉ SARAMAGO portugál író, a többi között A kolostor regénye, a Vakság, a Jézus Krisztus evangéliuma és a Kőtutaj című, magyarul is megjelent könyvek szerzője, az 1998-as irodalmi Nobel-díj kitüntetettje.
A fekete amerikai lány az utóbbi évek egyik legsikeresebb teniszezőnője, volt év, hogy huszonhat meccset nyert egymás után, első lett Wimbledonban és az amerikai nyílt bajnokságon. Pedig nem sokkal korábban a szakemberek még csak reménybeli tehetségnek tartották, aki pár év múlva talán megszorongathatja Lindsay Davenportot vagy Martina Hingist. Venus azonban gyorsabb előremenetelt tervezett, és fel is jutott a női tenisz csúcsára - így lehet hinni a szakembereknek. 
Akik különben húgát, Serenát tartották tehetségesebbnek. A Williams-lányok kimagasló eredményei külön is megsüvegelendőek, hiszen az ő hátuk mögött nem álltak milliomos szülők, akik kora gyermekkoruktól a legdrágább tenisziskolába járatták volna őket, sokáig nem hogy edzőjük nem volt, de a gettóban, ahol felnőttek még rendes pálya sem, ahol gyakorolhattak volna. Igaz, pénzük se lett volna a bérleti díjra. Ma már más a helyzet, Venus 
négyszeres olimpiai bajnok, huszonháromszoros Grand Slam-tornagyőztes, a világranglista egykori vezetője. (Kalendárium Press)
Arthur Stanley Jefferson volt a becsületes neve, s az eredetileg angol művész színészként a skóciai Glasgow-ban debütált. De nemigen hívta fel magára figyelmet, úgyhogy Amerikába ment szerencsét próbálni. Első amerikai éveiben huszadrangú színészként dolgozgatott a filmgyárakban, mígnem felfigyelt rá Hal Roach, az 1992-ben százéves korában meghalt legendás producer. Laurelt már egy ideje szerződés kötötte hozzá, amikor Roachnak az az ötlete támadt, hogy a sovány, hosszúkás arcú Laurel és a kerek arcú, nehézsúlyú Oliver Hardy kitűnő páros lenne a komikus filmekben. Hamarosan elkészült az első Stan és Pan-film, s a két színész elindult a világhírnév felé.
Több mint száz filmben játszottak együtt, s mindmáig minden idők legnagyszerűbb komikus párosaként tartják számon őket. (A siker persze Hal Roach számára is gyümölcsözött, saját filmstúdiókat - közkeletű szóhasználat szerint "nevetés-gyárakat" - alapított, s filmjeiért háromszor kapott Oscar-díjat.) A Stan és Pan-kettős motorja Stanley volt, ő gondolta ki az ötleteket, úgyhogy önmagának köszönhette, hogy Pan mindig hülyét csinált belőle a vásznon. Színészi pályafutása azonban elválaszthatatlanul összefonódott énjének a másik, kövérebb felévé vált Pannal, így Oliver Hardy halála után az ő karrierje is kettétört.
Soha nem heverte ki barátja és munkatársa elvesztését. Példás családapaként nevelte gyermekeit, kacsákat tenyésztett, szabadidejében pedig békésen horgászgatott. (Kalendárium Press)
Általában úgy szokott lenni, hogy a legkiválóbb komikusok a magánéletben komoly, sokszor kimondottan mogorva, sótlan emberek. Nem úgy Salamon Béla, aki a színpadról lelépve is megmaradt vidámnak, egész lényéből áradt a bölcs, kissé rezignált humor.
Vérbeli kabarészínész volt, s annak ellenére, hogy jórészt állandó figurát, a józan paraszti eszére hallgató, ravasz kisembert formált meg, soha nem volt unalmas. Istenáldotta tehetségnek számított, annak idején mindenféle színészi képzettség nélkül állított be az Apolló Kabaréba, ahol Szőke Szakáll híres Vonósnégyes című jelenetében hívta fel magára a figyelmet. Ezután nagysikerű kabarétréfák és egyfelvonásosok egész sorában játszott, sok színpadi szövege szinte szállóigévé vált, például a "Ha én egyszer kinyitom a számat...", vagy a "Lepsénynél még megvolt".
