2024. október 21-én 260 éve született BIHARI JÁNOS cigányprímás
A verbunkos stílus talán leghíresebb képviselője volt, hegedűjátékának virtuozitása mindenkit lenyűgözött. A legelőkelőbb nagyúri körök is szívesen hívták muzsikálni, játszott angol hercegeknek és orosz nagyhercegnőknek, részben ő szolgáltatta a talpalávalót Karolina Auguszta királyné pozsonyi koronázásakor és a híres bécsi kongresszuson.
Honfitársai egyenesen rajongtak érte, sokra becsülte például művészetét Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel és Széchenyi István, de a zenéhez jobban értő Liszt Ferenc is csodálattal adózott művészete előtt. "Bihari a cigány művészet hírnevét a legmagasb tetőpontra vivé" - írta a világhírű zeneszerző, akinek zenei fejlődésére is nagy hatást gyakorolt, amikor fiatalon elámult Bihari játékán: "Mint egy szesztüzes essentia cseppjei, úgy hatottak ezen varázshegedű hangjai füleinkre" - 
emlékezett később Liszt. Beethoven lelkét szintén megérintette muzsikája, sőt, egyik dallamát fel is használta István király nyitányában. Dallamait egyébként ő maga nem tudta rögzíteni, a kottaíráshoz ugyanis egyáltalán nem értett, mintegy nyolcvan szerzeményét nála zeneileg műveltebb muzsikusok jegyezték le.
A korabeli magyar zene leghíresebb reprezentánsa volt, amikor Ferenc császár meghallotta játékát, nagy lelkesedésében azonnal felajánlotta neki, hogy nemesi rangra emeli. Bihari azonban népszerűsége csúcsán is megmaradt egyszerű, rokonszenves cigányembernek, s visszautasította a páratlan megtiszteltetést. A maga közvetlen módján így szabadkozott az uralkodó előtt: "Hát karddal az oldalamon hogyan néznék a banda szemébe?" (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Barát Endre a verbunkos-zene három nagy mesterének (Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal György) életét feldolgozó Bolygótűz című könyvét ajánlja. Antikvár példány esetében kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
A beat-nemzedék talán leghíresebb irodalmi képviselője volt, a hatvanas évek lázadó ifjúságának bálványa. Népszerűségét csak fokozta, hogy műveiben őszintén - és meglehetős szimpátiával - írt olyan, korábban tabunak tartott témákról, mint a szex és a drog. Sokat foglalkozott a könnyűzenével is. Világhíres műve Az úton, amely a beat-nemzedék bibliája lett, és hatása máig tart. Jól mutatja ezt, hogy pár éve Hobó, a közismert hazai 
rockzenész Kerouac nyomán végigment a legendás 66-os úton, amelynek élményeiből aztán Vissza a 66-os úton címmel nagyszerű könyv és CD született. (KalPress)
Élete és munkássága a világirodalom legnagyobb rejtélye és csodája. Egész életművét mindössze négy év alatt, 15-től 19 éves koráig alkotta meg, költészetével mégis a modern francia líra legközvetlenebb előfutárává vált.
Ezután bejárta a világot, az idegenlégió hajóján elutazott Jávára, de járt Kairóban és Adenben, Cipruson és Zanzibáron, élt maláj faluban és szomáli feketék között. Foglalkozott elefántcsont- és fegyverkereskedelemmel, sőt, még rabszolgakereskedelemmel is megvádolták, ami ugyan nem volt igaz, de akár igaz is lehetett volna. Nem ismert el ugyanis semmilyen kötöttséget, még a család szentségét sem fogadta el, a vallási előírásokat meg pláne. Amint be is vallotta: "Gall őseimtől örököltem a bálványimádást és az istenkáromlás szeretetét, minden vétket, haragosságot, kicsapongást..." Versei hűen tanúskodnak felfogásáról, Stefan Zweig szerint nem is valók gyenge idegzetűeknek, mert "bűzlenek a szegénységtől, szennyes ruháktól, átizzadt cipőktől, a latrinák párájától".
