2024. november 4-én 175 éve született Pozsonyban LÓCZY LAJOS földrajztudós, akadémikus
Már 28 évesen, a Nemzeti Múzeum segédőreként nagy tekintélyű tudós volt, így Széchenyi Béla - Széchenyi István fia - meghívta az általa vezetett kínai expedícióba. Vállalkozásuk nagyságát a puszta tények is érzékeltetik, hiszen közel nyolcezer kilométert tettek meg, ám vegyük figyelembe, hogy akkoriban egy kínai utazás kivételes kalandokkal járt.
Lóczy különben Tibetbe szeretett volna eljutni, s bár háromszor próbálkozott, nem sikerült neki. Először a malária verte le a lábáról, majd belekeveredett a turkesztáni lázadásba, de 
megtámadták őket a dalai láma csapatai is, akik kínai kémnek vélték, kész csoda, hogy az életét megmenthette. Kalandokban egyébként is bőven volt része, utazgatott a Nagy Fal mentén, kóborolt a Góbi-sivatagban, dzsunkán hajózgatott a Jangce torkolatvidékén, s bár Tibetbe nem tudott bejutni, a környék földrajzi feltárásában jelentős eredményeket ért el, ő derítette fel például a Transzhimalája létezését, amely nemzetközi szenzációt keltett, érdemei elismeréséül róla nevezték el a Himalája egyik 8000 méteres csúcsát, a Lhotse-t. A titokzatos Keletnél jobban talán csak a Balatont szerette, amely akkoriban éppúgy feltáratlan volt, mint Tibet, ezért aztán hazatérése után a legtöbb energiáját a tónak és környékének kutatására szentelte.
A Himalája első magyar kutatója egykori hajmeresztő kínai kalandjait békés csopaki szőlőjében pihente ki, de arácsi sírjára zért Stein Aurél csak küldött egy csokor Darjeelingben szedett havasi gyopárt. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a Régi magyar világjárók című könyvet kínálja, antikvár példányban.
Előkelő család sarja volt, Seneca unokaöccse, s a véres kezű császár, Nero barátja. A császár kezdetben igen kedvelte, magas hivatalokkal ajándékozta meg, még senator is volt. Számos műve közül csak egyetlen maradt ránk, a befejezetlen Pharsalia, amely a Julius Ceasar és Pompeius közötti polgárháborúról szól. A vergiliusi dicső múlt ellentéteként a dicstelen múltat választotta témájául. Az egész eposz - amelyben gyökeresen szakít az istenek szerepeltetésével - a szenátori arisztokrácia ellenállását tükröző politikai hitvallás.
Nero ugyanis féltékeny lett a dicsőséget szerzett költőre, s eltiltotta a nyilvános szereplésektől. Lucanus erre belekeveredett a Piso-féle összeesküvésbe, s Nero parancsára öngyilkosságot kellett elkövetnie. 26 évet élt, műve azonban túlélte, s költészetének bátor újszerűsége miatt a Nerót követő kor egyik legkedveltebb írója lett, Petronius például parodizálta, s ezt csak igen ismert és népszerű írókkal tehette. Népszerűségét a középkorban is megőrizte, több mint kétszáz kézirata maradt ránk ebből az időből. Hagyatéka klasszikus költőkkel egy rangban szerepelt az iskolai olvasmányok sorában évszázadokon át.
A Pharsalia érdekes magyar irodalmi vonatkozása, hogy egyik sorának fordítása - "Mely nagy volt Róma az ő romlása jelenti" - az első magyar hexameter. (Kalendárium Press)
Az egyébként is világhírű magyar operatőriskola legjelesebb alkotója volt, szinte minden ma dolgozó magyar operatőr őt tekinti mesterének. A Magyar Operatőrök Társaságának 176 tagjából 120 az ő tanítványa volt, de olyan világhírűvé lett operatőrök is mesterükként tisztelik, mint Zsigmond Vilmos, Kovács László és Badal János.
együtt, saját bevallása szerint legszívesebben Fábri Zoltánnal, aki - mint Illés mondotta - "lehetővé tette számomra, hogy megtalálhassam az irodalmi anyag legjobb formai, képi megoldásait, megfogalmazását".
