2022. december 25-én 45 éve hunyt el CHARLIE CHAPLIN amerikai színész és rendező
Világéletében színész akart lenni, de fiatalon nem sok reménye volt vágyai valóraváltására, nyomorban nőtt fel, különösen apja halála után szűkölködtek. Ráadásul az anyja megzavarodott, úgyhogy hamar dolgoznia kellett, tucatnyi foglalkozást kipróbált, még üvegfúvó is volt. Aztán egy szép napon két alkalmi munka között kitisztította lyukas cipőjét, kikefélte szakadt kabátját, és bekopogott egy színházi ügynökséghez. Ahol úgy meglepődtek rajta, hogy zavarukban azonnal szerepet adtak neki.
Tizenkét éves múlt, amikor elkezdődött fényes karrierje, bár a világhírnévig még sokat kellett dolgoznia, s főként gondolkoznia, ki kellett például találnia az általa alakított kisember jellegzetes figuráját. Már első saját rendezésű filmje előtt kigondolta fizimiskáját, úgy tervezte, hogy ruhadarabjai üssék egymást, ezért buggyos nadrágot és szűk kabátot vett fel, kis kalapot tett a feje búbjára, és óriási cipőt húzott, sétapálcát ragadott, kis bajuszt ragasztott az orra alá, s amikor kacsázó járással végigment a producer előtt, az majdnem megszakadt a nevetéstől. 
Próbáljuk meg, mondta neki Mr. Sennett. És Charlie elkezdte. Mindent maga csinált, ma már szinte felfoghatatlan, miként volt képes ennyi mindent elvégezni. Nemcsak maga rendezte a saját főszereplésével készült filmjeit, de ő írta a forgatókönyvet, gyakran a zenét is. Emellett sokszor ő tervezte a díszleteket és jelmezeket. Mindent tökéletesen csinált, s olyan remekműveket, mint A diktátor, A kölyök, az Aranyláz és a Modern idők.
Kész csoda, hogy maradt ideje élni is. Imádta a nőket, négyszer nősült, s - ha jól számolunk - tíz gyermeke született. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Szalay Károly életrajzi könyvét kínálja antikvár példányban.
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
Szerény, csendes, visszahúzódó maglódi lány volt, színiiskolás osztálytársai nem is jósoltak fényes karriert neki, sokan le is nézték, mert még középiskolát sem végzett, ún. szakérettségivel került be a Főiskolára. Szerencsére azonban tanárai felfigyeltek tehetségére, Lehotay Árpád, Básti Lajos és Olty Magda féltő szeretete segítette a pályára. A végzős kislánynak az első szerződést Ádám Ottó ajánlotta Szegeden, ám pályáját már asszonyként kezdte, elutazása előtt ugyanis gyorsan feleségül ment Kaló Flóriánhoz. De annyira színpadra akart már lépni, hogy nászútra sem mentek, az esküvői lakomát is a főiskola menzáján tartották, az ünnepi menűsor is ránkmaradt; rántott leves és tonhal.