A reneszánsz egyik legkiválóbb költőjeként tiszteljük emlékét, s igaz magyarként is kivívta nagyrabecsülésünket, részt vett a török elleni harcokban is. Istenes versei és vitézi énekei óriási népszerűségnek örvendtek, az irodalomtörténet pedig a híres Balassi-strófa megalkotójaként tiszteli.
hangot is adott. Költeményeiben még csak-csak engedményt tett az illendőségnek - bár virágénekeit csak halála után fél évszázaddal adták ki, s akkor is Balassi Bálint fajtalan énekei címmel -, magánleveleiben azonban nem nagyon fogta vissza magát. Amikor például fiatalkori nagy szerelme, a Júlia-dalokat ihlető Losonczi Anna özvegyen maradt, ismét az asszony meghódítására indult, s oly szókimondóan írta meg barátjának, mely testrészének nem tud majd ellenállni a menyecske, hogy képtelenség idézni.
(Kalendárium Press)
Fiatalon harcolt a második világháborúban, s amikor 1948-ban Az ifjú gárda című filmben először a kamerák elé állt, úgy nézett ki, hogy ő is egyike lesz a szovjet háborús filmek tucathőseinek. Rendezőként is a szinte egyetlen engedélyezett témához, a háborúhoz nyúlt, de sikerült a "szovjet hős-német szörnyeteg" ellentétek mélyére ásnia, s a szerencse is hozzá pártolt. Lehetőséget kapott ugyanis arra, hogy koprodukciós alkotásokban együtt dolgozzon nyugati filmesekkel, s a Rómában éjszaka volt című olasz-francia film forgatása közben tehetsége nemzetközileg is ismert lett.
Mi tagadás, része volt külföldi megismerésében feleségének, Irina Szkobcevának is, akivel sokat játszott együtt - ő volt például az Othello Desdemonája -, s aki egész egyszerűen gyönyörű asszony volt. S ekkor Bondarcsuk filmre vitte a Háború és békét, amely hatalmas sikert aratott világszerte. Nemcsak a nézőket nyűgözte le a monstre alkotás, de még az amerikai kritikusok is meglepődve állapították meg, hogy a sematikusnak ítélt kelet-európai filmek között igazgyöngyre bukkantak. Bondarcsuk filmjét kicsit még túl is 
értékelték, nem győzték dicsérni, gyengébb jellemű rendező áldozatává is válhatott volna a bombasztikus jelzők sokaságának.
S mikor pár év múlva ismét előállt a Waterloo című filmjével, a nyugati filmesek kishíján elájultak a gyönyörtől. (Kalendárium Press)
Egyik legnépszerűbb filmje a Trapéz volt, s ennek különösen nagyon örülhetett, hiszen a nagybetűs életet cirkuszi akrobataként kezdte. Egyébként egy postás fia volt, de négy testvérével jórészt az utca nevelte, s még nem volt tizennyolc éves, amikor odacsapódott egy cirkuszi társulathoz. Talán mindörökké akrobata marad, ha egy baleset véget nem vet karrierjének, így viszont tűzoltóként próbált szerencsét.
Általában kemény fickókat alakított, s ő maga is belevaló férfi volt. Harlem legveszélyesebb utcáin nőtt fel, később harcolt a háborúban, de talán még ezeknél nagyobb bátorságot kívánt, hogy 78 évesen - gyomor- és szívműtéttel a háta mögött - elvette pontosan negyven évvel fiatalabb titkárnőjét. Aki különben a harmadik felesége volt, legtovább a másodikkal élt, akivel még a háborúban ismerkedett meg Olaszországban, s asszony öt gyermeket szült neki.
szeretettel még négy évig. Az asszony elmondása szerint a Párduc végül az ő karjaiban lehelte ki a lelkét. (Kalendárium Press)
Világhírnévre az 1946-ban megjelent Elnök úr című regényével tett szert. A Nobel-díjat 1967-ben kapta "a nemzeti sajátosságokban és az indián hagyományokban gyökerező színpompás műveiért". Legjelentősebb írásai Magyarországon is megjelentek, sőt, ő maga is járt Magyarországon, s élményeiről a chilei Pablo Nerudával közösen írt Megkóstoltuk Magyarországot című könyvben számolt be.
