2024. május 20-án 5 éve hunyt el NIKI LAUDA osztrák autóversenyző
Huszonkétévesen indult első Forma 1-es versenyén, első futamgyőzelmét pedig 1974-ben, a Spanyol Nagydíjon aratta. Akkor kezdődött kivételesen eredményes pályafutása, amelynek során összesen 25-ször bonthatott pezsgőt a dobogó tetején, s háromszor lett Forma 1-es világbajnok.
Jelentősen emeli eredményeinek nagyszerűségét, hogy 1976-ban súlyos balesetet szenvedett, a bőre csúnyán megégett, arcán élete végéig látszottak a szörnyű tragédia nyomai. De szerencsére felépült, és óriási lelkierővel visszaült a versenyautóba, sőt, visszaszerezte világbajnoki címét is.
De némiképp más ember lett balesetéből felépülve, rájött ugyanis, hogy míg a Forma-1 révén a szervezők, az istállók, a reklámozók vagyonokat a keresnek, addig a pilóták az állandó életveszély ellenére annak csak töredékét. Nosza, ezen változtatunk - mondta magának Lauda, és szívfájdalom nélkül otthagyta a Ferrarit a Brabham sokkal jobb ajánlatáért, a pénzből pedig Lauda Air néven légitársaságot alapított - gondolván a későbbi időkre. Csakhamar a Brabhamet is otthagyta a McLarenért, s akkoriban a ma már megszokott húzások még némi visszatetszést keltettek.
Pedig igaza volt, kivált, hogy sokak szerint ő volt a számítógépes korszak előtti utolsó "valódi" Forma-1-es pilóta, aki még maga nyomta a gázt és váltotta a sebességet. 1985-ben vonult vissza, sosem versenyzett a Hungaroringen, de ennek ellenére - vagy éppen ezért? - 
imádta Budapestet. 1919-ben e napon családja körében, békében távozott az égi versenypályákra. (Kalendárium Press)
A képen látható könyv 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu
"Az irodalom gályarabja" volt, elképesztő mennyiségű könyvet írt, s ráadásul hatvanöt regényében jórészt állandó, korábbi műveiben már bemutatott alakokat szerepeltetett. Az Elveszett illúziókban például 116, a Kurtizánok tündöklésében pedig 135 korábbi hőse tért vissza. "Felfoghatatlan, hogy egy ember ennyi életfonalat tudott követni, s nem tévesztette össze őket" - csodálkozott Anatole France, pedig ő is konyított valamit az irodalomhoz.
Ekkor megfürdöm, látogatókat fogadok, vagy elmegyek hazulról, s vacsora után lefekszem." Ilyen napi ritmusban élt évtizedeken át, s az éjt nappallá tévő munka egyetlen célt szolgált, Balzac saját nagyságának elismertetését.
S ekkor leült kicsinyke szobájában, az íróasztalára egy kis Napoleon szobrot állított, amelyre a következő szöveget ragasztotta: "Amit ő karddal kezdett, én tollal fejezem be". Ezután hozzáfogott az íráshoz, s amint valaki írta: "soha még hódítóbb akarat nem rohamozta az irodalmat". A kemény munka meg is teremte gyümölcsét. (Kalendárium Press)
A hatvanas évektől 1989-ben bekövetkezett haláláig a legnépszerűbb magyar írók egyike volt, akinek regényeit hamar elkapkodták az olvasók. Sokaknak volt kedves élménye például a Kinek a törvénye?, a Pókháló, A közös bűn, a Közel a kés, a Törvényen kívül és belül vagy a Vidravas című könyve. S bár háromszor kapott József Attila-díjat, őszinte írásai, főként akkortájt szokatlan tényfeltáró riportjai miatt sokszor meggyűlt a baja hatalommal. Sajtópereket akasztottak a nyakába, s ez a hatvanas években bizony nem volt tréfa dolog.