Első szerepét A sevillai borbélyban kapta, s onnantól kezdve művészi sorsa csodálatos sikertörténet, benne olyan, máig emlékezetes parádés alakítással, mint A bolond lány főszerepe. Ő maga is kedvesen bolondos lány volt, tüneményes, vagy ahogyan Zelk Zoltán fogalmazott; "nem e világra való, nem földi lény." Tragikusan rövid élete végén szenvedélyes szerelembe esett a népszerű táncdalénekessel, Szécsi Pállal, de alig tíz hónap után szakítottak. Ezután még két hónapot élt. Öngyilkossága az egész 
országot megrázta, az őt jól ismerők nem lepődtek meg igazán tragikus döntésén. Éppen fél évszázada, 1972 karácsony másnapján dobta el magától az életet. Tettének okait sosem ismerhetjük meg valójában, a fájdalmas kérdésre, hogy miért kellett meghalnia, talán Illés Endre válaszolt 
a legszebben: "Az élethez ... egy halom parázs is kell, hogy melegedjünk. És ő már jó ideje a hamuban ült. Fázott." (Kalendárium Press)
Egy főudvarmester felesége volt, ám ura szinte sosem volt otthon, még enni is a weimari udvarban evett, bár néha azért csak hazalátogathatott, mert Charlotte hét gyermeket szült neki. Egyéb kapcsolatuk azonban nem volt, ezért fogadta szívesen az elhanyagolt szépasszony az ifjú tehetség, Goethe közeledését. Teljesen elbűvölte a költőt, akinek rajongását jól mutatja, hogy ezerhétszáz levelet írt hozzá, annak ellenére - vagy éppen azért -, hogy a kortársak szerint viszonyuk "tiszta és feddhetetlen" maradt. S bár kapcsolatukat sok bírálat érte - főként a korkülönbség, Charlotte "hajlott" kora miatt, Balzac például egyenesen matrónának tartotta a harmincas asszonyt -, Goethe sokat köszönhetett múzsájának, hiszen az előkelő körökben otthonos udvarhölgy 
tanította meg a "bárdolatlan kamaszt" a jómodorra, ahogy valaki fogalmazott: "helyre nyalta medvebocsszerű lényét". De Charlotte nemcsak vonzó asszony volt, okos is, tudta, hogy Goethe előbb-utóbb elhagyja, s mikor ez megtörtént, csendben visszavonult. Még arra is volt gondja, hogy halála előtt utolsó kívánságként meghagyja, holttestét ne a kézenfekvő útvonalon vigyék a temetőbe, mert az Goethe ablaka előtt vezetne, s ez felkavarná egykori rajongóját. (Kalendárium Press)
Részt vett a szürrealista, majd a dadaista mozgalomban, s jelentős politikai tevékenységet is kifejtett. Legismertebb műve A bázeli harangok, Az omnibusz utasai és a Sziget a Szajnán. Legendás viszony fűzte a szintén jeles írónőhöz, Elsa Triolet-hoz, voltakképpen az életét is neki köszönheti, már amennyiben sikertelen öngyilkossága után Aragont Elsa mentette ki a halál karmaiból. Találkozásukat Aragon szerette a véletlen csodálatos művének, szinte jelnek tekinteni, pedig Elsa maga kereste az alkalmat a megismerkedésre. Akárhogy is történt, Aragon rengeteg mindent köszönhetett ennek a kapcsolatnak, emberileg és művészileg egyaránt, s ezzel tökéletesen tisztában is volt. Nem győzött hálálkodni, ilyen vallomások egész sorát írta: "Neki köszönhetem, hogy az lettem, ami vagyok, és ködfantomjaim közül megtaláltam az utat a való világ felé, melyben élni és halni érdemes". (Kalendárium Press)
Már fiatal lányként felfigyeltek a filmesek remek testi adottságaira, még nem volt húszéves, amikor - biztos ami biztos - a Metro-Goldwyn-Mayer leszerződtette. Jól számítottak, mert pár év alatt Ava csodálatosan szép nővé érett, s filmjei rendre kasszasikert arattak.
az újságok címlapján szerepeljen, de nem kellett nagyon erőlködniük, mert a nyughatatlan színésznő egyébként is kereste a feltűnést. Jórészt persze szerelmi kapcsolatai foglalkoztatták a közvéleményt, s a lapoknak volt is miről beszámolniuk. Viharos kapcsolat fűzte például a neves dzsessz-zenészhez, Artie Shaw-hoz, leghíresebb férje pedig Frank Sinatra volt, akit teljesen megbolondított; katolikus olasz családi hagyományait felrúgva elvált a feleségétől - három gyermeke anyjától -, hogy elvehesse. De Frankie boy nem 
volt igazán boldog mellette, állandóan féltékenység gyötörte, majd amikor Ava elhagyta, felvágta az ereit.