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Az iskolában kimondottan politikus íróként tanultunk róla - ő maga nyomatékosan kommunistának vallotta magát -, ezért sokan azt gondolhatják róla, hogy unalmas volt. Ami persze nem igaz, valójában bohém embernek mondhatnók, aki szenvedélyes kártyás volt, sokszor eljátszotta utolsó fillérjeit is. A szerencsejáték más formáit is kedvelte, Monte Carlóban például elrulettezte az összes pénzét, ráadásul haza sem jöhetett, mert éppen pénzbüntetésre változtatták korábban kirótt szabadságvesztését, de nem tudta kifizetni.
A tekintélyes író viszont a szerelemben bohém könnyedséggel csapongott, többször nősült, s nem átallotta elcsábítani írótársa, Karinthy Frigyes feleségét. A menyecske sokat szenvedett a féltékenységtől, no nem Déry felesége miatt - a kalandos lelkű író időközben kikezdett Kosztolányinéval is. Nemigen tűrt beleszólást az életébe, feleségével, Oravecz Paula írónővel idővel már alig szóltak egymáshoz, jellemző viszonyukra, hogy egyszer Paula megkérdezte Déryt, milyen alkalomból öltözködik ünneplőbe, mire az író unottan válaszolta neki: Megkaptam a Kossuth-díjat, megyek átvenni. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
Varsó mellett született, apja egy francia származású nyelvtanár volt. Húszévesen hagyta el hazáját, előbb Bécsben, majd Párizsban élt.
Legendás szerelmi viszonyt fűzte az extravagáns írónőhöz, George Sandhoz, aki különben előtte a neves író, Alfred Musset kedvese volt, Chopin kedvéért hagyta el előző szerelmét, s a szakítás Musset-t annyira megviselte, hogy teljes búskomorságba esve az írással is felhagyott. George Sand azonban szerencsére nem, így önéletrajzi ihletésű könyveiből Chopin életéről is sok érdekességet tudhatunk meg. (Kalendárium Press)
"Nagy kezű, vastag lábú, alföldi lány voltam, és hiúságból indultam a pályára" - vallotta be nem sokkal halála előtt, amit elég nehéz elhinnünk, hiszen mi a hódító dámára, a "végzet asszonyára" emlékszünk. Valamint a kiváló versmondóra és sanzonénekesnőre, tragédiák szomorú sorsú hősnőjére és vígjátékok franciásan pikáns társasági asszonyára, szóval őrá, a felejthetetlen művészre, a magyar színpad talán utolsó nagyasszonyára.
Ő maga egyébként eredetileg lanovka-kalauz szeretett volna lenni, aki a fordulók szünetében bedob egy-egy kupica slivovicát, útközben pedig nagyokat szippant a fenyőillatú levegőből. Amiből élete végén alig jutott neki néhány lélegzet, súlyos betegsége miatt egyre fogyott a tüdeje, a végén már oxigénpalackból lélegzett.
De halálos betegen is kiment a színpadra elbúcsúzni a közönségtől, sőt, a megrázó tévéközvetítés jóvoltából az egész országtól, igazi színművész volt - szó szerint utolsó leheletéig. (Kalendárium Press)
Kiváló képességű ember volt, s egészen eredeti jellem, élete kész regény. Meg volt győződve kiváló adottságairól, ezért fiatalon elhatározta: gazdag és híres lesz, s el is érte célját. Oxfordi reményeinek a szigorú iskolai vezetés ugyan hamar véget vetett, de nem bánkódott; "Hát nem leszek begyepesedett oxfordi tanár - írta egy barátjának -, költő, író, drámaíró leszek. Híres leszek, s ha híres nem lehetek, leszek hírhedt." Akkor még nem tudta, hogy mindkét célját el is éri.
