2023. január 26-án 80 éves ESZTERGÁLYOS CECÍLIA színésznő
Ha mai születésnapján visszatekint pályafutására, fényes sikerek egész sorát veheti számba, kezdve azzal, amikor a Pécsi Balett táncosa volt, folytatva a Thália Színházzal, ahol - pontosabban a Körszínházban - Kazimir Károly immár legendás előadásainak szereplője volt. Filmjei közül felidézheti a Vámmentes házasság, az Ajándék ez a nap és a Boldog születésnapot, Marilyn kedvező fogadtatását - az utóbbi főszerepéért megkapta a San Remo-i filmfesztivál legjobb női alakításért járó díját is. Aztán a kilencvenes években sokáig fürdött a tévénézők szeretetében, amikor a Família Kft. című tévésorozatban Szépné alakjának megformálásával az 
egész ország kedvence volt, és a sorozat népszerűségéhez azzal is hozzájárult, hogy ő találta ki Ágica jellegzetes kézmozdulattal kísért szövegét, miszerint: "Eddig, eddig, eddig". Pedig derűs életszemlélete sokszor átsegítette a nehézségeken. Talán szerencsés természetének is köszönhető, hogy hatszor ment férjhez, de végül megtalálta az igazit. Lassan négy évtizede a Corvina együttes egykori dobosa, Fonyódi Péter a párja, aki pár éve arról is ismert, hogy Beatkorszak a pártállamban címmel könyvet írt. (Kalendárium Press)
Az egyik legjobb hazai rockhang tulajdonosa némi hegesztői, lakatosi múlt után - illetve előbb csak mellett - választotta a rockzenét, annak is a keményebb fajtáját. Mindig menő együttesekben játszott: a P. Mobilban, a Dinamitban és a P. Boxban. Az akkoriban a pálya szélére szorított, de félelmetesen népszerű P. Mobil frontembereként olyan dalokat énekelt, mint a Menj tovább és a Kétforintos dal. Talán ezért is történt, hogy amikor a P. Mobilt otthagyta a rossznyelvek által csak államilag dotált lázadóként emlegetett Dinamit kedvéért, ezt sokan árulásnak tartották. Schuster Lóri például sokáig nem bocsátott meg neki, csak jóval a rendszerváltás után álltak újra együtt a színpadon.
Vikidál Gyula később nem akármilyen szólókarriert futott be: a rockzene felől egyre inkább a zenés színház világához közeledett, keresett színpadi énekes lett, tagja volt a Rockszínháznak, majd a Madách Színházban folytatta. Ő volt Koppány az István a királyban, játszott a Mária evangéliuma és A megfeszített című zenés darabban, de említhetnénk Lázár Wolf szerepét is a Hegedűs a háztetőn című darabban. Helye volt a Légy jó mindhalálig stábjában, a Jézus Krisztus szupersztárban és a Dózsa Györgyben, s persze ott volt az Attila szegedi bemutatóján, a Madách Színházban pedig Az Operaház fantomja című musical közreműködője volt.
Sajnos pár éve csúnya dolgok derültek ki róla, de ezt most inkább hagyjuk. Szereti a focit, szenvedélyes pecás, és élete álmaként saját kertes házában lakik. A feleségét is a zenének köszönheti, Judit a P. Mobil basszusgitárosának a húga. (Kalendárium Press)
Ő a szlovákok legnépszerűbb népi hőse, amolyan Robin Hood vagy Rózsa Sándor, aki ugyan útonállásból tartotta fenn magát, viszont amit a gazdagoktól elrabolt, odaadta a szegényeknek. Nos, ez utóbbi tekintetében megoszlik a történészek véleménye, egyesek közönséges bűnözőnek tartják, legendájának kialakulását azzal magyarázzák, hogy sosem gyilkolt, s a korabeli viszonyok közepette ezt mindenképpen a javára kell írni. A hatóságok azonban ezt nem méltányolták, és huszonötévesen bitófára küldte a liptószentmiklósi bíróság. 