A mindenki által csodált Sissi akkoriban a világ egyik legszebb asszonya volt, és számunkra, magyarok számára különösen kedves, mert egyike azon kevés osztrák koronás főknek, aki szerette a magyarokat. Még nyelvünket is elsajátította, Falk Miksa tanította, s ahogy Sissi előrehaladt a magyar nyelvben, úgy terelődött az órai beszélgetés lassanként politikai témákra. A jeles publicista kiváló diplomáciai érzékkel sosem említette a rendezetlen viszonyt, de úgy forgatta a szót, hogy maga Erzsébet kezdte pedzegetni a két ország kiegyezésének szükségességét, s ezen nézeteit 
aztán férjével is megosztotta. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az osztrák-magyar kiegyezésben némi szerepe Sissi magyar nyelvóráinak is volt.
Gyermekkora azzal telt, hogy megpróbált megfelelni erőszakos nagyanyja, Nagy Katalin és idegbeteg apja, a későbbi I. Pál elvárásainak, akik ketten szívből gyűlölték egymást, s félelmetes harcukban szegény Sándort is felhasználták. Nem csoda, hogy a színlelés nagymestere vált belőle, később mind barátai, mind ellenségei azt vetették leginkább a szemére, hogy sosem tudni, komolyan gondolja-e amit mond. Apja meggyilkolása után, huszonnégyévesen szállt reá a hatalom, amelyet egyetlen porcikája sem kívánt, az egyik királycsináló nagyúrnak úgy kellett ráparancsolnia: "Emberelje meg magát, itt az ideje, hogy uralkodjék!"
Így aztán hozzálátott az országláshoz, bár halvány fogalma sem volt, mit kéne tennie, egyedül annak örült, hogy cárként kedvére utazgathatott, mert azt nagyon szeretett. Furcsa módon azonban a politikai helyzetnek - s néhány tényleg tehetséges hívének - köszönhetően mégis Európa egyik leghatalmasabb uralkodója lett belőle, az ő idejében szenvedett például vereséget - saját hibájából és Kutuzov zseniális taktikájának köszönhetően - a félelmetes Napoleon Oroszországban. Pedig Sándoron, "a császár legyőzőjén" nem sok múlott, akkor már kitört rajta üldözési mániája, amely élete utolsó éveit teljesen megkeserítette. (Kalendárium Press)
Közel négy évtizedet töltött a Madách Színházban, utóbb egyebek mellett a Mikszáth különös házasságai, az Édes fiaim és a Hamlet című darabban játszott - ez utóbbiban Hamlet anyját, Gertrúd dán királynét alakította. Shakespeare hősnőit különösen jól ismeri, hiszen korábban volt már Desdemona, Lady Milford és Ophelia is. 
De nem csak a színházszeretők ismerik, hiszen még nem volt húszéves, amikor első filmjét forgatta, s olyan népszerű alkotásokban játszott, mint A veréb is madár, a Hahó, öcsi!, a Kettévált mennyezet, a Gyertek el a névnapomra, a Macskajáték, a Lila ákác, az Emberrablás magyar módra és a Kakuk Marci. Külön említést érdemel két tévésorozata, a Rózsa Sándor és az Abigél, amelyeket ma is szívesen tűznek műsorukra a tévécsatornák.
Egyike legszebben beszélő színészeinknek, ami nem csoda, hiszen a pontos artikulációt már gyermekkorában elsajátította, amikor gyógypedagógus nagypapájának süketnéma tanítványai vigyáztak rá, s velük ugyebár nem lehet zárt szájjal, foghegyről beszélni. Mire iskolába ment, már olyan szépen beszélt, hogy sorra nyerte a szavalóversenyeket, de akkor még magyartanárnak készült, mert legjobban az irodalom érdekelte. A gimnáziumban tagja volt az iskolai színjátszó csoportnak, s végül az édesanyja biztatására jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. De jól tette! (Kalendárium Press)
Barbizonban élt, alkotott és halt meg, nem meglepő hát, hogy a barbizoni festőiskola markáns képviselőjeként tartja számon a művészettörténet. Szinte kizárólag tájképeket festett, ráadásul festményeinek többsége a fontainebleau-i erdőt ábrázolja, életműve mégsem unalmas, hisz a táj ezernyi hangulatát tudta megragadni és visszaadni. Ezért aztán nagy hatással volt a realista tájképfestők későbbi nemzedékeire. (KP)
Nem volt könnyű a pályakezdése, világhírű színész apja, Henry Fonda tekintélye kezdetben teljesen agyonnyomta, mindenki csak "a kis Fonda-lány"-ként emlegette. Ő persze fellázadt, s mikor maga is észrevette, milyen szemrevaló lánnyá serdült, azzal bosszantotta apját, hogy közszemlére tette fedetlen kebleit.