Nem akarok venni egyet sem, csak azért kértem, hogy vegye ki őket onnan, mert bizonyára már elfáradtak ott. Így éldegélt, s közben persze írt is, bár ezen tevékenységét is dandysen adta elő: "Egész nap dolgoztam - panaszkodott egyszer -, egyik versem nyomdai levonatát javítottam, délelőtt kihúztam egy vesszőt, majd délután folytattam a munkát, de meg is lett az eredménye, visszaállítottam a vesszőt. A valóságban persze nagyon is komolyan dolgozott, hiszen világsikerű, A canterville-i kísértet, a Bunbury, vagy a Dorian Gray arcképe című műveit csak megírta valamikor.
s elcsábította egy lord kiskorú fiát, amiért annak apja feljelentette. Dicsősége csúcsán, sikeres és népszerű íróként azt hitte, hogy lehengerli majd a bíróságot, de ez az elképzelése nem jött be. Gúnyos viselkedésével magára haragította a bírákat, akik egy szégyenteljes per végén két évi börtönre ítélték.
Pályája fényesen indult, már fiatalon kiváló költő és zeneszerző volt, 25 évesen pedig görög és latin irodalmat tanított a bázeli egyetemen. Alighanem a filozófia történetének egyik legnagyobb gondolkodója lett volna belőle, ha nem kínozza ezer nyavalya, köztük is a legfélelmetesebb, a huszonévesen megkapott vérbaj. A szifilisz okozta idegbaj fokozatosan uralkodott el rajta, és elmebéli állapotának alakulása remekül nyomonkövethető írásain is.
A német nemzetiszocialisták például szellemi elődjüknek tekintették, de nem sokkal többet vettek át tőle, mint a "felsőbbrendű ember", az Übermensch fogalmát. Ennek kifejtésekor Nietzsche már súlyos beteg volt, s csakhamar teljesen eluralkodott rajta az elmebaj.
Főként Shakespeare művészetének hatása alatt alkotott, ami persze nem véletlen, hiszen maga Lermontov is brit, pontosabban skót származású volt, egyik őse, bizonyos Learmonth a Shakespeare Macbethjében szerepelt Malcolm híve volt, s ezt tudta Lermontov is, ezért írt egyik versében "Az én Skóciám"-ról.
Műveit a szabadság szeretetéről és a zsarnokság gyűlöletéről írta, nem véletlen, hogy a cári hatóságok állandóan üldözték versei miatt. Több alkotása először csak külföldön jelenhetett meg, így járt Korunk hőse című regénye is, amelyet később többször is megfilmesítettek. Az utókor leginkább líráját becsüli, sokan őt tekintik a modern költészet egyik előfutárának.
Megrendelés esetén a képen látható könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
1944-ben született Kölnbe
Pályája elején a magyarok is felfigyeltek rá, több filmben is játszott, kiemelkedik közülük Jancsó Miklós Magyar rapszódiája és Bódy Gábor varázsos szépségű Psychéje. Sajátos arcberendezése, visszafogott stílusa miatt a rendezők egyik kedvence lett, bár főszerepet ritkán bíztak rá, rengeteg, mintegy kétszáz filmben játszott, volt, hogy meg se szólalt, csak hátborzongatóan kellett néznie. Láthattuk az Otthonom, Idaho, az Ace Ventura, az Armageddon, a Táncos a sötétben és természetesen az Ördögi szemek című filmben. Több rendező automatikusan meghívja 
éppen következő filmjébe, Lars von Trier szinte minden művében játszott. Egyik kedvence Madonnának, a popénekesnő több videóklipjében is szerepelt, és nagyon kedvelik egymást Nicole Kidmannel, valamint a dúskeblű Brigitte Nielsennel és Pamela Andersonnal.
Kalandos ifjúsága volt, Tasmániában született, majd volt bokszoló, aranyásó Új-Guineában és gyöngyhalász Tahitiben. Véletlenül fedezte fel egy operatőr, aki meghívta egy szerepre a Lázadás a Bountyn című filmjébe. Ettől kezdve fényes karriert futott be, számos filmben játszott főszerepet. Férfias külsejét és akrobatikus ügyességét kihasználva főként kalandfilmekben foglalkoztatták a rendezők, köztük többször a magyar származású Kertész Mihály is. Híres filmje a Blood kapitány, a Robin Hood, a Hét tenger ördöge, s mindegyik máig nagyon népszerű.