Pécsett kezdte pályafutását, s hamar feltűnt szerepformálásának drámai erejével. 1972-ben a Nemzeti Színház Budapestre hívta, kereken tíz évet töltött a társulatnál, s főként a Brecht- és Shakespeare-darabokban nyújtott emlékezetes alakításokat. 1982-ben átszerződött az akkor alakult Katona József Színházhoz, s ott játszott haláláig. Mindkét színházban számos szép szerepet kapott; volt a Csongor és Tünde Mirigye, Regan a Lear királyban, Getrudis a Bánk bánban, Éva a Káin és Ábelben, Gruse a Kaukázusi krétakörben és Margit Goethe Faustjában. Sokat foglalkoztatta a film is, közvetlen, hiteles játékstílusával sajátos színt vitt a magyar filmművészetbe, legismertebb filmje a Változó felhőzet, a Szemüvegesek, a Szeressétek Ódor Emíliát és A legszebb férfikor. Tévéfilmjei közül a Bánk bán és Az ember tragédiája emelkedik ki. Tragikusan korán, negyvenöt évesen hunyt el. Az egész művészeti élet siratta, de a legszűkebb családi körben helyezték örök nyugalomra. (Kalendárium Press)
Ő volt a világtörténelem legnagyobb okmányhamisítója. Kancelláriáját valóságos hamisító műhellyé alakította át, és olyan hamis okleveleket csináltatott, amelyekben hírneves uralkodók - például Julius Caesar, Nero, vagy IV. Henrik - a legkülönbözőbb kiváltságokkal ruházták fel. Ezen okiratok alapján elkezdte magát főhercegnek nevezni, sőt, kivonta magát és országát a német-római császár uralma alól. Rudolf ebbéli tevékenységében jó szövetségesre talált Nagy Lajos magyar királyban, s kettejük összefogása a magyar történelem egyik legmeghatározóbb tényezője lett.
Egy szerződésben ugyanis Lajos úgy rendelkezett, hogy gyermektelen halála esetén Magyarország trónja Rudolfra vagy örököseire száll. Mivelhogy Lajos akkor az egyetlen - és gyermektelen - tagja volt a dinasztiának, fennállt az a veszély, hogy az ország osztrák kézre jut. Lajos nem is merte a szerződést kihirdetni az országgyűlésben. Mivel pedig Rudolfnak hamisított kiváltságlevelei nélkül nem lett volna joga a német császár beleegyezése nélkül birtoktesteit növelni, e szerződés sem jöhetett volna létre. Így tehát a későbbi Habsburg Birodalom alapjai - az Anjou-Habsburg örökösödési szerződésbe bevonták a cseh királyt is - Rudolf hamisított iratain nyugodtak. Rudolf egyébként okmányhamisítással jutott hozzá Tirolhoz is, sokáig azonban nem élvezhette csalásainak eredményeit, mindössze 26 évesen hunyt el.
A sok csalás mellett, néhány jeles dolgot is tett; ő alapította a bécsi egyetemet, s ő kezdte építtetni a bécsi Szent István-templomot, a híres Stephansdomot. Különös "írásművészete" halála után is elkísérte, hiszen külön titkosírást talált ki a maga számára, és sírkövére is ezzel az írással vésette fel az adatait. (Kalendárium Press)
Carlo Pedersoli volt a becsületes neve, s bármily meglepő, a világéletében jó súlyban lévő pofonosztó valójában lírai alkat volt, eredetileg zenélni tanult. Emellett remek sportolónak számított, úszóbajnok volt, és vízilabdázott. De nem ám csak úgy kedvtelésből, hiszen tagja volt hazája válogatottjának, sőt, ott volt az 1952-es és az 1956-os olimpián is. Az aktív élsportot abbahagyva Latin-Amerikában lett favágó, s a kemény munka meghozta az étvágyát; szépen lassan kigömbölyödött. Az ötvenes években Nápolyban gyermekruha gyárat nyitott, s a konszolidált polgári lét is jót tett az alakjának.
