2024. május 16-án 40 éve hunyt el IRWIN SHAW amerikai író
Nyughatatlan ember volt, fiatalon profi focistaként kereste a kenyerét, de dolgozott teherautó-sofőrként és eladóként is. Sokat tapasztalt az élet sűrűjében, volt élménye miből megírni a Gazdag ember, szegény ember című regényét, amelyet meg is filmesítettek - mi is láthattuk a tévében. Legismertebb regénye mégis az Oroszlánkölykök.
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Ha annak idején valami ünnepi eseményen összegyűlt a család, annyi nagyszerű sportoló tartózkodott egy helyen, hogy kisebb országoknak is becsületére válna. Gyarmati Andrea édesanyja Székely Éva, az 1952-es olimpián a 200 méteres mellúszás bajnoka, sokszoros világ- és Európa-csúcstartó volt. Sajnos már szintén halott édesapja, Gyarmati Dezső, a legendás vízilabda válogatott tagjaként nyert három olimpiai aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzot, s részese volt két Európa-bajnoki győzelemnek is.
Ezek után nem csoda, hogy Andrea is vízközeli sportágat választott, úszó lett, nem is akármilyen. Egészen pontosan 28 magyar bajnoki címet szerzett, s világversenyeken is számos érmet nyert, például Európa-bajnoki aranyat. Nagy esélyesként utazott el 1972-ben a müncheni olimpiára, ahol aztán a 100 méteres pillangóúszás előfutamában megdöntötte a világcsúcsot. Ezért volt csalódás végül neki és az egész országnak, hogy a pillangó döntőjében bronzérmes, a 100 méteres hátúszásban pedig "csak" ezüstérmes lett. Éveken át őt választották meg az Év úszónőjévé, s háromszor az Év Sportolónője is ő lett, természetesen 1972-ben is. Még egy évet versenyzett, majd szép csöndben visszavonult.
A civil életben is megállta a helyét, elvégezte az orvosegyetemet, és kiváló gyermekorvos lett belőle. De a vízisportoktól akkor sem szakadhatott volna el, ha akar, egy kajakozóhoz, jelesül az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Hesz Mihályhoz ment feleségül - később elváltak -, gyermekük, Hesz Máté pedig felcseperedve - nagy meglepetést okozva szüleinek és nagyszüleinek - szintén vízisportot választott, elsőrangú vízilabdázó lett. (Kalendárium Press)
Zseniális tudós volt, a radioaktivitással kapcsolatos kutatásaiért megkapta a Nobel-díjat is, bár ő maga nemigen méltányolta a különböző díjakat és kitüntetéseket, legendásan szerény ember volt.
Le is vette vele a lábáról, s amikor a szerelmes ifjú egyik első személyes találkozásukkor a kristályképződés jelenségeiről is oly szépen beszélt, a lány tudta, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. Mindketten elsősorban a tudománynak éltek, "civil" társ nem viselte volna el életmódjukat, már esküvőjüket is minden ceremóniát nélkülözve tartották, nászútra pedig biciklitúrára mentek, sátorban aludtak, s "a kristályképződés nyugtalanító titkáról" beszélgettek a természet lágy ölén.