Ezt bizonyítja az is, hogy a filmben viselt jelmezét pár éve árverésre bocsátották, s egy rajongó 31 ezer dollárt adott érte. Az árverési cég Flynn filmbéli kellékeiért a valaha kínált legmagasabb összeget kapta, noha előzőleg mindössze 5-7 ezer dollárt remélt a nevezetes ruhaegyüttesért. Külön fejezetet érdemelne szerelmi élete, hiszen állandóan botrányok főszereplője volt, megrontásért még a bíróságot is megjárta. Viharos házassága Lili Damitával is botrányok szakadatlan sorozatából állt, Errol a legintimebb hálószoba-titkaikat is kifecsegte barátainak, ha ivott - s általában ivott, mint a kefekötő. Jellemző, hogy Errol már a mézeshetük alatt is öt különböző nővel csalta meg ifjú hitvesét. 
A férfiakat is szerette, különösen szívesen járt karibi szigetekre fiatal fiúkért.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Bradányi Iván Robin Hood magánélete című életrajzi könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Életművének két uralkodó műfaja volt; a tájkép és a monumentális alkotások, de festett arcképeket és kifinomultan erotikus szépségű mitológiai női aktokat is. Legjelentősebbek monumentális falképei, amelyeken a velencei barokk freskófestészet hatása érezhető. Fő műve az Operaház nézőterének mennyezetképe. Falfestményei díszítik többek között a Vigadó lépcsőcsarnokát, a Nemzeti Múzeum lépcsőházát, a Mátyás templomot, továbbá pécsi, tihanyi, budapesti templomokat és számos más középületünket.
Alkony emelkedik ki, életének fő műve pedig a nevelt lányáról festett Lotz Kornélia arcképe. Művészetét nagyon jól ismerheti a múzeumlátogató közönség, hisz hagyatékát a magyar állam teljes egészében megvette.
ismerik: az ő Menekülés a vihar elől című képe volt a régi 100 forintos hátlapján. (Kalendárium Press)
Előkelő származása révén Augustus és Tiberius császár udvarában nevelkedett, úgyhogy már fiatalon sok szörnyűséget tapasztalt. Gyenge fizikumú, beteges gyerek volt, saját szülőanyja is "emberi szörny-szülemény"-nevezte, akit "a természet csak megkezdett, de be nem fejezett." Észbeli képességeit sem becsülték, tisztesség ne essék szólván, egyszerűen hülyének tartotta mindenki, amint azonban később kiderült, tévedtek. Claudiusnak valójában nagyon is helyén volt az esze, a két zsarnok, Tiberius és Caligula rémuralma alatt hülyesége mögé bújt, így a császárok nem tekintették veszélyesnek uralmukra, s életben hagyták. Amikor Caligula meggyilkolása után trónra ültették, senki nem várt tőle semmi jót. Claudius azonban levette álarcát, és már első üdvös intézkedéseivel kellemes meglepetést okozott, ahelyett, hogy hülyeségeket csinált volna, igencsak bölcsen kormányzott. Házasságai azonban nagyon szerencsétlenül sikerültek, s végül saját felesége, Agrippina ölette meg, hogy fiából, Neróból császárt csináljon. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Robert Graves kétkötetes klasszikus történelmi regényét kínálja. Az antikvár könyvekről Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Művészete igen megosztotta az irodalmárokat, Apollinaire például rajongott érte, Louis Aragon viszont "undorító szellemi ripacs"-nak nevezte, sőt, halálakor a szürrealisták az Egy hulla című röpiratban "búcsúztak tőle", amelyből kevés idézet bírná el a nyomdafestéket. A modern irányzatokat követő költők ellenszenvét csak fokozta iránta, hogy példátlan megbecsülésnek örvendett a hivatalosság részéről, beválasztották az akadémikusok közé, megkapta a Nobel-díjat, és egymaga több pénzt keresett könyveivel, mint a szürrealisták együttvéve. Sokan irigyelték tőle műveinek hatalmas példányszámait, sőt még szerelmeit is.