Emléke azonban máig él a nép körében, szülővárosában, Terchovában múzeuma van, szobrai állnak, és az ő nevét viseli egy kedvelt szlovák kockasajt. Alakja az utóbbi években újólag a figyelem középpontjába került, mert az egykori szlovák miniszterelnök, Robert Fico a példaképének nevezte. Egyébként Jánosik is rendes embernek indult, húszévesen önkéntesként harcolt II. Rákóczi Ferenc kuruc seregében. (Kalendárium Press)
A modern orosz előadóművészet legtehetségesebb alakja volt, elsőrangú színész és valóságos kobzos, aki a verseit saját gitárkísérettel ő maga énekelte. Verseiben az orosz lélek legrejtettebb titkairól dalolt, és óriási népszerűséget szerzett, annak ellenére, hogy a szovjet hatóságok ott akadályozták, ahol tudták. Dalait mindenki ismerte - bár sem a rádióban, sem a televízióban nem játszották akkoriban -, megtörtént, hogy egy átmulatott éjszaka után reggelre rögtönzött versét este már visszahallotta kétszáz kilométerrel odébb. 
Egyik koncertjén elfelejtette egy ritkán előadott dalának befejező szakaszát, mire a közönség kórusban énekelte fel a színpadra a hiányzó részeket. Színészként is zseniális volt, Hamlet alakítása az egyetemes színházművészet egyik csúcsteljesítménye.
színésznő Szerelmem, Viszockij című könyvében beszámolt. Tőle tudjuk azt is, hogy az önpusztító zseni miként próbált megküzdeni a vodkával, Espéralt ültettetett be például a bőre alá, de amikor már nem bírta ital nélkül, igazi orosz virtussal egyszerűen késsel kivágta a saját húsából. (Kalendárium Press)
Történet, a Tengeróceán, a Vértelenül, a Novecento, a Selyem, Az ifjú Ara és a Harag-várak című magyarul is megjelent könyvek szerzője.
Fiatalon író akart lenni, s a filmhez is forgatókönyvíróként került közel. A filmgyártókra azzal tett mély benyomást, hogy rendkívül nyugodt, csendes ember volt, s remekül tudott a nőkkel bánni.
Számos híres történet fűződik a nevéhez, egyszer például Marilyn Monroe rendezett nagyjelenetet egy forgatáson, mire Cukor úgy tett mint, aki dühbe gurul, egy teli vödörrel megindult a színésznő felé, majd egy pohárba merített a tartalmából, és kedves mosollyal átnyújtotta a megrémült színésznőnek - egy pohár pezsgőt. Talán mert angyali türelemmel bánt a színésznőkkel, a férfiakkal már kevésbé volt megértő, a csodálatos díszlet- és jelmeztervező Sir Cecil Beatonnal például legendás veszekedéseket rendeztek, nem egyszer kishíján össze is verekedtek. (Kalendárium Press)
A meghatározhatatlan műfajt művelt énekes-gitáros már életében legendává, amolyan nemzeti intézménnyé vált, a Bereményi Gézával közösen elkövetett dalok egy egész nemzedék életérzését fejezték-fejezik ki tökéletes pontossággal.
ugyanis hősünk a forgatási szünetben rögtönzött műsort adott, és legnagyobb meglepetésére sikere volt.
értik egymást, és e félszavakat éppen e dalok jelentik.
hivatalos elismerés is társult, előbb megkapta a Liszt Ferenc-díjat, majd a Kossuth-díjat is. A csodálatos zenész 2009-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
Az angol költészet egyik legnagyobb alakja igencsak vadóc gyerek volt, amit némiképp magyaráz, hogy dongalábbal született, s hogy elégtételt vegyen a sántaságán gúnyolódó társain, félelmetes verekedővé "képezte magát". Testi hibája azonban egész életében kínozta, sok fájdalmat okozott neki a szerelemben is, el lehet képzelni mit érzett például, amikor egyik fiatalkori imádottja "csak nem kezdek egy ilyen sántával" felkiáltással utasította vissza közeledését.