Abélard és Héloise a történelem egyik leghíresebb szerelmespárja volt, tragikus sorsukat sokan feldolgozták, csodás költeményében például Francois Villon. Héloise egy Fulbert nevű kanonok húga volt, s a kor egyik legtekintélyesebb tudósa, Pierre Abélard tanítványa. A lány és tanítója azonban szerelemre lobbant egymás iránt, a bűnös kapcsolat kitudódott, s amikor Héloise fiút szült szerelmének, kitört a botrány. Abélard gálánsan felajánlotta, hogy feleségül veszi lányt, a frigy titokban megköttetett, ám az ifjú arának a szégyen elől apácakolostorba kellett vonulnia. Szegény Abélard még rosszabbul járt, a 
dühös Fulbert megfosztotta férfiasságától. Héloise mindeközben megpróbálta az apácák szent életét élni, ám szerelmét nem tudta feledni, a zárdában írt szerelmes levelei a világirodalom legszebb ilyen jellegű művei közé tartoznak. Héloise élete végéig szerette Abélard-t, akit húsz évvel élt túl, s végakarata szerint szerelme mellé temették a párizsi Pere-Lachaise temetőben. (Kalendárium Press)
Nagy szegénységben nőtt fel, ezért fiatalon a felemelkedés talán egyetlen lehetőségét megragadva katona lett, s a légierő tagjaként kezdett atletizálni. Hosszútávfutásra specializálta magát, de elég későn érő atléta volt, első valamirevaló sikerét akkor érte el, amikor mások már befejezni készülnek az aktív sportolást. Az 1972-es olimpián a 10 000 méteres síkfutásban bronzérmet szerzett - a finn Lasse Viren és a belga Puttemans mögött. Elindult 5 000 méteren is, amelynek döntőjéről azonban egyszerűen lekésett. Az apró termetű sportoló ezután sorra nyerte a nagy világversenyeket, az újabb olimpiai megméretésre azonban nyolc évet kellett várnia. 1980-ban azután alapos elégtételt vett: 36 évesen mindkét hosszútávú síkfutó számban a dobogó legfelső fokára állhatott. Visszavonulása után két évtizeddel Kanadába költözött, és Torontóban hunyt el 2016-ban. Holttestét hazavitték, és Addisz-Abebában temették el. (Kalendárium Press)
Melbourne mellett született, de francia gyökerei vannak, a La Manche-csatorna első átrepülőjének, Louis Blériot-nak kései leszármazottja. Talán őse példáján felbuzdulva ő is kalandos utazásba kezdett, 16 évesen elindult egy kis világcsavargásra, Egyiptomban pedig belekeveredett egy filmforgatásba. Bekerült statisztának, s annyira megtetszett neki a dolog, hogy elhatározta: színésznő lesz.
Hazament, beiratkozott egy színiiskolába és hamar felfedezte a film. Még hamarabb lett belőle világsztár, a pályakezdése utáni évben az Elizabeth főszerepe után mindenki róla beszélt. Megkapta a Golden Globe-díjat is, s szinte szétszedték a filmrendezők. Évente két-három filmet forgat - de 2000-ben például ötöt -, köztük olyan népszerű filmeket, mint A tehetséges Mr. Ripley A Gyűrűk ura és az Aviátor. Utóbbival a csúcsra is feljutott, már amennyiben megkapta érte az Oscar-díjat. Pontosabban a csúcsra 2014-ben jutott fel, mert míg az Aviátor mellékszereplőjeként kapott Oscart, ekkor a Kék jázmin főszerepéért ítélték oda neki az aranyszobrocskát.
De egyébként nem nagyon érdeklik a díjak, mint ahogy nem nagyon érdekli Hollywood sem, az ausztrálok külön díjazzák, hogy otthon lakik. Pár éve három másik ausztrál Oscar-díjassal egyetemben az ő képét is kinyomtatták bélyegen, "Millió és millió ausztrál fog nyaldosni, már alig várom" - nyilatkozta sajátos humorával.
Fiatalon karneválokat és utcai mutatványokat szervezett, édesapja pedig azt akarta, hogy vegye majd át kis papírboltját. Ünnepeltünket azonban a változatosság, a pörgés, az izgalom, a kaland vonzotta, belevágott az autóversenyzésbe, ám egy súlyos balesetben majdnem életét vesztette. Ő maga is megriadt, így aztán egyetemre ment pszichológiát és antropológiát tanulni, az izgalmakat pedig a filmesek között kereste. Volt világosító, vágó, segédoperatőr, csinált néhány rövidfilmet, majd az American Graffiti című mozifilmjével berobbant a filmvilágba.
A 700 ezer dolláros film 50 milliót hozott a konyhára, s egyben lehetőséget adott neki, hogy belevágjon merész vállalkozásába, és egy tizenéveseknek szóló sci-fi-vel rukkoljon elő. Elkészítette azóta számos folytatást megért Csillagok háborúja című filmeposzának első részét, amelynek sikeréhez nem sok filmét lehet mérni. A film dúsgazdag emberré tette, azóta saját cége készíti a filmjeit, már a Csillagok háborúja negyedik részének összes költségét, mind a 115 millió dollárt maga állta, ami szenzációszámba megy a szakmában.
Lucas nem csak rendezni, írni is nagyon szeret, s e téren sem kell szégyenkeznie, ő írta például az Indiana Jones-filmeket. S míg annak idején kényszerűségből, úgy újabban passzióból gyakran kotnyeleskedik bele a stáb dolgába. Beleszól a világosító, a sminkes vagy a trükkmester munkájába is, beáll a kamerák mögé, mindent maga ellenőriz és korrigál.