Az évfordulóra a Kalendárium Press az írónő Közel a kés, illetve Törvényen kívül és belül című könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Az amerikai kritikai realizmus első nagy mestere volt, akit Edgar Allan Poe mellett a század első felének legjelentősebb amerikai novellistájának tartanak. Tudatosan törekedett egy olyan romantikus prózaműfaj, a romance megalkotására, amelyben a látszat és a valóság az író képzelőereje által teremtett feltételek között játszódhat le. Legismertebb novelláskötete a Kétszer elmondott történetek, A hószobor, híres regénye pedig A skarlát betű és A héttornyú ház. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press az író A hétormú ház című regényét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Margaret Hookham volt a becsületes neve, balettozni a híres Asztafjevánál és a Sadler's Wellsben tanult. A vérében volt a tánc, kritikusai szerint őstehetségét brazil-ír származású édesanyjától örökölte. 1934-ben lépett először színpadra, majd egy év múlva a legendás Frederick Ashton fedezte fel. Ezután hamarosan meghódította az egész világot. Minden idők egyik legnagyobb táncművésze volt, évtizedeken át táncolt a londoni Királyi Balettben, 1954-ben pedig Királyi Táncművészeti Akadémia elnökévé választották. Bejárta az egész világot, táncolt Nurejevvel és Martha Grahammel, és olyan koreográfusok foglalkoztatták, mint Balanchine vagy Ninette de Valois. 
A táncelmélet terén is nagyot alkotott, több táncművészettel foglalkozó könyvet írt, és készített egy hatrészes televíziós sorozatot - amelyet ő maga rendezett - A zene varázsa címmel. Ezt a Magyar Televízió is bemutatta. (Kalendárium Press)
Eredetileg órásmester volt, egy óraszabályzó szerkezet feltalálásával a király kegyeibe került, meggazdagodott, és nemesi rangot vásárolt. Az utókor mégis inkább A sevillai borbély és a Figaro házassága íróját tiszteli személyében, az elsőből Mozart, az utóbbiból Rossini írt operát. Jellemző népszerűségére, hogy a Figaro házasságának premierje előtt olyan tömeg tolongott a pénztáraknál, hogy több embert halálra tapostak. Egyébként ő alapította az Írók Társaságát. (KalPress)
A szemrevaló hölgy a The Corrs együttes tagja. A muzikális ír család 1991-ben fogott komolyabban a húrok pengetésihez: a família tagjai közül Andrea énekel, Caroline dobol, Sharon hegedül, Jim pedig gitározik és a billentyűs hangszereket nyűvi.
Persze sehol sem annyira, mint hazájukban: a korong Írországban rövid idő alatt négyszeres platina lett, ilyen sikert addig ír előadó - ideértve a U2-t is - még nem tudott első albumával elérni.
Minden tekintetben elütött az átlagos sztároktól, nem foglalkozott sem a nagyközönséggel, sem a kritikával - alig-alig iskolázott ember lévén egyébként sem olvasott a turfon kívül semmit -, igazából nem érdekelte az egész filmes felhajtás.
Gabin férfiasságának persze hízelgett a szépasszony kacérkodása, s az előadáson oly szenvedélyesen hódolt a művésznő formás idomainak, hogy kirobbant a botrány, Chevalier - aki a magánéletben is Mistinguette partnere volt - meg is üzente neki Amerikából; vigyázzon magára, mert ha hazajön, beveri a pofáját.
A filmesek viszont azonnal lecsaptak a durván faragott, nagyszájú, szemtelen, de éppen ezért különlegesen vonzó férfira, s elindították a világhírnév felé. Ami a legkevésbé sem vonzotta, pedig közel száz filmet forgatott, olyan nagysikerű alkotásokban játszott főszerepet, mint A nagy ábránd, a Mire megvirrad, az Átkelés Párizson vagy a Nyomorultak. Sokak példaképe volt, Lino Venturát annyira lenyűgözte a játéka, hogy miatta hagyott fel a bokszolással, és választotta a színészetet.