A filmmel dublőrként került kapcsolatba, majd 1968-ban összeismerkedett Mario Girottival, Az Isten megbocsát, én nem címmel elkészítették első filmjüket, s attól kezdve a Bud Spencer-Terence Hill páros volt a legnépszerűbb duók egyike. Számos világhírű filmet forgattak együtt, melyek közül a Piedone-sorozat aratta a legnagyobb sikert. Híres további filmje a Különben dühbe jövünk, az Én a vízilovakkal vagyok, a Seriff az égből, a Nincs kettő négy nélkül, az Akit Buldózernek hívnak, a Bombajó bokszoló, az Aranyeső Yuccában és az Aladdin.
jutni, annak csak elfoglaltsága volt az oka. Valójában egyszerű polgárember volt, nem voltak költséges úri szórakozásai, talán csak enni szeretett. Saját bevallása szerint szinte erotikus viszonyban volt az ételekkel. A versenysúlya egyébként 130 kiló volt, ha több, akkor fogyózott. A nálunk is kedvelt sztár 2016-ban hunyt el, s rá egy évre szobrot állítottak neki Budapesten. (Kalendárium Press)
Előkelő család sarja volt, ám a família tagjai az angol gyarmatosítás elleni küzdelem élharcosainak számítottak, a Nehru család tagjai többet voltak börtönben mint szabadlábon, volt olyan időszak, amikor egyetlen Nehru sem volt szabadon - beleértve a nőket is -, úgyhogy Indira hamar megtapasztalta a politika árnyoldalait.
Mire azonban felnőtt, a játék komollyá vált, és ő sok személyes élmény birtokában, szinte tapasztalt politikusként kezdhette meg közéleti pályafutását. A függetlenség kivívása után számos magas állami tisztséget töltött be, sőt 1966-77 között, valamint 1980-tól haláláig az ország miniszterelnöke is volt.
Nagy népszerűségnek és komoly tekintélynek örvendett, de persze szép számmal akadtak ellenségei is. Végül - mint annyian előtte, például Mahatma Gandhi, s mint sokan utána, például a fia, Radzsiv - gyilkos merénylet áldozata lett. Mivel India legfőbb tragédiájának a nemzet megosztottságát tekintette, demonstrálandó a faji és vallási különbségek figyelmen kívül hagyását, szikh testőröket fogadott maga mellé. Végül 1984-ben ezek a testőrök lőtték le a hivatalát és rezidenciáját elválasztó kertkapunál. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen látható könyveket antikvár példányban próbáljuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Operaházi statisztaként kezdte a pályafutását, és a magyar balettművészet egyik legnagyobb egyénisége lett belőle. Első koreográfiáját 1935-ben készítette Az ember tragédiája szegedi szabadtéri bemutatójához, majd egy év múlva az Operaház bemutatta Csárdajelenet című koreográfiáját, amellyel komoly szakmai tekintélyt vívott ki. 1937-ben balettmesterré nevezték ki, s számos sikerbalett fűződik a nevéhez. Emlékezetes munkája A csodálatos mandarin, s ő volt Az életbe táncoltatott lány című egész estés táncfilm egyik koreográfusa. Több művét külföldön is bemutatták. 1950-58 között az Operaház balettigazgatója volt, s abban az időben ő látta el a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöki tisztét is. Életművének kiemelkedő jelentőségét jól jelzi az is, hogy a táncművészet legmagasabb kitüntetését róla nevezték el Harangozó Gyula-díjnak. (KalPress)
A magyar historizáló építészet egyik legkiválóbb képviselője volt, első épületeit még neoreneszánsz stílusban tervezte, ezek közül a pesti városháza emelkedik ki, s így készült híres debreceni műve, a lebontott Bika Szálló is. Ezután az angol gótika és a barokk stílusjegyeit ötvözve alakította ki stílusát, amelynek hű kifejezése, s egyben élete fő műve az 1884-1904 között épült Országház. Az épület megépítésének lehetőségét egyébként nemzetközi tervpályázaton nyerte, mert az ő terve bizonyult "a magyar alkotmány és a nemzeti öntudat legmegfelelőbb építészeti kifejezésének". Restaurátorként is kimagasló munkát végzett, bár sok esetben az eredmény inkább nevezhető önálló alkotásnak, semmint átépítésnek. Ő restaurálta a szegedi ferences templomot és a kassai székesegyházat, valamint a vajdahunyadi várat. (Kalendárium Press)
Szülei vérbeli hippik voltak, az Isten gyermekei nevű szekta tagjai, akik Közép- és Dél-Amerikában barangoltak, ünnepeltünk is Puerto Ricó-ban született. A szülőknek öt gyereke volt, és hippikhez méltó nevet adtak nekik, volt köztük Leaf, azaz Falevél, Summer, vagyis Nyár és Rain, Eső is. No és persze Folyó, azaz River, aki bálványként imádott filmsztár volt már, amikor 23 évesen túladagolta magának a kábítószert - River Phoenix ma már legenda.