A pápaság történetének legsötétebb időszakában, az ún. "pornokrácia" idején uralkodott, de erkölcstelenségben túltett minden elődjén, "méltán" tekintik regnálását a pápaság mélypontjának. Annak a Maróziának az unokája volt, akit csak "a pápák szajhája" néven emleget a történetírás, s 18 évesen került Szent Péter trónusára.
szemére merte vetni viselkedését, azt általában megvakíttatta, de egy püspök például a férfiasságának elvesztésével fizetett meggondolatlanságáért. Egyetlen tette érdemel említést; ő koronázta császárrá a magyarokat Lech mezején legyőző I. Ottót, s ezzel jött létre a Német-Római Császárság.
Apja lengyel, anyja román volt, de szülei helyett főként a new york-i utca nevelte. Iskola helyett is inkább csavargott, majd beállt a haditengerészethez, később pedig pincér és cipőbolti eladó volt. Közben a híres Actor`s Stúdióban Robert De Niro és Al Pacino osztálytársaként megismerkedett a színészmesterség rejtelmeivel, éppen bírósági gyorsíró volt, amikor egy hirdetésben azt olvasta, hogy kezdő rendező színészt keres vizsgafilmjéhez.
és egy időben a magyar képernyőkről az utolsó pillanatban mindig kitiltott Krisztus utolsó megkísértése című filmjében.
Scorsese, úgy segítette ő például Quentin Tarantino pályafutását, már a botrányok övezte rendező első filmjében, a Kutyaszorítóban-ban is szerepelt vállalt, leghíresebb közös filmjük pedig a Ponyvaregény.
Szülei zongorázni taníttatták, ő azonban a klimpírozás helyett egy detroiti bokszklubba járt, s igencsak elsajátította a bunyózás rejtelmeit, húszévesen már hivatásos öklözőként kereste a kenyerét. 1937 és 1949 között volt a profi nehézsúly világbajnoka, s nem véletlenül érdemelte ki a Barna Bombázó elnevezést, hiszen a sportág történetében nála többször senki nem védte meg címét. Öt korábbi világbajnokot győzött le, valamennyit kiütéssel, egyik korábbi legyőzőjével, a legendás Max Schmellinggel a visszavágón például két perc alatt végzett. S bár pályafutása során ötmillió dollárt bokszolt össze, állandóan pénzzavarban volt. Emiatt késlekedett szögre akasztani a kesztyűjét, harminchét évesen még ringbe szállt az ereje teljében lévő Rocky Marciano ellen, aki azonban kiütötte. Ez volt harmadik veresége profi pályafutása során. (Kalendárium Press)
Lukács György tanítványa volt, s bár férjével, Fehér Ferenccel már addig is több híres tanulmánykötetet publikált, politikai okokból a hetvenes években emigrálni kényszerült. Több tekintélyes külföldi egyetemen tanított, majd 1989-ben hazatért, s azt követően 2019-es haláláig ismét jelentős publikációi jelentek meg, s rendre nagy sikereket aratott a médiában is, amelynek egyik részében gyakran és szívesen látott vendég volt. Munkásságát sokra becsülik világszerte, s rá is tisztelettel, megbecsüléssel emlékeznek mindenhol. Kivéve a jelenlegi Magyarországon persze. Az innsbrucki egyetemen róla nevezték el a campust, ilyesmi a mai magyar viszonyok közepette teljességgel elképzelhetetlen. De jól van ez így, ő sem örülne neki. (KalPress)
Élete sajnos bővelkedik a tragikus eseményekben, kezdve ott, hogy a cseh nemzeti zene egyik legkiválóbb alkotója már harmincéves is elmúlt, amikor először mert levelet írni cseh nyelven, az addig csak németül beszélő muzsikus szégyellte is nyelvtani hibáit. Magánemberként is sok csapás érte, meghalt kislánya és fiatal felesége.