Legendás uralkodónk és egy bécsi polgárlány gyermeke volt, s törvénytelen származása ellenére igen gondos nevelést kapott. Apja ugyanis örököséül szánta, s ezért már egészen fiatalon megismertette vele az államügyeket, gyakran maga mellé ültette a fontos tanácskozásokon, sőt, néha rosszullétet színlelve visszavonult, és Jánosra hagyta a tárgyalások folytatását.
és kecsegtető házasság is várt rá, e tekintetben mit sem számított testi fogyatékossága, vagyis hogy a bal lábára sántított. Mielőtt azonban mindent szépen elrendezett volna, Mátyás meghalt, özvegye, Beatrix pedig halálosan gyűlölte Jánost, hiszen puszta létével is arra emlékeztette, hogy ő az oka annak, hogy az ország törvényes örökös nélkül maradt. A gonosz mostoha mindent meg is tett, hogy megakadályozza János trónra jutását, s mivel törekvései sokak támogatásával találkoztak, a "fattyú"- nak nem volt sok esélye.
1926-ban tűnt fel a műkorcsolya világában, és egy évtizeden át ő uralkodott a jégen. Minden versenyt megnyert, amit akkoriban rendeztek, az összes világbajnokságot és mind a három olimpiát, no meg természetesen a közbeeső hat Európa-bajnokságot. Nem csoda, hogy az akkortájt rendkívül népszerű jégrevűk alig várták, hogy visszavonuljon, ami 1936-ban következett be, és a Jégkirálynő végül a Hollywood Jégrevűt választotta. Meghódította Amerikát is, sok filmben szerepelt, úgyhogy sikeres pályafutás után, gazdag emberként vonult végleg vissza. S bár megbecsült műgyűjtőként élt, a szíve hazahúzta, Norvégiában szeretett volna meghalni. Súlyos betegen indult Oslóba, de már nem érkezett meg, a repülőgépen érte a halál. (KalPress)
Podmaniczky Frigyes, "Budapest vőlegénye" fedezte fel egy grundon, és jó szeme volt a "kockás bárónak", mert a kis Slózi 16 évesen már a Fradiban rúgta a bőrt, pedig annak előtte még gumilabdát sem igen látott. Annál is rejtélyesebb Podmaniczky felfedezése, mert bizony első látásra nemigen jósolta volna meg Slóziról senki, hogy klasszis focista lesz belőle, olyan karikalábakon járt ugyanis, hogy rossz volt ránézni. De kivételes tehetsége hamar megmutatkozott, a Fradival 13-szor nyert bajnokságot, és hétszer volt gólkirály. Pár évig az MTK-ban is játszott, mérgében oda igazolt ugyanis, amikor egy válogatott meccsre nem kapott tiszteletjegyet. A következő FTC-MTK rangadót az MTK nyerte, Slózi mesterhármast rúgott egykori csapatának. 
Később külföldön is játszott, de szíve visszahúzta kedvenc klubjába, és 38 évesen még a zöld-fehéreknél focizott. Természetesen tagja volt a válogatottnak is, 75-ször játszott nemzeti színekben. Utoljára 68 évesen lépett pályára, a 100. magyar-osztrák meccsen ő végezte el a kezdőrúgást. Csak hogy a mai fiatalok is tudják, milyen sportról van szó, a Népstadionban akkor 104 ezer néző ült. (Kalendárium Press)
Miskolcon született, és a helyi színház volt a második otthona. A könyvtárból vaskos színházelméleti könyveket vett ki, a hóna alá csapta, és komoly képpel bejárogatott a színházba. A könyvekből persze egy kukkot sem értett, de úgy vélte, így komolyan veszik. A lelkes kamasz persze színpadra még nem került, viszont reggel hatkor ő nyitotta ki a színházi klubot és éjfélkor ő zárta be, úgyhogy idővel mindenki megismerte.
volt Rómeó, Cyrano és Raszkolnyikov. A filmjeire is méltán büszke lehet, hiszen olyan nagyszerű mozikban szerepelt, mint az Édes Anna, a Pacsirta, A tizedes meg a többiek és a Szegénylegények.