Fokozta elkeseredését, hogy hajlamos volt a hízásra is, nagyon szégyellte kövérségét, s bánatában vagy még többet evett-ivott, vagy könyörtelen diétára fogta magát. A sok kudarc szinte vad emberré tette, nem szívesen tűrte a szabályokat - amiket pedig a lord cím várományosától már fiatalon elvártak -, jellemző például, hogy cambridge-i diákként szelídített medvét költöztetett kollégiumi szobájába, mert a szabályok tiltották a kutyatartást. Ő maga is tisztában volt nehéz természetével, később feleségnek is olyan nőt választott, aki képes lehet kezelni őt.
De álma nem vált valóra, felesége csendes természete csak még jobban bosszantotta, s ez már házasságuk első napjaiban kiderült, mézesheteikről is mint "melaszoshetekről" számolt be egyik barátjának. (Kalendárium Press)
Hazájában annak idején igen sokra becsülték, drámái nagy sikert arattak, de külföldön egyetlen regénye keltett figyelmet - igaz, az óriásit -, A homok asszonya. Amely magyarul is megjelent, mint ahogy bemutatták a magyar tévében a könyvből 
készült filmet is. De olvasható magyarul A dobozember és A negyedik jégkorszak című műve is.
Talán sokan tudják, hogy híres szülők sarja; édesapja az ismert rádiós, Vajek Róbert, édesanyja a TV Híradó egykori riportere, Vajek Jutka, őt pedig természetesen Vajek Róbert néven anyakönyvezték. Amikor azonban a Színművészeti Főiskolán annyira előrehaladt a tanulmányaiban, hogy tényleg úgy nézett ki, színész lesz, névváltoztatást tanácsoltak neki. Ennek ellenére a Pécsi Nemzeti Színházban még eredeti nevén lépett először színpadra, majd a Hollós Vajek Róbert névvel próbálkozott, sőt, még a Strucc Róbert változat is felmerült, ám végül szerencsére elvetette.
Így aztán végül ötletszerűen a Gergely Róbert mellett döntött, s az ország már e néven ismerte meg, amikor az Emmanuelle című film magyarított betétdalával egycsapásra meghódította a nagyközönséget. A sikeren felbátorodva hét év után otthagyta Pécset és a színészmesterséget, s énekesnek állt. S milyen jól tette, hiszen egymás után hat lemeze jelent meg, édesbús, romantikus dalaival nagy népszerűséget szerzett - jóképű férfi lévén különösen a középkorú hölgyek 
körében. De nemcsak kivételesen vonzó, hanem igencsak okos is, nem várta meg, amíg szerencsecsillaga - új sztárok feltűnésével, a dolgok természetesen rendje szerint - leáldozik, ő maga tette le a mikrofont, s visszatért eredeti hivatásához, a színészethez.
Utóbbi három "foglalkozása" tulajdonképpen nem számít - bár egyébként fontos -, de drámaíróként Katona József mellett a helye, s ez már értékítélet is. Az ember tragédiája című műve ugyanis szinte felülmúlhatatlan; e nélkül nincs magyar dráma, nincs magyar színház és nincs magyar irodalom sem.
Szegény Madách egyébként sem volt a szerencse fia, gyerekkora óta állandóan betegeskedett, állapota miatt később még az annyira örömmel fogadott szabadságharcban sem vehetett részt - igaz, minden támogatást megadott a harcolóknak, majd később a bujdosóknak, így mégis kiérdemelte a börtönt. A nőkkel sem volt szerencséje, apja korai halála után rettentő szigorú anyja nevelte, akinek befolyása alól élete végéig nem szabadult, házassága pedig hamar tönkrement. Tulajdonképpen anyja felügyelete elől menekült huszonévesen egy meglehetősen szabados 
életű lány karjaiba, aki aztán rútul megcsalta, amikor ő éppen börtönben ült.