Gabint a halhatatlanság sem érdekelte, már életében kikötötte, hogy hamvait szórják a tengerbe, s mikor megkérdezték tőle, miért, a rá jellemző szabadszájúsággal azt felelte: "Az én síromra ne sz...jon senki!" (Kalendárium Press)
Sokirányú művészi tevékenységet fejtett ki, írt verseket, meséket, ő volt egyik első filmesztétánk, s ő írta a Bartók Béla zenéjével világhírt szerzett A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát. Emellett ő volt a társszerzője a Valahol Európában című nagysikerű filmnek, Csodálatosság könyve című művéhez pedig Thomas Mann írt előszót. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Balázs Béla Lehetetlen emberek című könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Nyughatatlan ember volt, fiatalon profi focistaként kereste a kenyerét, de dolgozott teherautó-sofőrként és eladóként is. Sokat tapasztalt az élet sűrűjében, volt élménye miből megírni a Gazdag ember, szegény ember című regényét, amelyet meg is filmesítettek - mi is láthattuk a tévében. Legismertebb regénye mégis az Oroszlánkölykök.
Ha annak idején valami ünnepi eseményen összegyűlt a család, annyi nagyszerű sportoló tartózkodott egy helyen, hogy kisebb országoknak is becsületére válna. Gyarmati Andrea édesanyja Székely Éva, az 1952-es olimpián a 200 méteres mellúszás bajnoka, sokszoros világ- és Európa-csúcstartó volt. Sajnos már szintén halott édesapja, Gyarmati Dezső, a legendás vízilabda válogatott tagjaként nyert három olimpiai aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzot, s részese volt két Európa-bajnoki győzelemnek is.
Ezek után nem csoda, hogy Andrea is vízközeli sportágat választott, úszó lett, nem is akármilyen. Egészen pontosan 28 magyar bajnoki címet szerzett, s világversenyeken is számos érmet nyert, például Európa-bajnoki aranyat. Nagy esélyesként utazott el 1972-ben a müncheni olimpiára, ahol aztán a 100 méteres pillangóúszás előfutamában megdöntötte a világcsúcsot. Ezért volt csalódás végül neki és az egész országnak, hogy a pillangó döntőjében bronzérmes, a 100 méteres hátúszásban pedig "csak" ezüstérmes lett. Éveken át őt választották meg az Év úszónőjévé, s háromszor az Év Sportolónője is ő lett, természetesen 1972-ben is. Még egy évet versenyzett, majd szép csöndben visszavonult.
A civil életben is megállta a helyét, elvégezte az orvosegyetemet, és kiváló gyermekorvos lett belőle. De a vízisportoktól akkor sem szakadhatott volna el, ha akar, egy kajakozóhoz, jelesül az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Hesz Mihályhoz ment feleségül - később elváltak -, gyermekük, Hesz Máté pedig felcseperedve - nagy meglepetést okozva szüleinek és nagyszüleinek - szintén vízisportot választott, elsőrangú vízilabdázó lett. (Kalendárium Press)
Zseniális tudós volt, a radioaktivitással kapcsolatos kutatásaiért megkapta a Nobel-díjat is, bár ő maga nemigen méltányolta a különböző díjakat és kitüntetéseket, legendásan szerény ember volt.
Le is vette vele a lábáról, s amikor a szerelmes ifjú egyik első személyes találkozásukkor a kristályképződés jelenségeiről is oly szépen beszélt, a lány tudta, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. Mindketten elsősorban a tudománynak éltek, "civil" társ nem viselte volna el életmódjukat, már esküvőjüket is minden ceremóniát nélkülözve tartották, nászútra pedig biciklitúrára mentek, sátorban aludtak, s "a kristályképződés nyugtalanító titkáról" beszélgettek a természet lágy ölén.