bár már féltucatnyi film volt mögötte, még mindig apuci elkényeztetett csemetéjeként foglalkozott vele a sajtó és a szakma. De ezt már tényleg nem tűrhette, megsértődött, s egészen Párizsig futott, ahol a nagy nőfaló hírében állt Roger Vadim karjaiba vetette magát. A neves rendező előbb egy remek szereppel vígasztalta meg - a Körbe-körbe máig Fonda egyik legjobb filmje -, majd elvette feleségül. De a lázadó Jane csak nem akart megbékélni a világgal, állandó résztvevője lett a 68-as diákmozgalmak megmozdulásainak és a vietnami háború elleni tüntetéseknek, akkortájt gyakrabban láthattuk a szónoki emelvényen, mint a filmvásznon.
Lassan azonban ő is lehiggadt, s miután olyan filmekben bizonyította be tehetségét, mint a Mezitláb a parkban, A lovakat lelövik, ugye? és a Klute, kibékült az apjával is, sőt a filmszakma nagymoguljai is megbocsátották neki korábbi kirohanásait, így a kitüntetések sem maradtak el; kétszer kapott például Oscar-díjat. S az imperialistákat ostorozó egykori farmernadrágos forradalmár egy időben annak a Ted Turnernek a felesége volt, aki egyszer egy szép nap reggelén meglepve tapasztalta, hogy egymilliárd dollárral több pénzt keresett mint várta, ezért odaajándékozta az ENSZ-nek. (Kalendárium Press)
Egész életében az elvárások ellenében cselekedett, már gyermekkorában szabadulni igyekezett apja szigorú katolikus nevelése alól, később - amikor már tehette -, meg is szakította kapcsolatait az egyházzal, s írásaiban is előszeretettel fricskázta a katolicizmust. Amikor érettségi előtt minden osztálytársa belépett a Hitlerjugend-be, ő kívül maradt, mert amint később írta" "nem szerettem az egyenruhát, és sose lelkesedtem a masírozásért".
Többen bírálták a nők ábrázolása miatt is, szemére vetették például, hogy könyveinek "nemigen van olyan nőalakja, akinek a nemi élet testi szükséglet vagy gyönyörűség volna".
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az író 
Szülei kipróbálták az élet megannyi területén, így hamar kiderült, hogy rajzolni és énekelni érdemes tanítani, a sportokhoz azonban ügyetlen. Így aztán már fiatalon énektanárhoz járt, s nem hiába, már egészen fiatalon énekversenyeket nyert. Az egyik ilyen győzelmének a jutalma az volt, hogy bemutatkozhatott a legnagyobb olasz sztárok között is, méghozzá a San Remó-i Dalfesztiválon, ahol azonban csodák csodájára szintén nyert.
Gigliola is mindössze 17 éves volt. San Remó-i győzelme után hazája őt nevezte az Eurovíziós Dalfesztiválra, ami szintén az ő győzelmével végződött, úgyhogy a kiskorú csalogány nemzetközileg ismert énekesnő lett.
ő is vissza a szórakoztatóiparba, s bár egykori sikereit megközelíteni sem tudja, ma is gyakran szerepel televíziós műsorokban, énekel és műsort vezet, sőt, prózai színésznőként tévéjátékokban is sokszor láthatják az olaszok.