hozzá a mentőket is, kétségbeesett szavait a szenzáció-hajhász média le is játszotta. Testvére halála nagyon megviselte Joaquint, a filmezést is abbahagyta, egy év után tért vissza. Sokak örömére, mert több nagyszerű filmben nyújtott emlékezetes alakítást, messze kiemelkedik közülük a Gladiátor, amelyben félelmetes átéléssel formálta meg a degenerált római császárt, Commodust.
vegetáriánus. Ha nem is annyira, mint az állatokat, de az embereket is szereti, valamint az alkoholt, hiába nagy szíve van. (Kalendárium Press)
A XX. századi magyar prózairodalom egyik kimagasló alakja volt, a Nyugat című folyóirat Árkádia rovatát szerkesztette, 1934-ben megjelent Kiskunhalom című könyve pedig remekmű, a magyar szociográfia úttörő jelentőségű alkotása.
A tréfát félretéve, Nagy Lajos sokat köszönhetett Szegedi Borisnak, mert művészileg értő alkotótársra talált benne - sokszor már nem is tudták melyik novellát ki írta -, ugyanakkor felesége polgári biztonságot teremtett az egyébként igencsak könnyelmű író munkájához. A Szegedi Boris által megkövetelt "pénzügyi fegyelem" persze sok humor forrása volt, sőt, megjelent Nagy Lajos írói műveiben is. Jó példa erre az Oroszlánvadász című novellája, amelyben a főszereplő azért szívja fordítva a cigarettáját, hogy hamarabb elégjen a márkajelzés, miáltal csökken a veszélye annak, hogy felesége rajtakapja drága cigaretták füstölésén. (Kalendárium Press)
A nyelvújítás vezéralakja volt, 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt egyik megindítója a kassai Magyar Museumnak, az első magyar irodalmi folyóiratnak. Mivel részt vett a jakobinus mozgalomban, 1795-ben halálra ítélték, amelyet később várfogságra változtattak. Rabságát híres Fogságom naplója című művében örökítette meg, amelyet csak halála után száz évvel adtak ki. 1801-ben szabadult, s továbbra is harcolt a nyelvújításért, az irodalmi élet szervezéséért, a politikai és társadalmi haladásért. 
A magyar színészet támogatására sokat fordított a klasszikusoktól, Shakespeare-től, Lessingtől és Moliére-től. Legnépszerűbb műve a Pályám emlékezete című önéletrajza. Becses levelezését a Tudományos Akadémia 1890-1960 között 23 kötetben adta ki. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Kazinczy Pályám emlékezete című könyvét ajánlja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Rákosi Szidi híres iskolájában tanult, 1897-ben lépett először színpadra, s rögtön óriási sikert aratott. Az egykorú kritika így számolt be az eseményről: "Rákosi Szidi színiiskolájának volt egy növendéke, akit gondosan rejtegettek... Ma a Magyar Színházban lépett fel a Gésák Molly szerepében. Ez volt első színpadi kísérlete, mely mindenképpen sikerült. Így szoktak a fényes színpadi karrierek elindulni." S valóban, Fedák Sári lett a magyar operettszínjátszás egyik legnagyobb alakja.
Pedig tulajdonképpen nem is volt szép hangja, sőt, ő maga sem volt kifejezetten szép nő. "De amikor táncba kezd - ahogy írták -, ezer ördög, ennek a fele sem tréfa. Izeg-mozog a nézőtér, s a zenészek is csak félszemmel pislognak a kottába, mert a másikat le sem vehetik róla." Az élete volt a színház, a próbákra ő érkezett elsőnek, és ő ment el utoljára, de meg is követelte a kivételes bánásmódot, egyedül több gázsit kapott, mint kolléganői együttvéve. Miközben 1923-ban a színészek országos közgyűlésen harcoltak a létminimum biztosításáért, ő a Király Színház bruttó bevételének 10 százalékát kapta, s ne feledjük, esténként 30 ezer koronás jegybevételt számolt össze a pénztáros. De amikor elszakadt a cipőfűzője, és 
hozatnia kellett egyet, másnap felvette a pénztárból annak árát is.