Abélard és Héloise a történelem egyik leghíresebb szerelmespárja volt, tragikus sorsukat sokan feldolgozták, csodás költeményében például Francois Villon. Héloise egy Fulbert nevű kanonok húga volt, s a kor egyik legtekintélyesebb tudósa, Pierre Abélard tanítványa. A lány és tanítója azonban szerelemre lobbant egymás iránt, a bűnös kapcsolat kitudódott, s amikor Héloise fiút szült szerelmének, kitört a botrány. Abélard gálánsan felajánlotta, hogy feleségül veszi lányt, a frigy titokban megköttetett, ám az ifjú arának a szégyen elől apácakolostorba kellett vonulnia. Szegény Abélard még rosszabbul járt, a 
dühös Fulbert megfosztotta férfiasságától. Héloise mindeközben megpróbálta az apácák szent életét élni, ám szerelmét nem tudta feledni, a zárdában írt szerelmes levelei a világirodalom legszebb ilyen jellegű művei közé tartoznak. Héloise élete végéig szerette Abélard-t, akit húsz évvel élt túl, s végakarata szerint szerelme mellé temették a párizsi Pere-Lachaise temetőben. (Kalendárium Press)
Nagy szegénységben nőtt fel, ezért fiatalon a felemelkedés talán egyetlen lehetőségét megragadva katona lett, s a légierő tagjaként kezdett atletizálni. Hosszútávfutásra specializálta magát, de elég későn érő atléta volt, első valamirevaló sikerét akkor érte el, amikor mások már befejezni készülnek az aktív sportolást. Az 1972-es olimpián a 10 000 méteres síkfutásban bronzérmet szerzett - a finn Lasse Viren és a belga Puttemans mögött. Elindult 5 000 méteren is, amelynek döntőjéről azonban egyszerűen lekésett. Az apró termetű sportoló ezután sorra nyerte a nagy világversenyeket, az újabb olimpiai megméretésre azonban nyolc évet kellett várnia. 1980-ban azután alapos elégtételt vett: 36 évesen mindkét hosszútávú síkfutó számban a dobogó legfelső fokára állhatott. Visszavonulása után két évtizeddel Kanadába költözött, és Torontóban hunyt el 2016-ban. Holttestét hazavitték, és Addisz-Abebában temették el. (Kalendárium Press)
Melbourne mellett született, de francia gyökerei vannak, a La Manche-csatorna első átrepülőjének, Louis Blériot-nak kései leszármazottja. Talán őse példáján felbuzdulva ő is kalandos utazásba kezdett, 16 évesen elindult egy kis világcsavargásra, Egyiptomban pedig belekeveredett egy filmforgatásba. Bekerült statisztának, s annyira megtetszett neki a dolog, hogy elhatározta: színésznő lesz.
Hazament, beiratkozott egy színiiskolába és hamar felfedezte a film. Még hamarabb lett belőle világsztár, a pályakezdése utáni évben az Elizabeth főszerepe után mindenki róla beszélt. Megkapta a Golden Globe-díjat is, s szinte szétszedték a filmrendezők. Évente két-három filmet forgat - de 2000-ben például ötöt -, köztük olyan népszerű filmeket, mint A tehetséges Mr. Ripley A Gyűrűk ura és az Aviátor. Utóbbival a csúcsra is feljutott, már amennyiben megkapta érte az Oscar-díjat. Pontosabban a csúcsra 2014-ben jutott fel, mert míg az Aviátor mellékszereplőjeként kapott Oscart, ekkor a Kék jázmin főszerepéért ítélték oda neki az aranyszobrocskát.
De egyébként nem nagyon érdeklik a díjak, mint ahogy nem nagyon érdekli Hollywood sem, az ausztrálok külön díjazzák, hogy otthon lakik. Pár éve három másik ausztrál Oscar-díjassal egyetemben az ő képét is kinyomtatták bélyegen, "Millió és millió ausztrál fog nyaldosni, már alig várom" - nyilatkozta sajátos humorával.
Fiatalon karneválokat és utcai mutatványokat szervezett, édesapja pedig azt akarta, hogy vegye majd át kis papírboltját. Ünnepeltünket azonban a változatosság, a pörgés, az izgalom, a kaland vonzotta, belevágott az autóversenyzésbe, ám egy súlyos balesetben majdnem életét vesztette. Ő maga is megriadt, így aztán egyetemre ment pszichológiát és antropológiát tanulni, az izgalmakat pedig a filmesek között kereste. Volt világosító, vágó, segédoperatőr, csinált néhány rövidfilmet, majd az American Graffiti című mozifilmjével berobbant a filmvilágba.
A 700 ezer dolláros film 50 milliót hozott a konyhára, s egyben lehetőséget adott neki, hogy belevágjon merész vállalkozásába, és egy tizenéveseknek szóló sci-fi-vel rukkoljon elő. Elkészítette azóta számos folytatást megért Csillagok háborúja című filmeposzának első részét, amelynek sikeréhez nem sok filmét lehet mérni. A film dúsgazdag emberré tette, azóta saját cége készíti a filmjeit, már a Csillagok háborúja negyedik részének összes költségét, mind a 115 millió dollárt maga állta, ami szenzációszámba megy a szakmában.