megölelte Smetanát. De Liszt pártfogása sem biztosította a sikert, s bár Az eladott menyasszony és Dalibor című alkotásait jól fogadta a kritika is, szemére vetették, hogy komponálás helyett kávéházakban olvasgat. Bírálói akkor még nem tudták, hogy súlyos beteg, egyre inkább elborult az elméje, és meg is süketült, leghíresebb művét, a Hazám című szimfonikus költeményt - amelynek második darabja a világhírű Moldva - már teljesen süketen írta. Végül a prágai elmegyógyintézetben hunyt el. (Kalendárium Press)
A hetyke bajszú spanyol, pontosabban katalán festő a szürrealizmus egyik leghíresebb alakja volt, az asztalról lefolyó órát ábrázoló Az emlékezet állhatatossága című képe alighanem a műfaj legismertebb alkotása. Termékeny művész volt, 1500 festménye mellett tucatnyi szobrot is készített, emellett írt könyveket, balett szövegkönyvet, készített könyvillusztrációkat és színházi jelmezterveket is, de még rajzfilmet is csinált Walt Disney-nek. A filmművészetbe is beírta a nevét a Luis Bunuellel közösen készített Az andalúziai
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a 
Csodálatos asszony volt, s szépségéhez kivételes intelligencia, finom modor, megnyerő báj társult. Híres szalonja volt a korabeli párizsi társasági élet egyik központja, megfordult benne mindenki, aki akkoriban számított. Napóleon császár is sokra becsülte, kinevezte felesége, Jozefin udvarhölgyévé, bár később szemére vetette, hogy politikai ellenfeleit is vendégül látja házában, ezért egy időre száműzetésbe küldte. De visszatérése után Madame Récamier ismét elfoglalta helyét a társasági élet központjában, honfitársai nem győzték csodálni. 
A festők megfestették, a költők verseket írtak hozzá, lelkes hódolója volt például Chateaubriand. Külön érdeme, hogy szellemes stílusban megírta emlékiratait. Róla, illetve Jacques Louis David egyik őt ábrázoló festménye nyomán kapta az empire stílusú heverő, a rekamié elnevezést. (Kalendárium Press)
Frederick Austerlitz volt az eredeti neve, és fiatalon nővérével alkottak népszerű táncospárt. Adéle azonban férjhez ment egy angol lordhoz, aki persze nem engedte feleségét közönség előtt ugrabugrálni. Így aztán szegény Fred ott maradt pár nélkül, s bánatában majdnem abbahagyta a táncot.
Szerencsére nem tette, Hollywooddal próbálkozott, de egy filmes nagymogul lesújtó kritikával illette: "Nem tud játszani, se énekelni. Gyatra. Csak táncolni tud egy kicsit." Fred éles eszű fiú lévén hamar felismerte, ha nem szerez valakit maga mellé, sosem indul el a karrier felé vezető úton. S ekkor - mint egy szirupos hollywoodi történetben lenni szokott - találkozott egy szőke tüneménnyel, Ginger Rogersszel. Világsikerű filmek egész sorát táncolták végig, elég csak a Roberta, a Dalol a flotta, a Táncolj és szeress, valamint a Gondtalan című mozijukat említeni, Egymásnak születtünk című filmjüket pedig mintha egyenesen róluk írták volna.
A mindig fanyalgó kritika sem fukarkodott az elismeréssel, Fredet minden idők legjobb szteptáncosaként ünnepelték, Ginger Rogerst pedig mindenki csak "a géppuskalábú lány"-ként emlegette. Igazi álompáros voltak, 
Fellini évtizedek múltán még filmet is forgatott róluk. (Kalendárium Press)
Nagyon jelentősek történelmi-politikai tanulmányai, például a Zsidókérdés Magyarországon, A magyar demokrácia válsága és A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. 1956 novemberében Nagy Imre kormányában államminiszter volt, s emiatt 1957-ben bebörtönözték, 1963-ban szabadult.
2024. május 10-én 95 éve született KÁNYÁDI SÁNDOR romániai költő, író és műfordító, egyebek mellett a Kenyérmadár és a Valaki jár a fák hegyén című kötet szerzője, számos gyermekvers- és mesekönyv írója.
Gyerekszínészként ismerkedett meg a színészi pálya rejtelmeivel, el is ment a kedve tőle, ezért aztán díszlettervező szeretett volna, de a Színművészeti Főiskola rendezői szakára jelentkezett. Aztán mégis tanárképző főiskolára járt, majd miközben délelőtt tanította a gyerekeket, délután a Rockstúdió műsorvezetőjeként szórakoztatta őket. A nagyközönség az Ász című tévéműsor műsorvezetőjeként ismerte meg, s már akkor is megcsillogtatta saját gyártmányú szóvicceit.