Kezdetektől részt vett a forradalmi cselekményekben, a nép egyik legnagyobb bálványa volt. Pedig ritka ronda férfi volt, himlőhelyes, rút arcú, szúrós tekintetű. Döntő része volt a monarchia megdöntésében, majd a Konvent tagja, igazságügyminiszter, a jakobinus klub elnöke, 1793 tavaszán pedig a Közjóléti Bizottság egyik vezetője lett. Ő szervezte a honvédelmet, és ő intézte a külügyeket. Sok kérdésben nem értett egyet azonban Robespierre-rel, aki eltökélte, hogy leszámol ellenfeleivel. Dantonra 1794. április 5-én került sor. A bitó alatt nagyon bátran viselkedett, e szavakkal ment a nyaktiló alá: "Néhány gyáva haramiának áldoznak fel bennünket, de nem sokáig fogják győzelmük gyümölcsét élvezni. Magam után vonszolom majd Robespierre-t". Így történt. (Kalendárium Press)
A mozi történetének első gyermeksztárja Chaplin A kölyök című világsikerű filmjében tűnt fel, majd számos filmben játszott főszerepet, a leghíresebb közülük a Cirkuszi napok, A kis Robinson Crusoe és a Twist Olivér.
A filmvászon szomorú szemű kisfiújának sejtelme sem volt erről, akkor döbbent rá, hogy kisemmizték, amikor feleségül vette az igencsak nagyigényű, "elsőosztályú pin-up girl"-nek nevezett Betty Grable-t, akiről talán még annyit, hogy formás lábait a londoni Lloyds 1 millió dollárra biztosította. A csalódott Jackie rögvest beperelte kedves édesanyját, s döntése óriási visszhangot keltett. Az esetre a jogászok nem találtak precedenst, így a közvélemény élénk figyelme közepette hosszadalmas peres eljárás folyt. A bíróság végül neki adott igazat, de mindössze 100 ezer dollárt kapott.
Ám a törvényhozás továbblépett, Jackie esete kapcsán hozták a róla elnevezett híres "Coogan-törvény"-t, amely azóta a gyerekszínészek érdekeit védi a lelketlen, kapzsi szülőkkel és gyámokkal szemben. Ezt persze a felesége nem tudta kivárni, két év után elvált tőle. Egyébként négyszer nősült, és egy híján hetven évig élt. (Kalendárium Press)
1941-ben lépett trónra, és hatalmi mániája uralkodása első percétől megmutatkozott. Szeretett fess emberként mutatkozni, ezért magas sarkú cipőben járt, amelyet különös kegyben részesített alattvalói csókkal illethettek. De alattvalóinak csak egy egészen szűk csoportjával találkozott, országának nagy részét is csak repülőgépről látta, népét nem kedvelte különösebben, igaz, a perzsák sem őt. Öt merényletet kíséreltek meg ellene, sőt 1953-ban el is kellett menekülnie Teheránból. Annyira gyűlölték alattvalói, hogy igazán sohasem szilárdult meg uralma. Nem bízott senkiben, még hírhedt titkosrendőrsége, a Szavak főnökét, feleségének a nagybátyját is főbe lövette, nehogy megdöntse a hatalmát. Ingatag rendszere ellenére 1979-ig húzta a trónon. Akkor menekült el az országból, s végül számkivetésben halt meg. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
2008-ban futott be a köztudatba, méghozzá a One of The Boys című nagylemezével, pontosabban az I Kissed A Girl című dallal, ami a világ minden országában vezette a slágerlistát. Nemsokára majdnem ilyen siker lett a Hot N Cold című dala is, úgyhogy lehetőséget kapott új albumra, amelyről pedig a Kalifornia Gurls lett világsiker. Amelyből azóta még legalább féltucatnyit vezetett elő, legyen elég csak a Last Friday Night, a Roar és a Dark Horse című dalt említeni. Úgyhogy Katy napjaink egyik legnagyobb sztárja.