Lucas nem csak rendezni, írni is nagyon szeret, s e téren sem kell szégyenkeznie, ő írta például az Indiana Jones-filmeket. S míg annak idején kényszerűségből, úgy újabban passzióból gyakran kotnyeleskedik bele a stáb dolgába. Beleszól a világosító, a sminkes vagy a trükkmester munkájába is, beáll a kamerák mögé, mindent maga ellenőriz és korrigál.
A pápaság történetének legsötétebb időszakában, az ún. "pornokrácia" idején uralkodott, de erkölcstelenségben túltett minden elődjén, "méltán" tekintik regnálását a pápaság mélypontjának. Annak a Maróziának az unokája volt, akit csak "a pápák szajhája" néven emleget a történetírás, s 18 évesen került Szent Péter trónusára.
szemére merte vetni viselkedését, azt általában megvakíttatta, de egy püspök például a férfiasságának elvesztésével fizetett meggondolatlanságáért. Egyetlen tette érdemel említést; ő koronázta császárrá a magyarokat Lech mezején legyőző I. Ottót, s ezzel jött létre a Német-Római Császárság.
Apja lengyel, anyja román volt, de szülei helyett főként a new york-i utca nevelte. Iskola helyett is inkább csavargott, majd beállt a haditengerészethez, később pedig pincér és cipőbolti eladó volt. Közben a híres Actor`s Stúdióban Robert De Niro és Al Pacino osztálytársaként megismerkedett a színészmesterség rejtelmeivel, éppen bírósági gyorsíró volt, amikor egy hirdetésben azt olvasta, hogy kezdő rendező színészt keres vizsgafilmjéhez.
és egy időben a magyar képernyőkről az utolsó pillanatban mindig kitiltott Krisztus utolsó megkísértése című filmjében.
Scorsese, úgy segítette ő például Quentin Tarantino pályafutását, már a botrányok övezte rendező első filmjében, a Kutyaszorítóban-ban is szerepelt vállalt, leghíresebb közös filmjük pedig a Ponyvaregény.
Szülei zongorázni taníttatták, ő azonban a klimpírozás helyett egy detroiti bokszklubba járt, s igencsak elsajátította a bunyózás rejtelmeit, húszévesen már hivatásos öklözőként kereste a kenyerét. 1937 és 1949 között volt a profi nehézsúly világbajnoka, s nem véletlenül érdemelte ki a Barna Bombázó elnevezést, hiszen a sportág történetében nála többször senki nem védte meg címét. Öt korábbi világbajnokot győzött le, valamennyit kiütéssel, egyik korábbi legyőzőjével, a legendás Max Schmellinggel a visszavágón például két perc alatt végzett. S bár pályafutása során ötmillió dollárt bokszolt össze, állandóan pénzzavarban volt. Emiatt késlekedett szögre akasztani a kesztyűjét, harminchét évesen még ringbe szállt az ereje teljében lévő Rocky Marciano ellen, aki azonban kiütötte. Ez volt harmadik veresége profi pályafutása során. (Kalendárium Press)
Lukács György tanítványa volt, s bár férjével, Fehér Ferenccel már addig is több híres tanulmánykötetet publikált, politikai okokból a hetvenes években emigrálni kényszerült. Több tekintélyes külföldi egyetemen tanított, majd 1989-ben hazatért, s azt követően 2019-es haláláig ismét jelentős publikációi jelentek meg, s rendre nagy sikereket aratott a médiában is, amelynek egyik részében gyakran és szívesen látott vendég volt. Munkásságát sokra becsülik világszerte, s rá is tisztelettel, megbecsüléssel emlékeznek mindenhol. Kivéve a jelenlegi Magyarországon persze. Az innsbrucki egyetemen róla nevezték el a campust, ilyesmi a mai magyar viszonyok közepette teljességgel elképzelhetetlen. De jól van ez így, ő sem örülne neki. (KalPress)
Élete sajnos bővelkedik a tragikus eseményekben, kezdve ott, hogy a cseh nemzeti zene egyik legkiválóbb alkotója már harmincéves is elmúlt, amikor először mert levelet írni cseh nyelven, az addig csak németül beszélő muzsikus szégyellte is nyelvtani hibáit. Magánemberként is sok csapás érte, meghalt kislánya és fiatal felesége.