Csodagyerek volt, hatévesen már koncertet adott, 11 éves korában pedig nagy sikerrel mutatkozott be Berlinben. Később az Egyesült Államokban telepedett le, de szinte állandóan úton volt, lehetőséget adva a világ zeneszerető közönségének arra, hogy játékát megcsodálja. Főképp virtuozitását és romantikus játékstílusát értékelte a kritika, de az egyszerű zenerajongók mint az életöröm pianistáját csodálták. Jól jelzi ezt a "rubinsteini felszabadultság"-ot a következő történet: 1966-ban az Erkel Színházban Liszt Elfelejtett keringőjét játszotta, a közönség teljesen átadta magát a csodás zenének, a remek zongoratudásnak, amikor Rubinstein hirtelen "elakadt", félbehagyta az Elfelejtett keringőt, majd zavartan hátrafordult a közönség felé, és pajkos mosolyával azt mondta: "Elfelejtettem". (Kalendárium Press)
Ő és testvére, Béni a magyar impresszionista festészet egyik legnagyobb mesterének, a nagybányai iskola vezéralakjának, Ferenczy Károlynak az ikrei voltak, s olyan környezetben nőttek fel, ahol nehéz lett volna nem művésszé válni. Apjuk magával vitte őket nagy európai barangolásaira is, így a gyerekek München, Róma és Nápoly művészi kisugárzásában fejlődtek, s mellesleg idegen nyelveket is tanultak. Noémi később a modern hazai gobelinművészet megteremtőjeként írta be nevét a magyar művészettörténetbe. Azon kevesek egyike volt, akik nemcsak tervezték, de maguk is szőtték munkáikat. Sőt, egy egyéni szövési stílust is kialakított, ugyanis nem vízszintes sorokban haladt, hanem számtalan vetélőfát használva össze-vissza szőtte a kárpitot, egy-egy motívumot teljesen kidolgozott. Még a szövéshez használt fonalakat is maga színezte. (Kalendárium Press)
Fiatalon apácának adták szülei, és ő sokáig békés belenyugvással élte a zárdaszűzek életét, idővel azonban fellobbant benne a világi hívságok iránti vágy. A kolostort azonban nem volt könnyű elhagyni, annak dacára sem, hogy Katharina nem állt egyedül profán álmaival. Végül Luther sietett a segítségükre, és lelkes kis csapat élén megszöktetett a zárdából tizenkét apácát. Köztük volt persze Katharina is, akit különben eredetileg egy Baumgartner nevű fiatalnak szánt, ám a reménybeli vőlegény visszalépett, így végül Luthernek kellett elvennie - nem kis botrányok közepette, barátja, Melanchton el sem ment a lagzira.
A reformáció atyjának különben nem nagyon fűlött a foga a házassághoz, addig megrögzött agglegénynek számított, ráadásul Katharina rendkívül határozott egyéniség volt, rögvest át is vette az irányítást szegény Luther háztartásában. Hat gyermeket szült neki, és józan esze, különösen a család anyagi alapjainak megóvásában tett erőfeszítései nagyban segítették ura tevékenységét, nélküle talán még a reformáció ügye is másként alakult volna.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
Csodagyerek volt, még a korán kibontakozó tehetségeket egyébként ellenszenvvel fogadó Johannes Brahms is csodálta. Akinek Hegedűversenyét a szerző jelenlétében, 14 évesen játszotta el óriási sikerrel, még Brahms is meg volt elégedve. Felnőtt művészként azonban sokan bírálták, nem virtuóz játéktudását persze, hanem a hagyományokhoz a kelleténél erősebben kötődő előadói modorát. Ennek ellenére világszerte keresett fellépőművész volt, nálunk is gyakran megfordult, volt, hogy évente nyolcszor-tízszer is. Nem volt könnyű ember, a sors is hol ide, hol oda vetette, Palesztinában például ő alapította a Palesztin Szimfonikus Zenekart. Érdekes mozzanata életének, hogy túlélt egy repülőszerencsétlenséget; a lezuhant gépen mellette ülő titkárnője próbálta védeni úgy, hogy a feje fölé tartotta féltett hegedűjét. Talán ennek volt köszönhető csodás megmenekülése. (Kalendárium Press)
Kisiskolásként is már kizárólag a filmezés érdekelte, a sulit utálta - különösen a matekot -, és édesanyja szerint rettentő lusta gyerek volt. Első "filmjét" viszont már tizenkétévesen leforgatta, de első valódi alkotása egy rövidfilm volt, ami olyan szakmai sikert aratott, hogy az Universal filmgyár hétéves szerződést adott a huszonkétéves ifjúnak. Meg is hálálta a bizalmat, már első mozifilmje, a Párbaj remekül sikerült, majd következett a kiváló Sugarlandi hajtóvadászat, azután pedig a kasszasikerű A cápa. Ettől fogva minden filmje meghódította a világot, például a Harmadik típusú találkozások, Az elveszett frigyláda fosztogatói,
az Indiana Jones-filmek, a Bíborszín, a Hook, a Schindler listája, a Jurassic Park és folytatása, Az elveszett világ, valamint a Ryan közlegény megmentése és a München.