Amelyeket aztán az Első Emelet együttes ötletembereként a zenében is kamatoztatott, s a sikeren felbátorodva saját együttest alapított. A Rapülők óriási népszerűséget szerzett, köszönhetően főként a rendkívül szellemes dalszövegeknek, amelyek természetesen az ő művei. Emellett folyamatosan dolgozott a rádióknak és a tévécsatornáknak, alapított egy reklámügynökséget, sok tévéreklám szövege köszönhető neki - szellemesebb reklámok hallatán éljünk a gyanúperrel, hogy az ő keze van a dologban. A magát gyakran 
szórakoztatónak - azaz entertainer-nek - nevező népszerű Gesztenye azonban nem ragadt le a mosóporreklámoknál, immár a hazai színháztörténetbe is beírta a nevét, Dés Lászlóval közös műve például a lassan három évtizede telt házakkal futó A dzsungel könyve című musical.
Alighanem ő minden idők legismertebb régésze, mindenki tudja ugyanis, hogy ő volt Tutanhamon páratlanul gazdag sírjának a feltárója.
A pályafutását egyszerű rajzolóként kezdett régész óriási lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, s mivel anyagiakban nem szűkölködött, gyorsan haladt előre. Tutanhamon sírjának feltárása persze a szerencsének köszönhető, hiszen már éppen lejárt volna a kutatási engedély, amikor VI. Ramszesz sírja alatt Carter észrevett egy lépcsőfokot. Ez 1922. november 4-én történt, s húsz nap múlva feltárult a sírkamra. Amelyből aztán a régészet történetének legcsodálatosabb lelete került elő, a kincs gazdagságának érzékeltetésére legyen elég annyi, hogy a teljesen jelentéktelen, fiatal fáraónak csak a szarkofágja több mint ezer kiló színaranyból készült.
Tutanhamon szelleme persze tudta, hogy nyugalmának megzavarásában igazából Carnarvon a ludas, így a fáraó átka is őt érte utol elsőnek; egy moszkító alakjában megcsípte, s a lord fél év múlva már halott volt. A korabeli híradások szerint rajta kívül még 26-an haltak meg a sír feltárása után röviddel, amiről mára bebizonyosodott, hogy nem igaz, de akkoriban hamar elterjedt, hogy a fáraó megbolygatott szelleme szép lassan végez mindenkivel, aki bűnös nyugalmának megzavarásában.
A fáraó átkának hiedelmét erősítette a Tutanhamon sírkamrája felett olvasható felirat is, miszerint "Gyors szárnyakon jár a halál arra, aki a fáraók sírjához merészel nyúlni." Howard Carter megúszta! A fáraó átka ugyan megkímélte a főbűnöst, de azért Carter is kapott egy titokzatos figyelmeztetést; a sír 
felnyitásának napján kedvenc kanáriját felfalta egy kígyó. (Kalendárium Press)
2024. május 8-án 75 éves BILLY JOEL amerikai rockénekes-zongorista, aki már a rock halhatatlanja. A kritikusok soha nem szerették, túl közönségesnek és - ne kerteljünk - igénytelennek találták, "bűnét" súlyosbította, hogy klasszikus képzettségű zongorista. A közönség azonban csak úgy falta lemezeit, nagy siker volt az It's Still Rock And Roll To Me, a Tell Her About It, az Uptown Girl, a River Of Dreams és a We Didn't Start Fire. Albumai közül a The Stranger mellett az 52nd Street-et, a The Nylon Curtain-t és az An Innocent Man-t értékelték a legtöbbre.
Igazából grúz, abház és örmény vér folyt az ereiben, de ő nem tartotta magát kaukázusinak, "az orosz kultúrán nőttem fel, orosz író vagyok" - vallotta. A hatvanas évek elején tűnt fel az irodalomban, amolyan modern bárdként saját maga énekelte verseit, amelyekkel óriási népszerűséget szerzett, nevét a legendás Vlagyimir Viszockijjal emlegették együtt, s dalait még ma is milliók éneklik.
Ebből a művéből derül ki az is, hogy mennyire hiú gyerek volt, s mikor születésnapja lett később a Győzelem Napja, beigazolódni látta a sors rendelését. Tehetségéhez nem is fért kétség, sokoldalú alkotó volt, még filmforgatókönyveket is, a magyar mozikba is eljutott filmje a Belorusz pályaudvar és a Felragyog szép, tiszta fényű csillag. Párizs közelében hunyt el. (Kalendárium Press)
Komoly emberként indult el az életbe, hiszen műszaki főiskolára járt, ám hamar rájött, hogy a kalandokat jobban kedveli, mint a műhelyek dohos világát. Erősítette hajlamait, hogy katonaként megjárta a második világháború harctereit, s eljutott egészen Indonéziáig. A háború után színésznek állt, s a jóképű, kisportolt ifjú azonnal szerepet is kapott a Hatalom dicsőség nélkül című filmben, majd sorra forgatta kalandos történeteit. 