A magánéletben is kedves, közvetlen ember volt, nem "játszotta el" a megközelíthetetlen művész szerepét. Amint egykoron írták: "Találkozhatunk vele a nap bármely órájában, kávéházban, klubban, futballpályán, azoknak a kisembereknek a szórakozó- és munkahelyein is, akikről mulattató figuráit mintázta, s akiknek nevettetését életcéljának tekinti". Élvezte a sikert, fürdött a népszerűségben, szívesen leállt beszélgetni bárkivel, vonakodás nélkül adott autogramot, fellépett mindenhol, ahová hívták.
Legszívesebben különben a lipótmezei elmegyógyintézetben játszott - rendszeresen rendezett ott jótékonysági előadásokat -, mert a betegek különösen hálás közönsége volt, gyakran emlegette, hogy egy elmebeteg nevetve a térdét csapkodta, s azt hajtogatta; "hát meg kell őrülni". (Kalendárium Press)
1968-ban végzett a Főiskolán, s akkor még másik keresztnevét, a Zsoltot használta. Pár év múlva azonban már az egész ország tudta, hogy Gábornak hívják, a hetvenes évek elején ugyanis szinte berobbant a köztudatba.
tévéfilmsorozat Láng Vincéjeként az egész ország megszerette, s a Rézmozsarat vegyenek című dala ma is ismerős sokaknak. A fényes pályakezdést néhány évi viszonylagos csönd követte, amit írásra használt ki. Már tizenhétévesen díjat nyert a Magyar Rádió ifjúsági novellapályázatán, azóta pedig írt regényeket, színdarabokat, musicalt és C.C. Kicker álnéven bűnügyi könyveket, 
legsikerültebb műve talán a Sztriptíz-bár a Cityben című színdarabja. 1982-ben egyike volt a Hököm Színpad megalapítóinak, majd az abból kinőtt Karinthy Színház társigazgatója lett.
Az egykori vagány persze idővel példás férj és családapa lett, három gyermeke van, előadás után siet haza írni, s még a házimunkából is kiveszi a részét - csak a mosogatást utálja. (Kalendárium Press)
2025. június 15-én 10 éve hunyt el a közelmúlt egyik leghíresebb orosz énekesnője, ZHANNA FRISKE (Жанна Фриске). Kezdetben a Blestyashchie (Блестящие) nevű rendkívül sikeres lánycsapat tagja volt, majd 2004-ben szólókarriert kezdett, és sikerei töretlenül folytatódtak tovább. Sikereit nehéz felsorolni, volt legalább egytucat kivételesen közkedvelt dala, kezdve a Portofino című remekénél, a Pilot címűn keresztül egészen a nyári hangulatú, 
А на море белый песок (A tengerparton fehér a homok) címűig. De minden klipjét szomorúan nézzük, hiszen elrontja örömünket, hogy a képeken még igézően gyönyörű Zhanna 2015-ben meghalt. Évekig küzdött szörnyű betegségével, az Egyesült Államokban meg is operálták, de a mellrák elvitte szegényt. De nem felejtették el, a tragikusan fiatalon távozott énekesnőről kollégái dalban is megemlékeztek.
Róla tényleg el lehet mondani, hogy nagy idők tanúja volt, és azt is, hogy kalandos életet élt. Kezdődött ott, hogy édesanyja orosz származású ápolónő volt, ő maga gyermekkorában Prágában élt. Aztán később volt közel két évig börtönlakó, majd metróépítő, s egy időszakban nagy szerencsének tartotta, hogy pusztán csak mellőzték.
Aztán mikor másodjára ismét bejutott, a második világháború szólt közbe, harmadjára pedig ő maga hagyta abba tanulmányait, úgyhogy a kétszeres Kossuth-díjas színész nem is rendelkezett diplomával. Ez persze a nézőket a legkevésbé sem érdekelte, alakításaival páratlan népszerűséget és elismerést szerzett.