megelégedve. Spielberg amihez nyúl, az arannyá változik, s mivel már saját filmgyártó cége is van, producerként is egy vagon pénzt keres, évente átlagban úgy 200 millió dollárt. Dúsgazdag emberként sem él kirívóan fényűző életet, szívesen tölti idejét családjával, és sok pénzt adományoz különféle célokra. (Kalendárium Press)
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt – fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
A XIX. század egyik legnagyobb matematikusa volt, korszakalkotó műve, az 1832-ben megjelent Appendix pedig valójában 1823-ban született. Bolyai János ekkor levelet írt az apjának, Bolyai Farkasnak, amelyben bejelentette: “az az út, mellyen mentem, csaknem bizonyosan igérte a cél elérését, a semmiből egy új, más világot teremtettem”. Bolyai János 21 éves volt akkor, tudományos eredménye pedig nem kevesebb, mint a nem euklidészi geometria felfedezése.
Ez azonban nem ellenőrizhető. Bolyai Farkas óvta is tőle a fiát, amint írta: “Az Istenért kérlek, hagyj békét a paralelláknak. Úgy írtózz tőle, mint akármicsoda feslett társalkodástól, megfoszthat minden idődtől, egészségedtől, csendességedtől és egész életed boldogságától.” Ugyanakkor persze Bolyai Farkas azt is kijelentette, hogy: “aki az 5. posztulátumra bizonyítást találna, akkora
gyémántot érdemelne, mint a Föld. Kinek ez sikerülni fog, annak, halandók, örök emléket állítsatok!”
Híres, nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is az első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el.”
Minden nagyvárosnak megvan a maga szimbóluma, ami Budapestnek a Parlament, vagy a Halászbástya, az Párizsnak az Eiffel-torony. A 300 méter magas, 9700 tonnás építményt Eiffel tervezte, s annak idején olyan rondának tartották, hogy a világkiállítás után le akarták bontani, annak ellenére, hogy akkoriban az volt a világ legmagasabb építménye – ezt a címet egyébként negyven éven át viselte büszkén. Szerencsére megkegyelmeztek neki, s ma már a francia főváros jelképe.
Magának Eiffelnek viszont nem kegyelmeztek irigyei, belekeverték a hírhedt Panama-botrányba, azzal vádolva meg, hogy a csatornához szállított vasszerkezetei silány minőségűek voltak, s ezért a bíróság kétévi börtönre és 20 ezer frankra büntette az akkor már a francia akadémia tagjává választott mérnököt. Hogy jogosan-e, azt már nem lehet kideríteni, de némi kétkedésre adhat okot, hogy minden építménye áll ma is – persze amit nem romboltak le készakarva -, ő csinálta például a New York-i Szabadság-szobor hordszerkezetét is, és nincs vele semmi baj ma sem. Eiffelnek különben Magyarországon is megtekinthető két munkája: a Margit-híd egy része és a Nyugati-pályaudvar.
Eiffel egyébként sokoldalú ember volt, csak életművének más részeit teljesen elhomályosítja híres tornya. Pedig egyik úttörője volt a sűrített levegő felhasználásának, és jelentős aerodinamikai kutatásokat végzett a repülés hőskorában. Legtalálóbban talán Le Corbusier értékelte munkásságát: “Szenvedett, ha nem alkothatott szépet. Számításait mindig csodálatra méltó arányérzéke vezette, s megoldásai mindig az elegancia mintaképei.”