Számos nagysikerű filmje közül is kiemelkedik a Modesty Blaise, A királyért és a hazáért, a Halál Velencében és A híd túl messze van.
Madonna különben az akkor a hetvenen már túl lévő színészt meztelen képekre invitálta, de a felkérést Bogarde udvariasan visszautasította. Madonna vigasztalhatatlan volt, egy lapnak el is panaszolta; évek óta Dirk csodálója, és alig várta a pillanatot, hogy ha néhány aktkép erejéig is, de együtt szerepelhessen vele. (Kalendárium Press)
Amikor ő rúgta a bőrt, még más mércével mértük a magyar foci eredményeit, hogy csak egy példát említsünk, manapság Máltával jószerivel egy szinten vagyunk, akkor pedig a KEK-ben az Újpesti Dózsa 10:2-re verte a szigetországi klubcsapatot. Az Arisz Szaloniki most már előttünk jár, Göröcs idejében viszont a lilák 9:1-re győzték le őket, a görögök a meccs után a bankettre se akartak eljönni szégyenükben.
Ebből nyilván kiderült, hogy Göröcs az Újpesti Dózsa játékosa volt, s a lilákkal öt bajnoki címnek és két kupagyőzelemnek örülhetett. Akkortájt a legjobb magyar csapatokat nemzetközi szinten is jegyezték, Göröcs társaival 1969-ben az UEFA-Kupa elődjének számító VVK-döntőt játszott, s kétszer nyert KK-t. A drukkerek által csak Titinek becézett sztár alaposan kivette a részét a sikerekből, 1962-ben ő lett a KEK-sorozat gólkirálya. Természetesen oszlopos tagja volt a válogatottnak is, s akkoriban nemzeti tizenegyünk is a világ élvonalába tartozott, Göröcs részese volt az 1960-ban megszerzett olimpiai bronzéremnek, az 1962-es chilei világbajnokságon pedig az 5. hely egyértelmű kudarcnak számított. Pedig jól indult, a csoportunkban Anglia, Argentina és Bulgária előtt végeztünk az élen, de a negyeddöntőben 1:0-ra kikaptunk a később döntőt játszott 
csehszlovákoktól. 62-szeres válogatottként vonult vissza, majd edző lett, de inkább külhonban dolgozott, mint panaszolta, a mai magyar futball nem az ő világa.
Szédületes karriert futott be, valódi tudományos tehetségének a legcsekélyebb bizonyítása nélkül. Jó családból származott, biztos anyagi háttérrel a háta mögött mindent elért, amit lehetett. Családi összeköttetései révén már huszonévesen beválasztották az Akadémia tagjainak sorába, úgy előzött meg tekintélyben megőszült tudós elméket, hogy egyetlen jelentéktelen cikket publikált, és a francián kívül nem beszélt nyelvet - később sem tanult meg -, ami nagy ritkaságnak számított akkoriban. Később úgy magyarázgatták a döntést, hogy "az Akadémia tagjainak prófétai előrelátásuk volt, hiszen megérezték a fiatalember oroszlánkörmeit", amit azonban csak évek múlva mutatott meg. 
Igaz, akkor alaposan kimeresztette azokat, ő ismerte fel ugyanis az oxigén jelentőségét az égésben, így a modern kémia neki köszönheti egyik alaptételét.
A "Lady L" című könyvével lett világhírű, az Égi gyökerek című könyve pedig 1956-ban elnyerte a legrangosabb francia irodalmi kitüntetést, a Goncourt-díjat. E műből készült egyébként a Nő a barakkban című nagysikerű tévéjáték. Több művét megfilmesítették, a "Lady L" főszerepét Sophia Loren játszotta, míg az Asszonyvarázsban Yves Montand és Romy Schneider vállalt főszerepet. Felesége, Jean Seberg színésznő halála után depresszióba esett, és önkezével vetett véget életének. Halála után kiderült, hogy Gary azonos Emile Ajarral, aki az Előttem az élet című regényéért szintén Goncourt-díjat kapott, így máig ő az egyetlen kétszeres Goncourt-díjas francia író. (Kalendárium Press)