A Király, ahogy rajongói nevezték és ahogy ő is emlegette magát, már nem élhette meg negyvenharmadik születésnapját sem, 2001. január 2-án halt meg szegény. Egy országot sokkolt, amikor egy pótszilveszteri mulatság után fegyverbaleset áldozata lett.
Innentől kezdve viszont nem volt megállás a lejtőn fölfelé, a közönség koronázta Királlyá, és kiadója bízvást feltehette nevében az i betűre a koronát. Ettől kezdve minden albuma legalább aranylemez lett, és csak úgy záporoztak rá az elismerések. Kapott eMeRTon-díjat, Huszka Jenő-, Aranyszarvas- és Arany Zsiráf-díjat, lett az év énekese. A Story magazin olvasói csillagot neveztek el róla, sőt, Miskolcon nyílt egy Jimmy-hotel is.
Temetése valóságos népvándorlást vonzott, a szertartást élőben közvetítette az egyik televízió. Jimmy halála után is többet szerepel a lapokban, mint némelyik élő pályatársa: magánéletéről is megtudhattunk mindent, féltucat könyv jelent meg róla, és egy világrekordot is felállított: volt olyan hét, amikor a magyar slágerlista első tíz helyén csak az ő dalai szerepeltek, ezzel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is. (Kalendárium Press)
Tízéves korában kezdett vívni, a legendás Santelli mester tanítványa volt. Technikás vívóvá fejlődött, s remek eredményeket ért el, egyebek mellett nyert két Európa-bajnokságot, s tagja volt az 1928-as és az 1932-es olimpián győztes magyar kardcsapatnak. Zsidó ember volt, így azután 1942 végén munkatáborba hurcolták, s Ukrajnában a táborparancsnok - különben egy másik derék olimpikonunk, a lovasversenyző Cseh Kálmán - az igaz magyar keresztényi irgalom jegyében kiköttette, meztelenül fára mászatta, közben viccből kukorékoltatta, és a rettentő hidegben vízzel locsoltatta, mire szegény olimpiai bajnokunk hamarosan halálra fagyott. Részben az ő életét dolgozza fel Szabó István A napfény íze című filmje. Emlékét róla elnevezett vívó emlékverseny is őrzi. Nem Magyarországon persze, hanem az Egyesült Államokban. (Kalendárium Press)
Egyik leghíresebb filmje a My Fair Lady, amely rendkívül népszerű lett, bár a kritikusok sokat bírálták amiatt, hogy már virágáruslányként is szakasztott olyan volt mint egy hercegnő, ami persze nem véletlen. Egy valódi bárónő leánya volt ugyanis, családja még a holland királyi családdal is rokonságban állt.
Menjünk Monte Carlóba című filmjét forgatta. Az írónő éppen Gigi című új regényének Broadway-beli bemutatójához keresett címszereplőt, s amikor meglátta Audrey-t, ragaszkodott hozzá, hogy ő játssza a szerepet.
Ő maga is jóságos teremtés volt, élete utolsó éveiben - már betegen - humanitárius tevékenységet végzett a harmadik világban, halálhírét is az ENSZ egyik szóvivője jelentette be. (Kalendárium Press)
Szülővárosában, Port Arthurban érettségizett 1960-ban, s már középiskolás korában énekelt. Érettségi után megszökött a szűk levegőjű Texasból, érettségi után belevetette magát az éjszakai életbe, és túlesett az első detoxikálásán is. Énekelni a nagy nyilvánosság előtt 1962-től kezdett a houstoni Purple Onion klubban. Kocsmákban, kávéházakban szerepelve tartotta fenn magát, olykor kalapozott egy-egy sörért, majd 1963-ban fellépett a newporti folk-fesztiválon.