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az
Vasöntőmester volt, első kis műhelyét 1844-ben nyitotta meg Budán. Üzemében öntöttvas tárgyakat készített, s nagy szorgalommal lassanként tekintélyt vívott ki magának. A Lánchíd vastartóit már ő készítette. Vállalata fejlődésében a szabadságharc hozott némi megtorpanást, ágyukat öntött ugyanis a honvédseregnek, s ezért Világos után elítélték. 1854-ben azonban már újabb fordulóponthoz érkezett üzeme, saját fejlesztése eredményeként kéregöntésű vasúti kerekeket kezdett gyártani. Eljárását
szabadalmaztatta, s kerekeivel európai hírnevet szerzett. Időközben profilját kibővítve malomipari berendezések készítését is elkezdte, s árui sok ipari kiállításon nyertek díjakat. Hét segéddel nyitott pici műhelye alig két évtized alatt a magyar nehézipar egyik legnagyobb üzeme lett, a svájci származású egykori öntőmestert pedig Pest városa 1863-ban díszpolgárává választotta. Ganz Ábrahám végül öngyilkos lett, de a Ganz-vállalatok megőrizték a nevét. Első műhelyének helyén jött létre az Öntödei Múzeum, neki pedig szobrot állítottak Kispesten, Kovács Imre bronzból öntött alkotását.
Mostohaapja kívánságára teológiát tanult, de nem akart pap lenni, ezért felszentelése előtt megszökött. De nem találta helyét a világi életben, ezért később mégis szerzetes lett, ám II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket. Szerencséjére, hiszen így szabadon írhatta szerelmes verseit, mert igazi romantikus költőhöz illő módon természetesen mindig szerelmes volt. De nem ám könnyes szemmel epekedett távolban lévő kedvese iránt, nem a soha be nem teljesülő fájdalmas szerelem ihlette verseit,
boldogan hagyta, hogy a csábítás kísértésébe essen, sőt, meg is verselte csalfaságát: “Hogy ha személyedtül, szép Laurám, mostoha sorsunk / Engemet eggy ideig messze ragadni talál, / Más valamely szépség érzékeny lángjai által / Szívemet egy múló gerjedelemre viszi; / Meg ne ítély.” – írta egy költeményében. S végül jórészt ezzel a csapodár magatartásával írta be nevét az irodalomtörténetbe is, mert amint Hatvany Lajos rámutatott: ő volt “Balassi óta az első magyar költő, aki a múló gerjedelmeit elválasztotta a múlhatatlan szerelmétől, s akinek a gerjedelme kiélésére és kifejezésére emberi bátorsága volt”.
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen:
Bár a honi könnyűzenei életben az utóbbi években nem nyújtott különleges teljesítményt, nincs azonban senki, akiről többet írtak volna, mint róla. Unalomig ismert a történet, miszerint vállalkozása csődbe ment, nem tudta kifizetni az adósságait, s emiatt a bíróság börtönbüntetésre ítélte. A kiszabott penzumot letöltötte, kiszabadult, ha minden igaz, meggyógyult súlyos betegségéből, és új életet kezdett. Ezt is napra pontosan követte a sajtó, tudhatjuk például, 
hogy megszabadult túlméretezett kebleitől, amelyeket annak idején huszonöt évvel fiatalabb szerelme, a ma az amerikai pornóiparban szorgoskodó Márton Csaba kedvéért csináltatott olyan nagyra. Az érintett különben azt nyilatkozta, hogy Cini formás lábai tetszettek meg neki először, és akárki akármit mond, amikor akkoriban Cini levetkőzött az egyik világhírű férfimagazinnak, egy nap alatt szétkapkodták a lapot, vagyis a férfiak a pénztárcájukkal szavaztak mellette. Máig ő a csúcstartó, a magazin hazai kiadásának 
egyik számából sem adtak el annyit azóta sem, mint amelyikben az érett szépségű énekesnő pucér képeiben lehetett gyönyörködni. Ez az életben is többeknek megadatott, például Komár Lászlónak, Csapó Gábornak, Frenreisz Károlynak és Révész Sándornak, leghíresebb barátja pedig az angol Bee Gees együttes zenésze, Maurice Gibb volt. De ez sem titok, megírta a Nem vagyok én apáca című könyvében is. (Kalendárium Press)