Mivel nem telik el úgy év, hogy valamelyik hazai tévécsatorna ne ismételné A klinika című filmsorozatot, mai ünnepeltünk minden korosztály jó ismerőse. A jóképű színész Brinkmann professzor nőcsábász, de idővel megkomolyodott fiát, Udót alakította.
A kezdeti lelkesedés után ráunt a szívtipró figurájára, sőt, magára a filmezésre is, abbahagyta a szakmát, és elment parkett-táncosnak, illetve hajópincérnek. Sokak örömére pár év után visszatért, de a skatulyából csak nem tudott kiszabadulni, A klinikában is a nők kedvencét alakította. Pedig a színész a magánéletben inkább félénk a nőkkel szemben, "néha, úgy viselkedem, mint egy kisfiú" - nyilatkozta egyszer.
konyhát is. Manapság is gyakran forgat - ő volt az egyik főszereplője a Próbadidős szerelem című, hozzánk szintén eljutott sorozatnak is -, és nagyon kedvelt szinkronszínész, a német változatban az ő hangján beszél Shrek. (Kalendárium Press)
Sorsának alakulása rendkívül szomorú volt, ha filmre vinnék, a fél világ megsiratná. Az amerikai színész ugyanis kivételesen jókötésű, fess fiatalember volt, sokféle sportot űzött magas szinten, úgyhogy amikor mégsem profi lovasversenyző, hanem színész lett, azonnal lecsapott rá a Warner Brothers filmgyártó vállalat. Nem is találhattak volna rátermettebb színészt a Superman-filmek címszereplőjének, s nem is maradt el a világsiker.
Néhány évig milliomos szupersztárként élte aranyéletét, két forgatás között pedig hatalmas farmján hódolt kedvenc szenvedélyének, a lovaglásnak. Sajnos ez okozta a tragédiáját, 1995-ben egy szomorú napon ugyanis a lova valamitől megriadt, ő pedig olyan szerencsétlenül esett le róla, hogy eltört a gerince. Életét sikerült ugyan megmenteni, de nyaktól lefelé teljesen béna maradt, még az is hónapokig tartó küzdelmébe került, hogy önállóan, gép nélkül tudjon lélegezni. A balesete után először meg akart halni, a felesége tartotta benne a lelket, s idővel összeszedte magát, s ismét bizonyítékát adta, hogy kemény fából faragták: bár még étkezni sem tudott 
önállóan, megfogadta, hogy ötvenedik születésnapján állva fog koccintani, de ez a terve sajnos meghiúsult.
A nagyhírű Marcus Antonius unokája, a legendás hadvezér, az idősebb Drusus fia volt, s igen kiváló ifjú férfiú. A rómaiak első császára, Augustus nagyon kedvelte, ezért rávette fogadott fiát, a későbbi Tiberius császárt, hogy fogadja örökbe az ifjút. Germanicus meghálálta a bizalmat, kiválóan látta el különböző állami beosztásait, s kitüntette magát a csatatereken is, mifelénk, Pannoniában is vitézkedett.
Pisót egyébként gyilkosság vádjával vád alá is helyezték, mire ő a tárgyaláson állítólag Tiberius megbízólevelét szorongatta a kezében, de nem hozta nyilvánosságra, így az igazság persze sohasem derült ki. Az viszont bizonyos, hogy a rómaiak - akik nagyon szerették az ifjú hadvezért - éjszakánként azt kiabálták a császár ablaka előtt, hogy "Add vissza Germanicust!" Ha őt nem is kapta vissza a római nép, de fia, Caligula a császári trónra jutott, bár nem volt benne sok köszönet. (Kalendárium Press)