Velük lépett fel Monterey-ben, s ez végre világhírt jelentett számára. 1968-ban a szóló siker reményében otthagyta addigi társait, és a Kozmic Blues Bandet szervezte a háta mögé, lényegesen képzettebb zenészekből. 1969-ben a fesztiválok éve köszönt rá. Előbb Newport, majd Woodstock ünnepelte, majd az év végén Tina Turnerrel lépett fel a Madison Square Gardenben.
Élete utolsó évében újra összejött a Big Brother And The Holding Company-vel, többször szerepelt a Grateful Deaddel, a Mountainnel és az Electric Flaggel. Utoljára 1970. augusztus 13-án énekelt nyilvánosság előtt az érettségi találkozóján. Ezután a túlméretezett heroinadag lezárta sodró, de szétforgácsolt életét. (Kalendárium Press)
„Mr. Perlman, tudom, hogy jó vagyok, különben nem pazarolta volna rám éveken keresztül az idejét. Ezzel együtt van valami, ami nagyon kínoz. Miközben félek, hogy túlértékelem magam, attól is tartok, hogy nem vagyok elég jó ahhoz, ami most vár rám. Perlman egy kis ideig hallgat. Aztán rám néz, és így válaszol: Nézd, David, senki sem tudhatja, hogy csinálsz-e majd karriert, vagy sem. Én sem tudom. Rengeteg előre nem látható dolog történhet. Mindenesetre mindened megvan a karrierhez. De akármilyen fordulatot vesz is az életed, amíg élvezed, amit csinálsz, sosem tekintesz majd megkeseredetten vissza. Csináld, ami neked fontos, és csináld szenvedéllyel és szeretettel, mindegy, hogy zenekarban dolgozol, vagy szólista válik belőled. A legrosszabb az volna, ha azért csinálnád, amit csinálsz, mert másoknak akarsz tetszeni. Ezt ne csináld. Magadnak akarj tetszeni.”
A Műegyetemen mérnöknek tanult, s az Egyetemi Színpadon ismerkedett meg a színház világával, évekig játszott az Universitas társulatában, mígnem a 25. Színházba került, ahol egyre jelentősebb szerepeket kapott, így felhagyott a mérnöki pályával, s végleg a színpad világával kötelezte el magát.
A 25. Színház után a kaposvári Csiky Gergely Színház legendás korszakának évei következtek, ahol tehetsége mellé megszerezte a kellő tapasztalatot is; úgyhogy amikor 1991-ben a Merlinbe került, már legjelesebb színművészeink egyikének számított. Ezért aztán nemcsak játszott, de rendezett is, sőt, ő lett a színház vezetője, pár évre rá pedig megkapta a Kossuth-díjat. Utána, 2003-ban pedig megbízták a Nemzeti Színház igazgatásával. 2008-ig állt a színház élén, utána pedig az általa alapított szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója volt.