Sikereit még felsorolni is lehetetlen, éppen csak szemezgetve közülük említjük a Liliomfi című filmet, valamint színpadi szerepei közül az Egy örült naplójának Popriscsinját, amely a magyar színjátszás alig felülmúlható csúcsteljesítménye. 2007-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
Különösen értékesek vallásszociológiai írásai, legismertebb könyve e témában A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. A szociológiába főként az "ideáltípus" fogalmának bevezetésével írta be a nevét, munkáiban a történeti alakzatok, gazdasági jelenségek, társadalmi csoportok, politikai döntések jellemző jegyeiből megformált egy ideáltípust, s a gyakorlati cselekedeteket azután ezzel vetette össze. Ezen elmélete óriási hatással volt a tudományág későbbi fejlődésére. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Max Weber 
Egy II. világháborús partizánharcos fia, ám amire felcseperedett, végetért a háború, így le kellett mondania arról, hogy híres harcos lesz maga is. A kisfiú azonban egy életre megszerette a férfias helytállás nagyszerűségét, úgyhogy elhatározta, sportoló lesz. Alaposan ki is dolgozta izmait, mire a belgrádi Testnevelési Főiskolára került, már úgy nézett ki mint egy díjbirkózó. A filmezés is régóta vonzotta, ezért párhuzamosan színi tanulmányokat folytatott, s a filmmel először dublőrként, illetve kaszkadőrként került kapcsolatba.
Első filmszerepét a nyugatnémet-jugoszláv koprodukcióban készült kétrészes Winnetou című filmben kapta, s a németek nagyon meg voltak elégedve az egzotikus arcú, kifogástalan alkatú ifjú színésszel. De némiképp pechjére nem a nyugat-, hanem a keletnémetek csaptak le rá, úgyhogy csakhamar Berlinbe költözött, és a DEFA filmgyártó vállalat alkalmazásába állt. Persze nem lehetett oka panaszra, a hatvanas-hetvenes évek egyik legnépszerűbb sztárja volt, vadnyugati, indiános filmet nem forgattak nélküle az egykori NDK-ban. Filmjei állandó telt házzal mentek az akkortájt még sokkal szerényebb választékot nyújtó hazai mozikban i
s, leghíresebb filmje a Winnetou, A Nagy Medve fiai, A sólyom nyomában, a Fehér farkasok, a Vadölő, a Tecumseh, az Apacsok és az Osceola. A vászon rettenthetetlen harcosa a forgatások alatt is nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, legtöbbször a legveszélyesebb jeleneteket is dublőr nélkül, maga forgatta le. A forgatások során sok kisebb-nagyobb baleset érte, volt közöttük igencsak veszélyes is. Mint amikor leesett egy vágtató ló hátáról, és éppen az indián tábor között lobogó díszlettűzbe zuhant.
Gojko Mitic is szerepet kapott a filmben, ám közel a nyolcvanhoz persze nem a címszereplőt, hanem Winnetou apját, Incsu Csunnát alakította. Ám vérfagyasztó tekintete az évtizedek alatt mit sem változott. (Kalendárium Press)
Regényes élete volt, s mivel 93 évet élt, sorsa átfogta az egész XX. századot. A nagytekintélyű Andrássy-család sarja már részt vett az utolsó magyar király koronázásán, abban ruhában szorongott az ünneplők között, amelyet 1867-ben Ferenc József koronázásán viselt férjének a nagyanyja.
S bár 1945-ben óriási reményekkel érkeztek vissza az új Magyarországra, hamar csalódniuk kellett, s ismétcsak következett a jól ismert számkivetés.
segítendő alapítványt hozott létre, amelynek segítségével többszáz magyar művész tanulhatott a művészetek hazájában. Különleges életéről Kovács András A vörös grófnő címmel forgatott filmet.
Már akkor középkorú volt, amikor a második világháborúban a hadiflotta hadnagyaként harcolt, de békeidőben is állandóan a veszélyt kereste. Még a háború alatt fejlesztette ki nevezetes légzőkészülékét, amely nagyban segítette a víz alatti munkát, pár év múlva pedig megépítette világhíres kutatóhajóját, a Calypsót, amellyel bejárta a világtengereket.