Ősi család sarja volt, s köztük nem ő a leghíresebb, hasonló nevű fia volt például a legendás árvízi hajós. Visszatérve hősünkre, fiatalon katona volt, kapitányi rangig vitte, de később is szívesen hadakozott, jórészt persze a saját szakállára.
S míg utasai halálraváltan kapkodtak levegő után, ő nevetve szállt le a szakadék szélén megállított szekérről. Nem ijedt meg senkitől, Kufsteinben a börtönőrt is lelökte a lépcsőn, amikor az "kutya magyar"-nak nevezte.
Középiskolás korában kezdett énekelni, a gimnázium zenekarával Little Richard-dalokat nyomattak, s mivel a dzsesszt is nagyon szerette, otthon Ella Fitzgerald stílusát gyakorolgatta. Szigorúan odahaza, mert különben a felnőtt életét orvosírnokként kezdte.
siker lett, leghíresebb közülük a Suttogva és kiabálva, a Rock and roller és a Közel a Naphoz. Számos díjat nyert, kiérdemelte a Kossuth-díjat, és megkapta a legrangosabb zenei kitüntetést, a Liszt-díjat is.
ben a legnépszerűbb külföldi előadónak választották. A híre Amerikáig is eljutott, sőt, manapság is eleven. Szenzációs példa erre az a pár éves hír, miszerint napjaink egyik legnagyobb sztárja, Christina Aguilera Bionic című albumának egyik dalában feldolgozta az Add már Uram az esőt című slágerét, s ezt a tényt a lemezborítón közzé is tette. Úgyhogy a tinik százezrei betűzgették Szingapúrtól Fokvárosig a borítón a csodálatos magyar énekesnő nevét.
Boncza Berta volt a neve, s gazdag család sarjaként a csucsai kastélyban nőtt fel, majd egy előkelő svájci nevelőintézetben tanult. Egyik nap aztán kezébe került a szigorú internátusban tiltott olvasmánynak számító Nyugat egyik száma, amelyben megpillantotta Ady fényképét. "Ott láttam meg először gyönyörű, fiatal fejét, amint öklére támaszkodva belebúsul a világba" - emlékezett később, s azonnal bele is szeretett a jócskán apja korabeli költőbe. Rajongó levelekkel kezdte bombázni, s mikor Ady válaszolt neki, eltökélte, feleségül megy hozzá.
Családja persze ellenezte az őrült tervet, hiszen még csak nem is találkoztak személyesen, az elkényeztetett Bertuka azonban hajthatatlan volt. Sikerült rávennie Adyt, hogy látogassa meg a csucsai kastélyban, de jellemző Adyra, hogy a várva várt első találkozásra is másnaposan érkezett, ám ez sem ábrándította ki a lányt. Egyévi huzavona után végül 1915-ben házasodtak össze a budapesti Szilágyi Dezső téri református templomban, s az akkor már súlyos beteg Ady valódi társra talált Csinszkában, aki lelkiismeretesen ápolta szerelmét. Csinszka leveleiből kiderül, hogy házasélete közel sem volt tökéletes, az alkohol ugyanis súlyos kárt tett Ady férfiasságában, a fiatalasszony ezért sokáig szűz maradt. Ám talán Csinszka volt a legnagyobb befolyással rá, amint írták: "Ady reszketős kézzel újra és újra a pohárért nyúlt, Csinszka megfogta Ady akadozó kezét."
De a kéz az önpusztító életmód miatt hamar lehanyatlott, Ady halála után Csinszka Márffy Ödön festőművész felesége lett. Csinszka egyébként maga is verselgetett, összegyűjtött költeményei 1931-ben jelentek meg. (Kalendárium Press)
A két háború között jelentős szerepet játszott a szlovákiai magyar értelmiség mozgalmaiban, és sokat tett a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok ápolásáért. Megírta magyarul a cseh és a szlovák irodalom történetét, s kiadott szlovákul egy magyar lírai antológiát. Műfordítóként is úttörő munkát végzett a cseh, illetve a szlovák irodalom hazai megismertetésében.