Mindenki örökifjú bohémnak ismeri, aki lóversenyre jár és kártyázik. De nem ultizik ám, hanem bridzsel! No persze ezen az ő családi hagyományainak ismeretében nincs mit csodálkozni, hiszen egyik nagyapja Győr alpolgármestere, a másik pedig bútorgyáros volt, így ha pár évtizeddel hamarabb születik, talán fehér lovon hajkurássza a szemrevaló fehérszemélyeket. De akkor bizonyára nem csóró színésznek áll, az pedig nagy vesztesége lett volna a magyar színművészetnek. Megbecsültségét mutatja, hogy 2020-ban a Nemzet Színészévé választották. (Kalendárium Press)
A történelem egyik legismertebb személyisége remek hadvezér és voltaképpen ügyes politikus is volt. És rendkívül népszerű, amolyan kedves vagány, aki szeretett enni, inni, mulatni, imádta a nőket (a nők is őt), benne volt minden heccben, vaskos tréfában, ugyanakkor korának meghatározó politikusaként jelentős szerepet játszott a világtörténelem alakulásában, tagja volt a II. triumvirátusnak. Julius Caesar híveként még az sem volt kizárva, hogy ő lép az örökébe, de a polgárháborút elveszítette Octavianus, a későbbi Augustus császárral szemben. Legendás viszony fűzte 
Kleopátra egyiptomi királynőhöz, s e szerelem minden idők egyik leghíresebb románca, Shakespeare drámát írt róla, de minden művészeti ág számtalanszor feldolgozta, természetesen a film is. (Kalendárium Press)
Charles Dodgson volt a valódi neve, és rendkívül sokoldalú emberként szerzett elismerést. Jelentős matematikai munkákat írt, de korának egyik legkiválóbb fényképésze is ő volt, különösen gyermekfotói és portréi értékesek. Nevét azonban gyermekregénye, a világszerte népszerű, több mint negyven nyelvre lefordított Alice Csodaországban tette halhatatlanná.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az író 
Polgári drámaírásunk jelentős, és talán legnépszerűbb képviselője volt, darabjait ma is rendszeresen műsorukra tűzik színházaink, hiszen a Liliom, A hattyú, az Olympia, az Egy, kettő, három vagy a Játék a kastélyban ma is jó szórakozást kínálnak. Csakúgy mint A Pál utcai fiúk című regénye, amely világsikert aratott, és remek magyar-amerikai koprodukciós filmen is feldolgozták. Molnár Ferencben finoman fogalmazva is túltengett az önbizalom, de talán volt is oka a büszkeségre, hiszen huszonévesen már híres írónak számított, s még nem volt harminc, amikor megírta a magyar irodalom egyik legjobb ifjúsági regényét, a klasszikus értékű A Pál utcai fiúkat.
Fényes írói és anyagi sikereinek birtokában úgy vélekedett, mindent megtehet, amit akar, nemigen vette figyelembe mások véleményét, s így járt el a nőkkel szemben is. Köztudott, hogy nem átallott kezet emelni a gyengébb nem képviselőire, szegény második feleségét, Fedák Sárit rendszeresen úgy elverte, mint szódás a lovát. De azért árnyaltabb az igazság, hiszen a híres színésznő maga provokálta ki a verést, és a kortársak szerint egyáltalán nem volt ellenére a testi szenvedés eme változata, így voltaképpen ideális párnak számítottak. Fedákot különben nem kapcsolatuk elején, hanem a legvégén vette el, amikor már mást szeretett.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Molnár Ferenc 
Molnár Ferenc leghíresebb, legnépszerűbb műve, A Pál utcai fiúk 32% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Építőmesternek tanult, de érdekelte a zene is, és esténként eljárt tucatnyi humán tudomány egyetemi előadásaira, úgyhogy a rengeteg tanulás még az egészségét is aláásta. Első művét saját pénzén adta ki, s a Drasztikus orvosságok viszonylagos sikere után csak az irodalomnak élt. Sok népszerű könyvet írt, ismert közülük a Távol a tébolyult tömegtől, A weydoni asszonyvásár, Lidércfény, a legnépszerűbb azonban az Egy tiszta nő című regénye, amelyből Roman Polanski rendezett Tess címmel híres filmet.
Hírneve csúcsán ugyan nagynéha eleget tett társadalmi kötelezettségeinek, még társaságba is eljárt - főként hírhedten sznob felesége kedvéért -, de látogatásaiban nem volt köszönet. Gyermekkora óta viszolygott az emberi testek érintkezésétől, ő maga ritkán fogott kezet bárkivel is, azt pedig senkitől nem tűrte, hogy a vállára tegye a kezét, vagy barátságosan a hátát lapogassa. Személyiségéről kortársai annyit tudtak, amennyi remekműveiből kihámozható, a baj csak az, hogy egyik sem önéletrajzi mű.