Nem csak értékes tudományos megfigyeléseket tett és jelentős kísérleteket végzett, de számos nagyszerű kalandban is része volt, amelyeket filmre is vett. Sok szép természetfilmje aratott hatalmas sikereket, A csend világa és Az aranyhal Oscar-díjat is kapott. Amikor éppen nem a tengereket járta, akkor is a tenger világa érdekében dolgozott, ő alapította a Francia Oceanográfiai Társaságot, a marseille-i Mélytengeri Kutató Irodát és a monacói Oceanográfiai Múzeumot, s ezen intézmények vezetését is magára vállalta. Legjobban persze hajózni szeretett, járt az összes óceánon, jelentős expedíciót vezetett a veszélyes chilei partok mellé és az Antarktiszra, a görög szigetekre indított régészeti expedíciójára pedig 65 évesen vállalkozott.
Cousteau kapitány nemcsak tekintélyes tudós volt - a francia államfő környezetpolitikai tanácsadója, 
a Becsületrend parancsnoka és több akadémia díszdoktora -, de rendkívül rokonszenves ember is. Franciaországban éveken át ő volt a legnépszerűbb férfi. (Kalendárium Press)
Külföldön tanult, majd az akkor alapított hardervijki egyetemen tanított. Meg is nősült, de 1653-ban mégis hazatért Hollandiából, hogy a gyulafehérvári kollégiumban taníthasson. Kiváló pedagógus volt, s pedagógiai írásai is előremutatóak. Sürgette például a világi iskolarendszer bevezetését, és hangsúlyozta az anyanyelvi oktatás megteremtésének fontosságát. Eredeti gondolataival, valamint a külföldi filozófiai eredmények hazai megismertetésével a felvilágosodás egyik magyarországi úttörője lett. Híres műve a Magyar Enciklopédia, amely az első, a kor színvonalának megfelelő hazai tankönyv volt.
Kora mégsem becsülte igazán, sokan talán nem is értették törekvéseit. Talán csak diákjai ismerték fel nagyságát, Bethlen Miklós például így emlékezett rá: "Én Apáczait mint atyámat, úgy tartottam, szerettem, becsültem, s emlékezetét ma is becsülöm". Ezen szavak olvastán könnyen gondolhatnánk, hogy egy becsületben megőszült professzorról szól a visszaemlékezés, de nem, Apáczai nagyon fiatalon halt meg, nem érte meg 35. születésnapját. Éppen 
szilveszter éjjel adta vissza lelkét a Teremtőjének, az előbb idézett Bethlen szerint azért, "hogy az égben mondhassa igazán és örökké: Az új esztendőben mi vigadjunk..." (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Gyárfás Endre életrajzi regényét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen:
Szegény vidéki lány volt, s mivel kora ifjúságától vonzotta az irodalom, tanítónőnek tanult; írók, költők ugyanis akkoriban szinte kizárólag férfiak lehettek. A lányok dolga a férjhezmenés volt, de ez sokáig nem sikerült neki, így aztán családi nyomásra 25 évesen kénytelen volt hozzámenni egyetlen kérőjéhez.
Házasságuk az első perctől kezdve rossz volt, erdőmérnök férje ugyanis megkövetelte volna a szokványos kispolgári életformát, míg felesége éppenhogy kitörni akart belőle. A férfi meleg vacsorára tartott igényt, ha hazaért, ám Margit főzés helyett verseket faragott, és a Nyugattal levelezett, nem csoda, hogy állandóan veszekedtek. A lelkes ifjú költőnőt az irodalmon kívül nem sok minden érdekelte, ha belefeledkezett az írásba, nagyestélyiben ment el reggel hazulról, minisztériumi tisztviselő férje meg csak szégyenkezett miatta. Féltékenység is gyötörte, így miután Margit egyedül utazott el európai körútra, beadta a válást.
Kaffka Margit a Színek és évek című önéletrajzi elemekkel átszőtt regényével robbant be az irodalmi életbe, de nem csak elismerést aratott vele, hanem kisebbfajta botrányt is kavart, még az édesanyja is megharagudott rá miatta. De persze folytatta az írást, s műveivel ő vált a legnagyobb magyar írónővé. A magánéleti boldogság is rámosolygott, a nála tíz évvel fiatalabb, még csak nem is nagykorú második férjében ugyanis nem csak szerető férfira, de törekvéseit segítő társra is talált. Illetve talált volna, mert férjét szerelmük első heteiben behívták katonának - házasságot is egyik eltávozásakor kötöttek -, őt pedig négy év múlva elvitte a spanyolnátha. (Kalendárium Press)