megölelte Smetanát. De Liszt pártfogása sem biztosította a sikert, s bár Az eladott menyasszony és Dalibor című alkotásait jól fogadta a kritika is, szemére vetették, hogy komponálás helyett kávéházakban olvasgat. Bírálói akkor még nem tudták, hogy súlyos beteg, egyre inkább elborult az elméje, és meg is süketült, leghíresebb művét, a Hazám című szimfonikus költeményt - amelynek második darabja a világhírű Moldva - már teljesen süketen írta. Végül a prágai elmegyógyintézetben hunyt el. (Kalendárium Press)
A hetyke bajszú spanyol, pontosabban katalán festő a szürrealizmus egyik leghíresebb alakja volt, az asztalról lefolyó órát ábrázoló Az emlékezet állhatatossága című képe alighanem a műfaj legismertebb alkotása. Termékeny művész volt, 1500 festménye mellett tucatnyi szobrot is készített, emellett írt könyveket, balett szövegkönyvet, készített könyvillusztrációkat és színházi jelmezterveket is, de még rajzfilmet is csinált Walt Disney-nek. A filmművészetbe is beírta a nevét a Luis Bunuellel közösen készített Az andalúziai
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a 
Csodálatos asszony volt, s szépségéhez kivételes intelligencia, finom modor, megnyerő báj társult. Híres szalonja volt a korabeli párizsi társasági élet egyik központja, megfordult benne mindenki, aki akkoriban számított. Napóleon császár is sokra becsülte, kinevezte felesége, Jozefin udvarhölgyévé, bár később szemére vetette, hogy politikai ellenfeleit is vendégül látja házában, ezért egy időre száműzetésbe küldte. De visszatérése után Madame Récamier ismét elfoglalta helyét a társasági élet központjában, honfitársai nem győzték csodálni. 
A festők megfestették, a költők verseket írtak hozzá, lelkes hódolója volt például Chateaubriand. Külön érdeme, hogy szellemes stílusban megírta emlékiratait. Róla, illetve Jacques Louis David egyik őt ábrázoló festménye nyomán kapta az empire stílusú heverő, a rekamié elnevezést. (Kalendárium Press)
Frederick Austerlitz volt az eredeti neve, és fiatalon nővérével alkottak népszerű táncospárt. Adéle azonban férjhez ment egy angol lordhoz, aki persze nem engedte feleségét közönség előtt ugrabugrálni. Így aztán szegény Fred ott maradt pár nélkül, s bánatában majdnem abbahagyta a táncot.
Szerencsére nem tette, Hollywooddal próbálkozott, de egy filmes nagymogul lesújtó kritikával illette: "Nem tud játszani, se énekelni. Gyatra. Csak táncolni tud egy kicsit." Fred éles eszű fiú lévén hamar felismerte, ha nem szerez valakit maga mellé, sosem indul el a karrier felé vezető úton. S ekkor - mint egy szirupos hollywoodi történetben lenni szokott - találkozott egy szőke tüneménnyel, Ginger Rogersszel. Világsikerű filmek egész sorát táncolták végig, elég csak a Roberta, a Dalol a flotta, a Táncolj és szeress, valamint a Gondtalan című mozijukat említeni, Egymásnak születtünk című filmjüket pedig mintha egyenesen róluk írták volna.
A mindig fanyalgó kritika sem fukarkodott az elismeréssel, Fredet minden idők legjobb szteptáncosaként ünnepelték, Ginger Rogerst pedig mindenki csak "a géppuskalábú lány"-ként emlegette. Igazi álompáros voltak, 
Fellini évtizedek múltán még filmet is forgatott róluk. (Kalendárium Press)
Nagyon jelentősek történelmi-politikai tanulmányai, például a Zsidókérdés Magyarországon, A magyar demokrácia válsága és A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. 1956 novemberében Nagy Imre kormányában államminiszter volt, s emiatt 1957-ben bebörtönözték, 1963-ban szabadult.