Ő maga is tisztában volt azonban vele, hogy híres ember lévén örökre nem titkolhatja magánéletének titkait, ezért részletes naplót vezetett, és maga - egyes szám harmadik személyben - írta meg életrajzát. Amelyet halála után második felesége adott ki a saját neve alatt, a többi megmaradt személyes iratból pedig a szemérmes angol író végakarata szerint nagy máglyát rakott a kertben. (Kalendárium Press)
Előbb pécsi, majd esztergomi kanonok, később II. Lajos király, illetve özvegye, Mária királyné titkára volt. 1543-ban zágrábi, 1548-ban egri püspök, 1553-ban pedig esztergomi érsek lett. I. Ferdinánd alatt volt kancellár, Hont vármegye főispánja és egy ideig királyi helytartó is.
prépostokat, és a megjelentek esküvel ígértek hűséget a magyar katolikus egyház fejének. Oláh telepítette Magyarországra a jezsuita rendet, s ő emelte akadémiai rangra a nagyszombati káptalani iskolát. Korának meghatározó egyházi személyisége volt, levelezésben állt az akkori humanistákkal, többek között Rotterdami Erasmusszal. Sokat tett a katolikus egyházi élet és az iskolaügy fejlesztéséért. Hungaria és Attila című műve igen fontos adatokat tartalmaz Buda és Visegrád Mátyás-kori állapotáról.
Leghíresebb alkotása a Golgota című regénytrilógia, de rendkívül sokszínű és termékeny munkásságából kiemelkednek novellái és drámái is, valamint Nagy Péter című - befejezetlenül maradt - 
történelmi regénye.
Jó házból való úrilány volt, a gondtalan gyermek- és ifjúkor után azonban lázadozni kezdett a konszolidált polgári jólét ellen, amint később emlékezett: "Elutasítottam azt a hierarchiát, azokat az értékeket, szertartásokat, amelyekkel az elit magát megkülönbözteti". Mivel másokat is meg akart győzni igazáról, elhatározta, hogy író lesz. Elindult a maga választotta úton, s tökéletesen meg is valósította elképzeléseit. Egy kritikus később meg is állapította: "Kevés példa van ily parancsoló elhivatottságra, ily korai választásra s a kamaszkori becsvágyak ily pontos megvalósítására". A nagy lázadások közepette azonban egyszercsak azt vette észre, hogy szeretteit elmarva magától, egyedül van a világban. 
S ekkor, mint megmentő érkezett meg az életébe Jean-Paul Sartre. A jeles filozófus azonnal beleszeretett, pedig - amint később bevallotta - "akkor nagyon csúnya kis kalapot hordott. Sartre-t azonban lenyűgözte Simone személyisége, főként azt csodálta benne, hogy "okossága akár egy férfié, érzékenysége viszont egy nőé". Simone pedig felhagyott az örökös lázadással, és a korábban elutasított boldog kiegyensúlyozottságban élt párja oldalán. Írói ambícióit azonban nem adta fel, s olyan kiváló könyvekkel ajándékozta meg olvasóit, mint A mandarinok, az Amerikai útinapló és az Egy jó házból való úrilány emlékei. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az írónő 
Gyermekként egy farmon nőtt fel, ahol még a maláriát is megkapta. Sokat olvasott és korán elkezdte érdekelni az írás is. Első regényét Amikor az oroszlán zabál címen 1964-ben publikálta. Attól fogva számos világsikerű bestsellert írt, magyarul is nagyon sok megjelent, például a Harag, a Jön a farkas, a Kiálts rá az ördögre, a Monszun, a Most kell meghalnod, a Mennydörgés, a Lángoló part, A hetedik tekercs, A sólyom röpte, az Arany oroszlán, A vadász végzete, az Afrika mélye, az Afrika szarva, az Elsötétült nap, A leopárd sötétben vadászik, illetve tavaly A fáraó és a Háború. Tavalyelőtt hunyt el, akkor összeszámolták műveit, s a statisztikusok arra jutottak, hogy összesen egy híján félszáz könyve jelent meg, amelyekből több mint 140 millió példányt adtak el világszerte. (KalPress)