Különösen drámái arattak nagy sikereket, már az első, A nagy fejedelem is kedvező visszhangra talált, A hálás utókor pedig érett művésszé avatta. Legnépszerűbb darabja a Taifun, másik halhatatlan műve pedig a Bartók Béla zenéjével készült A csodálatos mandarin. Ritka sikeres színműíró volt, darabjaiért annak idején versengtek a színházak. A harmincas évek végén, sikerei csúcsán Amerikába ment, ahol egyike lett a legsikeresebb hollywoodi filmíróknak. A leghíresebb rendezőkkel dolgozott együtt, Greta Garbónak írt szövegeket, de a balmazújvárosi parasztgyerek sosem tanult meg angolul. Sőt, egyetlen nyelven se, tolmács útján érintkezett mindenkivel. Ennek ellenére megbecsült művész volt, ő azonban kilencven évesen elhatározta, hogy hazajön, mert Amerikában nem lehet rendesen kártyázni. 94 évesen jött haza, s rögvest beadta állampolgársági kérelmét. Megkapta, s két napra rá békében meghalt. (Kalendárium Press)
Minden idők egyik legjobb focikapusa 1950-ben került először a szovjet válogatottba, s húsz esztendő alatt 78 mérkőzésen védte a "szbornaja" kapuját. Hogy milyen eredményesen, azt bizonyítja, hogy mindössze 70-szer sikerült az ellenfeleknek bevenniük a hálóját. Tagja volt az 1956-ban olimpiai bajnokságot, és az 1960-ban Nemzetek Kupáját, azaz Európa-bajnokságot nyert válogatottnak, s nem kevesebb mint négy világbajnokságon vett részt. 1963-ban megválasztották Európa legjobb labdarúgójának, s máig az egyetlen kapus, aki megkapta az Aranylabdát.
Legenda volt a sportágban - több mint 150 tizenegyest védett ki pályafutása során -, játékosként és magánemberként egyaránt szerették, tisztelték az egész világon, Pelé egyenes csodálta, "ő volt a legkiválóbb kapus, aki ellen valaha is játszottam" - mondta róla, és a "fekete gyöngyszem" véleményére érdemes adni. A csodakapus miután szögre akasztotta a futballcipőjét, edzői, majd különböző sportvezetői funkciókat töltött be, egy időben a szovjet labdarúgó szövetség alelnöke is volt. Sok elismerésben részesült, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdeméremmel tüntette ki. Élete utolsó éveiben már sokat betegeskedett, 1990-ben bekövetkezett halála mégis megrázta a sportvilágot.
Magyar csapatok ellen is sokszor játszott, így nálunk is jól ismerték. Halálakor Hidegkuti Nándor így emlékezett rá: "Csodálatos kapus volt... kötelességének érezte, hogy mindenáron megóvja kapuját a góltól, remekül érezte a labdát, tanítani lehetett kifutásait, vagy ahogy lehúzta a magas beíveléseket. Többször találkoztam vele Budapesten is, ilyenkor elbeszélgettünk a régi szép futballidők-ről..." (Kalendárium Press)
A mai filmcsillagok sztárallűrjei meg sem közelítik azokat a bolondériákat, amiket pályája csúcsán ő talált ki, hogy kellő publicitáshoz jusson. Léghajón repkedett, férfiruhában járt és koporsóban aludt - hogy csak néhányat említsünk furcsa dolgai közül, de egyébként is sokoldalú ember volt, festett, szobrokat mintázott és írt is - amint azt barátjától, Justh Zsigmondtól is tudhatjuk.
S bár ha rossz kritikát kapott, szó nélkül otthagyta a Comédie francaise-t, és elvonult duzzogni vidéki birtokára, a színpadhoz élete végéig, a legtragikusabb időszakokban is hű maradt; még akkor sem adta fel, amikor amputálni kellett a fél lábát, olyan szerepeket íratott magának, amelyekben ülve játszhatott. (Kalendárium Press)
Vidéki pályakezdést követően negyedszázadon át a Nemzeti Színház tagja volt, ahol számos emlékezetes alakítás fűződött a nevéhez, kivált klasszikus darabokban aratott sikereket. Népszerűek voltak filmjei, különösen Bacsó Péter remeke, A tanú, Fábri Zoltán megrázó alkotása, Az ötödik pecsét és Gothár Péter alkotása, a Megáll az idő. Élete utolsó percéig dolgozott, a Hány az óra Vekker úr című film főszerepét már nagy betegen vállalta el, de a filmet nem tudta befejezni. A munkafelvételekből azonban emlékfilm készült, amelyet a tévé be is mutatott.